Szeged, 1923. augusztus (4. évfolyam, 172-197. szám)

1923-08-03 / 174. szám

Szeged, 1923 augusztus 3. SZEGED Sztrájkba léptek a mozdonyvezetők. (A Szeged budapesti tudisitöjdtól.) A mozdonyvezetők régóta elégedetlenek a javadalmazásukkal és már országos szövetségük múltkori gyűlésén is azt sürgették, bogy adja meg nekik a Máv. a békebeli fizetésük, azaz az aranyparitás szerinti fizetés 50 százalékát. E követe ést hangoztatták a fővárosban csütörtökön tar!ott közgyűlésükön is, amely rendkivüi viharos lefolyású volt. Bizottságot menesztettek a kormányhoz, de minthogy az eredménytelenül járt el, kimondották a sztrájkot. Erre viszont a Máv. igazgatóságának a gyűlésen jelenvolt képviselője, Valló, a mozdonyvezetők szövetségét jelosziatottnak nyilvánította. A sztrájk, amely igen súlyos gazdasági károkkal járhat, hihetően nem tar sokáig. Egy optimista hangulatu jelentés szerint sikerülni fog a kormánnyal a békés megegyezés. Szomorú valóság azonban, hogy a vasúti forgalom a legnagyobb mértékben korlátozódott. A kormány energikus intézkedéseket tett, egyebek közt elrendelte a statáriumot. A viharos közgyűlés. A Mozdonyvezetők Országos Szövetsége közgyűlést tartott, amely folytatása volt annak a mozgalomnak, amelyet a mozdonyvezetők egy hónapja indítottak meg, amikor követelésük teljesítését augusztus 2-re halasztották. A közgyűlésen magjelent Andréka Károly főkapitányhelyettes [és Zsitvay Tibor nemzetgyűlési képviselő, akik a közgyűlés előtti értekezleten megkísérelték a közvetítést a mozdonyvezetők és a kormány között. A viharos értekezletet nem kevésbé viharos közgyűlés követte. Sarkadi Sándor elnök beszámolt az előértekezleten történtekről, azután ismertette a pénzügyminiszter legújabb fizetést rendszabályozó rendeletének azt a részét, mely a mozdonyvezetők fizetését állapítja meg. A mozdonyvezetőket a fizetés ily rendezése nem elégiti ki és ragaszkodnak ahhoz, hogy fizetésük aranyparitásban megfeleljen a békebeli fizetésük 50 százalékának. Percekig tartó vihar tőrt ki. A mozdonyvezetők felugráltak helyeikről. Szenvedélyes közbekiáltások hangzottak: Megállunk, megállunkl — zúgták mindenfelöl. Sarkadi elnöknek csak némiképen sikerült helyreállítania a rendet azzal, hogy a közgyűlés tiztagu küldöttséget küld a parlamentbe. Ha a küldöttség eredmény nélkül tér vissza, akkor — úgymond — a mozdonyvezetőkön a sor, hogy határozzanak további állásfoglalásuk felől. A kütiotfrégben Andréka főkapitányhelyettes és Zsitvay Tibor nenuetgyülési képviselő is részt vettek. „Nem dolgozunk további" A parlament épületéből néhány perccel 2 óra előtt érkezett vissza a kiküldött 10 es bizottság a Magyarországi Mozdonyvezető* Országos Szövetségéhez. Sarkadi elnök férfias, konoly magatariásra intette a közgyűlésen résztvevőket, majd beszámolt küdetétüí eredményéről: — Több mint másfél óra hosszat tárgyaltunk a kereskedelmi miniszterrel — mondotta —, aki kijelentette, hogy most volt fizetésemelés, tehát ujabb fizetésemelésről nem lehet szó. Fülsiketítő lárma és zajongás támadt erre. — Megállunk, nem dolgozunk tovább l Hangzottak a kiáltások. Percekig tartó zaj után tudott csak Sarkadi újból beszélni. Zsitvay képviselő a miniszterelnöknél é& a pénzügyminiszternél is közvetítette a kívánságainkat, azonban végleges választ nem kaptunk. Ez az eredmény arra bir engem és a szövetség vezetőségét, hogy lemondásunkat bejelenijük a közgyűlésnek. A közgyűlésre bízzuk annak eldöntését, hogy mi a további teendő. A vezetőség lemondására újból n»gy"izgaiom és lárma támadt. Éljen Sark&di I „Megállunk 1" hangzottak a felkiáltások. Valló főfelügyelő cs k percek múlva tudott szóhoz jutni és a következőket mondotta: — Vegyék tudomásul, hogy az 1914. évi XVII. t.-c. kimordj8, hogy aki sztrájk gondo latáyal foglalkozik, fegyelmi vétséget követ el. Óriási felzudulás tá/r?dt erre a kijelentésre. — Figyel meztetem Ö őket, — mondotta Valló —, hogy az igazgatóságnak módja van rd, hogy a sztrájkolókkal szemben retorzióval éljen. Tudomásukra hozom, hogy a sztrájkolók minden fegyelmi vizsgálat nélkül el lesznek bocsátva. Vessenek számot lelkiismeretükkel. Önök nem tudják, ki az erősebb. A jelenlevő mozdonyvezetők, mint egy ember emelték fel kezüket és jülsiketitő zajban teljesen egyhangúlag kimondták a sztrájkot. Feloszlatták a szövetséget. Valló főfelügyelő rendkívül izgatottan mondotta Sarkadinak: — Vegyék tudomásul, hogy a Mozdonyvezetők Országos Szövetségét feloszlatom. Az eddiginél is ifagyobb zaj és kiáltás támadt erre. A közgyűlési terem ajtajait lezárták és megkezdődött a tanácskozás arról, hogy a n;p meiy órájában mondják ki a sztrájkot, mire a Máv. összes vonalain megállónak a mozdonyok. A sztrájkbimondás utált izgatottan tárgyalták a további teendőket. A közgyüiés annak bejelentésével ért véget, hogy 4 óra után egyetlen vonat sem indul el Budapestről és a sztrájkban 3000 mozdony vezető és 3000 fűtő vesz részt eddig. A viharos közgyűlés a Himnusz eléneklésével ért véget. Megkezdődik a sztrájk. Ma délután 4 órakor a Nyugati-pályaudvaron beszüntették a jegyek kiadását és a pá yaudvar személyzete közölte a közönséggel, hogy a mozdonyvezetők nem hajlandók elindulni a vonatokkal. A mozdonyvezetőkkel a tárgyalások már megindultak és valószínű, hogy a fennforgó félreértések a legrövidebb idő alatt el03zlanik és a munkát újból a rendes mederben veszik fel. A Keleti-pályaudvar főnöksége fél 5 órakor azt az értesítést adta, hogy a Keleti-pályaudvaron a munka folyik, a jegyeket árusítják, a vonatok indulásra készen állanak és a tolatómozdonyok is rendesen dolgoznak. A mozdonyvezetőkkel megindultak a tárgyalások, melyekbe Andréka fők-pitán> helyettest is belevonták és amelyek az illetékesek véleménye szerint gyors megegyezéssel kecsegtetnek, ugy hogy remélhető, hogy a Máv. forgalmában nem lesz lényegesebb megszakadás. Sztrájk a Déllvasutnál és a dunai hajókon. A Délivasut mozdony ve tetői és fűtői szintén sztrájkolnak és a trieszti gyorsvonat ma délután már nem indult el. A Pá fi-téren ma es'e 200 propeller gépész és munkás szintén sztrájkba állott. ^Hivatalos Jelentés a mozdonyvezetők sztrájkjáról. A Magysr Távirati ircda jelenti: A Magyar Mozdonyvezetők Országos Szövetségébe tömörült mozdonyvezető; a kormánynak a közszolgálati alkalmazottak fizeté'egységesitésére vonatkozó rendelkezését, mely augusztus 1-én lépett hatályba, kielégítőnek nem találták és külön követeléseket támasztottak, melyeket a kormány teljesíthetőnek nem ta'ált. Erre a mozdonyvezetők ma délután tartott ülésükön kimondották a sztrájkot. A forgalom korlátozása. Ugy-ncsak a MTI. jelenti: A m. kir. államvasutak igazgatóságától nyert értesülés szemt a vontatási személyzet sztrájkja kí ve'ke tében a rendes személy- és gyorsvonatok forgalma további intézkedésig megszűnik augusztus 2 án 17 óratói kezdve. A Máv. hálózatán c ak *zükségforgalmat tart fenn, melyben gyorsvonatok egyáltalában nem járnak és személyvonatok is csak mérsékelt számmal közlekednek. Ezek indulási ideje az állomásokon kifüggesztendő hirdetményekből vehető ki. AÍ á lamva utak igazgatósága minden igyekezettel azon van, hogy a szükségforgalmat minden körülmények között f:nntari a és azt a viszonyok alakulásához képest minél jobban bővítse. Termettel arra, hogy a szükségforgalom vonataival cs-k csekély személyforgalmat lehet le^nyolitani, f>z igazgatóság kénytelen volt a sztrájk tartamára az utazási kedvezmények érvényét felfüggeszteni. Ehhez képest a köztisztviselők igazolvanya és a tanulójegyek nem éivényesek. A díjszabásszerü ílletesek elleneben megváltott havi és félévi bérletjegyek, valamint az előbb megváltott rendes áru menetjegyek a sztrájk tartama alait is érvényben maradnak. 9 Elrendelik a statáriumot. A mozdonyvezetők sztrájkja ügyében ma délután rendkívüli minisztertanács volt, amely utasította az igazságügyminisztériumot, hogy a rögtöni bíráskodást azonnal hirdesse ki, tekintettel arra, hogy a mozdonyvezetők sztrájkba léptek és esetleg'a közrend fenntartása szempontjából statáriumra szükség lehet, mivel a kormány elhatározta, hogy a legnagyobb eréllyel és kíméletlenül lép fel mindenféle rendbontással szemben. Az igazságügyminiszter a minisztertanácstól vett utasítás értelmében azonnal elkészítette a statáriális rendeletet, melyet a szabályszerű módon azonnal szét fog küldeni az összes illetékes hatóságokhoz. A statárium szól a lázadáson, gyujtogatáson stb. nagyobbsulyu bűncselekményen kivül a vaspályákon, távirdákon, vagy hajókon elkövetett mindennemű közveszélyes cselekedetnek bűntettére, továbbá a hatóságok büntetőjogi védelmére vonatkozó törvénybe ütköző cselekedetekre, mindennemű fegyveres csoportosulásra, magánosok elleni erőszak súlyosabb eseteire és végül az állami és társadalmi rend hatásosabb védelméről szóló törvénybe ütköző bűncselekményekre. A msgánosok elleni erőszak magában foglalja mindazokat a bűncselekményeket, amikor Valakit meggátolnak abban, hogy kötelességét végezze. Ha tehát valamely mozdonyvezető, aki munkába akar állani, meggátoltatik abban, hogy kötelességét végezze, az abban öt meggátolni szándékozók azonnal halálbüntetéssel sújtatnak. Egyáltalában a statárium értelme az, hogy a statáriális rendeletben felsorolt bűncselekmények miatt azok elkövetői ellen a statáriális biróság járt el. — Egyedüli büntetés a halálbüntetés. A munkavédelmi intézmény üzembiztositó tagjainak fegyverhasználati joga. A mozdonyvezetők sztrájkjával kapcsolatban a Budapesti Közlöny péntek reggeli száma közölni fogja a m. kir. minisztérium rendeletét a nemzeti munkavédelmi intézmény űzembiztositó tagjainak fegyverhasználati jogáról. A rendelet szövege a következő: „A m. kir. minisztérium a 110.100/1921. B. M sz. rendelet ahpján a közüzemek és közérdekű üzemek zavartalan biztosítására, illetve azoknak veszélyeztetése esetén a szükséges munkák elvégzése, valamint a munkaeszközök ellen irányuíótámadásokelháritásacéljából létesült nemzeti munkavédelmi intézmény tagjainak fegyverhasználati jagátakövetkezőképenáilapitjameg: A nemzeti munkavédelem katonai közegeknek tekin endő üzembiztositó tagjait működésük tartama alatt a 39 820—1921. B. M. sz. rendeletben a m. kir. államrendőrség tagjai részére biztositolt fegyverhasználati jog Meti meg. Ez a jog a védett üremek és üzemtárgyak elleni támadás esetében is gyakorolható. E rendelet azonnali hatállyal életOelép. Budapest, 1923. évi augusztus há 2 án. Gróf Bethlen István, s. k. miniszterelnök." A helyzet a budapesti pályaudvarokon. Ma délután fél 4 órától kezdve az összes budapesti pályaudvarokon a legnagyobb fejetlenség uralkodik Az összegyűlt utizók, akik a mo donyvezeök sztrájkja miatt nem tudtak elutjzni, na^y tömegben tárgyalták az eseményeket és nem egy helyen elkeseredett hangok hallatszar a*, sőt egyesek fenyegetően léptek fel a pályaudvaron tartózkodó vasutasokkal szemben. Még mielőtt azonban a nagyobb tumultusoknak súlyosabb következményei lehettek volna, a rendőrség, valamint a pályaudvaron tartózkodó katonaság eltávolította a leghangosabbakat, sőt amikor ez sem használt, a katonai őrség kiürítette a pályaudvarokat. A kiürítésre leginkább a nyug ni pályaudvaron volt szükség, miután a kérdéses időben innen háton gyorsvonat és két személyvonat szokott elindulni, ugy hogy itt az összegyűlt nagy törreg fellépése súlyosabb következményeket vonhatott voina m»ga után. A keleti pályaudvaron ezrekre menő tömeg gyűlt össze és dé után öt óráig a legteljesebb bízó- ytilanságban vol ak, miután a szerelvények ott ál ottak a sínpárokon, egyes vonatokba az utas-Hözönség már be is szállott, azonban a mozdonyok jóval az indulási idő után sem