Szeged, 1923. augusztus (4. évfolyam, 172-197. szám)

1923-08-19 / 188. szám

SZBOBD Szeged, 1923 aúgusztui 19. Százmillió márkás bankjegyek Németországban. A pénzhiányra való tekintettel előkészületeket tettek a százmillió márkás bankjegyek nyoma* tására. A papirpénzforgslom Németországban már elérte a százmillió márkát A birodalmi kancellár tegnap a belügyminiszter jelenlétében beható megbeszélést folytatott Szászország miniszterelnökével. Szászország helyzetét vázolva rámutatott annak szükségességére, hogy gazdasági és pénzügyi természetű megfelelő intézkedéseket tegyenek. A szász miniszterelnök kormánya nevében annak az óhajának adott kifejezést, hogy a bitodilmí kormánnyal együttmükCdve az állami rend alapjait minden rendelkezésére álló eszközzel védeni fogja. Drezdai jelentés szerint a szász újságkiadók a középnémet újságkiadók eljárásától függetlenül eltntározták. higy a heti 30 millió márka teljesíthetetlen bérkövetelis miatt a nyomdászsegédeknek felmondanak is az üzemeket bezárják. Ily körülminyek között az újságok megjelentse kirdises. Déli interjú a polgármesterrel. (A Szeged tudósítójától.) Ma délelőtt megjelent a torony alatt a polgármester, dacára annak, hogy nyári szabadságon V8n és ez alatt az idő alatt állítólag távol tartja magát a város ügyeitől. A polgármester, ugy látszik, már nem is tud meglenni a városháza nélkül, mert ugyan kevés ember teszi meg, ha végre valahára szabadságon van, hogy akkor csak ugy magától ismét kezébe vegye a tollat és gondolkozzon, hogy vájjon mi lesz Szeged városival. Többeket fogadott a délelőtti órákkan, sőt még mikor elharangozták a delet, még akkor is bekopogott ajtaján egy-egy tanyai atyafi. Fii egy óra felé a polgármester fogadta a Szeged munkatársát, azonban az első percekben nem nagy hajlandóság mutatkozott rajta, hogy valami interjú félét adjon. — Mi újság a városházán, — kérdeztük először. — Ssmmit sem tudok, — voit a lakonikus válasz. Azlán szó került a fogadalmi templomról is. Erről már szívesen beszélt. — A templomépítés programjába erre az esztendőre csupán a szentély elkészítését és a befedést vettük fel, azonban most látjuk, hogy ennél sokkal többet tudunk elvégezni, ugy hogy jövőre csupán a kupola elkiszitise marad, ami ugyan nagy munka. Azt gondolom, hogy jövő esztendő vigire megnyithatjuk a templomot, ami ugyan még nem jelenti azt, hogy teljesen kész lesz, mert hiszen a templom belsejében még rengeteg munka marad. A megnyitás utánra marad a hatalmas torony fölépítése, de hogy az hogy hsz, azt most még nem tudom, mert már most íj többe kerülne egy milliárdnál. Más városi pénzhez pedig nem ryulbatunk, nint a templo nalaphoz. De majd csak lesz valahogy... Ezzel azután elintéztük a templom kérdését és most megkérdeztük, hogy mi van az állam beigirt kölcsönivel. — Hogy mikor fogják kiutalni, az még a jövő titka — mondta minden akcentus nélkül a polgármester. Aztán előjött a kislakások kirdise is, de erre sem felelt valami pozitívummal a polgármester. — Egyelőre nem építünk kislakásokat, hanem várjuk, amig majd az állam intézkedik, hogy az ipitis Szegeden is ugy kezdődjön meg, mint a fővárosban, tudniillik a vállalatok is bankok iplttessenek állami kölcsönnel. Végül megkérdeztük még, hogy mit szól a Lengyel-kápolnai búcsúhoz, no meg aztán, amit irtunk róla. Igy felelt: — No hiszen szép volt a bucsu, kedvesen irtatok ... Kicsit humorosan, — no nem baj... de hiszen csak irásfél órát kocsiztunk többet, rnint kellett volna ... Kicsit eltévedtünk ... no nem baj... A görög fővárosban a választási küzdelem már megkezdődött. A választások küszöbén Görögország politikai helyzetét a következőkben lehet összefoglalni: 1. A venizélizmushoz való visszatérés teljesen lehetetlen. 2. A nép legfőbb vágya, hogy a mostani kormány lemondjon. 3. Általánosan várják, hogy a nemzetnek egyuj vezére támadjon. minden Franciaországban tartózkodó külföldit. Mindazok az idegenek, kik nyolc napnál tovább lartózkodnak Franciaországban, a belgák és lengyelek kivételével a családfő után ezer frank, minden családtag után pedig 200 frank adót kötelesek fizetni. A képviselő azzal indokolj j javaslatát, hogy Franciaországban még sohasem volt olyan sok idegen, mint most, ezzel szemben pedig az élet rendkívül megdrágult és a frank értéke mgyot csökkent. Tizenegy hollandi egyesület elhatározta, hogy a Ruhr-kérdésben közösen lép fel. A tizenegy egyesület három közös manifesztumot intéz Európa és Amerika népeihez, valamint a népszövetség tagjaihoz. A Westminster Gazette szerint Smuts tábornok a legközelebbi népszövetségi ülésen ismertetni fogja a Ruhr-kérdést. A Newyork Times washingtoni jelentése szerint Hughes külügyi államtitkár azonos tartalmú jegyzéket intézett Anglia, Franciaország, Belgium, Olaszország és Németország kormányaihoz, melyben kifej'i, hogy Coolidge elnök hivatalbaléptével a jóvátéte'i kérdést i'letőleg Amesika magatartásában nem tőrtint változás. Miután a jegyzék azt ismétli, hogy Amerika kitart azok mellett a gondolatok mellett, melyeket az államtitkár ntwliawáni beszédében fejtett ki, ez ujabb megismétlését jelenti annak a javaslatnak, hogy a pénzügyi szakértőkből álló bizottságot megalakítják. Egy előkelő amerikai poli ikai személyiség az Havas képviselője előtt megerősítette, hogy az amerikai poli:ika Európávtl szemben megmarad. Minden oly Washington elé terjesztett tervet, melyhez Franciaország és a többi érdékelt hatalom hozzájárult, komoly vizsgálat alá ves2ik. Baldwin és Poincaré találkozása. Baldwin és Poincaré találkozásáról elterjesztett híreszteléseket a Reuter Iroda szerint tul koraiaknak találják. Beavatott körökben nem gondolják, hogy ennek a találkozásnak kielégitö eredménye lenne, mielőtt a helyzet valamenynyire nem tisztul. Az Echo de Paris londoni tudósítója a legjobb fotrásból szerzett értesülés szerint megerősíti a Petit Párisién tegnapi jelentését, hogy íz angol miniszterelnök néhány nsp muiva Párison keresztül utazva találkozni óhajt Poincaréval. i Mi i— .^bí^i min —a A tüzes esztendő Szegeden Irta: Móra Ferenc. — Az még a vízkor volt, — mondja a mostani szegedi magyar, ha valami olyan régi dologról van szó, amely még belül esik az ő emlékezete határán. Ennek a különös idóhatározónak, amit az idegen nem ért meg, volt ilyen különös elődje a régi Szegeden is. A viz előtt való időben az volt a szokás-mondás a régi történetekről: — Az még a tüzkor volt! A régi világban nem mentek ritkaságszámba a nogy tüzek a magyar városokban és nem is nagyon ijed ek meg tőlük az emberek. Meg voltak edzve, megszokták évszázadokon keresztül, hogy hol a töiös, hol a német pörkölje fel őket. Nem is volt rendes város, amely k kétszer-háromszor le nem égett minden száz esz'endőben és föl nem épült csinosabbnak, mint amilyen vol». Voltak azonban, hogy ugy mondjam, beltenyésztésü tüzek is, amikben nem volt ludas se német, se török, se kuruc, se labanc. A nádtetők, gyékénytetők forró nyárban lángba bo ultak egy szem szikrától s ha egy kis szél is segített neki, egyszerre lángtengerré változott a város. Ez a szikra aztán pattanhatott pipából, konyha tűzből, szerencsétlen véletlenből, de eredhetett szándékos gonoszságból is. • Gonosz mordályégetők te lék például 1836-ot tüzes esztendővé Magyarországon. Soha se fog kiderülni, hogy kik voltak a gonosztevők, atik ugyanazon a nyáron égették föl Nagyváradot, Debrecen*, Érsekújvárt, Szebent, Szegedet Azt se tudni, hogy mi szándékuk volt vele, mert a régi írásokban nincs nyoma, hogy lopások, fosztogatások tör éntek volna a tüzek zűrzavarában. Talán pszichopathológusok meg tudták volna fejteni a titkot, de ezek még akkor nem vol'ak kita'álva. S ha lettek volna is, csak akkor boldogultak volna, ha a hatóságok előbb meg fogják a gyujtogatókat. De soha te fogtak meg egyet se, ped g még csak azt se lehet mondani, hogy túlságosan bujkáltak volna. Hiszen szinte virtuskodtak az istentelenek a vakmerőségükkel. Modern kifejezéssel szólva szinte listák forogtak közkézen arról, hogy mikor melyik utca gyulád ki s amelyikre rá törték a kórót, az kigyuladt, akárhogy ő izték a városi hajdúk. A szegedi tüzes esz'endCről Miskolczy István följeayzését ismerem a Honművész 1836-os évfolyamában. Ezekből látom, hogy ebben az esztendőben majd két hónapig égeti Szeged. Érdekes, hogy már juliusban az egész város reszketve várta a tüzet, mert már akkor Nagyvárad és Belényes leégett és számot vetettek vele, hogy Szeged is sorra kerül. Annál jobban f.'lek, mert a Tisza nagyon apadt volt s a kutak nagyrésze kiszáradt. Julius derekáig nem volt semmi baj, hanem akkor csóvát duglak egy Maros-utcai fészerbe. „A;ónban az isteni gondviseléstől arra vezéreltetvén egyik polgárunk, az kezeivel szétveré a tüzei." Augusztus 3-án azonban már három ház leégett a parton, de .Tiszánk közel lévén, szél nem fújván s kivált miv.I a báró Gerliczy-ház cseréppel fedett tetejében a tüz nem nyerhete élelmet, a gyuladás eloltatott." Délután három órakor azonban már alsóváros borult lángba s pár óra alatt 57 ház vált hamuvá. Ez volt augusztus 3-án; 4-én reggel két lángoló szalmacsóvát vittek fel a hajdúk a tanácsülésre : mindkettőt a városháza közelében szedték ki egy gyékénytetőből. Szigorú intézkedéseket tettek, kirendelt őrök nyüzsögtek mindenfelé, éjszaka minden háznál fent virrasztottak : 5-én reggel félhatkor már megint félrevert harang riogatta az embereket: „a pétervári utcán" égett három ház. Délután félháromkor Felsővároson kigyúlt az algyevi-utca és leégett 70 ház. .Némely helyeken egész éjszaka lángolták még a gabonák, kukoricák, szappanok s oltásukra annál kevesebbé lehetett már gondolni, mert mindenki ha7a vonult az ön-házát őrizni." Hiába volt minden őrzés, másnap reggel megint leégett a Rókuson 8 ház, délután újra 4. Ijedtebb famíliák kihurcolkodtak a tanyákra, szélőkbe a bútoraikkal együtt. Augusztus 8-án reggel a Kis-Tisza- utcában kigyulladt egy ház, amelyikre egész éjszaka 8 őr vigyázott ,ta legnagyobb törekvés és óriási ipar melíett 8 ház lőn hamuvá." Délután a tizedekre osztott váosban házmotozásokat kezdett a ha óság s eközben gyulladt ki a rác templom környéke. A tanács most már betiltotta a harangozást, sőt a toronyóra-ve ést i-', hogy legalább ez ne réiritse az embereket. Az augusztus 9 el is mult tüz nélkül, mert lefülelték a csóvákat, másnap is, harmadnap is, mert most már katonaság is cirkált a városban. Nagyboldogasszony-napján tedeum volt a palánki templomban — 8 eközben a gyujtogafók a Felsővároson a szőlők alá kerülteK s ugy gyújtottak föl egy házat, hogy a tulajdonos, aki kint ült az utcai pidkán őrnek, csak a szomszédok jajgatásából tudta meg, hogy ég a háta mögött a ház. Szeptember végéig röpködött a vörös kakas Szeged fölött. A város különböző részeiben több mint 200 ház égett le. „A köz rémülés és a számtalan szerencsétlenség leírhatatlan, — panaszolja Miskolczy István. — .Attól lehet félni, hogy ezen ősi városból semmise maradand." Szeptember 27-ével azoban mintha elvágták volna a tüzet. A gyujtogatót vagy az ördög vitte haza, vagy unta már a foglalkozását és uj szórakozást keresett magának.