Szeged, 1923. augusztus (4. évfolyam, 172-197. szám)

1923-08-03 / 174. szám

S Z E Q E D Szeged, 1923 augusztus 3. jelentek meg a szerelvények előtt. Az utasok nem akartak kisz£llani a kocsikból, miután a kósza híreknek nem adtak alapot. Csak akkor hagyták el a vagonokat, amikor az állomásfőnökség hivatalosan kijelentette, hogy a sztrájk miatt nem indulnak el a vonatok. Ekkor is a legnagyobb fejetlenség uralkodott, az utasok ész nélkül szaladgáltak kocsik után, hogy poggyászaikat elszállítsák, ugy hogy nem egyszer kisebb incidensek is történtek. A pályaudvari őrségeket mirdsnütt megerősítették, ugy hogy rendzavarástól nem kell tartani. A főváros utcáin nyugalom van, a súlyos helyzetet csupán a katonai és rendőri' járőrők árulják el. Rendzavarás nem történt őrizetbe vették a mozdonyvezetők egyesületének vezetőségét. Ma délután a főkapitányság ügyeletéről a Mozdonyvezetők Országos Szövetségének váciköruti helyiségében megjelent egy rendőrkapitány 8 detektivvei és egy csendőrőrssel, aki a helyiségben tartózkodó mozdonyvezetőket, valamint a Szövetség vezetőségét a detektivekkel bekisértette a főkapitányságra. A Szövetség termeit a rendőrkapitány lepecsételte és csupán azt a három termet hagyta nyitva, ahol a Budapesten tartózkodó mozdonyvezeiőknek éjjeli szállásuk van. A főkapitányságon azután az előállítóit 20 mozdonyvezetőt, valamint a vezetőséget Andréka főkapitányhelyettes, detektivfőnök azonnal kihallgatta. Valamennyien azt vallották, hogy a sztrájknak csupán gazdasági okai vannak és politikai kérdésekkel nem lehet azt kapcsolatba hozni. A szövetség vezetőit ezután őrizetbe vették és ellenük eljárás indul az 1914: XVII. törvénycikk 81. paragrafusa alapján lázadás cimén, miután a közüzemi alkalmazottak munkamegtagadása lázadásnak minősíthető. Gazdasági, vagy politikai sztrájk ? Ma este miniszteri értekezlet volt a miniszterelnökségen, amelyen részt vett Rakovszky Iván belügyminiszter és Andréka Károly detektivfőnök is. Elhatározták, hogy a rendőrség tel jes készenlétben marad, hogy minden eshetőséghez készen álljon. Az értekezleten mindinkább kifejezést nyert, hogy a mozdonyvezetők sztrájkjának nem gazdasági okai vannak, hanem az bizonyos politikai célokért támadt. Ezt a föltevést bizonyítja az a tény is, hogy a ma délután három óra után elinduló bukaresti gyors személyzete már nem jelent meg a helyén, holott akkor még nem is volt ismeretes a kereskedelmi miniszter válasza. Igy a sztrájkot már előre elhatározták. A Szeged budapesti tudósítója ma este be szélt a mozdonyvezetők egy csoportjával, akik tagadták, hogy a sztrájknak politikai háttere lenne, azonban a tények azt mutatják, hogy a sztrájk kirobbanása nem csupán gazdasági okok miatt történt. A miniszteri értekezleten elhatározták, hogy a mozdonyvezetők szövetsége élére miniszteri biztost neveznek ki. A főváros élelmezésének biztosítása/ A mozdonyvezetők sztrákjával kapcsolatban a közélelmezési minisztérium a szé*e-föváros, az államvasutak és az árvizsgáló bizottság bevonásával értekezlet volt, amelyen az élelmezés zavartalanságát biztosították. Az államvasutak az élelmiszerek szállítását rendes keretekben továbbra is ellátják. A fontos élelmicikkekben bőséges képietek állanak rendelkezésre, amelyek a főváros szükségletét hosszú időre fedezik. A szegedi üzletvezetőség területén nlnceen sztrájk. Rabong János Máv. szegedi üzletvezető a sztrájkmozg ltommal kapcsolatosan a Máv. sze gedi üzktvezetőségéiek területét illetően igy nyilatkozott: — A szegedi üzletvezetőség területén sztrájk egyáltalán nincs és pozitiv reményem van arra, hogy nem is lesz. A n a^am részéről a mozdonyvezetők szövetségének sztrájkmozgalmát elhamarkodott lépesnek tartom és az a nézetem, hogy erőszakos eljárásokkal at országnak okozott káron kivül s*ját üg«ükn k is többet ártott k, mint hasznának. Tény, hogy a Buda pest N ueati pályaudvarról menetrend szerint délu án 16 óra 10 peckor induló szegedi gyors nem futott ki és Szegedre meg sem érkezhetett. A szegedi Máv. területén azonban az összes vonatok menetrend szerint indulnak és közlekednek, kivéve az esti békéscsabai gyorsat, amelynek szerelvényét a budapesti gyors képezi. Rabong János Máv. üzletvezető a fenti nyilatkozatát még a következőkkel bővítette később: — A Békéscsabáról, Hódmezővásárhelyről, Orosházáról, Kecskemét, Szajol, Kiskunfélegyháza és Mezőtúrról — ahol az üzletvezetőségnek fűtőházai vannak —, mindenhonnan teljes nyugalomról és rendről kaptam jelentést. Épp ugy fegyelmezettség és nyugalom van az üzletvezetőség területén lévő összes vicinális vonalakon is. A csütörtök éjfélkor Szegedről Budapestre induló személyvonat, "valamint a reggel 7 óra 5 perckor Budapestre induló gyorsvonat is menetrendszerűen fog Szegedről kifutni és a kormány által megtett intézkedések következtében bizonnyal pontosan fognak megérkezni a fővárosba. « Szeged állomáson teljes nyugalom van A Szeged munkatársa ma éjszaka kint járt a Szeged-ailomáson, ahol ekkor már egy rendőrszakasz megszállotta a pályaudvart. Az állomá3 perronján teljes nyugalom van, rohamsisakos r őrjáratok cirkálnak; valamint megerősített csend- | Rablógazdálkodás folyik a város bérföldjein. őrjárőrök Őrzik a fontosabb pontokat Vén őr nagy este 9 órakor érkezett ki a körletparancsnokságról az állomásra, ahol azonnal érintkezésbe lépett az állomá8főnökség éjszakai ügyeletével, azonban eddig még a permanenciára nem volt szükség. A mozdonyvezetők és fűtők rendesen végzik munkájukat, az innen induló vonatok mind kifutnak. Igy ma este fél 9 órakor kifutott a makói személyvonat, valamint éjfélkor elindult a budapesti személyvonat Is. A rókusi állomá* son is a legteljesebb nyugalom van. Ezzel szemben este nyolc órakor nem érkezett meg a budapesti gyorsvonat, ugy hogy félkilenc óra előtt a szokásos békéscsabai gyors sem indulhatott el, mivel nem volt szerelvénye. Az éjjeli órákban még egészen kétséges, a holnap reggel 7 óra 5 perckor induló reggeli gyorsvonat elindulása. Minden valószínűség szerint ez a vonat sem indulhat el, miután Szeged-állomásnak nincsen szerelvénye hozzá Kelety Dénes felhfváaa a vasutasokhoz. Egyébként ma az éjszakai órákban Kelety Dénes, az államvasutak elnöke röpiratokban felhívást intézett a vasutasokhoz, amelyben kéri őket, hogy az ország jelenlegi súlyos helyzetében ne tegyenek elhamarkodott lépéseket és őrizzék meg higgadtságukat. (A Szeged tudósítójától.) A csütörtöki tanácsülés volt az első, amely a nyári szabadságát élvező polgármester távollétében Bokor Pá1 polgármesterhelyettes elnöklésével folyt le. A tanács tagjai ugy féltizenegy óra felé közömbös hangu'atban gyűltek össze, meri hiszen a régi tapasztalatok alapján mindenki azt gondolta, hogy a gazda nélküli tanácskozásnak most sem lesz különösebb érdekessége. A dolog ugyanis ugy áll, hogy minden fontosabb városi ügy szálai a polgármester kezében futnak össze és a tanács a hosszú évek alatt teljesen megszokta már, hogy az ilyen fontosabb ügyek elintézésének a módját a polgármester szabja meg. Oktrojra azért senki se gondoljon, mert csak az történt, hogy a tanács túlnyomó többségének a véle Ténye egyezett a polgármester fölfogásával és csak nagyon ritkán fordult elő, hogy az elnöki szándék kisebbségben maradt. A tanács igy annyira ho:zászokott a polgármester irányításához, hogy nélküle legtöbbször gyámoltalannak érzi magát, a fontosabb ügyeket csak jelenlétében tárgyalja le. A csütörtöki tanácsülést megelőző közömbös hangulat azonban csakhamar megváltozott, kivételesen o'yan kérdés került tárgyalás alá, amely felkorbácsolta a a véleménye et és kemény viharokat váltott ki. Bokor Pál ugyanis bejelentette, hogy Jakabffy Lajos műszaki tanácsos és Várkonyi Jenő gazdasági intéző társaságában helyszíni s emlét tartott Hoffmann Ignác ujfz gedi negyvennyolc holdas mint igazdaságában, ame y a város marostői bérföldiéi terül el. A marostői bérföldek bérleti szerződése — mint ismeretes — ebben az évben lejár és az uj árverést augusztus ha'odi ára tü te ki a város tanácsa. A közgyűlés egyik régebbi határozata értelmében a beruházott bérleteket árverés mellőzésével a régi bérlő kezén hagyhatja az árverező bizottság, ha a régi bérlő megfizeti a környékbeli par cellákon kialakult és tiz százalékkal megtoldott átlagbért. Hoffmann Ignác negyvennyolc holdnyi ttrü etet bérel a várostól és azon szép piintagazdaságot rendezett be A helyettes polgármester elnökletével kiküldött bizottságnak pedig azt kellett megállapítania, hogy tbból a mintagazd ságból mekkora az olya1 beruház tt terület, amely a közg ülés határozata éttelmé ben mentesíthető az árverés alól. Bokor Pál jelentése szerint a bizottság a helyszínen megállapította, hogy huszonöt katasztrális holdon rendkívül értékes beruházások, gyümölcsös, faiskola és gazdasági épületek vannak, huszonhárom holdon pedig nincs beruházás, egyrészén herés és kaszáló, a többit kalászos növények termelésére használja a bérlő. Megállapi otta azonban a bizottság azt is, hogy a mintagazdaságnak feltétlenül szüksége van erre a beruházottnak nem tekinthető területre is, mert ezen terem meg az a takarmány, ríni a gazdaság állatállományának kell és az a szalma, ami a gyümölcsfacseme ék csomago ásához szükséges. Abban az esetben tehát, ha ezt a huszonhárom holdnyi beruházatlan területet tovább nem használhatná a mintagazdaság bérlője, az egész gazdaság olyan helyzetbe kerülne, amely veszélyeztetné további fentarthatóságát. A p ilgármesterhelyettes bejelentése után rendkívül heves vita kerekedett. Két homlokegyenest ellenkező felfogás kelt harcra egymással. Az egvik felfogás, amelynek Fodor Jenő adóügyi tanácsnok volt a i exponense, hivatkozott arra a tanácsi határozatra, amely kimondta, hogv a marostői bérföldeket egy holdas parcellákban árverezik el, még pedig azzal a megszorítással, hogy egy árverező három parcellánál többet nem bérelhet. — Abban az esetben tehát — mondotta Fodor Jenő —, ha Hiffmann ignác negyvennyolc holdas bérletét kivoija a tanács az árverés alól, ellenkezésbe jut saját határozatával és olyan precedenst terem', amelyre mindenki hivatkozhatik, akinek beruházott bérlete van a Marostőben. Javasolja tehát, hogy a tanács ne tegyen kivételt, hanem eredeti határozata alapján egy holdas darabokra parcelláztassa a negyvennyolc holdas mintagazdaságot is és árvereztesse el a többivel együtt. A másik felfogást Balogh Károly fejtette ki. A város érdeke feltétlenül, megkívánja a bérfölJec szabad hasznosításának a biztosítását, azonban ha a tanács a hasznosítás szabadságát már eddig is korlátozta a beruházott bérle'eknek az uj árverés alól való mentfsitéséve, nem lenne ind ko t, hogv éppen most szüntesse meg ezeket a kivételezéseket, amikor egy valóban beruházott értékes mintagazdaságról van szó. Ez a mintagazdaság sokkal jobban szolgálja a város érdekeit, mintha felparcellázva olyanok kezébe kerülne, akiknek fogalmuk sincs az észszerű gazdálkodáshoz, akik annyira kiuzsorázzák a földet, hogy mire a bérleti idő lejár, elveszili minden termőképessfgél, minden értékét. A városi bérföldek kilencven százalékán ilyen rablógazdálkodás folyik és rohamosan közeledik az az idő, amikor Szeged határában a ter-' mésátlag le fog sülyedni a minimum alá, a holdankinti két métermázsához, ahelyett, hogy a harminc métermázsa felé közeledne. Ezt a katasztrófális sülyedést mi sem bizonyítja jobban, mint az a botrányos körülmény, hogy Szeged városa liszt- és gabonaimportra van utalva, amikor a határában száznegyvenezer katasztrális hold termőföld terül el. Százn gyvenezer hold termőföld nem erem meg anryi búzát, amennyi száznegyvenezer lakó szükségletét fedezné. Beiele ti Balogh Károly, hogy indítványt terjeszt legközelebb a tanács elé ebben az ügyben és i ditványizni fogja, hogy küldjön ki a tanács egy bizottságot a bérleti szerződések betartásának ellenőrzésére. Attól a bérlőtől pedig, aki a szerződés feltételeit nem tartja meg, a város földjén rablógazdálkodást folytat, kíméletlenül meg kell vonni a bérletet. Ezután ismét az ujszegedi mintagazdaságról beszélt Balogh Kátoly. Részletesen kifejtette,