Szeged, 1923. augusztus (4. évfolyam, 172-197. szám)

1923-08-29 / 195. szám

SZSQ 8D Szeged, 1923 augusztm 29 isjterjesszék ki. A párt a pénzügyminiszter bejelen* ését Örömmel vette tudomásul, azután pedig megválasztotta a nyomorenyh itő bizottság tagjait. Áttérve a napirend 2. pontjára, F. Szabó Géza ismertette a KANSz-nak a párthoz beadott memorandumát a tisztviselőd helyzetéről. Az előadó határozati javaslatot terjesztett a pártértekezlet elé, amely szerint az ügy sürgősségére való tekintettel a párt közvetlenül a miniszterelnökhöz juttassa el a memorandumot aaaal a kérelemmel, hogy sürgősen tárgyalja le. A párt az előadó javaslatait egyhangúiig elfogadta. Az ügyvezető-alelnök a pártélet intenzivebbé tétele céljából javasolta, hogy a párt kebeléből küldjenek ki propaganda-bizottságot, amely a kormány és a párt működéséről állandóan tájékoztassa a közvéleményt. Az értekezlet,, az alelnök előterjesztését egyhangúlag tudomásul vette és megválasztotta a propaganda- biiOitság tagjait. A tárgysorozat befejeztével a pártértekezlet Bethlen látván gróf miniszterelnököt táviratilag üdvözölte és öt bizalmáról és támogatásáról biztositotta. A népjóléti miniszter beszámolója az elmúlt tél inségakciójáról. Vass József munkaügyi és népjóléti miniszter ma terjesztette a nemzetgyűlés elé az elmúlt évek téli városi inségakciójának eredményéről szóló jelentését, amelyet Horthy Miklós kormányzóhoz intézett. A terjedelmes jelentés, miután a tél elmultával az akció első fele lezáródott, részletesen beszámol a kormánynak a városi nyomor enyhítésére tett intézkedéseinek eredményéről. A jelentés hangsúlyozza, hogy a jövőben különös gondot kell fordítani a középosztálybeliek ruhasegélyére. Részletes elszámolást ad a jelentés az akció bevételeiről (s kiadásairól. Az összes bevétel körülbelül 320 millió korona volt. Ebből jucnus 30 ig kjadUk 267 millió koronái, rendelkezésre áll méj körülb.-lül 53 millió korona. Heinrich Ferenc a fajvédőkről. Kedden este pártvacsorát tartott a nemzeti polgári párt, amelyen a tagok nagyszámban jelentek meg köztük Weisz Fülöp, a Kereskedelmi Bank elnöke, Vida Jenő, az Általános Kőszénbánya Társaság vezérigazgatója és még sokan a közélet kitűnőségei közül. Dárday Ede üdvözölte a párt elnökét. Az üdvözlésre Heinrich Ferenc válaszolt. S/óit a politikát helyzetről: Most kritikus napokat eiünk a politikában, a politikai helyzetet legjobban jellemzi az, hogy azok, akik az egységes pártból kiléplek és uj szervezetben tömörültek, ádáz támadást intéznek a kormány ellen és ebben rnertil ki működésük. Egy másik jelenség, hogy a támadások nemcsak a kormány, hanem bizonyos osztály ellen irányulnak. Lehetetlen állapot az, hogy amint kereskedőről és iparosról van szó, a végtelen gyűlölet hangján szólnak róluk, mintha ezek a tarspdalrai osztályok nem hasznot akarnának hajtani a társadétleronak és az országnak, hanem inkább ellenségei volnának. Ez ellen a politika ellen küzdeni fogunk. A pártvacsorán több felszólalás hangzott még el. A nemzetgyűlés elnapolásának hire. A szélső jobboldal körében kelt ma szárnyra sz az általunk is közölt hir, bogy a kormány a tervezettnél hosszabb szabadságra akarja küldeni a nemzetgyűlést, nevezetesen, hogy három hónapra akarja elnspoliatni a Ház ülésezését. E hirek szerint szeptember, október, november hónapokra esnék a szünet és csak november utolsó napjain ülne össze újra a törvényhozás, hogy gondoskodjék a pénzügyi felhatalmazás meghosszabbításáról és letárgyalja a már részben benyújtott törvényjavaslatokat, közöltük a földrefórmnovellát. A fajvédők természetesen ellenzik, hogy kormányzói kézirattal három hónapra elnapolják a nemzegyülést. Azt az érvelést sem fogadják el, £ mellyel szerintük a kormány a hosszú szünetet meg fogja okolni, hogy a külföldi kölcsön tárgyalásai teszik szükségessé a nemzetgyűlés tárgyalásainak hosszabb szünetelését, Információnk szerint az a hir, mintha a nemzetgyűlést hosszabb időre elnapoló kormányzói kézirat már Daruváry helyettes miniszterelnök nevében volna, nem felel meg a tényeknek. A belga válasz Londonban. A legutóbbi britt jegyzékre adott belga válasz hétfőn programszerűen Londonba érkezett. A válasz, hir szerint, azt az ötletet veti fel, hogy a szövetségesek üljenek össze értekezletre. Berlinben az élelmiszerellátás terén tegnap óta óriási zavar van. Minden élelmiszer eltűnt t> piacról és a dollár kurzusának emelkedésével oly horribilis árakat kérnek, hogy alig lehet magfizetni. Tegnsp óta a tojás ára 150—160000 márka. Hihetetlen összegeket kérnek a zsírért és a margarinért. A marhahús, borjúhús és sertéshús kg. ként három-ötmillió márka. A vaj kilójáért négymillió márkát fizetnek. Kölni jelentés szerint a Ruhr-vidékről a belgák mintegy 80 családot utasítottak ki. A lakásépítési javaslat vitája. (A Szeged budapesti tudósítójától) Alig husz I épviselő volt a teremben, amikor Huszár Károly rlelnök megnyitotta az ülést. Elnöki előterjesztései során bemutatja a népjóléti miniszternek ÍJ kormányzóhoz intézett jelentését a városi inségakció tárgyában. Erutan harmadszori olvasásban is elfogadják a lakásépítésről szóló törvényjavaslatot, valamint a Déli Va«páiya Társaság igazgatásának újjászervezéséről létesített megegyezés becikkelyezésére vonatkozó javaslatot. Következik a tisztviselői létszámcsökkentésről szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Maday Gyula kormánypárti az első szónok. Nem tisztviselői szempontból nézi a törvényjavaslatot, hanem a nsgy rekonstrukció szempontjából. Konkréten kiemeli a javaslat negyedik fejezetének 17. szakaszát, amely jelentőségénél fogva messze kinő a javaslat kereteiből. Ez a szakasz ugyanis a kuiturát érinti, amennyiben felhatalmazza a kultuszminisztert arra, hogy felekezeti lanároktól, tanítóktól, óvónőktől az államsegélyt megvonhassa, sőt ezt a jogát egész intézetekkel szemben is érvényesiti. Ominózus jog ez és csak az enyhíti, hogy a javaslat szövege nem imperative rendelkezik. A kultuszminiszter már kijelentette, hogy az elemi és polgári iskolai tanítókkal és az óvónőkkel szemben ezt a jogát nem fosja gyakorolni. Hálával honorálja ezt a nyilaikozatot, amelyben azonban, rajnos, az is bannfoplaltatik, hogy a középiskolai tanárokkal szemben igenis végre kívánja hajtani a létszámcsökkentést. Nagyon óhajtaná, hogyha az erre vonatkozó hir nem bizonyulna valónak. Két nagy feladat és két nagy kezdeményezés vár a nemzetgyűlésre. Az egyik a magyar népoktiJásügy gazdasági átszervezése, n másik egy hatalmas agráripar kifejlesztése. Ez r szőnyegen lévő javaslat oiyan emberek sorsa felett dönt, akiknek nagy szerep: van a jövő előkészítésében. A népoktatás továbbfejlesztése egyik legnagyobb feladata ennek a kormánynak és legnagyobb feladata a nemzetgyűlésnek. A kultusztárca terén a létszámot nem csökkenteni, hanem növelni kellene a gazdasági szakoktatók számának százszoros növelésével. A jövőben nem a nogy politikusok, hanem a jó kulturpolilikusok lesznek a nemzet vezérei. Baross János rámulat a törvényjavaslatnak egy sarkalatos hibájára, hogy beledobták a csonka vármegyék nagy problémáját. Ez ellen, mint jogásznak, tiltakoznia kel). Ez ahhoz a gyorstalpaló és gyorsforraló rendszerhez tartozik, amely most általában jellemzi a kormány javaslatait. Valami hallatlan centralizáció van a minisztériumokban, minden kis ügy odakerül döntés végett. A tisztviselő létszámcsökkentésnek tehát elsősorban Budapesten kell megtörténnie és annak a minisztériumokban kell kezdődnie. A vidéken, ahol kevés a tisztviselő, ellenkezőleg a létszám szaporítására van szükség s ezzel kapcsolatosan olyan reformra, hogy a tisztviselők a vidéken aktagyártás helyett a nép szociális és gazdasági gondjaival foglalkozzanak. Erre kellene gondolni, nem pedig a csonka vármegyék megszüntetésére. Erős külpolitikai vonatkozásai vannak a javaslatnak. A csonka vármegyékben a demarkáción ful két és félmillió magyar várja visszacsatolását. Ehhez a visszacsatoláshoz a trianoni béke alapján is jogunk van. A kormány érvényesítse ezeket a jogokat. A javaslatot nem fogadja el és azt indítványozza, hogy hagyják ki a javaslatitól a csonka vármegyék megszüntetéséről szóló szakaszokat és ezt a kérdést a vármegyei reform keretében intézzék el. Putnoky Móric nem találja helyesnek azt, hogy a javaslat ilyen nagy szervezeti változtatásokat tervez, amelyek a közjogokba nyúlnak bele, jóllehet a javaslatot általában véve helyetdi és elfogadja. Homonnay Tivadar: A közalkalmazottak között nai»y a nyugtalanság a létszámcsökkentés miatt. Az eibocsátandók nem ludják, mily sors vár rájuk A létszámot kétségkívül apasztani keli. A kérdés az, mennyire kell apasztani a létszámot és kit legyenek az eibocsátandók. Nem tartji helyesnek, hogy az alkalmazottaknak éppen husz százalékát bocsátják él, hanem legyen annyi Alkalmazottja az államnak, amenynyire szüksége van, se több, se kevesebb. Elbocsátandóknak azokat tartja, sMk hivatalukat állandóan elhanyagolják, betegeskednek, vagy vsgyoni viszonyaik olyanok, hogy azokból megélhetnek, akiknek a szolgálati ideje 5 évnél kisebb, 30 éven aluliak, nőtlenek és végül, akiknek szolgálati idejüket már betöltötték. Át kell nézni mirden egyes elbocsátandónak működési körét öt évre visszamenőleg és akiről kitűnik, hogy nem a leglelkiismeretesebben végezte kötelességét, kérlelhetetlenül el kell bocsátani. Kifogásolj?, hogy a látszámspa'ztási állományba hílyezelt alkalmazottak csak 10 évi szolgálati idő után kapnak nyugellátást. Sérelmesnek tartja a törvényjavaslat intézkedéeét, hogy a végelbocsátott alkalmazottak közül azoknál, aki* bármikor az állam szolgálatába térnek vissza, korábbi szolgálati idejűket be nem számitják. A végkielégítésnél ki keíl mondani, hogy az összes javadalmazás értéke beszámítandó. Helyesnek tartja a javasl3tn3k szt az intézkedését, hogy a létszámcsökkentés nem vonatkozik a bírákra, a bírósági fogalmazó személyzetre, de szükségesnek tartja, hogy a számvevőségi, az államvasutaknál és postánál pénzügyi szolgálatot teljesiiö alkalmazottakat is i kivegyék a létszámcsökkentési javaslat rendel! kezése a!ó!. Kéri a kormányt, hogy a 110 koroj nás túlóra dijat lényegesen emelje fel. A létszámapasztásra feltétlenül szükség van, di boc ássák el azokat, akik nem dolgoznak, nem tudnak, vagy nem akarnak dolgozni. A javaslatot nem fogadja el. Homonnsy beszéde után Szijj Bálint kéri beszédének holnepra halasztását. A Ház hozzájárul. Scitovszky Béla elnök mielőtt a napirendi javaslatot megtenné, feihaíalmaiási kér arra, hogy a lsusennei békeszerződés alkalmával a török nemzetet üdvözölhesse a nemzetgyűlés nevében és kifejezést adhasson annak az óhajnak, hogy a békeszerződés Törökország jövő felvirágzásának kiinduló pontja legyen. A Ház a felhatalmazást megadja. Elnök ezután napirendi indítványt lesz. Ülés vége délután két órakor. A turkesztáni muzulmánok felkelése a kommunisták ellen. Pár héttel ezelőtt keleti Bokharába érkezett Enver pasa egyik legközelebbi barátja és bajtársa Hodzsaszdmi bég, aki itt Szelim basa álnéven azonnal hozzálátott a különböző török törzsek széttagolt különítményeinek szervezéseihez. A különítmények parancsnokságainak tanácskozásán elhatátozták, hogv harcot indítanak Bokhara, Khiva, Fergán és Szamarkand, továbbá Transkaípia felszabadításáért a muzulmán kommunisták ellen. E célból felvilágosítják az összes igazhitű muzulmánokat, hogy az összes muzulmán erőket egyesíteni kell. Minden muzulmán tar ozik az izlám zászlaja alá fegyverbe állani. E határozat után a felkelés 1 nyiltan kitöri. A szent háború vezetője Hodzsat számi bég, aki Eiver pasa törekvéseinek foly[ tatója és meggyőződéses pűn-török, Ozmán I Hedzsa jev, aki Enver volt konstantinápolyi tanítója és a pániziám egyik apostola, Kuhy Moha rcedov, aki a konstantinápolyi archeológiai intézet tanfolyamát jeles sikerrel végezte, Ktnir, aki Enver nagybátyja, továbbá Ibrahim bég.