Szeged, 1923. július (4. évfolyam, 146-171. szám)

1923-07-17 / 159. szám

Egyes sarám ár»a 50 korona. lzerke.ztöség és kiadóhivatal: Kölcsey-utca 6. (Próféta•zálló, L emelet 6.) Telefon 13-33. A .Szeged" megjelenik héttő kivételével minden nap. Egyes szám ára 50 korona. Előfizetési árak: Egy hónapra Szegeden 1000,Budapesten és vidéken 1050 kor. IV. évfolyam. Hirdetési árak: Fé!hasábon 1 mm. i4,egy hasábon 24,másléi hasábon 36 K. Szövegközt 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés 12, kövér betűkkel 24 K. Szövegközti közlemények soronként 250 K. Nyilttér, családi értesítés 250 K. Többszöri feladásnál árengedmény Szeged, 1923 julius 17, KEDD. 159-ik szám. A drágaság körül. A termésűnk jó. A koronát, miként a pénzügyminiszter mondoita, ismét sikerűit stabilizálni. Az árak ellenben emelkednek. Az é'et magjatol, a búzától a lélek táp árkáig, a nyomtatott betűig minden, feltartóztatás nélkül úszik a drágaság sodrában. A drágaság lett megint a legnagyobb probléma, amely egyformán foglalkoztat mindenkit, közélelmezési minisztert, árvizsgáló bizottságot, pzenvedő polgárt, sót még azokat is, akknek exisztenciája a mások nyomorának vámszedésére van alapitva. Nehogy bárki is azt mondhassa, hogy ez a cikkítnk akárki, vagy akármely társadalmi csoport ellen irányul, készek vagyunk kijelenteni, hogy a m*i drágulási processzus nem egyszerűin a tej, tojás, tűzifa, vagy ruha megdrágulásának a kérdése, hanem egyetemes jelenvég, amelynek előidézésében egyformán bflnö ek, végy egyformán ártatlanok mindazok, akiknek kezéből kikerül, vagy akiknek a kezén keresztül rrety mind z, ami a megá kelésnek elsőrangú szükséglete. Mindenki hozzácsap vilamit az áltnános drá*asági adóhoz, de mindenkinek van men^ége, vagy legaiább is magyarázata, hogy miért kellett neki, pontesan neki is emelni az árakat. N ncs az a körbe- körbe játék, mely pontosabban v s«za>érne önmagába és amelynek köre tökéletesebben bezárulna, mint ezeknek a drágaság körüli magyarázatoknak a láncolata. A buza drága, mert a csizmát nem adják olcsói. A meggy drága, mert nehéz les'fdni A marha dr?g , a tej drága, mert a takarmany sokba kerti A bőr drága, mert drága marháról nem lehet olcsó bőrt húzni. Az ipari munka dráf , mert a munkabérek magasak. A munkabér ma gas, mert a munkás nem élhet a levegőből. Végeredményben drága a csizma, mert a búzát nem adják olcsóbban. Ez a drágaság logikája és törvényszerű ége, melynek vaskövetkezetessége'elől nincsen szabadulás és nincsen menekvés. Igy állítván fel a tételt, nem is lehet szándékunk és célunk, hogy j vaslatot tegyünk a drágatág letörésére. Azt nálunk bizonyára sokkalta jobban tudja a közélelmezési miniszter, akt már hetek óta ígéri a kenyéruzsora megszüntetését, vagy az Országos Központi Árvizsgáló Buottsáp, amely hónapok óta egyebei sem csinál, mint töri az árakat. Az eredményt mindenki a saját zsebén áli«pith*tja meg. Mellettük talán még a Deviaközpootnak is szentelhetünk egy elismerő sort, amelyntk azt köszönhetjük, hogy az összes külföldről b hozott cikkeknek az ára az idegee valuták zugforgalmi árszínvonalára emelkt dik. De mikor idáig eljutottunk, akkor befelé is fordiilmjuk a tekintetüket és rem feledkezhetünk meg a magunk felekezetéről, a sajtóról sem. Kétségtelen ugyanis, hogy a közélet egy olyan tényezőjét, mint aminő a sajtó, nem le bet emlites nélkül b8gyni, amikor a legaktuálisabb napikérdésről van szó. A sajtó ma hatalom. A tekin'é'yük és megbecsülésük a snjtó egyes orgánumainak nagyon különr^öző ugvan aszerint, hogy becsületes álláspontot képviselnek e, vagy egyéni törekvések zsoldjában aiianak, hogy kritikusai-e a napi eseményeknek, vagy hat-ábról hasábra közéleti nullákat tömjéneznek, de összeséében a sajtó mindenesetre erőt képvisel. Ez az erő a nyomtatott betű hatalmában nyilatkozik meg. Már most ebből a szem zögletből nézve lélektanilag nem közömbös a drágaság kérdésében, hogy vannak sajtótermékek, amelyek valóságos perverz gyönyörűséggel hárytotga'ják, hogy a drá gaság jelzőszáméi mekkora emelkedést mutatnak. Az eljárásuk még menthető volna, ha a való ágnak megfelelő számokat közölnék, de napról- napia keil látnunk, hogy túloznak, vagy olyan árakat 'általánosítanak, melyeket valamelyik enyhébb lelkiismereti magyar kisér'eli galamb módjára akart felereszteni a piacon. Hogy mi ennek a következese, a/t egy gyakorlati példa legjobban mutatja. Budapcien köztudomásúlag az aszfalton nem terem se tojás, se lejfftl. Valamelyik pesti kofa tiz koronával drágábban adja a tojást a többinél. A jelenség nem általános, de a sajtó átveszi. Másnap Mari néni, vagy Özse néni, aki a zürichi kur/u»ba is beletanult, olvasna a hirt az újságban és megállspi'ja, hogy ő rt lehet alábbvaló pesti kollegájánál, tehát feic^pja az árát tíz koronával. A tojás erre Pesten jogosan drágul ujabb tiz koronát, amit a s jtó ismét szent megbotránkoznál hoz a szilaRbathási vagv prü'työm berki Mari nénik meg örzse nénik túdomására. Igy képződik a végriélkü'i csavar, amelynek nz'tri'ás^t mindnyájan érezzfik. Ugyarezt a példát tehet minden egyébre applikálni. Szegeden lát'UK egy izben a tejár*k emelésénél, ht gy« gyűlésen, az árak „elemzése" közben eszméltek rá egyes érdekellek, hogy ők lulajd mképen a tejre ráfizettek. Hónapokon keresztül szépen megéltek a ráfizetésből. Miután „kiokosi'ották" őket, termés etesen nem voltak hajtandók a biztos tönkremcaes politikáját fo'yt*tni. Emelt*, k ők ÍP, ahogy emeltek mások. Egyes számban és többes számban egyaránt. Ez a lélektani momentum a drágaságban. A közgazdasági élet törvényeit ismerjük annyira, hogy a termelési költségek okozta drágalás elleni küzdelmet h'ábavalónak tartjuk. De hogy a közönség még lélektani árakat is megfizessen, azt kissé indt kotailar.nsk kell tartanunk. I idokolailannik kdl tartanunk azt is, hogy ilyen Sr8k képződéséhez éppen a sajtó nyújtson segédkeze'. i Lassan halad a földrefcrmnovella ügye. (A Szeged budapesti tudósítójától.) A földreform nove!la, melynek veg»ges tregszövege zése lassacskán érik meg, n.ég mindig targya! latok alatt áH. Ma délelőtt kellett vo na Bethlen htván gróf elnöklésével uibót összeülniük az érdekelteknek, hogy a teljes megegyezéssel kecsegtető tárgyalásokat fi>l«táskák. Ennek azonban elhárithatian akadálya tam dt abban, hogy dr. Tóth János, az O szágos Fö dbirtokrend ző Bíróság emoke nem jelenhete t meg az értekezleten, amelyet azért el is halanz'ottak. A földreformnovella Cgyében máról e h lasz'ott értekf-íe'et, mint értesülünk, holnap délelőtt tartr :g a rriniszterelnbkséfíen. Sehandl a tőldblrtokreformnovelláról. A földbirtokreformnoveliáról ma Schandl Ká roly foldmiveiesügyi államtitkár a következőtet mond a: — A földbir'okpolitikára vonatkozólag az illetékes tényezők körében epyflntetfl «z a felfogán, bogy a földreformot minél előbb be kell fejezni. Ez a r>eiat»s vezeti a komásyt és az Ors.á.o* Földbtriokrende?ő Bíróságot. A földbirtokreformtör ényt módo-itó törvényjavaslat rövidesen nyilvároisígra kerül és éppen tárgyilagosan gr ndolkodo érdekelteket minden oldatán meg fogja nyugtatni Sok félreértés forgott fent, amelyet most már eloszlattak, mert a fóldmivelésü.yt kotm ínyt töre*vé»ei abszolút nem eilentéiesek az alap'örveny intencióival. Voltakép nem is az alaptörvény megváltoztatásáról van szó, hanem a gyakorlat «lapján szükségessé vált magy rázatról, hogy végrehajtása nyomán aita'ános^gban megnyugvás keletkezzék. Az utolsó előkészítő munkálatok kedvezően folynak és nem lesznek technikai akadályai annak, hogy a törvényhozás mielőbb tető alá hozza a javaslatot. Az uj vámtarifa és a mezőgazdasági többtermelés. Walkó Lajos kereskedelmi miniszter az ipar fejlesztésével kapcsolatosan tartott legutóbbi beszédében bejelentette a nemze gyű ésnek, hogy meg ez év foly .mán a nemzetg^ü'és elé kivá i|a terjeszteni az uj vámtarifát. Csütörtökön nagyatádi Szabó elnöklésé^el értekezletet tartanak a földmivelésügyi minisztériumban és az uj vámterifának a magyar mezőgazdaságra vonatkozó I részét veszik tárgyalás alá. Abbót a szempontból birálják el a kérdést, ; hogy az uj vám arifa mily módon segítheti elő | a mezőgazdasági többtermelést és elég biztosi\ tékot nyuj' e arra nézve, hogy külfö'di relációj b n a megvár mezőgazdasági termelés a meg1 felelő htlye: elfogi Inassa. Á földmiveléscgvi I kormány ugyanis sulyí helyez arra, hogy az uj ; vámtaiifában a magyar mezőgazdaságnak meg adjak a lehetőséget arra, hogy a külfölddel szemben sikerrel vehesse fel a küzdelmet. Szembe fordulnak minden oly törekvéssel, mely a mezőgazdaság rovására erőszakosan kívánja fej'eszteni az >p rt és a kereskedelmet. A földreformnoveila uj átdolgozását a napokban fejezik be. Azok a tanác kozások, melyek a külömböző ellenté ek k egyenlítése érdekében megindultak, teljes sikerrel jártak és az u] szövegezésben a legközelebbi minisztertanács elé ter|esztik a novellát. Az uj szövegezést nagya'ádi Szabó földmivelésügyi, Nagy Emil igazságüg- mm sz er, Sch ndl Károly államtitkár és Bör&öx Andor, az OFB másodelnöke végezte. A mezőgazdasági export és a kormány. Az uj gazdasági év és a legközelebb meginduló gazdasági exportkampány küszöbén a legilletékesebb helyen vetette fel egy fővárosi estilap azt a kérdést, hogy a kiviteli politika irányelveit revizió alá fogják-e venni és értékesíteni fogják-e az elmúlt év tapasztalatait a kivitei kampány irányításánál. — A kormány a legieljesebb mértékben levonta az elmúlt évek kiviteli politikájának konzekvenciáit. Igy nevezetesen a teljes szabadságot helyreállítja a külforgalom egész vonalán és a kiviteli illetékek rendszerét fokozato«an építi le, ebben a tekintetben az első lépések már meg is történtek. A gabonanemüek, ezek melléktermékei és a szálas takarmányokon kivül most már minden - mezőgazdasági produktumot szabadon lehet kivinni az országból. Ami pedig a kiviteli tHeiékek kérdését illeti, a r.u lás lisztnél eredetileg 65 kg. búzában megállapított illetéket 40 majd legutóbb 5 kg. buzárt szállították le. De legközelebb ennei is tovább fognak menni és néhány hónapon belül szabaddá teszik az összes gabonanemüek és mezőgazdasági cikkek külforgslmát és a kiviteli illetékeket teljesen megszüntetik. Ezek az intézkedések a küszöbön átló uj autonóm vámtarifa életbeléptetése miatt szüfesépesek, hogy mennyire sürgős az uj vámtarifa életbeléptetése, arra nézve jellemző, hogy az osztrák kormány legutóbb öt aranykoronában állapította meg a bor behozatali vámját, a cseh kormány pedig 75 cseh koronára rugó vámmal terhelte meg a magyar nullás lisztet. Ezek a vámok oly magasak, hogy a magvar exoortcikkek Mvitelét lehetetlenné festik, mivel Ausztria és Csehország azt akarja elérni, hogy tárgyalási alapp 1 rendelkezzék a rn&gyar kormánnyal szembpri a kereskedelmi szerzCdés^Js megkötésénél. Felvetődött az a kérdés is, hogy a buzh kiviteli korláiozásánsk leépítése és tel<es megszüntetése után hogyan fog ahnulni a drágaság kérdést? Azt a felvildgo uást adta ugyanaz h forrás, hegy a tapasztalatok szerint sem a kivitei korlátoíása, sem a természetbeli leadások rendszere nem alkalmas arra, hogy a belső áralakulásokra befolyást gyakoroljon, másfelől