Szeged, 1923. július (4. évfolyam, 146-171. szám)
1923-07-14 / 157. szám
Szeged, 1923 julius 341 tását. Az indemnitást nem fogadja el. Kuna P. András a baloldal állításaival szemben bizonyítja, hogy a kisgazdák közt is sokan nyomorognak. A mezőgazdasági hitel, majd a kisüstök kérdését teszi szóvá. A természetbeni ellátás megvonását csak azokra a tisztviselőkre kivánja, akiknek földjük van Hive a kormánynak, mert csak erős kormány tudja a külföld SZEGED előtt bizonyítani, hogy itt olyan politika folyik, amely a külföldi államoknak telt Ígéreteket be is tudja váltani. Az elnök napirendi indítványa szerint a legközelebbi ülés julius 17 én, kedden dételőtt tiz órakor lesz és folytatják az indemnitás vitáját. A nemzetgyűlés mai ülése háromnegyed 8 órakor ért véget. Benes a magyar-cseh viszonyról. Benes cseh külügyminiszter, bár tagadja londoni utjának hivatalos jellegét, ma az angol gajtónak adott nyilatkozataiban beismeri, hogy utazásának főcélja a francia és angol álláspont összeegyeztetése a Ruhr-kérdésben. Szerinte az angol-frar.cia front egységének helyreállítása életbevágó érdeke a kisáníántnak, különösen pedig Csehországnak, mely létét kizárólag az ántántnak köszönheti. A Times-nek és a Daily Telegraphnak adott nyilatkozatában Benes igyekszik elhárítani azt a vádat, hogy a magyar kölcsönt ellenezte és hangsúlyozza, hogy Cseh ország a többi nemzettel együtt dolgozik Európa J újjáépítésén. A Daily Telegraphnak azt mondotta, hogy valahányszor lépést tett arra, hogy Budapestlel megegyezésre jusson, mindig valamilyen kicsiny baj, vagy incidens, mint például Károly király visszatérése, egyidőre véget vetett a tárgyalásoknak. A Times tudósítója előtt kijelentette Benes, hogy Csehország hajlandó Magyarországnak ugyanolyan pénzügyi segítséget nyújtani, mint amilyent Ausztriának nyújtott, azzal a feltétellel, ha Magyarország biztosítékot nyújt a leszerelésre és az irredenta megszüntetésére. 99 forog a béke..." Baldwin miniszterelnök az alsóházban és Curson külügyminiszter a felsőházban az angol kormánynak a német jóvátételre és a Ruhrvidék megszállására vonatkozó következő nyilatkozatát mondotta el: A szövetségesek közOtt lehetséges véleménykülönbség egyetlen tárgya a végcélok elérőiének a leghatalmasabb módja. Ezek a végcélok életbevágó jelentőségűek mindegyikük szempontjából és e tekintetben valamennyien egy nézeten vannak. Ezek a végcélok a jóvátétel és a biitonság helyreállítása Európában. Ezután rámutatott a gondolkodási és cselekvési közösségre, amely a szövetségeseket a jelenlegi szükségben összeköti, majd azt mondotta : A szövetségesek szabadó i beszélhetnek egymással és teljes megértéssel az osztályos társakkal, akiket a sors és a gondolkodás köt össze. Nem engedh:tjük meg, hogy a csa'orna bármelyik oldalán, vagy Európa bármelyik részében érdekelt pártok sugdólcdz5sa e kötelességünktől eltérítsen. Éppúgy el vagyok határozva, mint a szövetségesek bármelyike, hogy Németország képességének a legteljesebb mértékű jóvátételeket fizessen, készek vagvunk minden rendszabályt megtenni, hogy Németországot kényszerítjük, hogy teljesítőképességig fizessen, mi azonban, mint üzletemberek nemzete, tudatában vagyunk annak, hogyha Németországtól tul sok teljesítményt követelünk, nem érünk el eredményt és mi, valamint szövetségeseink fogjuk legjobban megszenvedni. Sok olyan következmény van megvalósulás u'ján, amelyeket mi a Rurh-vidék megszállásának eredményeként előre láttunk. Meg vagyunk győződve róla, hogy ennek az állapotnak korlátlan folytatása súlyos bajokkal jár. Németország maga gyors léptekkel közeledik a gazdasági káoszhoz, amelyet a szociális és ipari összeomlás követhat. Ez a helyzet nemcsak Németországot érinti és ezért Európa közvéleményét, nem utolsósorban Angliát is egyre nyugtalanítja, ha ezek a viszonyok tovább tartanak. — Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a differenciák főoka a jóváté elek megfizetése és Európa biztonságának megújítása. Hogy e cé lókat elérj ak, a felelősséget elismertük és egyforma mértékben osztottuk. Franciaország és Belgiumezidőszerint kevesebb jóvátételt kap, mint a megszállás előtt. A jóvá'ételeket a német gazdasági rendszer egyre nagyobbá váló leromlása árán hajtjuk be, és ugy látszik, hogy a jövőben való teljes összeomlása árán. Meg vagyunk győződve, hogy a dolgok mostani állásának megmaradása komoly veszedelemmel jár. Ugy látszik, hogy Németország gyors tempóban halad a gazdasági krízis felé és a helyzet nem pusztán Németországot érinti. Hasonló mértékben, ahogyan ennek az országnak terme'őképessége kimerül, elvesz a lehetősége hitele helyreállításának és adósságai megfizetésének is. A barátságos eszmecsere, u?y látszik, nem járt minden esetben eredménnyel. Nem túlzok, amikor azt állitom, hogy a világ újraépítése veszedelemben van és kockán forog a béke. Azt hiszen, hogy mindenki hozzájárul ahhoz, hogy az éles konfliktus periódusát mihamarabb be kell fejezni, hogy az egyik államnak a másik által a békeidőbe történő állandó megszállása furcsa és sajnálatra méltó jelenség, hogy meg kell találni ennek az állapotnak befejezését, hogy az adóst tartozásainak megfizetésére nem csak kötelezni kell, hanem meg kell adni erre a lehetőséget is. Végleges békét mindadig nem lehet elérni és a jóvátételt mindaddig nem lehet biztosítani, mig a következő három kérdést meg nem oldottuk: 1. A jóvátétel megfizetése. 2. Szövetségközi tartozások szabályozása. 3. Európa biztonsága és nyugalma. E három főkérdés felé kell fordu'nia az egész világ figyelmének. Van okunk arra a feltevésre, hogy az olasz koiminy szándékai nagyjából fedik a mi szándékainkat. A junius 7-i német jegyzék azt javasolja, hogy Németország fizetőképességét pártatlan plénum vizsgálja meg és a németek egyúttal kötelezettséget vállaltak, hogy megfizetik azokat az összegeket, melyeket a plénum javasol. Ezeket a kezdenényeiéseket akár elegendők, akár nem, nem szabad ignorálni, sőt inkább azon a véleményen vagyok, hogy meg kell ezeket alaposan v'zsgílni, vájjon a haladás lehetősége meg van-e? Mivel arra a meggyőződéire jutottunk, hogy Ű francia és belga kormány, bármennyire szeretik is, hogy az ilyen akciók tőlük induljanak ki, nem akarja megragadni a kezdeményezést egy jegyzéktervezet kidolgozására, értesítettük őket, valamint az olasz kormányt, hogy készek vagyunk a jelelősséget magunkra vállalni és a javaslatokat magunk kidolgozni. A francia kormány ragaszkodik álláspontjához. A francia kormány a britt javaslatokat békülékeny szellemben fogja megvizsgálni és a javaslatokat nem utasítja el, amennyiben ezek alkalmasak a két ország nézeteit közelebb hozni egymáshoz és nem érintik Franciaország lényegesebb érdekeit. Az Echo de Paris arról értesül, hogy ma minisztertanácsot tartanak. Poincaré valószínűleg azt a kívánságát juttatja kifejezésre, hogy előbb a belga kormánnyal lép érintkezésbe a Németországhoz intézendő válasz tervezete ügyébsn. Az Echo de Paris közli egy magas állású diplomáciai személy nyilatkozatát, aki a következőket mondta: Poincarénak nincs hatalmában a Ruhr-akciót megváltoztatni, amig a szabotábt és a passzív ellenállást a német kormány abba nem hagyja. Ha Anglia biztatja Németországot, akkor ennek csak az lesz a hatása, hogy a francia kormány még erélyesebben ragaszkodik álláspontjához. A Ruhrzálogot addig tartjuk a kezünkben, amig a neI küok járó fizetést meg nem kapjuk. A francia kamara pénzügyi bizottságának tegnapi üléséről Párisból a következő jelentés érkezett: A bizottság tegnap meghallgatta a pénzügyminiszter kijelentését a kincstár helyzetéről. A miniszter kijelentette, hogy a francia bank vesztesége átmeneti volt az országnak adott előleg bizonyos emelése következtében és hogy egyfelől a minden negyedév végén rendszerint beálló hiteligények, másfelől a kincstári utalványok jegyzésére kibocsátott kölcsönök következményeképen beállott átmeneti hanyatláson alapszik. Az egész ország gazdasági helyzete teljesen kielégítő és magában véve azáltal, hogy Németország kötelezettségeit nem teljesiti és a jóvátételi kérdés rendezését huzza-vonja, a valutapiacon spekuláció állót} be, amelyért a kormányt nem lehet felelősségre vonni. Ma reggel 6 és és 7 óra között egy nagy francia katonai osztag bevonult Barmenbe és megszállta a hivatalos épületeket, a városházát, a pos'át és a pályaudvarokat. A kitonai csapatban mindenféle fegyvernem képviselve van. A te'efonösszeköttelés még nem szakadt meg. A pályaudvaron ma reggel 9 órakor megkezdték az ellenőrzést. A franciák ezidőszerint ulban vannak Elberfeldből Kronenberg irányában. A franciák 11 óra körül újból kivonultak Barmenből. Az angol szakszervezetek általános szövetségének 24-ik rendes évi közgyűlését ma tartották meg Bridingtonban. A közgyűlés határozati javaslatot fogadott el, amely felhívja a kormányt, ébredjen tudatára a béke helyreállítása szükségességének. Az ipar és a termelés rendes kifejlődése lehetetlen, amig a francia kor* mány arra törekszik, hogy a német államot a Ruhr-vidék katonai megszállásával szétdarabolja. Washingtonból jelentik : Hughes államtitkár Harrey londoni nagykövetet az európai kérdésekről tartandó tanácskozásra Washingtonba hivla. Hughes beszéde óta, amelyben a iíéme'ország teljesítő képességének megállapítására kiküldendő gazdasági bizottság érdekében szólalt fel, az Egyesült Államok álláspontja nem változott. Harding elnök az Egyesült Államok hivatalos részvétele ellen nem emelt szót, csupín azt jelentette ki, bogy az amerikai kormány a határozmányok keresztülviteléért semmiféle felelősséget nem vállal. Mussolini sajtótörvénye. Az uj olasz sajtótörvény alapelveit a minisz| tertanács megállapította. E szerint az időszaki sajtótermék felelős szerkesztője csak a kiadó, vagy egyik állandó főmunkatársa lehel. Nem lehetnek felelős szerkesztők a szenátorok és képviselők, valamint azok, akiket sajtóvétség miatt már kétszer elitéllek. Cseh-magyar pénzügyi megegyezés. A msgyar és a csehszlovák kormány közt pénzügyi kérdésekről folytatott tárgyalások ma véget érlek. Megállapodás jött létre: 1. A letétek szabaddá tételéről és az értékpapírokból és ezek szelvényeiből eredő kötelezettségek teljesítésének módjáról. 2. A pénzbetétek és nem könyvelt követelések u'ólagos összeírásáról melynek csehszlovák adósok Magyarországon lakó hitelezői alávetik magukat abból a célból, hagy az emiitett betétek és követelések szabaddá tételét elérjék. 3. Az osztrák-magyar koronákban keletkezett adósságok összeírásáról, a ni a jogviszonyok kölcsönös érdemei szabályozásáról folyta* tandó tárgyalásokon statisztikai adattárként szolgál. 4. A magánbiztosító vállalatok ügyében követendő kölcsönös eljárásról és az osztrák* msgyar koronákban kikötött régi életbiztosítási szerződéseknek a trianoni békeszerződés 197. cikkelye alapján leendő rendezéséről. 5. Az egyenesadóknál a kettős megadóztatás elkerüléséről. Az árvaszék, illetve a gyámpénztár birtokában lévő vagy ilyenek részéről kezelt értékek szabaddá tételéről ezidőszerint technikai okokból még nem lehetett megállapodást kölni, az előmunkálatokat azonban annyira siettetik, hogy az erre vonatkozó megállapodás a már megkötöttt megállapodásokkal egyidőben ratifikálhassa a két kormány.