Szeged, 1923. július (4. évfolyam, 146-171. szám)

1923-07-12 / 155. szám

'J itt is majdnem a kétszeresét értük el az 1920. évi állapotnak. A gyapjuiparban a helyzet az, hogy az 1920. év elején 5800 orsó volt, ma 25.400, felszerelés alatt továbbá 117.000, amely már a nyár folyamán termelöképes lesz. Igy a gyapjufonóipar hétszeresére emelkedett 1920 elejétől a folyó év végéig. Valamivel gyengébb a evapjuszövöipar helyzete. 350 szövőszék volt 1920 januárjában, ma van 930 felszerelés alatl van még 200, igy a gyapluszovöiparban háromszorosára iuiottunk a kapacitásnak. Még távoltól sem fedi teljesen Magyarország szükségleteit, de mindeneseire elég jelentékeny növekedés ahhoz, hogy az importnál lényeges csökkenést idézzen elő. — A nagy pénzromlásnak megvolt a maga jó oldala, mert az ipar fejlődésével járl. A kormány azon igyekszik, hogy ezt a fejlődést a lehetőség szerint elősegítse; igyekezett elősegíteni egyrészt a vámmentességgel egyes gazdasági beiuházásoknál és gépek behozatalánál, továbbá adómentességgel és azzal, hogy katonai és egyéb épületeket vagy eladás, vagy bírbeadás f.urnájában engedett át. — Ezek uián bátor leszek azokra a kérdésekre reflektálni, melyeket időközönkint szóvá szoktak tenni a nemzetgyűlésen. Gyakran van szó arról, hogy erŐ3 gazdasági politikára van szűkség. Az ipar fejlesztése. — A másik kérdés az ipar mesterséges fejlesztése. Amikor az ipar nagy fejlődésben van, természetes, hogy olyan iparok is létesülnek, amelyek nem egészen életképesek. Ez minden fejlődésben igy van, de nem jelenti azt, hogy az életképtelen iparokat is támogassuk. Ezeknek a száma ugy is olyan csekély, hogy komolyan nem is kell velük foglalkozni. — Sok szó esik a mezőgajdasági ipar kérdéséről is. A tény az, ho^v ű mezőgazdasági ipar aránylag keveset fejlődött, ez természetes is, mert a mezőgazdasági ipar fejlődése hoszszabb idM igényel, mint más iparé. Más iparokban ugyanis azt látjuk, hogy bizonyos mértékben a külföldi töke is hozzájárul fejlödé sükhöz, a mezőgazdasági ip-írnál enől nincsen szó. A mezőgazdasági iparnak nincs módjában alkalmas időpontokban, amikor részvények elhelyezése könnyen lehetséges, tőkeemelések utján üzemnagyobbitásokat eszközölni, vagy értékpapírokat bevezetni és ilyen módún jutni a szükséges tökéhez, melyekkel uj alapításokat tehetnének lehetővé. A széntermelés. — A széntermelésről is szerelné* néhány adatot közölni a nemzetgyűléssel. A szénterm lés hazánk mostani terüleién 1922 ben két s;ázalékkal haladta meg az 1923. évi fejlődést. 1918. óta f okozatos volt a fe|lödés, 1922 ben már meghaladta a békebeli termelést és az idei év hat első hón piában kedvezőbb a helyzet, mett közel négymillió tonna volt a termelés, az 1913. év első hat hónapjához viszonyítva körülbelül 11 százalékos emelkedést jelent. Ami a szénimportot illeti, az elmúlt év hat első hónapjában szintén erős az emelkedés és ped g 285000 torina 456000 te emelkedett, ennek oka nem csak az, hogy az ipatnak volt szüksége löbb szénre, hanem az, hogy az államvasutak is lényegesen ii eígyarapitották szénkészle'üket. Ma körülbelül 110-120.000 tonnával rendelkeznek az államvasutak. — Az előadott adatok nem akarják azt mutatni, hogy Magyarország gazdasági helyzete jó, csupán csak azt akarom ezzel megállapítani, hogy megvan a képesség arra, hogy megakadályozzuk gazdasági helyzetünk további romlását. — Vé<ul a bizalmatlanság kérdését akarom szóvá lenni. Halliuk minduntalan, hogv a külföld bizalmatlan Magyaiország iránt. Ez a bizalmatlanság azonban bizonyos mértékig meg von minden középeurópai állam iránt is, velünk szemben épp ugy, mint valamennyi szomszédunkkal szemben. A i általános bizalmatlanságon felül Magyarországgal szemben még külön nagyobb bizalmatlanság is tapasztalható és ennek a magyarázata a jóvélétel kérdésében rejlik. Mindaddik, amig a jóvátétel kérdésének kezelésében politikai szempontok lesznek itanyadók, a bizalmatlanság sem megszűnni, de még c<ak enyhülni se TI fog velünk szemben, de az előbbi bizalmatlanságtól eltekintve, kétségbe vonom, hogy akár politikai, akár más téren bizalmatlanság volaa irániunk. SZEGED — Idehaza is bizonyos bizalmatlanság mutatkozik gazdasági téren a közönség részéről Ezt ériem is, mert sokan vannak gazdaságilag bizonytalan helyzetben és könnyen emelnek oly vádakat, melyek a gazdasági helyzetet túlságosan sötét szinben tűntetik fel. Természetesen nincs minden embernek gazdasigi műveltsége és igy nem képes az egyes elszigetelt gazdasági jelenségekből egységes képet alkotni az általános gazdasági he yzetet illetőleg. Azt hiszem, hogy mindnyájunknak, akik a törvényhozás tagjai vagyunk, első feladatunk szembeszállni a bizalmatlansággal, amely jelentkezik és ehhez kérem a nemzetgyűlés tagjainak közreműködését. (Lelkes éljenzés és taps.) Az indemnitási vita. Varga Gábor az indemnitás első szónoka. Főleg a parlamenti helyzettel kiván f oglalkozni. Rámutat arra, hogy jóformán már a nemzetgyűlés megnyitásának első pillanatától kezdődóleg személyes kérdések vannak napirenden. Szóváteszi a szociáldemokrata párt parlamenti szereplését. Foglalkozik a szociáldemokraták programjával. Kijelenti, hogyha a szociáldemokraták nemzeti alapra helyezkednének, akkor a bizalmatlanság is megszűnnék, amely velük szemben ie en'eg fennáll. Kijelenti, hogy nem tesz jó szolgálatot az igazságügyminiszter akkor, amikor a házszabályreviziót sürgeti. Áttér a mezőgazdasági szakoktatás kérdésére. Aggályai vannak a földreformmal szemben, meri végrehajtása esetén csökkentené a termelést. Sürgeti a gazdasági szakoktatás fejlesztését. Foglalkozik a határszélek keserves helyzetével. A végeknek mindig szomorú helyzetük volt. A végek helyzete világosan mutatja, hogv a Néps«övetségbe való belépésünk eddig még semmi pozitív haszonnal nem járt. A jugoszláv határon löbb község visszacsatolásáról tárgyalások indultak meg, azonban a visszacsatolás nem történt meg. a tárgyalások félbeszakadtak. Kéri a külügyminisztert, hasson oda, hogy a tárgyalások újból meginduljanak. Felemlíti Szentgotthárd és környékének szinte tarthatatlan helyzetét. Általánosságban kéri a kormányt, legyen figyelemmel a határszélek szomorú helyze ére és igyekezzék bajaikon segíteni. Az indemnitást nem fogadja el. A falu nem haragszik a tisztviselőkre. Öri Szabó Dezső a következő felszólaló: A kormánypárthoz való tartozása nem akadályozza meg abban, hogy tárgyilagos bírálatot gyakoroljon. Beszél a sajtó kinövéseiről. Hibáztatja, hogy sokan tökét kovácsolnak a falu és a város tisztviselőinek ellenlétéből. A valóságban a falu népe nem haragszik a tisztviselőkre. Áttér a földreform kéidésére. Nézete szerint hitvány dolgot cselekszik, aki a földreform kérdésébe politikumot visz. A reform révén felmerüiő nehézségeket a novellával akarja kiküszöbölni. A kormány sürgeti ennek a napirendre tűzését és hajlandó a parlament szünetét kitolni, csakhogy a kérdést minél előbb oldják meg. A kultusztárca néhány kérdését is szóvá teszi, űmmmel üdvözli a kultuszminiszternek az indemnitási jivaslatban is megnyilvánuló szándékát, hogy az álam terheit ledu kalni óhajtja. Szükségesnek tartja, hogy a felekezeti iskolák államsegélyének ügyébe a kultuszminiszter az állam érdekében is belenyúljon, hogy a nyomorult koldus állam csak oyan esetekben nyújtson segítséget, amikor arra tény'eg szűkség van. Helytelennek tartja, hogy azoknál az iskoláknál, melyektől az államsegélyt megvonták, a tanítóktól visszakövetelik a már kiutalt segélyösszegeket. Az iskolázásnak még mindig igen nagy hiányai vannak. A tör ény értelmében az oly uradalmak, melyek cselédeket tartanak, kötelesek az uradalom által fenntartóit iskolában taníttatni a cselédek gyermekeit. Ennek ellenére különösen a Dunántulon az ilyen uradalmak cselédségének gyermekei még mindig a községi iskolákba járnak. A külpolitikában nagyjából egyetért a kormánnyal, mert a kü'politika a mostani politika leS iehezebb része. Nem marad számunkra egyéb, mint felvilágosítani a külföldet. Az indemnitást elfogadja. Megtorlatlan bűnügyek. Saly Endre: Sürgeti a köl'ségvetés beterjesztésit. Birálja a konszolidációs politikát. Sajnálja, hogy még mindig vannak bebörtönzött kommunisták, pedig ezeknek meg kel'ett Szeged, 1923 julius 12. volna boc átani. (Nagy zaj a Ház minden oldalán) Vannak megtorlatlan bűnök is és a törvény szigorát ezekre nem alkalmazzák. Egyes rendőrhatóságot működését teszi szóvá. Elnök félbeszakítja a vitát és az ülést délután 2 órakor délután 4 óráig felfüggeszti. A délutáni ülés Pesthy Pal alelnök 4 órakor nyitja meg. Saly Endre folytatja beszédét. Belhlen miniszterelnök nyíregyházai beszédével foglalkozik. Ebben az országban nincsen demokrácia, mert nem a többség kormányoz, hanem a kalandorok. (Nagy zaj tör ki erre a kijelentésre a jobboldalon. Pesthy Pál alelnök megkérdi, kire értette a „kalandorok" kifejezést.) Saly: Nem a kormányra ériette, hanem a felelőtlen elemekre. Az adózási rendszerrel foglalkozik, majd a kormány gazdasági politikájára tér át. Helyleienili ezt a poétikát. Szerinte az volt a?. oka annak, hogy nem tudtunk belekapcsolód i az elszakitutt területek kereskedelmébe. A kormányférfiak vidéki útjával foglalkozik. A belügyminiszternek azt, amit a vidéken el nond ut, a nemzetgyűlés előtt kellett volna elmondani U^y tudja, nogy a rendőrség kinyomozta az eddigi bombamerényletek le'teseit, de felülről jö't intézkedések miatt az eljárást megszüntette. (Zai a jobbo'daloti. Vass: Tudja ezt bronyitani ? Esztergályos: Itta Házban mondták) Az elnök figyelmezteti a szónokol, hogy mérsékelje kritikáját. Saly a lakáskérdéssel kapcsolatban követeli, hogy az állam és a hváros a hivatalok részére helyiségeket épmessen. Fél 6 órakor szünetet kér az elnöklői, az elnök megadja. Szünet után Saly folytatja: Nem tudja megérteni, miért les/nek különbséget a kedvezményes vasúti jegy megadásában munkás es munkás közölt. A nen .szakmunkásnak épp ugy joga van a kedvezményes vasúti je^yr^, mint a szakmunkádnak. A lakáskérdésben belátja, hogy a népjólé i niniszler nagy erővel igyekszik a lakásep lésről szóló lörvényj ivaslalot keresztül vinni, de még mindig nem larlja elegendőnek ezt a lakásínség megoldására. Kéri a minisztert, tatádon Volami más módot a lakásinr 'g megoldásara. Az egyesülési és gyülekezési jog terén az' kívánja, hogy gyülekezni bárhol és bármikor lehessen. Az Italmérés korlátozása. Saly: Az italmérésekkel kapcsolatban belügyminiszteri intézkedéseket sürget. Nagyon sok munkás még ma is azon a kulturfokon van, hogy amikor szombaton megkapja fizetését, azonnal eliwa. Igy sok magyar család kerül nyomarb'. A formánynak volna kötelessége ezt az állapotot megszüntetni. Határozati javaslatot nyut re: Utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy három hónapon belül terjesszen be törvényjavaslatot az italmérés korlátozása tárgyában. A java-laiot ugy magyarázza, hogy a belügyminiszter lépjen közbe és adjon ki rendeletet, meiy szerint szombat estétől vasárnap délután 6 órái* az összes italmérések zárva legyenek. Tekintettel, hogy még mindig nem lát kellő szociálpolitikai intézkedéseket a kormány működésiben, a kormány iránt bizalmatlan és az indimmtá t nem szavazza meg. Alföldy Bél : Egész felszólalásában közegészségügyi kérdésekkel kiván foglalkozni. A gyermek- és a csecsemővédelmi intézkedések kifejlesztését sürgeti. Szerinte az államnak a mái rossz koronában kellene ilyirányu befektetéseket eszközölni, a ni arany koronában hozná meg kamatait, mert a befektetések után óriási javulás állana be a közegészségügy terén. Szükségesnek tartja, hogy a csecsemövédelem érdekében intenzív intézkedések történjenek. Továbbá szükségesnek tartja a kuruzslás és magzatelhajtás megszüntetésére szigorú intézkedések megtételét. Ezekre nézve határozati javaslatot nyújt be. A tüdővész egyre nagyobb mértékben szedi áldozait, megdöbbentő módon pusztít a főiskolai hallgatóság és általában az ifjusáe köréhen Határozati javaslatot nyújt be a tüdővész gyors terjedésének meggátlására. Az ifjúságon kivai a tüdövész legtöbb áldozatát a munkásság köréből szedi, akiknek 80 százaléka hiányos családi otthonnal rendelkezik és élelmezése fogvatékcs. Határozati javaslatot nyújt be a munkáKegész'égügyi intézmények mielőbbi létesítésére. Utasítani kívánj i továbbá a