Szeged, 1923. augusztus (4. évfolyam, 172-197. szám)

1923-08-17 / 186. szám

Egyes siám ára 120 korona. ficrketztöség te kiadóhivatal: Kölcsey-utca & (Prólétaaxálló, 1. emelet 6.) Telelőn 18-33. A .Szeged* megjelenik hétlö kivételivel minden nap. Egyes szám ára 120 korona. Előfizetési árak: Egy kOnapra Szegeden 2250, Budapesten és vidéken 2300 kor. ttrd.téai árak: Fi hasábon 1 mm. 25, egy hasábon 50,máslé! hasábon 75 K. Szövegközi 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés 50, kövér betűkkel 1C0 K. Szövegközti közlemények soronként 503 K. Ny ilttér, családi értesítés 800 K. Többszöri feladásnál árengedmény IV. évfolyam. Szeged, 1923 augusztus 17, PENTEK. 18^-ik szám. A harangkötél. A nagy tüzveszedelmek az aszályos nyarak tartozékai szoktak lenni, kis cselédjei a nagy égiíüznek, mint ahogy a háború inasai a kolera, meg a pestis. Az idei nyár is aszályos volt és az aszály meghozta a nyári tüzeket, még pedig olyan méretekben, amelyek a mult század derekára emlékeztetnek. Nincs nap, amikor négy-öt nagy tűzről re olvasna az ernker az újságokban, de bizonyosan vannak olyan tüzek is, amikről nem olvasunk. Hiszen az újságok a vidéki ludósitók szorgalmából kepják az értesüléseiket s tudósítók sok helyen nincsenek, mert a földnek olyan a természete, hogy tudósítók nélkül is forog. Bizonyosra khel venni, hogy tud unk nélkül még több falura'száll a vöris kakas, mint tudtunkkal. S a veszede'em nemcsak a házak körül ólálkodik, hanem mindenütt ott van, ahol kárt tehet sz emberi munkában. S elég neki a legkisebb alkalom, egy szál gyufa ellobbanás?, a tűzhelyről kiugrott egyetlen szem parázs, egy szikra, amit a szél odasodor a zsupteíőkre, vagy a kazlakra s már oda van száz meg száz família telelője. És oda van a maradék nenzeti vagyon sokra menő sof kicsi hányada s ez az, ami ma ezt a témát vezércikk-témává teszi. A dorozsmai százmilliós tűzkár például nagyobb veszedelme az országnak, mint a dorozsmai magyaroknak. Mert a tüzkérvallottak gyorsan talpra fogni k állni, de az ország számvetésében nagy rubrika az cdaégett gabona. Ha aztán most már azt kérded az ember, hogy mi segedelem van ezzel a vörös veszedelemmel szemben, amely az őselem bőszültségével legeli föl az emberkéz munkáját, egyéb felelet nincs, mint: a harangkötél. Magyarország legnagyobb részében mindmáig ez az egyetlen tűzrendészeti in'éjmény. A középkor óta mindig. Hiszem vannak helyenkint elfajulások is, de csak szórványosan. S?eged ezek közé az elfajult városok közé tartez k, a mi tűzrendészetünk még a mai lezüllött viszonyok közt i« megmaradt a háború e'őtti példás nivén. Ha nem is fejlődött ugy, mint ahogy tűzoltóságunk derék vezetőjj szeretné, aki nngy energiával mindent elkövet a gondjaira bízott intézmény érdekeinek védelmében, legalább nem esett vissza. De az ország háromnegyed részében, még akkora városokban is, amelyek határiból kitelne egy mediaüzált német fejedelemség, kegyeletes tiszteletbe! tsrtatik a tradíció: a harangkötél, mint tüzrerdés eti fundumentum és gondviselési tényező. Ahol nincs fecskendő, víztartó, csöbör, lajtorja, semmi primitív készsége a mentőmunkának, sőt még kapitány viz sincs, amit a régi szegediek tudnak, hogy micsoda, de legfőképen tűzoltó nincs: ő, a harangkötél ott van mindenült. Ő csinálja a zűrzavart, a fejetlenséget, amikor senkise intézkedik, mert mindenki komandiroz. A harangkötél munkába áll, amikor az első szalmafödél, vagy-az első kazal kilobban. Végigjajgatja az egész község, vagy az egész szérűskert clcamvadását s csak akkor hallgat el, mikor már nincs mit sirathi többé. Vagy, mikor már őrajta is végigszalad a láng, a kötelességtudó harangkötélen. Volt nekünk egyszer egy miniszteriünk, aki el akarta pusztítani a harangkötél szisztémát, az erős Baross Gábor. Egyben-másban sikeiült is neki, de a teljes törvényjavaslat, amely törvényerővel kényszeritette volna a népet a tűz ellen való védekezésre, csak a h gyatékában maradt. Ha ennyi mindenre rá lehet kényszeríteni az embereket, amiből nekik semmi hasznuk nincs, miért ne lehessen kényszeríteni a maguk érdekeinek védelmére is ? Baross kényszeríteni akarta a községeket, hogy szövetkezeti alapon szervezzenek tűzoltóságot s lekötötte volna erre a célra a pótadók egy részét, amiből Jutotta volna hivatásos tüzoltócsapaira is, szerelvényekre is. Baross elmúlt s el sok nagy terve is vele. Az országos tűzrendészeti szervezet is csak terv marad*. Ma már az se, nem is terv, nem foglalkozik vele senki s az állapotok ezen a téren is rosszabbak, mint tiz évvel ezelőtt. A régi szerelvények, ahol voltük is, elnyűstölődtek a háború alatt, a pótlásukkal nem gondoltak s a rosszul fizetett tűzoltók egymás után szöknek meg a posztjuktól s kevésbé veszélyes pályán keresik a jobb megélhetést. Lassankint sehol se marad egyéb, mint a kipróbált, régi jó harangkötél. Ne bántsuk az öreg szerszámot. Nemzeti specialitás ö, feljebbvalójával, a nagyharanggal együtt. Mintaszerű, régi missziót tefjesil s életszükséglete az ezeréves Magyarországnak. Igen, a nagyharang, meg a kötele is. tudni sem akar Európáról. Coolidge elnök tegnap Washingtonban angol újságírók elölt hosszabb beszédet mondott. A beszéd a következő elveken van felépítve: 1. Amerika elutasítja magától a döntőbíró szerepét európai kérdésekben, valamint azt is, hegy Anglia mellé álljon Franciaország ellen. 2. Amerika nem kiván semmiféle akcióban résztvenni, mely a jóvátételi kérdés megoldására szolgál. 3. Amerika nem hajlandó Franciaországnak, vagy Olaszországnak amerikai adósságainak bármely részét elengedni, sőt kénytelen elvárni, hogy a törlesztést a legrövidebb időn belül megkezdjék. 4 Amerika elzárkózik az elöl, hogy az angol háborús adósságok megfizetésére nézve létrejött Baldwin-fé'e egyezményt, amennyiben az az Amerikával szemben fennálló tartozást szabályozza, újból megfontolás tárgyává tegye. ; Londonban kijelentenék, hogy az uj elnök sokkal engesztelhetetlenebb lesz európai kérdésekben, mint Harding volt, mert Coolidge a köztársasági párt konzervatív szárnyához tartozik. A washingtoni Fehérházban kijelentik, hogy Coolidge elnök Hardig külpolitikáját folytatni fogja. Az Egyesült A'lamok továbbra is kívánják a velük fennálló tartozások törlesztését, hajlandók a jövőben is közreműködni a jóvátételi kérdés mego'dísában, de Hughes államtitkár newhaveri nyilatkozatának megfelelően nem kö- j tik le magukat. Bloenfontaini jelentés szerint Shmuts tábor- J nok a délafrikai párt kongresszusán mondott beszédében arra intette Eu ópa valamennyi nagy és kis nemzetét, hogy csoportosuljanak Nagybritanria körül, hogy megakadályozzák a világkatasztrófát. A helyzet komolyabb, mint valaha. Azt hiszi, hogy Amerika, ha látja, hogy az európai nemzetek támogatják Nagybritanniát, ismét hozzájárul Európa megmentéséhez és meg fogja akadályozni annak összeomlását, aminek következményeit egy évszázadon belül nem khet jóvátenni. Anglia' várja a francia választ. Baldwin miniszterelnök csak két hit múlva kezdi meg szabadságát, mert Londonban akarja bevárni a francia kormány válaszát. ' Stresemann beszédének Angliában való megítéléséről még azt jelentik Londonból, hogy a britt kormány a jóvátételi kérdésben teendő további lépések elölt nem csupán Pdncaré válaszát, hanem a Stresemann-kormáry esetleges sikereit is meg akarja várfii. A kancellár beszéde jó benyomást keltett. Anglia örömmel fogadná, ha az uj német bircdilmi kormány oly helyzetet teremthetne, amely lehetővé teszi valamennyi szövelréges hatalom számára, hogy újból megkezdjen az eddig eredménytelen tárgyalásokat. A Reuler Iroda értesülése szerint Londonban szükségednek tartják, hogy Poincaré epy héten belül válaszoljon a britt jegyzékre. Beavatott körökben nem hiszik hogy a fraixiák bárminő engedményt 'ennének a kérdés teKinletében, mert a francia saj'óban semmiftle kilátás nincs a fraccid magatartás megváltoztatására. Nem { tartják valószintinek, hogy a belga én francia 1 kormány előbb bárminő eszmecsere! folytasson I egymással; mielőtt a válaszjegyzéket megszövegezné. A Daily News szerint az angol kormánynak most már szilárd elhatározása, hogy érintkezésbe lép a szövetségesekkel és a semlegesekke', szükség esetén Franciaország és Belgium kívánsága ellenére is, hogy a német fizetőképesség megvizsgálására szolgáló szakértői bizottságot kiküldjéu. A Daily Chornicle megerősíti ezt a hirt és valószínűnek tartja, hogy egy külön akció esetében — azaz ha a bizottságot francia és belga delegátusok nélkül alkotnák meg — az sngol parlamentet egybe fogják hivnl. Mint a Matin jelenti, a Jrancia választ, melyet nagy vonásokban Poincaré miniszterelaök már előkészített, e hét végén, vagy a jövő hét elején küldik el Angliának. Poincaré vasárnap Charlevil.'eben beszédet fog mondani. Ez az ümepi beszéd legnagyobb részt az angol jegyzékkel fog foglalkozni. Nem kpett meg senkit Páristan, amit Stresemann a pssssziv ellenállás folytatásáról mondott, de lényeges különbség van Cuno és Rosenberg külügyminiszter legulo'só beszéde és a Stresemannkormány nyilatkozata között. Stresemann a Ruhr-kétdás érintésekor oly fordulatot alkalmazót', melyekből követkejte ni lehet arra, hogy a megegyezést a láthatatlan megszállás és a Ruhr kerület fokozatos kiürítése alapján keresi. A Matin figyslmezteti a frarcia közvéleményt, hogy re fogj? fel túlságosan tragikusan azt, amit Stresemann a passziv ellené Iásról és a nemzetközi döntőbíróságról mondott, hanem várja meg az uj kancellár cselekedeit. Hír szerint Poincaré legközelebb találkozni fog Theunis belga miniszterelnökkel, hogy egy végleges javátételi tervezetet dolgozzanak ki. A tanácskozást ujabb megbeszélések követnék Baldwinnal és Curzonnal. Franciaország készen áll arra, hogy Angliának visszafizzesse háborús adósságait, de csak abban az esetben, ha Anglia hozzájárul ahhoz, hogy Németország jóvátételül 50 milliárd aranymárkát fizessen. A németországi zavarok. A Vorwarts münsteri jelentése szerint tegnap délután Münsterben nagy zavargások voltak. Mintegy 5—6000 főnyi kommunistákból álló tömeg megostromolta a városházát és bántalmazta Willy városi tanácsost, az ott talált rendőri hivatalnokokat pedig, akik a szabad elmenetel feltétele mellett fegyvereiket átadták, oly súlyosan bántalmazták, hogy nyolc hivatalnokot kórházba kellett vinni. Rechlinghausenből rendőri erősítést küldtek Münsterbe a rend helyreállítására. A megszálló hatóságok vonakodtak a zavargók ellen fellépni, Berlinben tüntetők hatoltak be a Tempelh<-fi vasúti állomásra. Súlyos fenyegetések mellett megtámadták a vasúti tisztviselőket és vasúti munkásokat. A rendőrség szétzavarta a tüntetőket és hét embert letartóztatott. A szászországi tartományban a helyzet lényegesen javult. A központi kommunista sztrájk propaganda kudarca teljesnek tekinthető. Több sztrájkra izgató embert, a mezőgazdasági munkások központi kommunista sztrájk vezetőségének tagjait, összesen negyven embert letartóztattak. A mtgdeburgi kerületben a sztrájk enyhült. Az