Szeged, 1923. augusztus (4. évfolyam, 172-197. szám)

1923-08-15 / 185. szám

Egyes nál ára 120 korona. Hifdettet árak: FélhaaAtk>n 1 cm 25, egy hasábon SO^nás­ttl hasábon 75 K. Szövegközi 25 százalékkal drágább. Apró­kirdetés 50, kövér be tűkkel 100 K. Szövegközti közlemények fóronként 500 K. Nyilttér, csa­Mdi értesítés 800 K. Több­szöri feladásnál árengedxrtfcny 18^-ik szám. íV. évfolyam. Szeged, 1923 augusztus 15, SZERDA. ftttkenttség és kiadóhiva­tal: Kölcsey-utca 6. (Próléta­uálló, L emelet 6.) Telefon 13-33. A .Szeged* megjele­sik hétfő kivételével minden wp. Egyes szám ára 120 ko­rom Előfizetési árak: Egy Mnapra Szegeden 2260,Bnda­*c»ten és vidéken 2300 kor. Kölcsönt kérjünk. Rívid, de mindjárt felötlő hir érkezik Bécsből, igen alkalmas arra, hogy könnyen fel­villanyozható temperamentumokat, amelyek egy­mást váltogató izgalmakban még fásultakká nem fáradtak, egy kicsit elképesszen Ausztriá­ban, amelynek történelmi „szerencsés" előneve­ltét a marcona, könyörtelen háború véglegesen eltörülte, a szerencsétlen Ausztriában kedvezőbbre változott a kegyetlenül nyomasztó gazdasági álla­pot. HiVitalos biiottság, amely megbírható mód­szerrel vizsgálja, hogy a békeviszonyokhoz képest milyenek a megélhetési terhek változásai, azt állapiiotia meg, hogy julius 1-töi augusztus 14-ig ai életfantartás költségei nyolc százalékkal csőkkentet. Ausztria pedig, amelyhez az egész müveit és műveletlen külföld minket is számított, beteg embere voit Európának, amiről csak maga nem tudott, mert bizonyosan nem merték neki hivatalos doktorok megmondani. Nagyon beteg szegény meg most is, fo'tkal inkább, mint a haboru előtt. De ugy látszik, csoda ütött hozzá, pedig lábbadozásábsn maga sem igen reménykedett. Azt ugyanis nem lehet hinni, bogy a javulásról szétröpiteít hir csak merő hivalgás. A hivatalos index megállapítás közvet­len ántántellenőrzés alatt á l, azután meg dicsek­vésnek szerény méretű a jelentés. Nem, Ausztria nem az a mesebeli hirtelen szerencséjü szegény ember, aki vékávJ méri az aranyat s a szom­szédba küld vékáért. De való igazságnak kell elfogadni, hogy az életstardard ott a legutolsó hónap &l»tt is jelentősen megjavult. Ez pedig minálunk számost oknál fogva lehet elképesztő. Legelsőbh is azért, mert ugyan­azon idő alatt meg olyan örvendetesen föllendült a szomszédnak, nálunk megsokszorozódott a drágaság s még terhesebben megszaporodtak az életgondok. Pedig nálunk, a Kánaánban, amelyből Austria is éli, amig együtt kellett test­vérkednünk a monarchiában, most sem kellett azon késégbeesni, hogy a természet gonosz változásai homoktengert, vagy sóspuszlát for­máltak velna az alföldi televényből. Nálunk termett a több buza é6 a föld minden magból termő több java, nem odaát. S5t az is igaz, hogy ma mar megmaradt területünkön iparban is számottevően többet termelünk, mint a há­ború előtt, amikor épp az Ausztriávai ránk nehezült meleg testvériség akadályozta éleiében az iparunkat. Igaz, nálunk a korona közben leromlóit, bár még mindig nem tudjuk ponto­san, miért, csak a szélső jobbon tudják, ahol minden siralmas okozatnak ismerik egy végső, generális okát. De vájjon Bécsben, amely hem • zsegett nemcsak a nem árja, de fajtiszta árja siberektől is, egycsapásra megszűnt volna az ott se szőrmentében átkozott spekuláció? Vagy csakugyan a külföldi kö'csöi hozta volna meg Ausztriában a csodát? Ebben,a jé­értékü kü földi pénz galvanizáló erejében már inkább lehetne hinni. De a kölcsön nemcsak súlyos feltételekkel, kemény megkötöttséggel járt, hanem összegében se olyan óriási, hogy varázsa egymagában valami mindent egyszerre gyógyító balzsaméval érhetne fel. Mindenesetre jóval hasznosabb ir volna minálunk is, mint amivel most újból próbálkozni akarnak, mint a Drákóénál is drákói bb szigor sz árdrágítók ellen. A külföldi jópénz legalább radikális szer maga a bár.falom, a jópénz hiánya ellen, de csak sz árdrágítókat üldözni — bár valóban semmi kíméletet sem érdemelnek — nem egyéb, mint a tüneti pattanásokat szurkálni. Ausztriá­ban alighanem a külföldi kölcsön segitőerején kivül is van valami kívánatos mozgatója a javulásnak. Ott talán, csak talánt merünk mon­dani, van már valami egységes rendszer, vagy terv, amivel megkezdték a védőtöltés építését a drágaság tevábbí áradása ellen. Külföldi kölcsön fejben, a jóértékü pénzen kivül ezt, vagy más egy­séges, bölcs rendszert, nekünk is jó volna szerezni. Az uj német kancellár erős kormányt igér. A birodalmi gyűlés ma délután ü'ést tartott, amelyen Stresemann birodalmi kancellár emel­lé deit először szólásra. A kommunisták lármás közbekiáltással fogadták. — Az uj kormánv — mondta a kancellár — rendkívül su'yos időben alakult meg. De ne hígyje a külföld, hogy a kormdnyvdltozds a gyengeség jele. Az uj kormány a legszélesebb parlamentáris alapon jött litre, a legerősebb habinet kivin lenni és az a szándéka, hogy hatalmát mindenkivel szemben éreztesse, aki arra vetemedik, hogy az államot és az alkot­mányt aláaknázza. A kancellár ezután röviden kitért az angol okmányok közzétételére. A biro­dalmi kormány — úgymond — hozzájárul ahhoz, hogy a Ruhr-akció jogosságának, vagy jogtalanságának kérdését nemzetközi döntő­bíróság elé terjeszti. Ma is hangsúlyozom — mondotta a kancellár — hogyha biztosítják részünkre a német Ruhr-vidék feletti szabod és független rendelkezési jogot, ha minden Ruhr­és Rajna-menti német, akivel szemben erőszakos­kodást követtek el, visszakapja szabadságát, akkor mi a részünkre engedélyezett lélegzetvétel után az ország gazdasági erejének megfeszíté­sével elő is tudjuk teremteni a jóvátételi kérdés szabályozására szükséges eszközöket. A német nemzeti sajtóval szemben, mely a Stresemann-kormánnyal szemben ellen­zéki álláspontot foglal el, a Deutsche Allge­meine Zeitung szt irja, hogy Stresemann tekin­télyét minüen eszközzel támogatni kell. A Vor­würts megerősíti ezt a jelentést, azonban a nagy koalíciós kormány megalakítását kevésbé örven­detes politikai szükségességnek tartja. A Ber­liner Tageblait Stresemann politikai ügyessé­gének igazolására kiemeli, hogy az uj kormány megalakítása huszonnégy óra alatt megtörtént és rámutat srra, hogy Stresemannsk köszönet jár bátorságáért és határozottságáért. Politikailag a kormányválság után Német­ország helyzete javulófélben van, a kommunis­ták azonban minden erőfeszítést megtesznek arra, bogy az ország rendjének teljes feldulá­sával minél nagyobb zavarokat okozzanak. Az eddigi hirek szerint tegnap sikerült is nekik a vidék számos gécpontján zavargást támasztani. Több helyen véres összeütközésre került a sor. Berlin tegnap délig aránylag nyugodt maradt, a helyzet azonban folyton rosszabbodik. Az ország minden részéből jelentések érkez­nek véres összeütközésekről, a rend felborulásá­ról, fosztogatásokról, rablásokról, erőszakos rek­viráldsekról és egyéb kommunista kihágásokról. Berlin északi és nyugaii részeiben fiatal kom­munisták meg akarták támadni az üzleteket és házakat és fosztogatni kezdtek. Csak a katona­ság tudta őket szétoszlatni. A kommunisták vándorszőnokokat küldenek szét a városokba. A középnémet ipari kerületekből minduntalan annak a híre jön, hogy a sztrájk terjed. A kommunisták tanácsa három napos sztrájkot proklamált. A balvan tagu kommunista-bizott­ság is felszólította a munkásságot, hogy általá­nos sztrájkba lépjen. Ezzel szemben a szak­szervezetei vezetőségei ujabb felhívást intéztek tagjaikhoz, bogy fogjanak munkához és re engedjenek a kommunista felhívásnak. A szak­szervezetek és a kommunisták között éles harc dul. Még ma nem khet belátni, hogy a harc­ban melyik fél lesz a győztes. A berlini sztrájkok ügyében a helyzet még mmdig nem tisztázódott A közúti vasúti al­kalmazottak rövid sztrájkja tegnap befejeződött és a közúti vasúti kocsik újból közlekednek. A kommunista sztrájkra való uszítások természe­tesen állandóan tovább tartanak. A vacárnap és hétfőn cl fogottak száma körülbelül százra emelkedett. Hamburgban a közúti villamos for­galma ujbói megkezdődött. Az általános sztrájk jelszavát nem sikerült megvalósítani. A drezdai szász kőszéntárnában is megszűnt a bányászok sztrájkja. Egy hallei jelentés szerint a zeitzi bá­nyászok kiakarták a tanácsköztársaságot mon­dani. A birodalmi rendőrség azonban Rzéíza­v«ria a zavargókat. A halottak száma kilencre rug. Harminc munkás megsebesült. A bírod dom különböző részeiből érkező hirek szerint a sztrájkmozgslom több helyütt szünőben van. Hamburgban kisebb összeütkö­zésekre került a sor, melyekben többen meg­sebesültek. A rendőrség azonban a rendet helyreállította. Wittenbergben kisebb csoporto­sulások és összetűzések voltak, de a szociál­demokrata pártnak sikerült s vezetést meg­tartani. A szociáldemokraták önvédelmi szer­vezetei gondoskodnak a rend fenntartásáról. Lipcsében, kü önösen a nyugati kü városokban a kommunisták továbbra is igyekszenek a gyárak üzemét megbénítani. Általában azonban eredményt nem tudnak elérni. A német birodalomban a rendet helyreállítani még nem sikerül, bár Berlin aránylag nyugodt. A birodalom egyes városaiból nagy kommunista zavargások híre érkezik, több helyet", különösen Szászországban véres összeütközések voltak, sek halottal és sebesültlel. Cuno hirtelen lemondása és Stresemannak a kormányalakítással való váratlan megbízatása nem Jog mély hatás nélkül maradni Bajor­országnak a birodalomhoz való viszonyára nézve. Bajorországban a kormány kikényszeri­tett lemondását ugy tekintik, mint a kormány föltétlen győzelmét. A Westminster Gazetta szerint az angol ok­mányok közzététele forduló pontot jelent az | angol-francia viszonyban. A birodalmi kormány egyelőre kénytelen be­szüntetni a versaillesi szerződésben megállapított [ dologszolgáltatásokat Anglia, Olaszország, Gö­í rögország, Portugália, Jugoszlávia és Románia • irányában is, mert ezek pénzügyi fedezete okozta jórészt a költségvetési hiányt és az inflációt. Az eddig vállalt és még ki nem fize­tett dologszolgáltatái ok egyedül 300 millió papirmárkát igényelnek. A dologi szolgáltatá­sokat ismét folytatni fogják, mihelyt a biro­dalom pénzügyei megengedik. Tekintettel azokra a nehézségekre, amelyek Olaszországot sújtják a gazdálkodáshoz szükséges szén előteremtése körül, a birodalmi kormány meg fogja kísé­relni, hogy a szénszállításokat Olaszország számára tovább is folytathassa. A Némelbircd alomtól való külön válási moz­galom hivei tegnap felvonulást rendeztek az utcákoii. A menet élén a rajnai köztársaság zász­laját vitték. A rendőrség. a zászlót lefoglalta, összeütközés támadt, amelynek során több em­ber megsebesült. Cheimb asszony, aki tagja a birodalmi gyűlésnek, az Egyesült Államok elnökéhez táv­iratot intézett, amelyben közölte, hogy Francia­ország a triári kerületben elrendelte, hogyha vasúti alkalmazottak, vagy állami munkáspk megtagadnák a szolgálatot a francia hatósá­goknak, családjuk nélkül u'asitsák ki őket. Az asszonyoknak vissza keli marsdniok a lakásban, hogy átvegyék a francia ezredek katonáinak ki­f zolgá ását. A német asszonyok az Egyesült Államok elnökéhez fordulnak és tőle kérnek segítséget a fenyegető gyalázattal és szégyenne 1 szemben. Félhivatalos francia közlés szerint el kell uta­sítani azt az angol javaslatot, hogy a Ruhr­vidék megszállásának törvényességét a bágfi törvényszék elé terjesszék. Az angol javasM szerint a helyzet az, hogy minél kevesebbet fizethet Németország, annál többet kell a fran­ciáknak az angolok javára fizetni.

Next

/
Thumbnails
Contents