Szeged, 1923. július (4. évfolyam, 146-171. szám)

1923-07-14 / 157. szám

SZEQED jiinceen semmi része, azt nem a párt rendelte el, hanem a szedők önkényesen határozták el. 2. A szociáldemokrata párt ígéretet tesz, hogy a jövőben a Népszava hasábjain nem fog megjelenni olyan cikk, amelyben a kommünben kompromittált egyének nyilatkoznak. 3. A szociáldemokrata párt kijelenti, hogy a politikai sztrájkokat elitéli és a jövőben önmaga is lehetetlenné teszi. A szocialista képviselők ezután kijelentetlék a miniszterelnöknek, hogy közölni fogják ezeket a pontokat a pártvezetősége! és előterjesztik azt is, hogy a plattform elfogadása után a miniszterelnök visszavonja a Népszava betiltásáról szóló végzést. A plattform az egységes párt előtt. Ezután az egységes párt értekezletet tartott a miniszteri tanácskozó teremben, amelyen Bethlen István gróf miniszterelnök ismertette azokat a feltételeket, amelyeket a szociáldemokrata párt kiküldötteinek elmondott. A miniszterelnök felszólalása után Széchenyi Viktor gróf azt hangoztatta, hogy semmiképen nem szabad oly megoldásnak bekövetkeznie, amely akár a kormány, akár a nemzetgyűlés önérzetéi sérthetné. Bethlen miniszterelnök megnyugtató felvilágosításai után a párt elfogadta azt a javaslatot, hogy délután 4 óráig határidőt adnak a szociáldemokratáknak a válaszra. Holnap megjelenik a Népszava. Délután azután szocialista képviselők a pirtvezeiöség ülése után ismét megjelentek a miniszterelnök előtt. Peyer Károly kijelentette, hogy a pártvezetőség elfogadta a plattformol. Szabó Imre sajna'kozását fejezte ki, hogy az ismeietes Böhm Vilmos-féle nyilatkozat megjelent a Népszavá-ban. Bethlen István gróf ezután kijelentette, hogy honorálni kivánja ugy a párt vezetőség határozatát, mint a felelős kiadó nyilatkozat, igy visszavonja a Népszava betiltásáról szóló rendeletet, ugy hogy a lap holnap már ismét megjelenhetik. A szociáldemokrata képviselők ezután értesítették a megegyezésről a nyomdász munkásokat, akik még mindig izzó hangulatban tárgyalták az eseményeket a Qutenberg otthonban. A munkások örömmel fogadiák a Népszava megjelenéséről BZÓIÓ hirt és egyhangúan elhatározták, hogy ismét megkezdik a munkát Ezek szerint holnap reggel az őszes napilapok újra megjelennek. A megegyezés a Ház előtt. A szocialista képviselők ezután teljes számban bevonultak a Ház üléstermébe, ahol Szabó Imre a következő nyilatkozatot olvasta fel: A tegnapi eseményekkel kapcsolatosan minden indokolás nélkül a szociáldemokrata párt nevében a következő nyilatkozatot kívánom tenni: — A nyomdász munkásoknak tegnapi munkabeszüntetése nem akart terrorisztikus lépés lenni oly célból, hogy a kormányt ezúton a Népszavára vonatkozó intézkedéseinek visszavonására kényszerítse. A munkabeszüntetés kizárólag a nyomdai munkások szimpátiájának spontán megnyilatkozása volt a Népszava iránt. A pártvezetőség a maga részéről is intézkedett, hogy ez a szimpátia sztrájk mára a felmerült félreértések elkerülése végett is megszűnjék. A szociáldemokrata párt vezetősége nem tudott arról, hogy Böhm nyilatkozata a Népszavában megjelenik és azt, hog/ megtörtént, nem helyesli. A szociáldemokrata párt már több izben kifejezésre juttatta azt az álláspontját, hogy a bolsevizmussal nem ért egyet, azt a legerősebben elitéli és igy természetesen a jövőben sem lehet szándéka az, hogy a bolsevizmus vezetőit a közélet tényezőivé tegye azzal, hogy nyilatkozataiknak lapja hasábjain tért engedjen. Általában a párttól saját programjára való tekintettel távol áll az a szándék, hogy sajtója révén a tömegekben oly hangulatot keltsen, mely a tömegszenvedélyek kitörésére vezethet. Következik ennek alapján, hogy a párt sajtójának is ezt a felfogást kell vallania. Ebbél kiindulva a párt gondoskodni kiván arról, hogy lapjának tartalma és hangja minden idegen befolyástól mentesen ezeknek az intenc'^knak megfelelő legyen. Szeged, 1923 julius 14 Szabó a nyilatkozat felolvasásával befejezte beszédét. Ezután Bethlen István gróf miniszterellök állott fel: A szociáldemokrata párt részéről hivatalosan elhangzott nyilatkozat után nem kívánok én sem foglalkozni azokkal az okokkal, melyek a kormányt arra kénvszeritették, hogy a Népszavával szemben erősebb rendszabályokhoz nyúljanak. Azt hiszem, a nyilatkozat után a kormány saját presztízsének csorbuása nélkül is megteheti azt, hogy ezeket az erősebb rendszabályokat visszavonja. Amikor a magam részéről kijelentem, hogy ez egyszer még ezeket a rendszabalyokat visszavonni kívánom, egyúttal bejelentem a Háznak azt is, hogy felkérésemre a belügyminiszter még a ma délután folyamán intézkedni jog a rendszabályok visszavonása iránt. Az újságírók egyesülete és a betiltás. A Magyarországi Újságírók Egyesülete ma délután Márkus Miksa elnöklésévet ülést tartott. Az elnök kegyeletes szavakban emlékezett meg az egyesület két halottjáról, László Jenőről és Körmendi Viktorról. A váUsztmány kimondotta, hogy emléküket jegyzőkönyvben örökíti meg és az elhalhattak családját, valamint a Magyar Távirati Irodát és a Pesti Hirlap szerkesztőségét részvétéről értesiti. Márkus Miksa ezután előterjesztette a Népszava betiltásának és ezt köveiőleg a magyar sajtó beszüntetésének ügyét és javasolta, hogy átiratot intézzenek ugy a miniszterelnökséghez, mint a szociáldemokrata párthoz. A javaslathoz hozzászóltak Pakots József, Szatmári Mór, Kállay Miklós, Zoltán Andor, Hoitsy Pál és Bónitz Ferenc, mely után a választmány kimondta tiltakozását az ellen, hogy a belügyminiszter közigazgatási uton független biróság Ítélkezése nélkül a Népszava cimü napilip megjelenését julius hó 18-ig megtiltotta. Az egyesület azonban a maga politikától mentes elvi alapján nem láthatja a sajtószabadság védelmét abban, ha egy lapnak rendkívüli uton vaió betiltására valamennyi npilap megjelenésének erőhatalommal való megakadályozásával válaszolnak, amint a szociáldemokrata párt választmánya is cselekedte. * A Magyar Távirati Iroda jelenti az éjszakai órákban: A Budapesti Közlöny holnapi száma közli: A m. kir. balügyminiszter a Népszava cimü idŐ3zaki sajtótermék megjelenésének és terjesziésének időleges betiltására vonatkozó 115 219—1923. számú rendeletét hatályon kívül helyezte. Két kormánypárti és két ellenzéki szónok. (A Szeged budapesti tudósítójától.) A nemzetgyűlés mai ülését 11 órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Megnyitáskor a padsorok majdnem teljesen megtellek, csupán a szocialista padsorok üresek. Mig folynak a tárgyalások a miniszterelnök és a szociáldemokraták között. Munkaalkalom és az épitkezés. Az indemnitási vita első szónoka Perlaky Q örgy. Mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozik. Sürgeti az épitkezést, mert ezzel egyéb szociális kérdést is meg lehet oldani. Igy a kisiparosok szimára munkaalkalmat teremtünk, ami által a munkabérek terén is egészséges állapotok következnek be. Szól a termelőhitel megteremléséröl. Szükségesnek tartja a szomszéd államokkai való megegyezést is. Támogatni kell minden olyan ténykedést, mely a külkereskedelmi forgalom előmozdítását célozza, de arra kéri a kormányt, hozy a nemzeti önérzet megsértése néikül ? törekedjék megteremteni a külpolitikai kapcso! la ol. Foglalkozik a tisztviselőkérdéssel. Sirgeti arnak megoldását. A magánalkalmazottak lehetetlen helyzetére mutat rá Kéri a kereskedelmi minisztert, terjesszen a Ház elé törvényjavaslatot a magánalkalmazottak jogviszonyainak szabályozásáról. Helytelenít minden mesterséges beavitkozási közgazdasági életünkbe. Nem helyesli a mrxmálást és az ármegállapítást. Csak ugy lehet megszüntetni a drágaságot, ha olyan jövedelmet biztosítunk a fogyasztóknak, hogy azok meg is tuiják fizetni az árucikkeket. A kormánynak a munkabérek terén is át kell térni a valorizációra. Bár bizonyos megrázkódtatással 1 I jár a valorizáció közgazdasági életünkben, azokat mégis ki lehet heverni. Helyteleníti azt a hangnemet, amelyet egyesek a parlamentben használnak. Az indemnitást elfogadja. Elnök azután az ülést öt percre felfüggeszti. Scitovszky Béla elnök háromegyed 1 órakor nyitja meg újból az ülést. Horváth Zoltán: Perlaky Zoltán felfogásával szemben azt vallja, hogv a nemzetgyűlésnek elsősorban a közjogi és alkotmányjogi törvényeket kell megalkotnia. A közgazdasági kérdéseket rendeleti uton is lehet szabályozni. A nemzetgyűlés uj alkotmány kiépiiésére hivatott parlament, tehát a nemzetgyűlésnek először alaptörvényeket kell hoznia. Eddig a nemzetgyűlés két ilyen alaptörvényt alkotott meg. Az egyik az 1921. évi I. törvénycikk az alkotmány helyreállításáról és az államfő ideiglenes rendezéséről, a másik az 1921. évi XLVII. törvénycikk a Habsburg-ház detronizálásáról. (Nagy Ernő: Ez is parancsra készült. Grieger: Ugy van, parancsra készült. Meskó: Parancs nélkül is megszavaztam volna.) „A köztá*saság a legdemokratikusabb államforma." Horváth: Ő az alkotmányos uton létrejött köztáraság hive. Azt tartja a legmegfelelőbb és legdemokratikusabb iállamformának. Kifogásolja, hogy a delronizáfási törvényben már az államformáról is intézkednek. A királyi Irón betöltésére a kormány mind a mai napig sem tette meg a szükséges lépéseket. Az utódállamokban a királykérdés megoldatlansága a legnagyobb bizalmatlanságot kelti. (Grieger: Én nem is szeretném, ha a cseh kormány bizalomnal viseltetnék a magyar kormány iránt.) Követeli, hogy a kormány hajtsa végre a detronizalási törvényt, mert ez ugy külpolitikai, mint belpolitikai téren alapvető eredményeket fog maga után vonni. Horváth ezután a diplomáciai kart kritizálja. H.béztatja, hogy a kormány nem tájékoztatja állandóan a nemzetgyűlést a külpolitikai helyzetről. Foglalkozik a detronizációs törvénnyel. Felolvas egy mult nemzetgyűlési interpellációt, melyre Hegyeshalmi akkori kereskedelmi miniszter sdoit választ a miniszterelnök helyett. Kérdi, hogy az akkori diplomáciai tárgyalások miérl szaksdiak meg? Elnök jelenti, hogy két óra van és igy az ülést délu án négy óráig felfüggeszti. Délután fái öt órakor nyitotta meg újból az ülést Scitovszky Béia ulnflk. Horváth Zoiián folytatja a délelőtt félbenhagyott beszédét. Részletesen kritizálja a kormány politikáját. Tudomása szerint a szociáldemokraták fontos deklarációt kívánnak tenni, ezért nem akarja a tanácskozás idejét továobra is igénybe venni és eláll attól, ho^y álláspontját részletesen kifejtse. A kormány iránt bizalmatlan és az indemnitást nem szavazza meg. E?után Szabó Imre felolvasta a szociáldemokrata párt nyilatkozatát a Népszava betiltása ügyében, amelyről lapunk más helyén számolunk be. Az indemnitási javaslathoz Klárik Ferenc szól: Az egyesülési és gyülekezési szabadságról szólva helyteleníti, hogy a közigazgatási hatóságok abba bele szóinak. Kifogásolja a sok mindenféle gyűjtési akció engedélyezését. Ezek szerinte könnyen visszaélésre vezethetnek. Szociális intézkedéseket követel, mert a rossz életviszonyok között a rossz lakásban még a munkaképesség és erkölcsi intakság is csökken. Az államnak kötelessége, hogy a nyomor terjedését megakadályozza. A Csonka-Magyarországnak oly politikát keli folytatnia, mely testben-lélekbsn erős, egészséges, uj munkásgenerációt nevel. Ezt csak egységes szociálpolitikával lehet elérni. Követeli a hadigazdagok és a siberek megadóztatását és a progresszív adózá3 behozatalát, öt perc szünetet kér, amit az elnSk megad. Szünet után Klárik a tanácskozóképesség megállapítását kéri. Mivel a Ház nyilvánvalóan tanácskozásképtelen, elnök az ülést újból felfüggeszti. Újbóli megnyitás után Klárik a munkanélküliségről beszél. Ha a kormány az építkezéseket előmozdítaná, ezt a kérdést is megoldtiatijá. A munkásság egyesületei nem sztrájktanyák, hanem önsegélyző és önképző egyesületek. Követeli az áltelános titkos választójog megalko-