Szeged, 1923. augusztus (4. évfolyam, 172-197. szám)

1923-08-17 / 186. szám

SZEQBD eísiebeni körzetben a kommunista fosztogató csoport két vezérét letartóztatták. A műszaki segéderők szervezete elűzte a sztrájkra izgató kommunistákat. A körzetben a nyugalom teljes. A birodalmi vasutak igazgatósága közli, hogy a munkások minden szolgálati ágban a munkát egész terjedelmében megkezdték. A vasutak hétfőtől kezdve a személy* és podtjyász­dijszabást az augusztus elsejei tarifához képest 900, a záródijszabást pedig kereken két ezrelék­kel felemelik. Az állandó értékű dijszabás (indexparitá?) a személyforgalomban szép ember 1. Az áruforgalomban már e hón3p 20-án be­vezetik. Az áruforgalomban a kulcsszámot egy­millió kettőszázezerben állapították meg. Kölnben, a leverkuseni festékgyárban, ahol kommunisták izgatása közben már szombaton tüntetés vol», tegnap délelőtt is folytatódtak a závargások. A munkára jelentkezők egy részét kiszorították és a munkástanácsot elmozdították. A rerd csak akkor állt helyre, amikor Kölnbe rendőrök érkeztek. Mint a Vossische Zeitung Essenből jelenti, a ranciák nem Elégszenek meg többé azzal, hogy kifosztják a közpénztárakat, hanem erő­szakkal megakadályezzák a bankjegyek nyom­tatását. Dortmundban megszállották azt a nyom­dát, mely bankjegyeket és szükségpénzt álli­tolt elő. Aachenra ma kihirdették sz osromáliapotot. A hamburgi kikötőmunkások bualmiférfiaínak tegnap esti ülésén csekély többséggel elhatá­rozták, hogy újra megkezdik a munkát. Az uszálygőzösök személyzete visszatért a ha­jókra. A hajógyárakban még bizonytalan a helyzet. A porosz belügyminiszter a köztársaság vé­delméről szóló törvény alapján feloszlatta a német üzemi tanácsúk berlini birodalmi bizott­ságát valámennyi albizottságával együtt, úgy­szintén a Berlin városi üzemi tanácsok 15-ös bizottságát is Azt a párisi jelentést, amely szerint Német­ország megszállott és meg nem szállott része közt a határzárt, amelynek holnap kellett volna lejárnia, meghosszabbították, kölni hivatalos helyen megerősítik. A határzár végét ideiglene­sen augusztus 31-re tűzték ki. Angol kereskedelmi körökben panaszkodnak amiatt, hogy Angliában a német árucikkek nagy versenye észlelhető. Ennek oka az, hogy a fran­ciák a Ruhr-vidéken lefoglalt acél és egyéb árut olcsón elkótyavetyélik. Németországban az életfenntartási költségek a birodalmi indexszám a statisztikai hivatal számítása szerint augusztus 13-ig a háború előtti költségeknek 436 935-szörösére emelke­dett. Az emelkedés a mult héttel szemben 122.2 százalék. Szeged, 1923 augusztus 23. „Kisxögeztetett:.. (A Szeged tudósilójától.) A tekintetes városi Tanács mai szokásos csütörtöki ülése igen szdrke hangulattal kezdődött. Ördögh tb. tanács­nok egymás után referálta el aktáit, azonban még a szokásos viharok is elmaradlak. Nem volt még egészen 11 óra, amikor Gaál Endre kezdte elmondani néhány aktájának lényegé', Bokor Pál p dig átvette az elnökíést. Az idő már délfelé közeleded, ugy hogy már azt lehetett hinni, hogy minden komolyabb vihar, illetőleg összekoccanás nélkül fog elmúlni a Tanác* mai ülése, amikor Balogh Károly üit az előidói székbe. A köztérhasználati dijak fel­emelését jelentette ke energikus hsngon, ugy hogy nem is volt «ok ellenvetés. Amikor az elébe tett sktacsomók má: egészen leapadtak, a kezébe vett egy szokatlanul vékony aktát, majd egészen nyugodt hangon a következőket mon­dotta : — Bemutatom a városi Tanácsnak a Szeged cimü napilapban Wimmer Fülöp „Palágyi tovább packázik a hatósággal és a közönséggel" cimü tegnap megjelent cikkét. Méltóztassanak ezzel behatóan foghlkozni. Mikor ezeket a szavakat elmond a, a vékony aktát átadta a mellette üió Gaál Endrének. A kultutranácsnokot láthatólag meglepte Balogh Károly felszólalása és igy belenézett anélkül, hogy egy szót is szólt volna. Ekkor azonban a Tanács többi tagja már élénken vitatkozott Balogh Károly bejelentése főlótt, a zaj egyre fokozódott, ugy hogy csak a gesztusokból lehetett megállapítani a pro, illetve contra ki­jelentéseket. Á vita heve mindinkább fokozódott, anélkül azonban, hogy valaki is megértette volna a mellette ülő szavát. A vitába beleszólt a különben egészen csöndes és nyugedt Szendrey Jenö is, sőt Bokor Pái is. Gaál Endre magas hangja hallatszott egyszerre ki a tumultusból: — Hát megint mit akarnak Palágyitól? A szinügyi bizottság már határozott. Csak nagysokára ült et a zaj, mely után a kulturtanácsnok kijelentette, hogy majd foglal­kozni fognak az üggyel. Balogh Károly szőtt még utoljára: — Ha Palágyira várunk, akkor az bizony sohasem fog nyilatkozni! Balogh Károly már éppen folytatni akar'a referádáját, már olvasta is az egyik aktát, ami­kor Gaál Endre még egyszer izgatott hangon közbeszólt: — Különben pedig a szinügyi bizottság ha­tározata kiszögeztetett Palágyi irodájának ajta­jára. Az egész jegyzékönyv ott van, miután nem lehetett megtalálni a direktort. Két tanú előtt szögeztettem ki. Ismét élénk vita indult meg, egyesek két­ségbe vonták, hogy nem lehet megtalálni Pa­lágyit, mikor köziudomásu, hOi>y &z igazgató családjával együtt kint nyaral Csengelén Szűcs volt rendőrkapitány özvegyénél, aki tudvalevő­leg I la Mary-nek, a színház újonnan szerzid­letett primadonnájának nevelőanyja. Giál Endre ekkor még mindig nem nyugo­dott és éles hangon kiáltott Balogh Károly felé: — Wimmer azt hiszi, hogy be akarják csapni! Balogh Károly erre szatirikus mosollyal szólt vissza: — Van is alapja a föltevésnek! A szóváltás még egy ideig tartott, majd Balogh Károly levonta a konzekvenciát: — A színházhoz és Paiágyihoz — ha rajta­tok múlna — nem szabadna nyúlni. A vihar elült, Balogh Károly tovább folytatta — most már csendes hangon — a referádát. Amikor Gera József elvégezte mondanivaló­ját, Bokor Pál pedig éppjn be akarta zárni az ülést, Gaál Endre fölállt és tárgyaltatni akarta a beadványt. Nagy beszédbe kezdeti a kővet­kező szavakkal: — Wimmer homlokegyenest ellenkezőket állit... De nagy hangja belefúlt a zajba, Balogh Károly pedig lakónikusan csak ennyit mondott: — Fürödj meg Bandikám hideg vizben ... A tanács ezután ugy határozott, hogy nem tárgyalja a beadványt, miután holnap délutánra úgyis összehívták a szinügyi bizottságot. Gaál Endre még kijelentette, hogy neki biztos tudo­mása van arról, hogy Palágyi huszonnégy órán belül nyilatkozni fog és beterjeszti a színtársulat teljes listáját. * Értesülésünk szerint a szinügyi bizottság holnapi ülésén nemcsak az operaelőadásokról lesz szó, hanem szóba fog kerülni az a párját ritkitó eset is, hogy augusztus lt-in a szegedi színháznak még nincs primaáonnája. Palágyi különben azzal próbálja ezt a faktumot elütni, hogy ő iárgyelásban van Viola Margittal, aki a mu;t évben nem egy tapsos és táblás házat szerzett neki. Ezzel szemben — biztos forrásból vett ér .sülésünk szerint — ez nem födi a' valóságot, mivel Viola Margittal semmiféle tár­gyalást nem folytat Palágyi, holott bizonyosra vesszük, hogy Viola talán még ma is vállal­kozna arra, hogy isméi elvállalja a városi szín­ház primadonnai szerepköré', hiszen őt ide régi szálak fűzik és a közönségtől — amely őt annyira megszerette — c<ak nehezen válna meg. Tudomásunk szerint Palágyi ugy gondelkozik, hogy a primadonnái szerepkört fia Maryval tölti majd be — aki us vancsak az elmúlt évben végzett a Rákosi-iskolában. Nem ismerjük Ha Mary képességeit, azonbin ha az isteni szikra tényleg tulajdona is Iia Maryrtak, akkor sem szabad kicér'.eteznie a szegedi "árosi színház igazgatójának egy olyan színésznővel — akinek képessegeit, ismételten hangoztatjuk, nem ismer­jük és igy sem jó, vagy eltenkezó véleménnyel nem lehetünk réla —, aki csak most végzett Rákosi S-tdi magán sziniiskolájában és a kulisszák ho mályos világában egészen tapasz­talatlan. Megnyílt az interparlamentáris konferencia. Kopenhágából jelentiki Az interparlamentáris unió 21. konferenciája 800 delegátusnak, a kormány és a diplomáciai testület tagjainak je­lenlétében ma megnyílt. Adelsvaerd báró, az unió elnöke ízt javasolta, hogy a konferencia elnökévé válasszák meg dr. Moltesent képviselőt, a dán csoport elnö­két. (Helyeslés.) Moltesen elnök üdvözölte a külföldi képvi­selőket, azután megemlékezett a legutóbbi kon­ferencia óta történt elhalálozásokról, különöien Harding elnökről. A dán kormány nevében Neergaard minisz­ter kifejezést adott azon való örömének, hogy ilyen nagy számban gyűltek össze a dán fővá­resbán a politikusok. Arról a célról beszélt, amiért az interparlamentáris unió már megalapítása óta dolgozott, tudniillik, hogy előkészítse azt a jobb jövendőt, amelyben a népek viszályát nem fegyveres erővel döntik el, hanem válasz­tott bírósága utján, vagy nemzetközi döntések­kel, vagy tárgyalásokkal. Ot esztendeje annak, hogy vége a világháborúnak és még mindig nincsen igazi béke. Az interparlamentáris unió munkásságára fehát most sokkal inkább szik­ség van, mint valsha. Megemlékezett ezután a miniszter Dániának a Népszövetségben való részvételéről és azzal fejezte be beszédét, hogy a külföldi delegátu­sok azzal a benyomással térjenek majd vissza hazájukba, hogy a dán népben értékes munka­társuk van a kulturális együttműködés terén. Ezután a konferencia megkezdte a napirendre tűzött kérdések tárgyalását. Dr. Matoja volt államtitkár, mint előadó ismertette a külpolitikai parlamenti ellenőrzés­nek kérdését. Az a kérdés, hogyan lehet ezt az ellenőrzést gyakorolni, a parlamentek teljes ülésén, bizottságokban, vagy pedig pártvezérek utján. Azt javasolta, hogy kérdés a részleteinek megvitatására bizottságot küldjenek ki. Az interparlamentáris unió szerda délutáni ülésén Munch, a dán felsőház tagja két határo­zati javaslatot terjesztett elő. Az eltő a követ­kezőket tartalmazza: A*21-ik interparlamentáris értekezlet ragasz­kodik a fegyerverkezés általános csökkentésének szükségéhez, amelynek közvetlenül minden nem­zetnél érvényesülnie kell és amely a népszövet­ségi alapegyezmény 8. §-ának alapelveire tá­maszkodik. Az értekezlet felszólítja az unió csoportjait, indítsanak kormányaiknál mozgal­mat, hogy a stockholmi és bécsi értekezleten elfogadott határozatokban kifejezett óhajtások teljesedésbe menjenek. A második határozati javaslat a következőket mondja: Az értekezlet azon a nézeten van, hogy a fegyverkezés általános csökkentésére vonatkozó külön módozatok alapján hozott országok kö­zötti megegyezések a nagyobb arányú csökken­tésre vonatkozó javaslatokat tartalmazhassák. Suidoc német egyetemi tanár éles támadást intézett Franciaország ruhrvidéki politikája ellen. Németország részéről még Heiler biró vázolta a ruhrvidéki politikát. A csehszlovákiai magyar párt és a tótok. Szentiványi Kálmán, a csehszlovákiai magyar ellenzéki párt vezére a prágai Magyar Hírlap­ban felhívást intéz a tót autonomistákhoz. Uj akciót hirdet a csehszlovák kormány ellen és felszólítja a tótokat, hogy az autonomia ki­vívása érdekében tartsanak östze a magyarok­kal. A miniszterelnök lapja, az agrárpárti Venkov válaszol Szentiványi szózatára és megvádolja őt, aki még nemrégen a néppártot erősen bí­rálta szeparatisztikus törekvései miatt, hogy most fél<g-meddig összepaktált a néppárttal, hogy megbontsa az állam egységét. Vásárhely bizalma Bethlen gróf iránt. Hódmeztvásárhely törvénykatósági bizottsága rendkívüli közgyűlést tartott. Soós polgármester és társai indítványt nyújtottak be, amely Bethlen István grófot és kormányát kívánja üdvözölni a mozdonyvezetők sztrájkjával szemben tanúsított erélyes magatartásáért és az állami élet rendjé­nek biztosításáért. Az indítványt egyhangúlag elfogadták.

Next

/
Thumbnails
Contents