Szeged, 1923. július (4. évfolyam, 146-171. szám)

1923-07-11 / 154. szám

S Z B QBD Szeged, 1923 julius 11 Önálló akcióra készül Anglia ? A Manchester Guardian tudósítójának jelentése szerint a francia kormányt értesítették, hogy az angol kormány önálló lépéseket fog tenni, ha Franciaország nem válaszol minden további halasztás nélkül az angol kérdőívre. Diplomáciai körökben — mondja tovább a tudósító — azt várják, hogy a kormány abban az esetben, ha Franciaország az utolsó órában meg nem változtatná a felfogását, körülbelül a következőképen jár el: Nyilatkozatot tesz az egész világnak a jóvátételek komplexumának rendezéséről, a szövetségközi adósságokról és közzé fogja tenni az angol kérdőív szövegét annak bizonyítékául, hogy az angol kormány mindent megtett, ami módjában állott a Franciaországgal való megegyezés lehetővé tételére. Az angol kormány megragadja a közlemény ezést, hogy egy konferenciát hívjon össze, melyre meghívná az Egyesült A'lamokat, Olaszországot, a semlegeseket és mindazokat a szövetségeseket, akik hajtandók a részvételre. A tudósító azzal fejezi be jelentéséi, hogy az angol kormány türelmének bizonyítékát adta akkor, amikor mindent megtett a Franciaországjai való szakítás elk:rülésé*e. Londonból jelenlik: A külpolitikai helyzetben a feszültség a tegnap megtartott minisztertanácson érte el a tetőpontját. AJ angol parlamen tarizmus ősi hagyományai szerint a parlament ülései alatt nem adnak ki jelentést a minisztertanács határozatairól, hanem az alsó- és felsőház vezéreivel közlik alkil nas időpontban a kormány politikájában beállott vá tözásokat. A kabinet jelenleg két ténnyel áll szembe.). A francia kormány eddig nem adott Írásbeli vJlaszt az angol kérdőívre. Poincaré miniszterelnök annak megállapítását kísérli meg, hogy Anglia Németországtól milyen jóvátéle'i értékeket kap. Ehhez járul még az is, ho^y azzal a kétoldalú megállapodással szenben, hogy az egyetértés megtartása érdekében teijes hallgatást fogadnak, Poincaré és Millerar.d a nigy nyilváhosság előtt több izben kijelentették, hogy meg van a mód az Angliával való egyetértés megőrzésére. Ezt AngliáDan nag? sértésnek vet ték. Baldwin kijelentette, hogy az adóiságok kérdésében Angliának teljesen szabad keze van, mert Anglián ik januári ajánlatát nem foga Jiák el. Más forrás szerint Baldwin miniszterelnök az alsóházban, Curzon lord pedig a felsőhubin \%l nyilatkozni az angol kormány külön jóvátételi akciójáról. A minisztertanácson tegnap hozták meg az erre vonatkozó határozatot. A nyilatkozat valószínűleg abból fog állani, hogy válaszképen a német jegyzékre kifejti Anglia álláspontját a Ruhr-kérdásben. Angii ezzel egyidőben javasolni fogja nemzetközi szakértő bizottság összehívását, hogy ez a bizottság állapítsa míg Németország gazdasági teljesítőképességét. Mint a Reuíer Iroda közli, Baldwinnak és Curzonnik a Ruhr kérdéssel kapcsolatos politikára vonatkozó nyilatkozata nem hangzik el csütörtöknél előbb. Minthogy a nyilatkozatoknak nagy horderejű kö/elkezmínye lesz, szükséges a nyilatkozatokat alapoian előkészíteni. Á'talában azl tartják, hogy Franciaországnak a Ruhrkérdéiben való magataríásáról szóló tanácskozások véget értek. Az Havas szerint azok a nyilatkozatok, melyeket BJJwin és Curzon csütörtökön tesznek, pontosan ismertetni fogják az angol kormány szániékait. Htngsulyo:ni fogják A.iglia barátságos érzelmeit a szövetségesekkel szemben és rámutatnak arra, hogy Anglia semmit sem fog megtenni a francia angol együttműködés megakadáiy ozására. A Daily Mail szerint az angol kormánynak az a terve, hogy Németország fizetési képességének tanulmányozására angol szakértőkből egy bizottságot alakit. Poincaré miniszterelnök tegnap hosszasan tanácskozott dr. Benes cseh külügyminiszterrel. Benes, aki ma Londonba utazóit, a Petit Párisién szerint mint e^y nyolc napol belül ismét tárgyalni fo^ Poincaréval. A Daily Mail értqsü ése szerint a francia korminy elkészült a frank ujabb esésére, amely az angol külön akc ó nyomán be fog követkéz u". A francia pénznek ha ez az esése komoly jellegű lesz, a francia kormány devizapolitikai védekezéssel fog élni. A tisztviselőkérdés a kormányzó » * (A Szeged budapesti tudósítójától.) Az egységes párt gazdasági és szociális bizottsága ma este ülést tartott. A bizottság a tisztviselők létszámának csökkentéséről szóló törvényjavaslatot tárgyalta. Perlaky Győző kifejtette, hogy elengedhetetlenül szükségesnek tartja, hogy mklUt a létszámcsökkentést keresztülvinnék, az elbocsátás keresztülvitelénél vegyes bizottság felállítását javasolja. Erődi-Harrach Tihamér kérte, hogy a létszámcsökkentést a szabadalmi bíróságra nc terjesszék ki. Platthy György a törvényjavaslatot erőteljes lépésnek tekinti a tisztviselőkérdéi végleges megoldása felé. Eöry Szabó Dezső felszólalása után Eckhadt Tibor szólt a javaslathoz: Takarékossági bizottság felállítását sürgeti az összes hazafias pártok képviselőinek bevonásával. Patacsi Dénes kijelenti, hogy a nép szívesen gondoskodik a tisztviselők megfelelő ellátásáról, csak helyes közigazgatási munkát akar látni megfelelő ellenértékkép. Biró Pál rövid felszólalásában az állami üzemek adminisztrációjának egyszerűsítését javasolta. A felszólalásokra Rakovszky belügyminiszter válaszolt. Megemlitette, hogy a csonka vármegyének más vármegyéhez való csatlakozása által lényeges köllségmegtakaritás érhető el. Kállay Tibor pénzügyminiszter: Az elbocsátandó tisztviselők kiválasztásánál általános elvekhez nem lehet ragaszkodni, meri a gyakorlatban ezek nem valósithatók meg. Hozzájárul ahhoz u jav slathoz, hogy az elbocsátott tisztviselők az állammal összeköttetésben lévő vállalatoknál megfelelő számban helyezessenek él. Ezzel az ülés esle 10 órakor vígét ért, majd ulána pártvacsora következett. Az állam Is elismeri a buzavalutit. Közludomásu, hogy a korona vásárló ereje folyton csökken és ezzel értékmérő szerepe megszűnt. Mindinkább általános óhajá válik érték nérőül a korona helyett a terményre való áttérés. Baj azonban, hogy a termény egyen, értékében vállalt kötelezettséget telekkőnyvileg nem lehet biztosítani, mert a jelzálogjog csak meghatározott pénzösszeg erejéig jegyezheti be a törvénykönyvbe. Ezen a bajon van hivatva segíteni az a törvényjavaslat, amelyet Nagy Emil igazságügyminiszter ma terjesztett a nemzetgyűlés elé, amely szerint a gabonának vagy terménynek mindenkori pénzbeli egyenértékében megállapított követelés a telekkönyvben jelzálogjogi bejegyzéssel is biztositható. Ezzel a követelések valóságos ériékének szolgáltatása biztosítva van és ettől az intézkedéstől a hitel nagymérvű fellendülése várható. (MTI.) Ellenzéki kérőkben meglehetősen élénken kommentálták a Magyar Távirati Irodának ezt a hírét, amely a kormány álásponiját félhivatalosan ismerteti és a politikusok rámutattak annak az eljárásnak destruktív voltára, amely a kormány rés;éröl hivatalosan megállapija, hogy a korona, melynek tekintélyit pedig éppen a kormánynak kellene megvédeni, megszűnt értékmérő lenni. Csodálkozással kérdik a politikusok, hogy ha már maga a kormány is erre az alapra helyezkedik, akkor hogyan tarthatja erkölcsösnek és megengedhetőnek, hogy Magyarországon még mindig legyenek emberek, kiknek ebből a megszűnt értékmérőből kelljen megélniök? És hogyan lehetséges az, hogy az állam szintén még mindig e szerint számol és fizeti alkalmazottait ? De ugy látszik, ezek kérdések, melyekre alkalmasint sohasem f.gunk választ kapni. Megkszdédétt az Igazságügy reformja. A Budapesti Közlöny ma reggeli száma közölte a minisztériumnak a törvényszéki egyes bíráskodás tárgyában kiadott rendeletét, amelynek értelmében augusztus 1-től kezdve a törvényszékeknél, min! elsőfokú bíróságnál minden peres és nem peres ügyben a tanácsok teljes mellőzésével csakis egyes bírók fognak eljárni. Fennmarad azonban a társasbiróság a felebbviteli ügyekben, továbbá a hazaárulók ellen vagyoni felelősségük alapján megindított perekben, továbbá azokban az ügyekben, melyeket ülnökök közreműködőiével kell elintézni. Ez a readelet bevezető réaze annak a széleskörű reformakciónak, melyet Nagy Emil igazságügyminiszter a biréságok eljárása tekintetében keresztül vinni óhajt. A törvényszékeknél a nagyobb értékű perektől eltekintve eddig is meg volt már az egyes bíráskodási rendszer és most ezzel a rendelettel tulajdonképen nem történt más, minthogy ezt a rendszert átvezetik a nagyobb értékű perekre is. A törvényszék ily értelmű ítélete ellen meg van a korlátlan felebbezés joga felsőbírósághoz és igy senkit jogsérelem nem érhet. A birói eljárás fentebb már jelzett egyszerűsítésének tendenciája szükségesnek mutatta azt, hogy a kir. törvényszékek behozzák az egyes bíráskodás rendszerét. Likvidálják az amigrátiót? Politikai körökben Budapesten ma az a hir terjedt el, hogy a bécsi emigráció likvidálása állítólag megkezdődött. Hirek szerint a magyar kormányhoz is közelálló bécsi helyen folynak állítólag a likvidálásra vonatkozó tárgyalások, amelyekbe azonban sem Garamit, sem a szociáldenokrata párt mérsékeltebb szárnyának és a bicsi emigráltak több vezérét sem vonták bele. Azokkal a bécsi emigráltakkal, akik ezt a tárgyalást folytatiák, nyilatkozitot írattak alá, amelyben az illetők megfogadják, hogy amenynyiben hazaengedik őket, idehaza az állam hü fiaként viselkednek, egyúttal pedig ünnepélyesen bocsánatot kérnek a magyar államtól az ellene külföidö.i elkövetett vétségekért. Budapesti politikai körök egye3 beavatott helyei is ugy tájékoztattak bennünket, hogy ennek a híresztelésnek alapji van. Mindenesetre fenntartással közöljük ezt a híresztelést, a kormánytól várva annak megerősítését, vagy megcáfolását. Jánassy Zsltán mandátuma. Érdekes eseménye lett volna a Ház mai ülésének, amely azo.iban a mai tanác kozásak miatt elmaradt. Arról volt szó, h*.,;y Wolff Károly, min', a III. bíráló bizoitság elnöke, beje: len'ette volna a Háznak, hogy az elnöklete alalt álló bizottság Eckhirdt Tibor előadásában Jánossy Zoltánt mandátumától megfosztot'a, még pedig azért, mert a választói jog értelmében nem választható. Közben azonban az ellenzék részéréi megállapitoíták, hogy a bizottság a rendelet 67. § át nem alkalmazta. Ez a § világosan előírja, hogy abban az esetben, ha a választhatás tekintetében kétely merül fel, a vizsgálatot szükségképen el kell rendelni. Ez a vizsgálat elmaradt. A bizottság ma.áévá te te Hedry Lőrincnek pmaszos bejelen.ését és nem győződött meg az iratok hitelességéről. E § nem alkalmazása folytán a Ház abba a he'yzetbe került, hogy a bizottság bejelentését nem veszi tudomásul. A határozat feleit tovább nem tanácskozha'nak, hanem házszabály cimén lehet a dologhoz hozzászólni. Nemesik a Ház elnöksége, hanem a kormány is tudonásul veszi az ily értelmű felszólalás akat és nem zárkózik el az elől, hagy a javaslatot újra tárgyalás végeit visszaadják a bíráló bizottságnak. A Manchester Guardian ciktel közöl a népszövetségi tanács genfi ülésének a msg/ar-román konfliktus ügyében hozott határozatáról és azt mondja, hogy a határozat igazságtalan Magyarországgal szemben, mert kétséges, hogy Magyarország brüsszeli képviselője nem lépte-e tul a felhatalmazást. A felhatalmazás csak arra adott neki jogot, hogy az esetleges megegyezőit aláírja, de nem mondhatott le Magyarországnak arról a jogáról, hogy a megegyezés lehetetlensége esetén Magyarország a nemzetközi bíróságtól jogi véleményt kérhessen. Igaza van Apponyi Albert grófnak is abban, hogy a brüsszeli megbeszélések jegyzőkönyvének aláírása nem jelenti a megegyezés elfogadását. A brüsszeli megbeszések valójában kudarccal végződtek. A nemzetek tanácsának genfi ülése ahelyett, hogy magáévá tette volna Apponyi Albert grófnak a nemzetközi biróság jogi véleményét követelő ékesen szóló fejtegetéseit, elzárta a törvény útját és olyan határozatot fogadott el, mely a kibékülés jámbor óhajtását hangsúlyozza.