Szeged, 1923. augusztus (4. évfolyam, 172-197. szám)

1923-08-23 / 190. szám

Szeged, 1923 augusztus <23. SZKGED ménye, hogy a törvényjavaslat még ma sem került a Ház S2ine e é. Egyezség jött létre a népjóléti miniíz!er és a vállalatok között, amelynek eredménye a mostani töivényiavaslat. Statisztikai adatok szerint közel ötezer helyisig van lefoglalva a vállalatok is üzemek résziről, melyek lakásra alkalmasak volnának. Ha ezeket felszabadítják, már ÍJ nagy mértékben lehetni segíteni a lakásínségen. A törvénytervezetben nem történt gondoskodás azokról a kis egzisztenciákról, kik házhelyeket kaplak. Meg van a telkük, de nincs meg a tőkéjük házak felépítésére. Helyes volm, ha a törvényjavaslatban gondoskodás történt volna ezekről, pld. állami hitel nyújtásával. A javaslatot nem fogadj t el. Perlaky György: Nézete szerint a törvényjavaslatnak csak az a hí báj?, hogy későn terjesztette be a népjóléti miniszter. Azokat a kedvezményeket, melyeket az építkezésben a vállalatok élveznek, a magánosok számár.) is biztosítani kivánja a kormány. Statisztikai adatokkal igazolja, hogy az épitkezés a vállalatokra igen nagy terheket ró. A javaslatot örömmel üdvözli és elfogadja. Dénes Is'.ván kifogásolja, hogy akkor adnak építkezési kedvezményt, amikor a 18—20 szobá s lukszuslakásokat és számos pilótát még nem rekviráltak el. A javaslatot nem fogadja el. Zsilinszky a bankok ellen. Zsilinszky Endre: Ez a törvényjavaslat első látásra nagyjelentőségűnek tűnik fel. Követeli az építkezési anyagok vámmentességét. A bankok még azzal is nyernek az üzleten, hogy saját vállalatuk utján szerzik be a nyersanyagokat. A ressz pénzügyi politika legborzalmasabb tükörképe az, hogy az állam a fel építendő házakra 60 százalékos kölcsönt ed a nagy bankoknak, a hiányzó 40 százalékot pedig kereskedelmi hitel alakjában veszik fel. Ha figyelenbe vesszük a korona leromlását, még nagyobb az a kedvezmény, melyet a bankok nálunk élveznek. Az építkezési kedvezmény csak arra való, hogy kiszámíthatatlan hasznot juttss sanak a nagybankoknak. ZZNánássy: Építsenek maguk isi £ Friedrich István: Mír majd oda jutunk, hogy egész házakat csinálnak, nemcsak Dorogi Gurnmit! HZsilinszky Endre: A kereskedelmi hiteleket még ma is valorizálatlanul adják a bankoknak, mig a mezőgazdasági hitelre vonatkozóiag kimondották, hogy csak valorizálva tudják megadni. A Hitelbank, mely szintén kap az építkezési akcióra szánt hitelből, körülbelül 13.000 Ganz-Danubius részvénnyel rendelkezik. Ennek darabja ma 25 millió koronát ért el. Ez az intézet ezekkel a részvényekkel többet keresett rövid egy-két év alatt, mint a ma közforgalomban levő pénznek egynegyed része, Az állani 60 százalékkal járul hozzá az építkezéshez, józan ember azt hihetné, hogy az állam legalább ily mértékben tulajdonosa is lesz a házaknak. Ámde nemcsak hitelt ad, de semmiféle jogot nem biztosit a maga számára. Azt állítja, hogy a népjóléti miniszter politikája nem népjóléti, hanem bankjóléti politika. Felolvassa a Magyar Mérnök- és Épitészegylet memorandumát, melyet a népjóléti miniszterhez intéztek. Ebben erősen támadják a népjóléti miniszter épitési akcióját és kiemelik, hogy nagyobb mérvű kedvezményt kapnak a válla latok, mint azok, akik kötelezettség nélkül építkeznek. Kik jutnak ezekhez a kedvezményekhez? Elsősorban a GyOSz, a TÉBE, az OMKE, a Magyar Pénzváltó Egyesület stb., tehát csak zsidó nagyvállalatok. Ezzel szemben nem kapnak állami támogatást és nem részesülnek kedvezményben azok, akik házhelyhez jutottak. Igy azután ezek államsegély nélkül nem tudják házaikat felépíteni. A javaslat nemcsak hitelügyi kedvezményt nyújt a vállalatoknak, hanem nagymérvű adókedvezményt is. Reméli, hogy a többségi párt ama képviselői, akik velük együtt hirdették a fajvédelem gondolatát és akik az agrár gondolatot valják vezéreszmének, nem szavazzák meg a javaslatot. A javaslatot nem fogadja el. Elnök az idő előrehaladottságára való tekintetlel napirendi javaslatot tesz. A legközelebbi ülés holnap délelőtt 10 órakor lesz, Napirenden szerepel az adóvalorizációs törvényjavaslat harmadik olvasása és a mai törvényjavaslat tárgyalása. ^Rassay Károly a napirendhez szólal fel: ElÖstör József az ágfalvi vámőrség jogtalan fegyverhasználata miatt interpellál. Kállay pénzügyminiszter a maga részéréi nagyon sajnálja, hogy ilyen incidens történt és a vámőftég fegyverét haszná la védte'en polgárokkal szemben. Végleges választ ez ügyben még nem adhat. Tizennegyedikén kiküldte az ügyészt, hogy vizsgálja meg az ügyet. Birói itélet még nincs, de ha valéban mulasztás vagy visszaélés történt, a vétkeseket a legpéldásabb büntetésben fogja részesíteni. Az ülés délu án 2 órakor ért véget. fogadja az elnök napirendi inditványá', de kéri, hogy tűzzék ki a holnapi napirendre Lendvai István mentelmi ügyét. Dr. Daruváry Géza, a miniszterelnök helyettese ehhez "hozzájárul. Az elnök ily értelemben mond,a ki a határozatot és igy Lendvai István mentelmi ügye a holnapi ülés napirendjére kerül. Interpellációk. Ezután áttérnek az intet pe'lációkra. Az első interpelláló Csik József, interpellációjának elhalasztását kéri. A Ház hozzájárul. Köztérhasználati dijak — buzaalapon. (A Szeged tudósilójától.) Amióta a polgármester hathetes nyári szabadságán van és a város ügyeivel, legalább látszólag, nem foglalkozik, senkit sem fogsd és senkivel sem tárgyal, sőt egyesek szerint hat hétig meg sem jelenik a toronyalatti folyósokon (<z indiszkrét újságíró azonban elárulji, hogy Somogyi Szilveszter, dacára annak, hogy szabadságon van és hogy ilyen hireket terjeszt maga felől, mindennap megjelenik szobájában, de csak alig liz percet tölt íróasztala mellett, aztán ismét egészen csöndben eltávozik), azóta a torony alatt nem igen foglalkoztak illetékes körök olyan ügyekkel, amelyek a város anyagi dolgait érintenék és ha mégis előfordult valamelyik tanácsülésen hasonló természetű akia, rendszerint elhalasztó határozatét hozott a tekintetes tanác?, mondván: majd ha a polgármester visszajön ... Tegnap azonban mégis szóbakerült, sőt le is tárgyaltak egy igen fontos ügyet, amelynek megvalósításával sokmillióval több lenne a város bevétele. Balogh Károly, aki nem áll meg a munkában, mir régóta tervezett reformmal készült el, amit a pénzügyi bizottság tegnapi ülésén be is terjeszteti. A reform a köztérhasználati dijak búzában, illetve aranyban való fizetéséről szól s azt a pénzügyi bizottság egyhangúlag el is fogadta, A pénzügyi bizottság hosszabb S2ünet után tegnap délután ismét összeült, azonban a tagok közül csupán Bokor Pál helyettes polgármester, Balogh Károly tanácsnok, Wimmer Fülöp, Wagner Gusztáv és Scultéty Sándor jelentek meg, a többiek, ugy látszik, nyári szabadságukat élvezik. Először szóbakerült a belterületi megrongált házak renoválása, amely ugyan az altalános költségvetésbe tartozik, de az ügy sürgőssége miatt a bizottság elé is terjesztették. A renoválásra szükséges volna közel hatmillió korona, azonban ezt a hitelt a bizottság nem jevasoita a tanácsnak. A bizottság határozatát azzal indokolta, hogy a renoválásra váró házak közé tartozik például a Mars-tér 6 szám alatt levő ház, amelynek lebontása sokkal célszerűbb lenne, mint kijavítása. Ez a ház ugyanis o'yan rossz állapotban van, hogy ha a teljes előirányzott hatmilliót is ráköltenét, még akkor sem lehetne teljesen lakhatóvá tenni. Ezután a bizottság letárgyalta azoknak a külterületi házaknak ügyét, amelyek ugyancsak nagyobb renoválásra várnak. Az előterjesztett költségvetés szerint erre több mint húszmillió kellene. A bizottság a tervezetet visszaküldte a mérnöki hivatalnak, azzal a meghagyással, hogy rövidesen készítsen uj költségvetést, a nelyben lehetőleg redukálják a kiadásokat és csak azoknak a házaknak kijavítási költségvetését állítsák be, amelyeknek renoválása elengedhetetlenül szükséges. A letárgyalt két pont után következdt az ülés tárgysorozatának legfontosabb pontja, még pedig Balogh Károlynak az a javaslat?, amely a köztérhasználati dijaknak búzában, illetve aranyban való fizetését javasolja. Az előterjesztett javaslat részletesen ismerteti az eddig fizetett köztérhasználati dijak listáját, majd kimondja, hogy a változott viszonyoknak megfelelően ezentúl igen célszerű lenne, ha a dijakat buzaalapon fizetnék be az illetékesek. A javaslat egyébként három részre oszlik. Az elsü rész tárgyalja azoknak a köztérhasználati dijait, akik a háború előtt aranykoronákban fizették a dijakat B.Iogh Károly javasolja, hogy ezek most annyi kiló búzát tartoznak fizetni évenkint, amennyit az akkori aranykorona feleértékével lehetett vásárolni. A második rész azoknak az ügyével foglalkozik, akiknek már időközben felemelték a köztérhasználati dijakat. A javaslat szeiint ezek annyit fognak a változott viszonyokhoz mérten fizetni burában, ahány kilogram búzát lehetett vásárolni abból az összegből, amelyre időközben .felemelték a dijakat. A harmadik rész azoknak az ügyével foglalkozik, akik most is aranybin fizetik a köztérhasználati dijakat. Az előterjesztett javaslat szerint ezek — ilyenek azonban csak igen kevesen vannak — továbbra is aranyban fogják a dijakat befizetni, azonban, ha búzában kívánják, ugy minden husz koronás arany után száz kilógtam búzával válthatja meg a dijakat. Ezt a javaslatot a pénzügyi bizottság, hozzászólások után, elvileg elfogadta és a szeptemberi közgyűlés fogja majd ismét tárgyalni. A Szeged munkatársa ebben az ügyben kérdést intézett Balogh Károlyho.', aki a következőket mondotta: — Javaslatomat a pénzügyi bizottság magáévá tette és ha a szeptemberi közgyűlés elfogadja majd, akkor 1924 jsnuár elsején érvénybe is lép, vagyis a jövő évi köztérhasználati dijakat már a javaslat szerint, illetve búzában kell fizetni egyösszegben, mivel az idei dijakat már az elmúlt januárban befizették. Csak kevesen lesznek olyanok, akik január elsején csak a félévi dijukat fizetik majd be, mert a legtöbb bérlőnek egy summában kell fizetni. Igy a városnak tetemesen meg fognak növekedni a bevételei. — Eszerint negyvenegy mázsa és negyvenhét kilogram buza ára fog Január elsején befolyni, ami a mai tőzsdei jegyzés alapján, hozzávelőleges számítás szerint, hárommillió háromszázezer koronát tesz ki. Természetesen a buzabárek a jsnuSri tőzsdei jegyzés szerint fizetendők. — Ha a javaslatot a közgyűlés elfosadja, akkor a városnak köztérhasználati dijak fejében több mint hárommillióval nagyobb összeg fog befolyni, mint az elmúlt befizetési határnapon. Az eddigi dijak összege — körülbelül százhúszezer koronát tesz ki, igy a javaslat szerinti hárommillió háromszázezer korona nagy előnyt jelent Szeged városának. A javaslat eg/ébként százegy tételt tárgyal, amelynek mindegyikéhez oda van irva a jelenlegi díj és a tervezett felemelés. Előreláthatólag a szeptemberi közgyűlés minden módosítás nélkül el fogja fogadni Balogh Kiroly javaslatát, mivel egyrészt a városnak tetemes bevételtöbble et jelent, másrészt a bérlőket — a változott viszony okat tekintetbe vé/e — nem terheli meg túlságosan. Veszedelmes a spanyolok helyzete Marokkóban. A párisi Le Journal Madridból azt a feltűnést keitő hírt közli, hogy az éjszaka a spanyol kormány rendkívüli minisztertanácsot tartott, mely a Marokkóban beállott veszedelmes helyzettel foglalkozott. A minisztertanács után a hadügyminiszter elrendelte, hogy pótcsapatokat küljenek Marokkóba. Marokkóban szombaton nagy h rc volt a spanyol katonaság és a bennszülöttek közöli, melyben a spanyolok több mint 100 haloltat veszítettek. A spanyol katonák helyzete különösen az előretolt jobbszárnyon fölöttébb veszedelmes A bennszülöttek két századból, egy géppuskás osztagból és egy uiászszázadból alakított hidoszlopot elvágtak a föhadseregtöl. Ezek a csapatok szombat éjjel óta kétségbeeaett küzdelmet folytatnak a bennszülöttekkel.