Szeged, 1923. augusztus (4. évfolyam, 172-197. szám)

1923-08-31 / 197. szám

SZB 0 B r> és a külföldi államférfiakkal, többek között Benessel való találkozása, hosszabb idél fog igénybevenni. Magyarország hivatalos képviselője a genfi népszövetségi ülésen tudvalevőleg Berzeviczy Albert lesz. aki csütörtökön délután 2 óra 30 perckor már el is utazott. A genfi tanácskozások során alkalmuk nyilik a magyar delegátusoknak, hogy az illetékes magyar tényező, elsősorban pedig Bethlen István gróf miniszterelnök beható tanácskezáso­kat folytasson a magyar kölc ön ügyét illetőleg fontos szerepet játszó külföldi államférfiakkal. Bethlen gróf utazása mindenekelőtt azt a célt szolgálja, hogy a külföldi illetékes faktorokat ismét felhívja Magyarország nehéz gazdasági és pénzügyi helyzetének mérlegelésére és alkalma nyíljék a külföldi kölcsön folyósításának sürge­tésére. A Népszövetség genfi üiése alkalmat fog szolgáltatni az ott jelenlevő magyar dele­gátusoknak, hogy a Magyarország talpraállitá­sára irányuló axciót megsürgessék és a való­tághoz hiven feltárják Magyarország súlyos helyzetét. Bécsben már befejezett ügyről tudnak. A magyar kölcsön állásáról a legalaposabban informált bécsi helyen a következőket mon­dották.: — A magyar kölcsön tulajdonképen már be­fejezett dolog és megvalósulása csupán idő kéidíse. Anglia Magyarotszág mellé ál ott és londoni hivatalos helyről értésére edták a cs h külügyminiszternek, hogy Magyaiotszággal szem­ben meg kell változtatni politikáját a kölcsön tekintetében. A sinajai konferencián a kisántánt Szilágyi beszéde a létszámcsökkentés ügyében. elej etle a garanciák nagy részét, melyeket eddig Magyarországtól a kölcsön fejében kért. Igy pld. e határozták, hogy eltekintenek attól a követelestől, mely szerint a magyar kölcsön hovaford lásáí a kisántánt egy megbízottja fogia ellenőrizni. A legfőbb feltétel, melyhez a köl­csönt kö ik, az, hogy a hitelt nem szabad fegy­verkezési célokra fordítani, hanem kizárólag a gazdasági újjáépítésre és esetleg reparációkra. A kölcatn folyósítója tulajdonképen és kizárólag az angol piac, de valószínű, hogy Csehország is rés'-esed.ii fo* benne egy kisebb összeggel, még pedi^ Anglia nyomására. Mit ir a külföldi sajtót Az Epoca Benes római tárgyalásaival kap­csolatosan a következőket irja: — Most már nyilvánvaló, bogy a sinajai konferencián a kisántánt beleegyezett a magyar kölcsönbe azzal a feltétellel, hogy közvetlen ellenőrzést gyakorolhasson. Olaszország nem fogadhatja e. ezt az álláspontot, mert nem en­gedheti meg az ellenőrzést a Duna vidékén és azt sem, hogy Magyarország ki legyen szolgál­tatva szomszédai önkényének. A Daily Telegraph értesülése szerint Benes külüg> miniszter Rómában tárgyait de Stefani olasz pénzügyminiszterrel. A kisántánt ra­gaszkodik a sinajai határozathoz, mig Olasz­ország nem rokonszenvez a kisántint felfogá­sával, hanem szabadelvűbb eljárást kiván Magyarországgal szemben. A Manchester Guar­dian szerint Angolország és Olaszortzágban | nincsen hajlandóság arra, hogy a kisántántnak I a magyar kölcsön ügyében ellenőrző szerepet I juttasson. Szeged, 1923 augmztm 31 (A Szeged budapesti tudisitéjitól.) A nemzet­gyűlés mai fllését háromnegyed 11 órakor nyi­totta meg Scitovszky Béla elnök. Az elnöki elő­terjesztések után jelenti, ho^y Szabó József napirendelőiti felszólalásra kért és kapott enge­délyt. Szabó József napirendelőiti felszólalásában a házszabályokról beszél. Tudomása szerint a házszabályok értelmében minden képviselőnek joga v^n a napirenden lévő tárgyhoz egyszer hozzászólni az általános vita keretében, ismé­telten kérdi az elnöktől, milyen oknál fogva történt, hogy tő'ük a felszólalást megtagadta. Scitovszky Béla elnök: A házszabályok ki­mondjak, hogy minden kepviseló hozzászólhat a napirenden lévő tárgyhói, de köteles a jegy­zőnél jelentkezni, aki felírja. Ha a képvúe ö valamelyik napon a szólás jogával nem akar élni, ezt a jegyzőnek bejelenti és törölteti ma­gát, söt a házszabályok kimondják azt is, h)gy * f felszólalás előtt egynegyed órával a képvi­selő jelentkezhetik az elnöknél és bejelenti, bogy erte a napra eláll a szóiás jogától. Azok a képviselők, akik ezeket a feltételeket elmu­lasztják és megvárják, mig az elnök szóiáira szólítja őket és kijelentik, hogy nem óhajtanak felszólalni, olyanoknak tekintetnek, mintha a szólói véglegesen eláliottak volna. Kéri válaszának tudomásulvételét. A létszámcsökkentésről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatásában Szilágyi Lajos ez első szónok : Csonkamagyarerszág köztiszt­viselői kara valóban olyan nagy, hogy az or­szág pénzügyi helyzete nem birja el, tehát ér­deke a polgárságnak, hogy részben nagy pénz­ügyi teheriól felszabaduljon, ré»zben pedig, hogy a bonyolult adminisztráció egyszerűvé váljék. Elismeri, hogy a felesleges iisztviselőket tl kell boc»átani a kormánynak, de hajtsák is már egyszer végre ezt a létszámcsökkentést. Ne legyen tovább bizonytalanság, ne rettegjenek a tisztviselők attól, hogy vájjon kiket fog az ál­lam elbocsátásra minCsiteni. A pénzügyminisz­ter ettől a javaslattól a megmaradt tisztviselők pénzügyi helyzetének ja vitását vátja. Ezt ó nem reméli a javaslattól, annyit azonban mégis re­mél, hogy az adminisztráció egyszerűsítése való­ban sikerülni fog és a bürokrácia megszűnik, kz első lépést a kormány rosszul te>te meg. iz a lépés a minisztériumok ajtajának bezárása v>lt, hogy déli 12 óráig senki se léphessen a ninisztériumok szobáiba a főispánokon és a k'belbelieken kivül. Ez nem helyes rendelkezés. Ai, hogy más a kebelbeliekcn kivül oda be n m mehet, nem jelenti egyúttal azt, hogy ott c>ak most kezdődik igazán a munka, hanem jelentheti azt is, hogy most kezdődik az igazi henyélés. Minthogy a belügyminiszternek nincs töOüíége a közigazgatási reform megvalósítá­sára, ugy látszik, kanalankint akarja beadni a reformot. Fel kell venni a törvényjavaslatba, hogy a hadviselt alkalmazottak ennek a tör­vénynek alapján nem bocsáthatók el. Vuss miniszter: Ha akármilyen rossz is a hadviselt ? Szilágyi: A miniszter urnák módjában van azt a tisztviselőt, aki ellen kifogása van, fe­gyelmi uton elbocsátani. Azt kéri, hogy a kor­mány ne sujisa azokat, akiknek magasabb is­kolai képzettségűi van. Ez a törvényjavaslat nem mondja ki világosan, hogy az elbocsátott tisztviselőknek mennyit fizet. Fixirozni kelt, hogy ki mennyit kap és mikor kapja meg azt a pénzösszeget, mely neki jár. A természetbeni ellátást nem lehet addig megszüntetni, amig a p«.nz vásárló ereje állandóan csökken. Nagyon rosszul informálták a pénzügyminisztert az él­be csátott B listás tisztviselőkről is. A miniszter szerint az elbocsátottak mind iól elhelyezked­tek, ő pedig ugy tudja, hogy 95 százalék nem tudott jól elhelyezkedni és igen sok egziszten­cia tönkrement. Ezt a kérdést még a földreform­novella tárgyalásával kapcsolatosan is ki akarja mijd fejteni. Bárhogyan legyen i«, a kormány­nak be kell látnia, hogy a mai fizetésrendezés nem réndezés. Ezt a kérdést tárgyalni kell annál is inkább, inert az eilenzék is hajlandó tárgyalni és megszavazni. A kormány annak iéijén száz százalékos fizetés megadásával is elkésett. Feltételezi a kormányról, hogy az el­múlt hónapokat arra használta fel, hogy intéz­kedjék preventive a mozdonyvezetők és fűtők sztrájkjához hasonló jelenségek elkerülésére. Mégegyszer hangsúlyozza, hogy ha idejében ér­kezett volna a fizetésemelés, kizártnak tartja, hegy sztrájkra került volna a sor. Lendvai István: Ezt mondtam Cegléden, ezért üldöznek. Szilágyi: A kormány maga is előidézője a sztrájknak és ha megmarad álláspontja melleit, előidézője lehet sokkal nagyobb bajoknak is. Lendvai: Éiiségforradalom lesz. Szilágyi: A felelősséget nem hajlandó a kor­mánnyal együtt viselni es éppen ezért követeli a preventív intézkedést. Határozati javaslatot nyújt be, melyben kéri, hogy a kormány a tisztviselők fizeiésrendezésébfn ne a zürichi ko­rona állását vegye irányadóul, hanem a korona belső értékét. Követeli, hogy a tisztviselők fizetését ily értelemben emeljék fel és pedig visszamenőleg. Homonnay: Még augusztusra is utalják ki. Rassay: Ez már még is csak demagógial Azért nem lehet dolgozni, hogy a tisztviselők­nek adjunk mindent I Nagy zaj támad erre az egész Házban. Szilágyi öt perc szünetet kér, az elnök meg­adj]. Rassay kijelenti, hogy se az orvos, se az ügynéd, se a munkás nem kapja aranypuitás­' ban fizetését, tehát miért ak«rn&k ebben a nyomorult országban éppen a tisztviselőknek aranyparitásos fizetést adni? Szünet után Huszár Károly nyitja meg u.bót az ülést. Szilágyi folytatja : Engedélyt kér, hogy el­térhessen a tárgytól. A Ház megadja. Szilágyi: A Szózat és A Nép cimü napi­lapokban azt közöiték, hogy az ő politikai párt­állása a kormány felé orientálódik, mert állam­titkárságot helyeztek neki kilátásba, olyan állam­titkárságot, mely nem is létezik. Rassay: Patacsi volt az utolsó. Szilágyi: Tiltakozik az ellen, hogy ő vagy pArtja barmikor is tárgyalt volna a kormannyal. 0 is mindig szemben áll a kormánnyal ét a kormányzó párttal. A kormány pénzügyi politi­kája megbukott, gazdasági politikája nincs, seai agrárius, sem keresztény. (Taps az ellenzéken.) Nincs azonban tisztában a mellékkormányok szerepével. Szerinte azok, akik kiléptek a kor­mányzó pártból, egyéni akciót csinálnak. Eckhardt Tibor: Halljuk, kicsodák? Tilta­kozunk ellene, hogy egyéni akciót csinálnak. Szilágyi: Senkit sem akar egyéni becsületé­ben sérteni, cs?k pontosan körül akarja irni az eseményeket. Körülbelül ugyanazok léptek ki a kormányzó pártból, akik a Szózat és A Nép körül tömörültek. Nagyon vigyázni kell, hogy ezek a fiatal politikusok soha hatalomra ne kerüljenek, mert a hatolommal eddig sem tud­tak élni, csak visszaélni I Eckhardt és Ulain a padot vetik: Bizonyít­son I Hogy mer ilyet állítani ? Szilágyi: Nem akar senkit sérteni, de han­goztatja, hogy azoknak a fiatal politikusoknak még tanulni kell. Eckhardt és Ulain: Nem tanulunk megalku­vást 1 Nem tanulunk konjunktúrát I Szilágyi: Az a benyomása, hogy a kormány­nak nem változott meg a véleménye. Ha most nem keresztény, tavaly se«i volt az. A válasz­tásoknál nem hirdették az arany középutat, csak most, kérdi, mi lesz azzal a reverzáltssal, melyet a választás aiatt a kormánypárti jelöltek felmutattak és amely szerint Bethlent és Nagy­atádit sohasem fogják e'h?gyni. Tiltakozik az ellen, hogy ezt a szót: faj védelem, kisajátítsák. Hajlandó minden olyan törvényt, mely a magyar faj megvédését célozza, támogatni. Nincs tisztában az úgynevezett kormány­táirogató pártokkal sem. Nem érti, hogyan lehetséges, hogy Hegedűs György, az EME elnöke ezt a kormányt támogatja. Feltűnt neki, hogy a napi poétikába újra bele akarják vonni a kormányzó ur őfőméliéságának személyét. Tiltakozik ez ellen, de tiltakozik az ellen is, hogy akár egyik, akár a másik párt kisajátítsa a kormányzó ur szemelyél. Konkolyhintés folyik minden oldalról, azonban ez az ő pártja sorai­ban nehezen fog sikerülni. A javaslatot nem fogadja el. Gömbös Gyula személyes kérdésben szólal fel: Reflektál Szilágyi azon kérdésére, hogy oszlozik-e a felelősség kérdésében. Kijelenti, hogy a feleléaség kérdésében, mig a pártbaa volt, osztozott a kormány minden egyes tagjá­val. Ami Szilágyinak azt a kérdését illeti, hogy tudni akarja, mi lett megfigyelő állásából, erre vonatkozólag mást nem mondhat, mint amit már közbeszólás alakjában mondott el, vagyis hogy megfigyelő barátainak mondja csak el, amit lát, ellenfeleinek p^dig azt, amit akar. . Strauss István : Csatlakozik ahhoz a felfogás­hoz, mely azt mondja, hogy a létszámcsökkentő javaslatnak nem is az az igazi célja, hogy a tisztviselőkérdést megoldja, hanem, hogy a nem­tetsző tisztviselőket elbocsdssa. A reformmal kapcsolatosan a nők hivatali szerepét is meg ke.l oldani. Lehetetlen, hogy a mai leány­generáció hivatalod bin nújjPn fel, onnét oly szellemet vigyen mígávtl, amely te iitriesetre sem tikalmás családalapításra. A létszámcsök­kentést nem bizná rő a helyi érdekeltekre. Re­méli, hogy a bf.lü»ymiflisztert a létszámcsök­' Mentésben nemcsak anyagi szempontok fogják

Next

/
Thumbnails
Contents