Szeged, 1923. augusztus (4. évfolyam, 172-197. szám)

1923-08-19 / 188. szám

SZBOBD Szeged, 1923 aúgusztui 19. Százmillió márkás bankjegyek Németországban. A pénzhiányra való tekintettel előkészületeket tettek a százmillió márkás bankjegyek nyoma* tására. A papirpénzforgslom Németországban már elérte a százmillió márkát A birodalmi kancellár tegnap a belügy­miniszter jelenlétében beható megbeszélést foly­tatott Szászország miniszterelnökével. Szász­ország helyzetét vázolva rámutatott annak szük­ségességére, hogy gazdasági és pénzügyi ter­mészetű megfelelő intézkedéseket tegyenek. A szász miniszterelnök kormánya nevében annak az óhajának adott kifejezést, hogy a bitodilmí kormánnyal együttmükCdve az állami rend alapjait minden rendelkezésére álló eszközzel védeni fogja. Drezdai jelentés szerint a szász újságkiadók a középnémet újságkiadók eljárásától függetle­nül eltntározták. higy a heti 30 millió márka teljesíthetetlen bérkövetelis miatt a nyomdász­segédeknek felmondanak is az üzemeket be­zárják. Ily körülminyek között az újságok meg­jelentse kirdises. Déli interjú a polgármesterrel. (A Szeged tudósítójától.) Ma délelőtt meg­jelent a torony alatt a polgármester, dacára annak, hogy nyári szabadságon V8n és ez alatt az idő alatt állítólag távol tartja magát a város ügyeitől. A polgármester, ugy látszik, már nem is tud meglenni a városháza nélkül, mert ugyan kevés ember teszi meg, ha végre valahára sza­badságon van, hogy akkor csak ugy magától ismét kezébe vegye a tollat és gondolkozzon, hogy vájjon mi lesz Szeged városival. Többe­ket fogadott a délelőtti órákkan, sőt még mi­kor elharangozták a delet, még akkor is beko­pogott ajtaján egy-egy tanyai atyafi. Fii egy óra felé a polgármester fogadta a Szeged munka­társát, azonban az első percekben nem nagy hajlandóság mutatkozott rajta, hogy valami in­terjú félét adjon. — Mi újság a városházán, — kérdeztük először. — Ssmmit sem tudok, — voit a lakonikus válasz. Azlán szó került a fogadalmi templomról is. Erről már szívesen beszélt. — A templomépítés programjába erre az esztendőre csupán a szentély elkészítését és a befedést vettük fel, azonban most látjuk, hogy ennél sokkal többet tudunk elvégezni, ugy hogy jövőre csupán a kupola elkiszitise marad, ami ugyan nagy munka. Azt gondolom, hogy jövő esztendő vigire megnyithatjuk a templo­mot, ami ugyan még nem jelenti azt, hogy teljesen kész lesz, mert hiszen a templom bel­sejében még rengeteg munka marad. A meg­nyitás utánra marad a hatalmas torony fölépí­tése, de hogy az hogy hsz, azt most még nem tudom, mert már most íj többe kerülne egy milliárdnál. Más városi pénzhez pedig nem ryulbatunk, nint a templo nalaphoz. De majd csak lesz valahogy... Ezzel azután elintéztük a templom kérdését és most megkérdeztük, hogy mi van az állam beigirt kölcsönivel. — Hogy mikor fogják kiutalni, az még a jövő titka — mondta minden akcentus nélkül a polgármester. Aztán előjött a kislakások kirdise is, de erre sem felelt valami pozitívummal a polgármester. — Egyelőre nem építünk kislakásokat, ha­nem várjuk, amig majd az állam intézkedik, hogy az ipitis Szegeden is ugy kezdődjön meg, mint a fővárosban, tudniillik a vállalatok is bankok iplttessenek állami kölcsönnel. Végül megkérdeztük még, hogy mit szól a Lengyel-kápolnai búcsúhoz, no meg aztán, amit irtunk róla. Igy felelt: — No hiszen szép volt a bucsu, kedvesen irtatok ... Kicsit humorosan, — no nem baj... de hiszen csak irásfél órát kocsiztunk többet, rnint kellett volna ... Kicsit eltévedtünk ... no nem baj... A görög fővárosban a választási küzdelem már megkezdődött. A vá­lasztások küszöbén Görögország politikai hely­zetét a következőkben lehet összefoglalni: 1. A venizélizmushoz való visszatérés teljesen le­hetetlen. 2. A nép legfőbb vágya, hogy a mos­tani kormány lemondjon. 3. Általánosan vár­ják, hogy a nemzetnek egyuj vezére támadjon. minden Franciaországban tartózkodó külföldit. Mindazok az idegenek, kik nyolc napnál tovább lartózkodnak Franciaországban, a belgák és lengyelek kivételével a családfő után ezer frank, minden családtag után pedig 200 frank adót kötelesek fizetni. A képviselő azzal indokolj j javaslatát, hogy Franciaországban még sohasem volt olyan sok idegen, mint most, ezzel szem­ben pedig az élet rendkívül megdrágult és a frank értéke mgyot csökkent. Tizenegy hollandi egyesület elhatározta, hogy a Ruhr-kérdésben közösen lép fel. A tizenegy egyesület három közös manifesztumot intéz Európa és Amerika népeihez, valamint a nép­szövetség tagjaihoz. A Westminster Gazette szerint Smuts tábornok a legközelebbi népszövetségi ülésen ismertetni fogja a Ruhr-kérdést. A Newyork Times washingtoni jelentése szerint Hughes külügyi államtitkár azonos tar­talmú jegyzéket intézett Anglia, Franciaország, Belgium, Olaszország és Németország kormá­nyaihoz, melyben kifej'i, hogy Coolidge elnök hivatalbaléptével a jóvátéte'i kérdést i'letőleg Amesika magatartásában nem tőrtint változás. Miután a jegyzék azt ismétli, hogy Amerika kitart azok mellett a gondolatok mellett, melye­ket az államtitkár ntwliawáni beszédében fejtett ki, ez ujabb megismétlését jelenti annak a javaslatnak, hogy a pénzügyi szakértőkből álló bizottságot megalakítják. Egy előkelő amerikai poli ikai személyiség az Havas képviselője előtt megerősítette, hogy az amerikai poli:ika Európávtl szemben meg­marad. Minden oly Washington elé terjesztett tervet, melyhez Franciaország és a többi érdé­kelt hatalom hozzájárult, komoly vizsgálat alá ves2ik. Baldwin és Poincaré találkozása. Baldwin és Poincaré találkozásáról elterjesz­tett híreszteléseket a Reuter Iroda szerint tul koraiaknak találják. Beavatott körökben nem gondolják, hogy ennek a találkozásnak kielégitö eredménye lenne, mielőtt a helyzet valameny­nyire nem tisztul. Az Echo de Paris londoni tudósítója a leg­jobb fotrásból szerzett értesülés szerint meg­erősíti a Petit Párisién tegnapi jelentését, hogy íz angol miniszterelnök néhány nsp muiva Párison keresztül utazva találkozni óhajt Poin­caréval. i Mi i— .^bí^i min —a A tüzes esztendő Szegeden Irta: Móra Ferenc. — Az még a vízkor volt, — mondja a mos­tani szegedi magyar, ha valami olyan régi do­logról van szó, amely még belül esik az ő emlékezete határán. Ennek a különös idóhatározónak, amit az idegen nem ért meg, volt ilyen különös elődje a régi Szegeden is. A viz előtt való időben az volt a szokás-mondás a régi történetekről: — Az még a tüzkor volt! A régi világban nem mentek ritkaságszámba a nogy tüzek a magyar városokban és nem is nagyon ijed ek meg tőlük az emberek. Meg voltak edzve, megszokták évszázadokon keresz­tül, hogy hol a töiös, hol a német pörkölje fel őket. Nem is volt rendes város, amely k kétszer-háromszor le nem égett minden száz esz'endőben és föl nem épült csinosabbnak, mint amilyen vol». Voltak azonban, hogy ugy mondjam, bel­tenyésztésü tüzek is, amikben nem volt ludas se német, se török, se kuruc, se labanc. A nád­tetők, gyékénytetők forró nyárban lángba bo ul­tak egy szem szikrától s ha egy kis szél is segített neki, egyszerre lángtengerré változott a város. Ez a szikra aztán pattanhatott pipából, konyha tűzből, szerencsétlen véletlenből, de eredhetett szándékos gonoszságból is. • Gonosz mordályégetők te lék például 1836-ot tüzes esztendővé Magyarországon. Soha se fog kiderülni, hogy kik voltak a gonosztevők, atik ugyanazon a nyáron égették föl Nagyváradot, Debrecen*, Érsekújvárt, Szebent, Szegedet Azt se tudni, hogy mi szándékuk volt vele, mert a régi írásokban nincs nyoma, hogy lopások, fosztogatások tör éntek volna a tüzek zűrzava­rában. Talán pszichopathológusok meg tudták volna fejteni a titkot, de ezek még akkor nem vol'ak kita'álva. S ha lettek volna is, csak ak­kor boldogultak volna, ha a hatóságok előbb meg fogják a gyujtogatókat. De soha te fogtak meg egyet se, ped g még csak azt se lehet mondani, hogy túlságosan bujkáltak volna. Hiszen szinte virtuskodtak az istentelenek a vakmerőségükkel. Modern kifejezéssel szólva szinte listák forogtak közkézen arról, hogy mikor melyik utca gyulád ki s amelyikre rá törték a kórót, az kigyuladt, akárhogy ő izték a városi hajdúk. A szegedi tüzes esz'endCről Miskolczy István följeayzését ismerem a Honművész 1836-os évfolyamában. Ezekből látom, hogy ebben az esztendőben majd két hónapig égeti Szeged. Érdekes, hogy már juliusban az egész város reszketve várta a tüzet, mert már akkor Nagy­várad és Belényes leégett és számot vetettek vele, hogy Szeged is sorra kerül. Annál jobban f.'lek, mert a Tisza nagyon apadt volt s a kutak nagyrésze kiszáradt. Julius derekáig nem volt semmi baj, hanem akkor csóvát duglak egy Maros-utcai fészerbe. „A;ónban az isteni gondviseléstől arra vezérel­tetvén egyik polgárunk, az kezeivel szétveré a tüzei." Augusztus 3-án azonban már három ház leégett a parton, de .Tiszánk közel lévén, szél nem fújván s kivált miv.I a báró Gerliczy-ház cseréppel fedett tetejében a tüz nem nyerhete élelmet, a gyuladás eloltatott." Délután három órakor azonban már alsóváros borult lángba s pár óra alatt 57 ház vált hamuvá. Ez volt augusztus 3-án; 4-én reggel két lán­goló szalmacsóvát vittek fel a hajdúk a tanács­ülésre : mindkettőt a városháza közelében szed­ték ki egy gyékénytetőből. Szigorú intézkedése­ket tettek, kirendelt őrök nyüzsögtek mindenfelé, éjszaka minden háznál fent virrasztottak : 5-én reggel félhatkor már megint félrevert harang riogatta az embereket: „a pétervári utcán" égett három ház. Délután félháromkor Felsővároson kigyúlt az algyevi-utca és leégett 70 ház. .Né­mely helyeken egész éjszaka lángolták még a gabonák, kukoricák, szappanok s oltásukra an­nál kevesebbé lehetett már gondolni, mert min­denki ha7a vonult az ön-házát őrizni." Hiába volt minden őrzés, másnap reggel megint le­égett a Rókuson 8 ház, délután újra 4. Ijedtebb famíliák kihurcolkodtak a tanyákra, szélőkbe a bútoraikkal együtt. Augusztus 8-án reggel a Kis-Tisza- utcában kigyulladt egy ház, amelyikre egész éjszaka 8 őr vigyázott ,ta legnagyobb törekvés és óriási ipar melíett 8 ház lőn hamuvá." Délután a ti­zedekre osztott váosban házmotozásokat kezdett a ha óság s eközben gyulladt ki a rác templom környéke. A tanács most már betiltotta a haran­gozást, sőt a toronyóra-ve ést i-', hogy legalább ez ne réiritse az embereket. Az augusztus 9 el is mult tüz nélkül, mert lefülelték a csóvá­kat, másnap is, harmadnap is, mert most már katonaság is cirkált a városban. Nagyboldog­asszony-napján tedeum volt a palánki temp­lomban — 8 eközben a gyujtogafók a Felső­városon a szőlők alá kerülteK s ugy gyújtottak föl egy házat, hogy a tulajdonos, aki kint ült az utcai pidkán őrnek, csak a szomszédok jaj­gatásából tudta meg, hogy ég a háta mögött a ház. Szeptember végéig röpködött a vörös kakas Szeged fölött. A város különböző részeiben több mint 200 ház égett le. „A köz rémülés és a számtalan szerencsétlenség leírhatatlan, — pa­naszolja Miskolczy István. — .Attól lehet félni, hogy ezen ősi városból semmise maradand." Szeptember 27-ével azoban mintha elvágták volna a tüzet. A gyujtogatót vagy az ördög vitte haza, vagy unta már a foglalkozását és uj szórakozást keresett magának.

Next

/
Thumbnails
Contents