Szeged, 1923. július (4. évfolyam, 146-171. szám)

1923-07-17 / 159. szám

SZBQBD pedig a teljes szabadság helyreállítása a kereseti és termelési viszonyoknak oly nagyméiv3 javu­lását vonja maga után, mely a különböző áru­cikkeknek a világpiaci árakhoz való igazodását fogja magával hozni. iX Még a hétan véget ér az indamnitáai vita. Az ellenzék nagyrésze az indemnitási vita gyors befejezésére törekszik. Az elmúlt hét utolsó n'pján ismét napirendre került a tiszt­viselőkérdés. A parlamenti mozgalom vezetői ugyanis azt tart|ák, hogy a most már igen hosszura nyúlt indemnitási vitát majd egy több hetes részletes vita fogja követni, ugy hogy a kormánynak nem nyiiik alkalma, hugv kellő­képen megoldhassa ezt a kérdést. Pénteken Elfogadták Mussolini választási délelőtt Szilágyi Lajos megbeszélést folytatott a pénzügyminiszterrel, amelven előre közölte mó­dosító javaslatalt Kállay Tiborral és rámutatott arra a visszásságra, amelyet a tisztviselö­[ jrobléma szempontjából egy hosszas és rész­etes indemnitási vita előidézhet. Ráday Gedeon gróf e hét elején ismét összehívja a parlament hármas bizottságát és folytatni fogják a lét­számcsökkentésről szóló törvényjavaslat általá­nos vitáját. A nemzetgyűlésen holnap folytatják az indem­nitási vitát, amely előreláthatólag még e hét végén befejeződik Az ellenzék .tagjai közül még t<hben vannak feliratkozva, azoioan való­színű, hogy a már felhozott okokból sokan el fognak állni beszédük elmondásától. Augusztus elején hosszabb szünete lesz a Háznak, amely 6—8 hélig eltart. Mu solini ma az olasz kamarában hatalmas beszédet mondott, melynek során valaszoit mind­azoknak a szónokoknak, akik a választói törvényjavaslat reformja ellen küzdöttek. A mi­niszterelnök beszéde iránt óriási érdeklő lés nyilvánult meg és a kamarában iébb mint 400 képviselő gvü't ös.ze a beszéd meghallgatására. Mussolini mindenekelőtt a popolairi szóno­kok fejtegetéseivel foglalkozott. Kijelentette, hogy az általuk felajánlott együttműködés nem eléggé világos, ajánlatukban tulsok a kétértelműség, ezért a kormány nem tartja nagyra. Kijelentette, hogy politikában nem ismer megalkuvást, nem bíbelődik apró ügyekkel. Az.al vádolnak be nünket — mordotta —, hogy letörjük a szabadságot. Mi a szabadság? Abszolút szabadság nincs, csak a í'abadság egyes fokozatait ismerjük. Tiltakoznom kell az ellen, hogy az én kormányom megölője a sza­badságnak. Az én kormányom törvénybe ik­tatta a nyolcórás munkanapot, megadia az általános választójogot és az adminisz rativ választójogot az asszonyoknak Nem léptettünk életbe egyetlen kivéie es törvényt sem. A miniszterelnök beszéde további folyamán tiltakozott az ellen, hogy meg akarja szüntetni a parlamentet. Eddig még semmi sem tudná azt helyettesíteni. Nem szabad azt gondolni, hogy a tasciztnus hamar elmúlik és a tasciz­mus akkor lesz okos dolog, ha már az egész világgal elfogadtatja a befejezett tényeket. A választóreformmal kapcsol tosan kijelenti, hogy az állami sz<vazó c dulák a régi t>zo­cialista indítványok megvalósítását jelentik. A leghatározottibban k jelenti, hogy választások akkor lesznek, amikor azok tökéletes nyuga­lommal lesznek végrehajthatók. Ai országnak nincs más vágya, mint hogy békében éhes­sen. A kormány a legnagyobb erőfeszítéssel azon van, hogy ezt a békesseget a népnek meg is adhassa. Az önök szavazataitól — mondotta a miniszter­elnök a kamara tagjainak — függ az önök sorsa. Az alkotmányra támaszkodva teljes biz­tonságban vagyok. (Ezzel Mussolini nyíltan a kamara felosztására célzott arra az esetre, ha az a javaslatot elveti, S efani megjegyzése.) Ne keltsük az országban azt a benyomást, hogy a kiegyezés távol áll tőlünk E pillanatban az ország és az országgyűlés kibékülhetnek, holnap talán már késő. Ne tegyenek most az egyes csoportok mást, hanem csak azt, amit a lelki­ismere ük diktál. A beszéd végével tomboló lelkesedés tört ki. Az egész kamara a szélső baloldal kivételével hosszasan éliette Mussolinit. A karzaton tolongó sokaság szintén lelkesen tüntetett. Több fascista képviselő a Giovanezza Himnuszt énekelte és töobb képviselő, élükön Giolittivel és Orlandó­va1, va'amint a többi párt vezéreivel személye­sen fejezte ki szerencsekiyánatait. Bianchi szocialhra vezér, 'valamint De Nicola, a ka­mara elnöke a folyosón megölelték Mussolinit. A beszéd óriási sikere természetesen döntő befolyást gyakorolt a választói törvényjavaslat sorsára. A kamata elfogadta la Rossa képvi­selő napirendi javaslatát, mely kimondja, hogy a kamara bizalmát nyilvánítja ~ a kormány iránt, helyesli a választói reformról szóló tör­vényjavaslatot és áttér a cikkelyek megvita­tására. Mussolini a szavazásnál felvetette a bizalmi kérdést is. A kamara elnöke az említett napi­rend felett névszerinti szavazást rendelt el. A bizalmi kérdést 450 képviselő közül 303 an megszavazták, a szavazástól tartózkodtak heten. A javaslat második részét, mely a törvény­javaslat tárgyalására vonatkozik, 441 jelenvolt képviselő közül 235 megszavazta, a szavazás­tól tartózkodott 77. A kamara tehát általános­ságban elfogadta a választói reformról szóló törvényjavaslatot. Mussolini miniszterelnök este 11 órakor hagyta el a k imara épületét. A Monté Citoriót, a Colonna teret és a Corsot óriási néptömeg lepte el, mely lelkesen tüntetett a miniszterelnök meliett. A miniszterelnök au'omobilját többször megállították. Po itikai körö'< nézetei és a sajtó cikkei hangsúlyozzák, hegy a kamara tegnapi ülése a szocialisták és a néppártiak magatartásának teljes bukását jelenti. A kamara folyosóján több szocialista képviselő szerencsét kívánt Mussolini beszédéhez. Mussolini beszéde álta­lában mély benyomást keltett. Mussolini be­széde felszólítja a munkásokat arra, hogy kö­zeledjenek hozzá és vegyenek részt a kor­mányban. Egyébként a popolári párt parlamenti frak­c őja 9 képviselőt kizárt, mert a kamara teg­napi ülésén a kormány melle t foglaltak állást. Szeged, 1923 julius 17. )í Nem osztják fel a város ujszegedi birtokait. Ítéletről a következőket mondotta kérdésünkre: (A Szeged tudósítójától) Vasárnapi számában megirta a Szeged, hogy az Ujszegedi Földbérlő Csoport memorandumot intézett a város taná­csához és hivatkozva az Országos Földbirtok­rende ő Bíróság egyik régebbi határozatára, azt kérte, hogy a tanács bocsátkozzon tárgy dásba a csopor' vezetéségével az ujszegedi bérföldek ügyében. A tanács azonban néhány szóval ke­re-ztül siklott a beadványon és a kérelmet minden hosszabb megfontolás nélkül eluta­sította. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester, aki hétfőre visszaérkezett Budapestről, a hétfői fa­nácsilés elején közölte a tanáccsal, hogy a Földbirtokrendező Bíróság az ujszegedi, szöregi és ujszentíváni föld- és házhelyigénylések ügyé­ben meghozta már az ítéletet. A tanácsülés után feherestük a polgármestert, aki a fontos — Az Országos Földbirtokrendező Bíróság ilélete tulajdonk^pen rész-ítélet, mert a városi földekre bejelentett igényléseknek csak kis töre­dékét intézi el. A bíróság ezt a rész-ítéletet már meghozta ugyan, hivatalosan azonban még nem hirdette ki, d* Budapesten v*ló tartózkodásom alkalmával m g is megtudhattam minden rész­leté. A Földbirtokrendező Bíróság a város cse­rőkei bérföldieibfíl mindössze tizenkét katasztrá­lis holdat hasított ki a szőregiek számára. Szőregen ugya .is tizenkét hold földet vett el néhány ottani kisbirtokostól a szőregi házhely­igénylik kielégítésére és ezeket a kisbirtokoso­kat kártalanította a város cserőkei földjéből, ame'y Sz°ged tulajdma ugyan, de közigazga­tásilag Szöreghez tartozik. Ugyanilyen kérül­mények között hasított ki a Földbirtokrendező Bíróság az alsótiszaparti bérföldekből harminc holdat az ujszentíváni kisbirtokosok kártanitd­sára, mert néhány holdas örökföld.üket az ottani házhelyigénylőknek ítélte oda. — A Földbirtokrendező Bíróság kimondotta — és ez az itélet legfontosabb része —, hogy a város ujszegedi bérföldjeiből egy talpalatnyi területet sem ad a termőföldigénylöknek, mert az ottani földbérrendszeünket valóban oly szo­ciálisnak találta, hogy az minden tekintetben megfelel a földbirtokreform szellemének. Ez az itéíet természetesen csak az ujszegedi, csrrőkei, nagymarostői és alsótiszaoarti bérföldekre vo­natkozik; a tápéi rét és vele együtt a többi igényelt földdarabok sorsa még nem dőlt e'. Megkérdez ük a polgármes eri, hogy ezek után mi lesz az Ujszegedi Földbérlő Csoport akciójával. Kérdésünkre a polgármester a kö­vetkezőképen nyilatkozott: — Nekünk minden erővel arra kell töreked­nünk, hogy az idegen földigénylők akcióját kontrakarirozzuk, hogy megakadályozzuk a vá­rosi földek idegen kezbe való jutiatását. Saját igénylőinkkel majd csak megegyezünk vala­hogy. Az Ujszegedi Földbérlő Szakcsoporttal ezért nem tárgyal a tanács, mert az O F. B. korábbi határozata erre az érdekeltségre vo át­kozik. A határozat a hadirokkantak, a földnél­küliek érdekcsoportjaira célzott, ezekkel állan­dóan tárgyalunk és igyekezünk méltánylást ér­demié kívánságaikat békés megegyezéssel ki­elégíteni. Az olyan csoportokkal azonban, ame­ly«kbe harmad-, negyedsorban igényjogosultak tömörültek, nem keli értekeznünk, hi zen ezek részt vehetnek a nyilvános árveréseken és igy bármikor földhöz juthatnak. Véleményem sze­rint a mai, rettenetesen meg-iöVLk^dett földéhség nem egészséges tünet. Éhben a pillanatban még kedvezők a föld konjunktúrái és ezért iparko­dik mindenki föld után, de elkövetkezik az idő, amiKor változnak a viszonyok, amikor nem lesz olyan jó üzlet a föld és akkor bizenyára min­denki szabadulni igrekszik majd a földjétől. — Nekünk különben erkölcsi kötelességünk — fejezte be nyilatkozatát a polgármeste- —, hogy a város földjeit minden áron, ha kell késheggyel is, de megvédelmezzük. Itt emiitjük meg, hogy megbízható helyről nyert értesülésünk szerint a Földbirtokre ndezö Biréság a Gerliczy uradalomból ltOO holdat hasított ki a földigénylök számára. A ma re* tói féldak árverése. A hétfői tanácsülésen egyébként Ördögh La­jos tb. tanácsnok, a gazdasági ügyosztály he­lyettes vezetője előterjeiztette a marostéi bér­földek árverési tervezetét. A tanács hosszas vita u»án Balogh Károly álláspontjára helyez­kedett és kimondotta, hogy az árverésen a föl­dek kikiáltási ára a békebeli béreknek meg­felelő búzamennyiség lesz és hogy a bérfizetés­nél a fizetés napját megelőző tőzsdei búzaár az irányadó. Eddig ugyanis a közgyűlés helytelen határozata értelmében a" tavaszi bérfizetésnél a május elsején, az őszi bérfizetésnél pedig a szeptember elsején jegyzett búzaárakat vették alapul ami a búzaárak szédületes emtlkedése következtében sok sok milliéval károsította meg a várost. Kimondotta a tanács azt is, hogy a maros­tői bérföldeket egyholdas parcellákban bocsátja árverés alá és egy bérlő legfeljebb három par­cellát bérelhet. Ennek a rendszernek az a célja, hogy megakadályezza a városi bérföldekkel való uzsoráskoddst és hogy lehetőleg minél többen jussanak bérföldhöz. A nagvmarestői bérföldek árverése iránt rend­kívül nagy érdeklődés mutatkozik, aminek két­ségtelenül az az oka, hogy ezek a földek a vá­ros legjobb féldjei közül valók. •MMMMWMMMMWMWWMMMAAMMrtM Bombamerénylet egy milanói katolikua lap szerkesztősége ellen. Milanóban ma éj­szaka fél 3 órakor két eddig még ismeretlen tettes bombát dobott a katolikus Itolia szer­kesztőségébe. Azonnal hatalmas tüz keletkezett, amely csak hosszas és veszélyes oltási mun­kálatok után volt elfojtható. Az éjjeli őrt letar­tóztatták. Teljesen ittas állapotban volt és nem tudott felvilágosítást adni arról, hogyan kerül­hetettek a merénylők a szerkesztőség udvarába.

Next

/
Thumbnails
Contents