Szeged, 1923. július (4. évfolyam, 146-171. szám)

1923-07-18 / 160. szám

Szeged, 1923 julius* 18. SZEGED Anglia elkerüli a sz Azokat a londoni híreket, amelyek szerint az angol kormány a válaszjegyzék tervezetét egyelőre titokban tartja, Párisban nagy megelégedéssel fogadták. E határozatot annak bizonyítékául tekintik, hogy Anglia mindenáron el akarja kerülni a Franciaországgal való szakítást és azt hiszik, hogy a további alakulás lassú menetű lesz. A Daily Express jelentése szerint az angol kormány vagy még a mai napon, kedden, vagv holnap még egyszer megvizsgálja a legutóbbi német jóvátételi ajánlatra adandó választ és azt csütörtökön valamennyi szövetségeshez elküldi. Ugyancsak e lapnak jelentése szerint az angol kormány ma, vagy holnap Poincaré legutóbbi beszédével is foglalkozik. Poincaré e beszédének londoni hatásáról annyit mondanak még, hogy Poincarénak különösen az a nem is leplezett kijelentése, mely szerint Franciaország ellene szegül egy szakértői bizottság összehívásának keltett nagy hatást. Baldwin angol miniszterelnök az alsóházban tett szt a kijelentését, hogy a Németországnak adandó válasz tervezetét nemssak a szövetségesek elé terjeszti, hanem az Egyesalt Államok kormányával is közli, ugy értelmezi, ho«y ez a közlés információ céljából történik. Ezt a formát főleg annak kidomboritására, hogy a közlés információul szolgál, szért választották, mert Amerika Németországgal külön békét kötött és igy tulajdonképen érdektelen fél. Hir szerint Amerika részt akar venni Németország fiietőképességének megállapításában. A hirt angol körökben kedvezően ítélik meg és nagyjelentőségűnek tartják, hogy Amerika ha hivatalosan nem is vesz részt a francia-német ellentét elsimításában, segítőkezet nyújthat az amerikai magántökének abban, hogy annak idején résztvegyen a német kölcsön jegyzésében. Az angol kormány előreláthatólag szerdán minisztertanácsot tart, amely után azonnal elküldi a válasz tervezetét a szövetségeseknek. Nem tartják valószínűnek, hogy Anglia nyíltan követelni fogja Németországtól a passziv rezisztencia haladéktalan megszűntetését a Ruhr-vidéken. Az angol alsóházban Lloyd George tegnap beszédet mondott, melyben a Ruhr-vidék kérdésére is kitért és hangoztatta, hogy épp ugy ellenezte a Ruhr-vidék megszállását, mint most a Bildwin-kormány. A Ruhr-vidék kérdésének elintézése azonban ne ámítson senkit arra nézve, hogy ezzel minden nehézség elmúlik. Tegyük fel — mondotta —, hogy holnap a Ruhr-kérdést elintézik. Vájjon ezzel létre jön-e Európában a békés állapot ? Franciaország nem csak elpusztított területeit épiti újra, htnem uj gyárakat eme), uj dokkokat épit, csatornáit kiszé'íísiti, gyárait villamoserőre szereli át és kereskedelmi tengerészetét több mint egy miílió tonnával fokozta. A Petit Párisién szerint L'oyd Georgenak ezt a beszédét az alsóházban kedvezőtlenül fogadiák. Londoni lap jelentések szerint félhivatalos francia közlemény érkezett, amely megállapítja, hogy Poincaré miniszterelnök senlisi beszédének szövegét még Baldwin és Curzon csütörtöki kijelentései előtt írták le és ezért nem helytálló az a felfogás, hogy Poincaré beszéde Baldwin és Curzon nyilatkozataira adott válasznak tekintendő. A Chicago Tribüné washingtoni jelentése szerint diplomáciai körököen számolnak Jusserand wishingloni francia nagykövet lemondásával, jusserand csak a washingtoni szerződés ratifikáiáaához szükséges okmányok megérkezését várja be. Stinnes legnagyobb ruhrvidéki gyártelepe kénytelen volt üzemét nyersanyag hiány miatt beszüntetni. A barmeni Birodalmi Bank fiókjának még Barmen megszállása alatt elfogott igazgatóját a franciák Dornat közelében kitették a nyilt országútra. Az igazgatóval együtt elfogott biztonsági rendőrközegeket még nem bocsátották szabadon. A német birodalmi bank rinburgi pénztárát pénteken a franciák megszállották. A pénz ár igazgatóját és néhány hivatalnokát éjjel-n-ppal marokkói katonák tartják őrizet alatt hivatalos helyiségükben. A franciák ily módon akarják a hivatalnokokat a pénzszekrénykulcsok kiszolgáltatására birni. A kéz'pénztárban a franciák 375 millió márkát foglaltak le. A Rajna-vidék különválásának hivei a Zeit jelentése szerint fokozott tevékenységet fejtenek ki. Egyik csoportjuk pénteken kísérletet tett arrs, hogy megostromoljon egy postahivatalt, a rendörök azonban a lakosság segítségével visszaverték. Éles szocialista bírálat a kormány meddő politikájáról. (A Szeged budapesti tudósítójától) A nemzetgyűlés mai ülését fél 11 előtt néhány perccel nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Folytatták az indemnitás vitáját, melynek első szónoka Györki Imre. Kiss Menyhért szót kér, de az elnök nem engedi beszélni, mert már előzőleg Györki Imrének megadta a szót. Semmi lényeges alkotás . .. Györki Imre: A háború és a forradalmak után mindenki azt várta, hogy a leomlott gazdasági élet és az irtózatos emberveszteségek nyomán egy regenerációs folyarrat indul meg. Vártuk, hogy szociális alkotásokra fognak gondolni és ezzel megmenteni igyekeznek az ország részére minden munkaerőt. Gondoskodni kellett volna külpolitikai szempontból atról is, hogy Magyarország belekapcsolódjék Európa államai közé és arról is, hogy itt a dolgozók megélhetését biztosítsák. Ha ebből a szempontból vizsgáljuk a letűnt két esztendőt, a kormány ténykedéseit és ha nézzük, hoty a nemzetgyűlések mit alkotlak, meg kell állapitanunk, hogy semmi lényeges alkotás létre nem jött. Stagnáció következett be, amelyből a kormány vagy nem tud, vagy nem akar kikerülni. Nem következett be szociálpolitikai atalakulás, nem történt meg a gazdasági megerősödés, nem adott a kormány az országnak uj gazdasági berendezkedést, nem történt semmi a drágasag letörése és a dolgozók megélhetése érdekében. Alkotmányjogi kérdésekben sem történt s;mmi, az államfő kérdését sem intézték el. Nem valósították meg a választójogi, közigazgatási reformot és ennek kapcsán a vármegyei és városi közigazgatást. Ez a nemzetgyűlés csak az adózás terén alkotott nagyot, amidőn olyan adórendszert csinált, amelynél súlyosabb és antiszociálisabb egyetlen európai államban sincs. A földbirtokreform kérdését nem oldották meg. A nemzetgyűlés — formaság. A kormány a tiszta abszolutizmus alapján uralkodik és kormányozza ezt az országot, teljesen üres formaságnak tekinti a nemzetgyűlést, amelyet csak haszontalan törvényjavaslatokkal akar foglalkoztatni. A miniszterek legtöbbször távollétükkel tündökölnek, mintegy semmibe sem véve ennek a nemzetgyűlésnek a hatáskörét. Látjuk, hogy akkor, mikor a pénzügyminiszter beterjeszti az indemnitási törvényjavaslatot, szükségét nem érzi annak, hogy pénzügyi expozét mondjon, hogy tájékoz assa az országot a legfontosabb gazdasági és pénzügyi problémákról, amelyeket a kormány meg akar valósítani. Látjuk azt is, hogy amikor uj igazságügyminisztert neveznek ki, ez nem a nemzetgyűlésen mondja el programját, hanem elmegy aratóünnepélyekre és i t jelenti be azokat a reformokat, amelyeket meg akar valósítani. A miniszterek nem válaszolnak a hozzájuk intézett interpellációkra. — Beszélhetnénk még arról is, hogy sem zárszámadást, sem költségvetést nem terjeszt a kormány a nemzetgyűlés elé. Hiába igyekeznek ezt azzal menteni, hogy a pénz értékének változása miatt nem tud a kormány fix költségvetéssel a nemzetgyűlés elé jönni, ez nem egyéb üres kifogásnál. Ez különben sem felel meg a való tényeknek, mert látjuk, hogy ugy Ausztriában, mint Németországban, ahol szintén még sokkal súlyosabb változásnak van a pénz értéke kitéve, mint nálunk, rendes költségvetéssel dolgoznak. Hi még lenne mentökötülmény arra, hogy költségvetés nélkül kormányozzanak, arra azután már semmiféle mentőkörülmény nincsen, hogy zárszámadás nélkül intézik az ország ügyét és nem mondják meg, hogy mire költik el azt a tenger sok pénzt. Ugylátszik, a zárszámadás benyújtásának huzásával-halasztásával azt akarják elérni, hogy a feledés fátyolát borilsuk azokra a dolgokra, amelyek négy esztendő óta történtek. Politikai gitt-egylet. Bethlen gróf mai kormányzati rendszere a nemzetgyűlést politikai gitt-egyesületté tette, amelyben nem tesznek egyebet, mint félévenként indemnitási gitlet rágnak. Semmiféle komoly törvényjavaslattal ezt a nemzetgyűlést nem foglalkoztatják. A kormány arra szokott hivatkozni, hogy sehol Európában nincsen olyan konszolidáció, mint Magyarországon, sehol nincs olyan jogrend. Ha figyelembevesszük azokat az eseményeket, amelyek nap nap után megnyilvánulnak, akkor ennek éppen az ellenkezőjére kell rájönnünk, mert éppen a legutóbbi napok eseményei mulatták meg, hogy mekkora konszolidáció és jogrend van itt, ahol felelőtlen elemek igazoltatnak és ahol egy város életét fényes nappal ugy megzavarhatják, amint Egerben történt. (Propper Sándor: Szobrot állítottak egy galíciai zsidónak I) Györki Imre: Minden kapualjban és utcasarkon ott van a fajvédelemre oly jellegzetes gránát vagy ekrazit. (Propper Sándor: Csak az igazság megírása veszedelmes, nem az ekrazit I) Az elnök: Figyelmeztetem Propper képviselő urat, hogy nem őt illeti a szó. Györki Imre: Azt képzeli a kormány, hogy ezek azok a momentumok, amelyek nyomán a konszolidáció és a jogrend jár? Vagy azt hiszi a belügyminiszter ur, hogy a konszolidáció abban nyilvánul meg, hogy akkor, amikor ő sétakocsizásra indul, a sarki rendőr szalutál e az autójának vagy sem? Ugy látjuk, hogy a konszolidáció és a jogrend még ma sem állott helyre, még ma is a forradalom kellős közepében vagyunk, a kormánynak nincsen ereje, hogy ezeket az erőket megfékezze és lenyűgözze. A kormány elnökében nincsen elég erő, hogy ezekkel a dolgokkal egyszer s mindenkorra leszámoljon. Nincsen elég erő benne, hogy a jobboldali forradalmi erőkkel végezzen és nincsen erös akarata, hogy az általa hirdetett arany középutra tényleg rálépjen és a demokratikus uralom megkezdését tegye folyamatba. A nyilt szavazás. Ez a nemzetgyűlés is bizonyos mértékben bűnben fogamzott, mert másfélmillió választótól vonták el a már megszerzett jogot. Ez nem volt elég a kormányzatnak, ezt tetézte még azzal, hogy ebben az országban, ahol a csendőr és szolgabíró uralkodott és fokozott mértékben uralkodik míg ma is, nyilt szavazáson szavaztatta le a választókat. A választási erőszakoskodások után a jogfosztás folytatódott a választói névjegyzékek összeállításánál. Ehhez foghatót sehol a világon nem látunk, ilyet el se tudtunk volna ezelőtt képzelni. A gyülekezési és az egyesülési jog kezelése terén a múltban sem voltunk elkényeztetve és mindig messze elmaradtunk a nyugati kulturállamok mögött. A mostani helyzet a régi állapotoknál is sokkal rosszabb. Most a közigazgatás a legképtelenebb végzésekkel kobozza el a baloldali pártok jogait. A leghihetetlenebb jogfosztás történik e téren és a tudatos rosszindulat és rosszhiszeműség kormányoz. Uj egyesületek alapszabályainak jóváh 'gyását a rendőrség nem véleményezi addig, amig nem igazolják, hogy a vezetők ötven évnél idősebbek. Ugyanakkor lá'juk, hogy más egyesületek 36 óra alatt megkapják alapszabályaik jóváhagyását, sőt a gyűjtési engedélyt is. Cenzúrák. A telefon- és a levélcenzura még mindig működik. A kormány ebből az országból nagy börtönt csinált, tele internáló-táborokkal, fogházakkal és rendőrségi fogdákkal, de emellett szellemi börtönné is tették ezt az országot. A külföldi lapokat be nem bocsátják. Az ügyészség elkoboz lapokat és bűnvádi eljárást indít ellenük, ugyanakkor azonban a kormány támogatásával úgynevezett Fajvédelmi Útmutatót terjesztenek az országban, mely a legképtelenebb izgatást tartalmazza egyes társadalmi osztályok és felekezetek ellen.