Szeged, 1923. augusztus (4. évfolyam, 172-197. szám)

1923-08-23 / 190. szám

± SZKQED Szeged, 1923 augusztus 23, A francia válasz még nem utolsó szé. A francia választ &z angol jegyzékre hMfJn reggel kilenc órakor nyújtották át a párisi angol nagykövetségen. Poincaré rendelkezései szerint a váhszjegyzéket 24 órával ajFátnyuj'ás utin, tehát kedden reggel k lene és tiz óra közölt adták át a sajtó képviselőinek a külügyminisztériumban. A francia kormány biztosan reméli, hogy a jegyzékben foglalt fejtegetéseit az angol kormány a tárgyalások számára alapul elfogedja. A válasz egyáltalában nem az utolsó szó Franciaország részéről, csupán kezdeményezéseket tartatmaz. A francia kormány szívesen haj'andó arra, hog/ megfontolás tárgyává tegye a másrészről kiindu'ó komoly javaslatokat, feltéve, hogy olyan garanciákat ajánlftnak, melyeket a francia kormány a maga biztonságának céljából a sajit javaslataival egyenértékűeknek talál. Nincs má3 célja Franciaországnak, mint fizetésekhez Jutni és addig is kézzelfogható garanciákat szerezni. Az az álláspontja, hogy az általa ajánlott jelenlegi .zálogokhoz nem ragaszkodik, mihelyt hasonló értékű zálogokat kilátnak neki. Az angol jegyzékre adott válaszában a francia kormány kijelenti, hogy Franciaország sohasem gondolt önző politikára a jóvátételi kérdésben. Franciaország mindig komolyan mérlegelte azt a bajos helyzetet, melyben egyes szövetségesek vannak, nevezetesen az Angliában uralkodó munkanélküliséget. A megszállás törvényességét jogosulttá teszik a versaillesi szerződés rendelkezései és a szövetségeseknek együttesen és külön külön tett nyilatkozatai. Kitűnik ez abból az iratból is, melyet a német ko/mány 1921 máju3 9 én adott át a sajtónak és amely azt mondja, hogy a Ruhr-vidék megszállásával való fenyegetés abban az esetben beváltásra kerülhet, ha Németország megieszi ugyan a tőle kivánt nyilatkozatot, de Ígéreteit nem tartja be. A békeszerződés határozatainak ellenében Németország úgynevezett passzív ellenállási folytatott, amely azonban a valóságban aktív és he ves és azt Berlin és az ipar irányítja. A passzív ellenállás ellentétben áll Németország érdekeivel, mert ez többe keiül, mint kötelezettségeinek teljesítése. Franciaország követelései nem haladják tul Néme ország teljesítőképességeit éi ezért Franciaország már hónapokkal ezelőtt azt kérte a szövetségesektől, hogy ragaszkodjanak a spaai szerződés alapján az A) és B) kötvényekből percentuilisan ráeső 26 milliárd arany márka követeléshez és a C) bonokból eredő ama összegekhez, melyeket Franciaország a nemzetközi adósságokból ráeső tételként követel. Az angol politikai körök eddig rokonszenvesen Ítélik meg a francia kérdés jelenlegi állását és valószínűnek tartják, hogy hosszabb tárgyalások fognak megindulni, sőt lehetséges, hogy ujabb EZÖ vétségét közi konferenciát fognak tartani. I Curzon lord tegnap váratlanul visszatért Londonba franciaországi üdülőhelyéről, hogy a francia jegyzéket megvi'assa Baldwin minisz terelnökkel. A Daily Mail kiemeli, hogy Franciaország uj fizetési tervet dolgozott ki, mely Németország kötelezettségeit 52 milliárd aranymárkára szállítja le. Ebből Angliának 14 2, Belgiumnak 11'8 és Franciaországnak 26 milliárd axanymárka jutna. A Daiy Telegraph diplomáciai munkatársa azt irja, hogy Ba'dwin miniszterelnök vagy ma, vagy holnap tér vissza Londonba, hogy foglalkozzék a francia jegyzékkel. Alaptalanok azok a híresztelése'*, amelyek szériát a kormányt rendkívüli minisztertanácsra hívják egybe. Csak ha majd a francia jegyzék fordítását az Angliában és külföldön tartózkodó minisztereknek megküldték, fognak dönteni arról, vájjon Poincaré válasza elegendő okot ad-e a kormány tagjainak sürgős összejövetelre. Az angol jegyzékre szóié belga választ csütörtökön fogiák bemutatni Párisban és e hét végén küldik el Londonba. A német gazdasági válság. A hétfői német minisztertanácson általános irányelveket állapítottak meg. A határozatok között legfontosabb az, amely a márka támogatásáról, az élei nézés biztositá járó! és a devizaalap megteremtéséről gondoskodik. A minisztertanácson megbeszélik a szénellátás kérdését is. A ki- és beviteli engedélyek birodalmi biztosa körlevelet küldött szét azzal a sürgős felszólítással, hogy akinek birtokában devizák vannak, azokat a köz érdekében haladéktalanul szolgáltassák be a birodalmi bank'nak, vagy a devnabsnkoknak. Az aranykölcsön, amelyre most folyik a jegyzés, teljes pótlásul szolgál a devizákban v.-;ló vagyon elhelyezése ellenéban. ' A német nyomdaiparban a válság tovább tart. A sziléziai nyom tulajdonosok kép elenek az egész birodalomra megállapiíott munkabéreket megfizetni és ezért már üzemeik bezdrisát is fmtolóra vették. A müncheni hpkiadók kijelenlelté.*, hogy kénytelenek Szemeiket beszüntetni éi 16 folyóirat már be is szüntette megjelen i«ét. Járványok a Ruhr-vidéken. A Ruhr-vidéken több helyen járványosán lépett fel a tífusz és a vérhas. Oelsenkirchen iparterületen és a bányatelepeken a munkássá; az eddiginél is nagyobb elkeseredéssel folytatja a passzív ellenállást. Megtorlásul a francia parancsnokság megszállotta a Zollvereint, a KölnNeu:£senerl, Bergwerkwereint, a Qraf Beust és a Gustov, továbbá az Ernestin bányavállalatokat. ' fii h nirm Oroszország rettegett intézményének, az ellenforradalmi mozdulatokat a legnagyobb kegyellenséggel letörő csekának tulajdonképeni feje, mint az legutóbb nyilvánosságra került, egy körülbelül 30 éves Simanova nevü nő. Simanova szép szőke hajú, ártatlan kék szemű hölgy, ki maga vezeti a nyomozásokat, kihallgatásokat és aki a cseka titkos tárgyalásain, kínzó kamráiban valóságos kérlelhetetlen, ő volt az, aki keresztülvitte az összes idegenek Oroszországból való kiüldözését, valamint 20.000 ellenforradalmi szervezkedéssel gyanúsított orosz polgárnak Szibériába való deportálását. — Veszélyben az ereklyemuzeum. Veszélyben forognak azok a nemzeti kincsek, amelyekel .1848—1849 Ereklye Muzeum" cimén Kreith Béla gróf egy hosszú élet szorgalmával a nemzet számára Összegyűjtőit. A gróf özvegye ugyanis nem képes a gylijíemény-muzeumnak fővárosi házbérét fizetni. Igy a gyűjtemény egyes darabjai ószeres kezébe kerülnek. Az Országos Történelmi Ereklye Muzeum isméiéit™ előterjesztést tett a kormányhoz és a nemzetgyűléshez is, hogy a kormány az egész gyűjteményt zár alá vegye és megfelelő helyen — Tilos a magyar ésefe. Kolozsvári jelentés szerint a bukaresti közoktatásügyi minisztérium fegyelmi eljárást indított a kolozsvári református kollégium ellen. A diákok kiránduló csoportja ugyanis több tanár vezetésével magyttt dalokat énekelt. — Teleki Pál gróf — tiszteletbeli főc*erkésr. A kormányzó a kultuszminiszter előterjesztésére Teleki Pál gróf, volt m. kir. miniszterelnököt a magyar cserkész-szövetségben viselt főcserkészi tisztsége alól te'jes elismerése mellett felmentette és egyben tiszteletbeli főcserkésszé kinevezte. A magyar cserkész-szövetségnél ily módon megüresedett tisztségre Khuen-Héderváry Károly grófot főcserkésszé kinevezte. — tiázvételek. Építkezés nincs, állami intézkedések, állami támogatás nélkül a mai viszonyok közt nem is lehet. S éppen a lehetőséget akarja megteremteni az a törvényjavaslat, amelynek tárgyalását megkezdte a nemzetgyűlés, ha ugyan megteremti. Házak vétele és eladása ellenben míg sohasem volt olyan szapora forgalmú, mint mostanában. Annyi ügynök sem kinálta soha a közbenjárását, mint manapság. Az árak szédületesen emelkednek é3 az ember mosolyogva gondolhat azokra az időkre, amikor a szegedi államkölcsönből épített házakat egykét ezer koronáért kínálták — hasztalan. A Kőtsönös Rókusék kőtsinis háza potom pénzért sem kellett. Most megint ilyen házakat akamak pedig a nemzetgyűlésen, ahol egy képviselő felszólalt, hogy — mint egykor Szegeden, a város újjáépítésekor — az állam adjon kisembereknek is kölcsönt házépítésre. Ma talán jobban járnának vele, hisz végső eredményben Szegeden sem vesztettek rajta. Mert ma sokrailliót adnak egy kis két háromszobás magánházért. Hát még a bérházakért! A legutóbbi napok nagyobb házvételei közül kettő a külön említésre méltó: ö iv. Regdon Sándor né Gizella-téri házát Pick Jenő vette meg 60 millió koronáért, Pozsgay Károly Tisza Lsjos-köruti házát Faragó L*jos, a Szegedi Kenderfonógyár igazgatója vásárolta meg 100 millióért. Jobbára persze az olcsóbb házak kelnek — nyolc-tízmilliótól feljebb. — A Meteorológiai Intézet idéprognózisa: Helyenkint eső, vagy zivatar várhaló hésülyedéssei. Tólkomlósi liszt a legjobb I ut Szombaton és vasárnap, augusztus hó 25-én és 26-án Max Linder látszik a KORZÓ MOZIBAN. Ismét rendkívül magas áron UmrA|i brilliánst, arany, ezüstUCVdll tárgyakat é» pénzeket Mftlf-inffat* ékszerész, KÁRÁSZ-UTCA 2. SZ. muinuiier KEK CSILLAGGAL SZEMBEN. elhelyeztesse. Az 1S71. évi XI. törvénycikk mintájára olyan törvény alkotására tesz javEslaíot az eő erjesztés, amely az egész gyűjteményt átveszi EZ álhm számára és annak jogviszonyát és cimét szabályozza. A megváltás érdekében a bel- é3 kü földi h zifiik körébrn gyüjiés lefolytatását ajánlja, mert a kul uszminifz er kijelentése szerint a íFegváltásra ninc< elegendő pírzfed^zet. A be>ügyminis2ter és a népjóléti miniszter a külföldön és Magyarországon tervezett gyüjéshez már meg is ígérte pártfogását. — Műegyetem lesz a Selmecbányái bányamérnöki főiskolából. A kultuszminisztérium már régóta foglalkozik azzal a gondolattal, ho^y Selmecbányáról Sopronba áthozott erdőés bányamírnöki főiskolát müegyetem/né fejlessze. A terv állítólag a megvilósulás kü zöbén, van és a kullustminiszíérium a főiskola rektorátusának elterjesztését, — tekintettel arra, hogy az átszervezés semmiféle áldozatot nem ró az államra, kedvezően intézte el. A kormány gondoskodik a 150 éves intézménynek a mütgyeterci rangot adni. Az egyetemet valószínűleg Mária Teréziáról nevezik el, akinek nevét tudvalevőleg 1918 ban a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem viselte. Földbirtokok, földbérletek, házak és üzletek 597 eladását éa vételét köxvtHtl Poiriir Antal nyug.állpt.tanácsos,O.F.B. rClIlK /Antal által engedélyezett ingatlanforgalmi irodája, törv. bej. cég, Szegeden. Iroda: Attlta utca 7. Telefon: 5—69 — Lakás: Stációutca 8/b. Telefon 1?—36. Olcsó bevásárlási forrás: festékárukban, kész olajfesték, zománcok minden színben, kence, bútor- és kacsilakkok stb. kaphatók m Birn Simon, Margit-utca 12. sz. Uri divatcikkek mm 461 ingek, nyakkendők, keztyük, soknik nagy választékban, legolcsóbban Komlóéinál, Kölcsey-u. 3.