Szeged, 1923. július (4. évfolyam, 146-171. szám)

1923-07-18 / 160. szám

4 Részleteket olvas fel a Fajvédelmi Útmutató cimü füzeiből. Az egyik fejezete azt mondja, hogy az üzleti életben különbséget kell tenni aszerint, hogy magyar testvéreinkkel vagy ellenjeleinkkel van-e dolgunk. „Védekezzünk a zsidó fertő ellen" cimü fejezetben az van, hogy a vegyeshdzassdgokból csak korcs isidók jöhetnek létre. — Ne higyjünk a zsidók hazafiságának — mondja a füzet —, irtsuk, cáfoljuk a becsületes zsidóról szóló elméletet. A zsidóság ellen a legerősebb harcot vívjuk, mint legveszedelmesebb ellenfeleink ellen. Tehát egyik oldalon állnak a lapbetiltások és elkobzások, a másikon pedig a legképtelenebb izgatás büntetlenül folyhat. Bizonyítja ezt az a körülmény, hogy Üyen füzetet lehet terjeszteni az ország címerével a fedelén. Internálások. Az internálásokról már ismételten volt szó a Házban. Jogi szempontból tarthatatlan az, amit a belügyi kormányzat ezen a téren produkált. Például egy külföldi emigráltat, aki a belügyminiszter ur nyilatkozatában jóhiszeműen bizva, hazajött, megérkezése után letartóztattak, holott semmi bűncselekmény nem terheli. Hetek óta van a rendőrségi fogságban, ahonnan kiszabadítani nem lehet, mert a rendőrség hivatkozik arra a bizalmas rendeletre, hogy az ilyen embert, mint kémgyanusat kell fogvatartani. Tehát ez az ember, aki a belügyminiszterben bizott és jóhiszeműen hazajött, igy Járt. (Rothenstein Mór: Ez Rakovszky középutja I) Györki Imre: Valamelyik fajvédőnek az a gondolata támadt, hogy meg kell tisztítani ezt az országot a külföldiektől. Külföldiek alatt természetesen azokat érijük, akik a zsidó hitfelekezethez tartoznak. Az elmúlt év őszén egy interpellációmban már szóváteltem ezt a kérdést, hogy a belügyminiszter ur bizalnas rendeletet adott ki, amely a külföldiek összeírását és nyilvántartását rendeli el. A belügyminiszter ur akkor egy közbeszólás formájában megcáfolta szavaimat. Azóta azonban a rendelet alapján valóságos hajtóvadászatot rendeznek a külföldiek ellen. Kénytelen vagyok megállapítani, hogy a belügyminiszter ur vagy nem ludja, hogy mi történik a hivatalában, vagy pedig tudott róla és akkor tudva valótlant állított. (Klárik Ferenc: Mint a Népszava betiltásánál I) Györki Imre: Vérlázító az, ami e rendelet körül az országban történik. Egy pór bűn. Az elnöklést Pesthy Pál veszi át. Györki Imre: A belügyminiszter ur minden jobboldali kilengést valósággal melenget. Mindig feláll és mentő körülményeket hoz fel az ekrazitos fajvédőkkel szemben. Amikor a budapesti államrendőrség kiadta jelentését, az nem vádbeszéd volt a bűnösök ellen, hanem való ságos védőbeszéd. Gondoskodtak arról, hogy a közvélemény előtt a Kovács-testvéreknek a háború és kommün alatt viselt dolgait ugy állítsák be, mint nemzeti hősökét. Amikor itt megtörtént, hogy kinyomozatlanul maradt az Athenaeum és a Népszava lerombolása, a Somogyi, Bacsó és Cservenka, valamint a többiek meggyilkolása, felderítetlenül maradt az Erzsébetvárosi Kör és a Club-kávéház elleni merénylet, előáll a belügyminiszter, hogy nem ezektől kell félni, mert minden rombolás csak baloldalról Jöhet (Pikler Emil: Szinvakság 1 Propper Sándor: Gonoszsági) Györki Imre: Nyíregyházi beszédében azt mondotta a belügyminiszter ur, hogy ezek a jobboldali robbantók a vörös terrorral haladtak együtt. Ha ez igy van, miért nem fogatja el őket? Felolvassa a szegedi körletparancsnokság átiratát az izsáki nyomozás ügyében, amelyben a szegedi körletparancsnokság ügyésze állapítja meg, hogy a nyomozás nem folyik kellő erélylyel. Erre az történt, — úgymond — hogy az illető katonai ügyésztől elvették az ügyet. >\ független bíróság. Sok szó esett az utóbbi időkben a birói függetlenségről és a birói pártatlanságról. Foglalkozni kiván ezzel a kérdéssel. SZEGED Az elnöklő Pesthy Pál félbeszakítja a szónokot: Előrebocsátom, hogy a bíróság kérdésének tárgyalását csak annyiban engedhetem meg, ha a birói függetlenség kérdését nem érinti. (Várnai Dániel: Ami nincs, azt nem lehet érinteni! Propper Sándor: Felesküdtek az ébredőknek! Hol a birói függetlenség! Baticz Gyula: Vissza kell állítani az esküdtszékeket/ Szabóky Jenő: A forradalmi törvényszékeket visszaállítsuk ugye ? Peyer Károly: Ez is forradalmi törvényszék! Aki a Serház-utcának felesküszik, az forradalmi biró!) Györki Imre: Szigorúan tartani kívánom magamat az elnök ur által megjelölt keretekhez. Távol ál! tőlünk, hogy a birói intézményt bántsuk, vagy sértsük. A függetlenségen az ellenforradalmi kormányok ütöttek rést, amikor felrúgták a törvényeket. A biró nem lehet tagja politikai egyesületeknek, nem folyhat be politikai egyesületek működésébe és nem járulhat hozzá azok határozataihoz. Ha ebből a szempontból nézzük az ügyet, meg kell állapitanunk, hogy ezen törvényes intézkedések be nem tartása és lanyhán kezelése ma már igenis veszélyezteti a bírói függetlenséget és pártatlanságot. Meg kell állapítani azt is, amit a kurzus egyik írója irt meg az egyik napilapban, hogy a birói kar egyrésze belekényszerült a titkos egyesületekbe. (Kiss Menyhért: Szabadkőművesek lehetnek a birák? Fábián Béla: Azt sem szabad! Peyer Károly: Azok nem szervezkednek ekrazit-alapon!) Györki Imre: A biró- és ügyész-egyesület elnöke a legféktelenebb antiszemita és munkásellenes izgatást folytatja az egész országban rendezett népgyűléseken. Uijára minden egyes esetben elkíséri a budapesti főügyészség vezeiöje, akinek pedig egész más hivatása lenne. Ezek azok a jelenségek, amelyek rést ütnek a birói függetlenségen. A bolsevizmus. A bolsevista büncselkményekben azon a címen hoztak ítéleteket, mert lázadást követtek el. Rövidesen ismerteti Korc máros Nándor könyvét é< annak alapján megállapítja, hogy a kommunisták nem fegyveres lázadással ragadták mogukhoz a hatalmat. — Most az u'óbbi hetekben láthattuk — folytatta —, hogy nem vo t lázadás a kommunizmus, mert his en Káro'yi vagyonelkobzási perében hozott ítélet szerint Károlyi átadta a hatalmat a kommun stáknak, akik azt nem fegyveresen vették el. Vagy pedig amikor Károlyiról van szó, akkor Károlyi átadta, amikor kommunistákról van szó, akkor meg lázadásnak minősitik? Ma is börtönben szenvednek lázadás, hatóság elleni erőszaK c mén és nem rehabilitálják őket. Négy évi büntetés elég volt nekik. Politikai büntetőkért nem szoktak hoszszabb szabadságvesztéssel büntetni. Amikor fél évvel ezelőtt szó volt az amnesztiáról, az akkori igazságügyminiszter, Daruváry miniszter ur felférte Váry koronaügyészt, hogy járja Eorra a fogházakat és egyénenként állapítsa meg az elitélt rabok bünteteseit. Több mint fél év telt el, de egyetlen egy ember sem kapott amnesztiát. Az iratok ma is ott hevernek. Az ellenkező pártállásu gonosztevőkkel nem igy bánnak. Itt gyors és fürge az eljárás. Például Balogh Ferenc és társai ügyében, akik Solton több rablással párosult gyilkosságot követtek el, egy percig sem volt vizsgálati fogság. A polgárdi végzés is tanúsítja, hogy az ottani kisgazdák nem a saját joszántukból követtek el gyilkosságoka*, hanem Siófokról katonai alakulatok követtek el különféle atrocitásokat és ennek következménye volt a polgárdi kisgazdamozgalom. (Propper Sándor: Talán még a Vitézi Széknek is tagjai lettek!) Peslhy Pál elnök ' rendreutasítja Proppert, mert a Vitézi Széket megsértette. Rassay Karoly: Nem látom a törvényt, amely a Vitézi Széket védi. Törvény kellene I Felkiáltások a szocialistáknál: Házi törvények kellenek! A Habsburgoknál is voltak házi törvények. (Zaj a baloldalon, az elnök csenget.) Szünet után Györki Imre folytatja beszédet: Határozati javaslatokat nyújt be a magántisztviselők egyes sérelmeinek törvényhozási uton való orvoslásáról, továbbá a birák anyagi helyzetének javításáról és az esküdtszékek falálliSzeged, 1923 julius IS fásáról. A kormány iránt bizalommal nem viseltelik, az indemnitást nem szavazza meg. Forradalmi hangulat a földreform miatt, A következő szónok Csöngedy Gyula: A földbirtokreform kérdésével foglalkozik. Amikor három évvel ezelőtt a földbirtokreform törvényt megalkották, mindenki azt várta, hogy le fogja vezetni a forradalmi hangulatot, amely akkor a lelkeken uralkodott és vissza fogja állítani a társadalom békéjét és nyugalmát. Ma meg kell állapítani, hogy ez az eredmény nem következett be és a forradalmi hangulat éppen a perifériákon erősebb lett. Ennek egyik oka az a lelketlen, tendenciózus izgatás, amellyel a kérdést kezelik, másik az a huza-vona, amelyet a törvény végrehajtásában sokszor tapasztalunk. Ha a törvényt kellőképen végrehajtották volna, ugy érzi, a novellára nem lett volna szükség. Az elemi iskola kérdésével foglalkozik. Az elemi oktatás eredményeit tekintve, meg kell állapítani, hogy sem a tanitás, sem a tanulás terén nem tudjuk produkálni azt az eredményt, amelyet méltán elvárhatnánk. Arra kellene törekedni, hogy keresztény, nemzeti alapon mindazokat az ismereteket megadják a falusi és tanyai gyermekeknek, amelyekre az életben szükségük van. A fősúlyt az irás, olvasás, számolás megtanítására kellene helyezni, ezenkívül egy kis földrajzot és történelmet is kellene tanítani. A tanitás másik akadálya a tanítók nehéz anyagi helyzete. A társadalom a tanítókat lenézi. Ezen ugy kellene segíteni, hogy a tanítóknak alkalmat kellene adni a középiskolák elvégzésére, hogy általános műveltséget nyerjenek, amelyet azután még egy-két évi preparandiai képzéssel egészítenének ki és ezután nyernének oklevelet. A harmadik ok az a súlyos anyagi helyzet, amelyben a falusi iskolásgyermekek és szülök vannak. Nem lehet megkívánni egyetlen apától sem, hogy akkor, amikor tavasszal gyermekei teljesen le vannak rongyolódva és sem ruiát, sem cipőt nem tud nekik kapni, iskolába küldje őket, ahelyett, hogy munkába küldené és a gyermek maga szerezné meg azt, amire szükRéga van. Hiába van minden rendelet, pénzbüntetéssel és elzárással való fenyegetés. Ezen csak helyes szociálpolitikával lehet segíteni. A vasárnapi munkaszünet ügyében kéri a kormányt, hogy ha van erre vonatkozó törvény, azt haitsa végre, vagy pedig terjesszen be erre vonatkozólag törvényjavaslatot. Ugyancsak ilyen értelemben kéri a kormányt, hogy a korcsmák vasárnapra való bezárását hajtsa végre. Majd a tisztviselők helyzetével foglalkozik. Az indemnitást elfogadja. Az építkezés. Baticz Gyula: A tisztviselőkérdésben a szociáldemokraták is azon vannak, hogy minél előbb befejezést nyerjen. Mikor belekapcsolódtak az indemnitási -vitába a szociáldemokraták, ezzel nem akarták a tisztviselőkérdés megoldását akadályozni, hanem csak a kormány politikája felett akartak kritikát gyakorolni, ami különben törvényhozói kötelességük is. Elnök ezután a vitat félbeszakítja és az ü'ést délután négy óráig felfüggeszti. Délután Baticz Gyula folytafji félbeszakított beszédét. A munkáskérdéssel foglalkozik. Helyteleníti az indemnitási törvényjavaslat 8. § át, mely a házbérek kincstári haszonrészesedéséről szól. Szerinte a lakáskérdés állami, városi és községi kérdés, szociális kérdés, azért nem lehet pusztán a magántőke feladatául kiróni a lakásépítést. Helyteleníti, hogy a népjóléti miniszter a lakásépítési rendelettervezetet az érdekeltségek közbenjárására visszavonta. A külföldön mindenütt nagy súlyt helyeznek az építkezésekre. Foglalkozik a németországi lakásépítő viszonyokkal. Követeli, hogy az állam építőanyagok tárgyában törvényhozási uton intézkedjék. Határozati javaslatot nyújt be, mely szerint tekintessék a lakásépítés állam', városi és községi feladatnak. Beszél az épitőmunkásság szervezkedéséről. Hl a vállalkozók diktatórikus hatalmát továbbra is meghagyják, a munkások kénytelenek folytonos sztrájkokkal védekezni Esztergályos Jinos: Uiain Ferenc ceglédi !£=rMajía-Mlai zimtj, Katoiiaziiröar játszit