Szeged, 1923. július (4. évfolyam, 146-171. szám)

1923-07-11 / 154. szám

Szeged. K23 julius 11 SZEGED A valorizációs ankét második napja. (4 Szeged budapesti tudisitijától.) Ma délután folyt le sz 6MKE valorizációs ankétjának máBodik napja. Ez alkalommal a valorizáció kérdése gyakorlati szempontból került megvilágítás alá. Irányi István veszedelmesnek tarlja, hogy általános szabályozással rendezzék a kérdést. — A mezőgazdaságot —, amely gyakorlatban a valorizációt a legteljesebb mértékben valósította meg — ez az egységes szabályozás talán nem sértené, de minden olyan iparágnál, amely exportra dolgozik, végzetessé válna. Trettina Jenő szerint a valorizáció a vásárló képesség növekedéséveI csökkentené a drágaságot. A valorizáció lu«nát abban látja, hogy módot adna az államnak a reális költségvetés alkotására. Dr. Faragó László nem tarlja helyesnek ai adók valorizálását, mert főkép a fogyasztókat és a kereskedelmet sújtják, mig a mezőgazdaság, amelynek a teherviselő képessége a legnagyobb, a legkisebb adókat képviselik. Dr. Elszász Oszkár felszólalása után Drucker Géza elnök összefoglalva a fe'szólalásokat, megállapítja, hogy a felszólalók nagy része az általános valorizáció ellen nyilatkozott. !A kecskeméti incidens A MTI. jelenti: A napilapok annak idején megírták, hegy a szövetségközi katonai ellenőrző bizottságnak egyik csoportja Campagna olasz királyi ezredes vezetése alatt ez év március hó 28 án Kecskemétre szállott ki abból a célból, hogy az ott állítólag elrejtett fegyverek felkutatása végett egyes házakban házkutatásokat tartson. Mihelyt a kecskeméti lakosság erről tudomást szerzett, nagy tömegben körülvette az ántánt-liszteket. Sokan velük szemben fenyegető magatartást tanusitottek, őket sértő szavakkal illették, sőt egy fiatal munkás az egyik autó után egy követ hajított, amely sérülést nem okozott ugyan, de az autó ablakát betörte. A szövetségközi ellenőrző bizottság ezért a kormánytól megfelelő elégtételt követelt: a bűnösök kinyomozását és ezeknek, valamint az ottani rendőrség közegei nek megbüntetését kívánta. A belügyminiszter annak idején szigorú vizsgálatot rendelt el és annak teljesítésére a belügyminisztériumból dr. Rajczi Giza rendőrtanácsost küldte ki. A vizsgálat megállapította, hogy kik voltak a közönség köréből a főbünösök. Ennek eredményekép Hegedűs Béla kecskeméti lakos, maionmunkást, aki a bizottság autóját kövei megdob'a, 50 napi elzárásra, illetve 1000 korona pénzbüntetésre, Balázs Béla jogszigorlót, Maros Géza és Kabai István magántisztviselőt, kecskeméti lakosokat, akik az utcai csődület előidézésében a főszerepet vitték, egyenként 100—100 napi elzárásra, illetve 2—2000 korona pénzbüntetésre Ítélték. Az első vizsgálat a rendőrközegek közül felelősségre vonta Császár László detektívet, akit 1000 korona rendbírsággal sújtottak, továbbá B$nde Gergely rendőrfelügyelő-helyettest, a kirendelt készültség parancsnokát és Kecskemét1 Mihály rendőrt, akiket egyenkint 4—4 napi' önköltségen eltöltött fegyelmi elzárás büntetésével sújtottak. Az ujabban elrendelt vizsgálat megállapította, hogy a felsorolt rendőrközegeken kívül felelősség terheli Tormássy István rendőrtanácsost, a kapitányság akkori vezetőjét, Gressay József rendőrfogalmazót, aki a bizottság mellé szolgálattételre volt beosztva és különösen Kausler Sándor rendőrfogalmazót, akinek feladata lett volna, mint akkor szolgálatot teljesitő tisztviselőnek, a kapitányság veeetője által megfelelően kiadott rendelkezések foganatosítása. Ez utóbbiról kiderült ugyanis, hogy kötelességmulasztást követelt el azáltal, hogy az ántánt tisztek védelmére kirendelt készültséget nem a tett színhelyére a Darag-utcára, hanem a városnak egészen más részében levő Kaszaputcába irányította E tényállás alapján a belügyminiszter, mint legfőbb Jegyeimi halóság Kausler Sándor rendőrfogalmazót hivatalvesztésre és Tormássy István rendőrtandcsost, valamint Gressay fózsef rendőrfogalmazót egyenkint évi fizetésük 10 százalékában megállapított pénzbüntetésre itélte. A felsorolt összes ítéletek most már jogerőre emelkedtek és a kiszabott szigorú b'lntetíseket az e'itél eken végreh ijtották. A honvédelmi miniszter intézkedése alapján pedig a kérdéses átkutataidó lakások tulajdo nosainak egyike, egy lényegesen szolgáló m. kir. honvéd tiszt azért, mert magitartásával nem segítette elő a kiszá'Iott bizottság tevé kenyságét éi kihívó fellépésével megütközést kelltett, a legszigorúbb fegyelmi fenyítésben, 30 napi szoba fogságban részesü't. Egységespárti szónok az indemnitási vitában. (A Szeged budopesti tudósítójától) A nemzetgyűlés mai ülését fél 11 óra után nyitotta meg Scitovszky B -la elnök. Az elnöki jelentések után a Ház elfogadta Karaffiáth Jenőnek a 8 órás ülések elrendelésére vonatkozó indítványát. Elnök kijelenti, hogy a legközelebbi üléstől kezdve a tanácskozás időtartama 8 óra, délelőtt 10—2-ig ís délután 4-8 ig. Esztergályos János napirendelőtti felszólalásban szóvá teszi, hogy az Uj Nemzedék és A Nép cimü lapban a most felfedezett kommunista összeesküvéssel kapcsolatban olyan formában foglalkoznak személyével, a szociáldemoktata párttal és parlamenti frakciójával, mit súlyosan sértőnek talál. A két lap a szoc'áldemokrata pártot ugy állítja be, mintha a párt és a párt egyes tagjai Moszkvával állanának összeköttetésben, onnan kapnának pénzt és az egész országban az állami rend ellen irányuló összeesküvést teiveznének és ilyen összeesküvőkkel összeköttetésben állnának. Felolvassa az Uj Nemzedik és A Nép- nek erre vonatkozó cikkét. Nem tudja, honnan vették információjukat, azt hiszi, hogy nem máshonnan, mint a rendőrségről. Elmondja, hogy azért járt Győrött, mert Mláklcs Ferenc győri képviselővé való megválasztása óta betegen fekszik és nem volt még alkalma a győri választókhoz ellátogatni. Erre való tekintettel a szociáldemokraták felkérték a pártot, hogy a parlamenti frakcióból látogasson el valaki a városba és hallgassa meg panaszaikat. Péter és Pál napján Győrbe utazott, ahol egész nap a munkáspárttal és az ottani tmtilgyár igazgatójával tárgyalt. Este értesült arról, hogy a párt egyes tagjait letartóztatták. «em igaz, hogy a mentelmi jog védte meg attól, hogy őt is !e ne tar'óztassák. Más i-p hallotta, hojjy a győri szociáldemokrata pírt titkárát is letartóztatták, mé£ pedig egy Beck nevű, előzetes letartóztatott egyél vallomására. Ezt az embert a rendőrségen súlyosan bántalmazták. Mikor a letartóztatottakat felhozták Pestre, elment a budapesti rendőrségre és kérle Andreka Károly helyettes főkapitányt, hogy ne bántalmazzák a rendőrségen azokat az embereket, nem csináltak egyebet, csak ezt. Nem 8karja sem ő, sem a szociáldemokrata párt védeni, akik csakugyan kommunista öaszesküvásekben vettek részt Tiltakozik az ellen, hogy a szociáldemokrata párt parlamenti frakcióját ugy állítják be, mintha bolsevista összeesküvésben venne részt és támogatná és védené azokat, akik csakugyan összeköttetésben állanak a moszkvai központtal. Ha a rendőrség csakugyan tud adatokat róla, vagy a parlamenti frakció bármely tagjáról, mentelmi jogra való tekintet nélkül folytasson nyomozást és járjon el. A két idézett lap ellen a sajtójogi eljárást megindította. Az elsé egysógeepárti beszéd. Utána az első egységespirii felszólaló Peirovich György beszél az indemnitási vitában. A szociáldemokrata párt részéről igen sokan utalnak arra, hogy egyes politikusok állásfoglalása ellentétben áll a múltban ismert szereplésükkel. A meggyőződés változása tapasztalatokon alapszik, sohasem ítélendő el, különösen ma, amikor forrongó időket élünk, sőt azt mondhatja, aki a forradalmakból nem tanuli, attól nem sok jót várhat a nemzet. A szociáldemokrata pártnak igen sok elméleti felfogását revizió alá kell venni. Revizió alá kell venni a szociáld«uio!?r«ta pattnak a nemzetköziség kérdését is. Vilmos császár jelentette ki emlékirataiban, hogy a szociáldemokraták nemzetközisége óriási tévedésnek bizonyult. Maga Jászi Oszkár a forradalomról irt munkájában azt irja, hogy a legnagyobb veszedelme volt ennek az országnak az áz internacionalizmus, amely az egész országra kiterjedt. Az egyes országok szocialistái még mindig azon vitatkoznak, hogy szervezeteik gazdasági, vágy politikai jellegűek e ? A többség természetesen mindig a mellett foglalt állást, hogy a gazdasági szervezetek mellett politikai szervezeteik is legyenek. Amerikában minden munkáénak megvan a maga gazdasági szervezete, de még e mellett megvan a saját külön politikai meggyőződése is. Olt nem lehetne megtenni, hogy gazdasági szervezetekbe tömöritsék a munkásokat és a szociáldemokraták politikájának szolgálatába állítsák. Nálunk azonban a munkásszervezet szociáldemokrata szervezetet jelent. Nézete szerint a forradalmak kitörésében nagyobb része van a régi rend gyáva embereinek, mint maguknak a forradalmároknak. A forradalomban sem a szociáldemokraták jártak elől, hsneru a radikális polgári elemek. .Meg kell becaülnl a hazafias zsidóságot." Petrovich György: A zsidókérdést eltagadni nem lehet. Azt a háború vetette fel. A zsidóságnak is érdeke, hogy ez a probléma »>eg oldódjék. Meg kell szüntetni a zsidóság ti..''obi beözönlését, a háború alatt beözönlött káros elemeket pedig el kell távolítani, viszont neg kell becsülni a hazafias zsidóságot. A következő szónok Kéthly Anna: A megé helés kérdése az uralkodó kérdés ma sz országban. A fixfizetéiüek és a munkások nem. játszanak a tőzsdén, de nem is ez az oka a nyugtalanságuknak, hanem az, hogyan szerezhetik meg gyermekeiknek, asszonyaiknak a meg* éihelés költségeit. A kormány nyugodtan é« közö ínyei nézi ezt az állapotot. Van munkásasszony, aki nyolc gyermekre keres és ebédje a gyárban nem áll egyébből, mint egy liter feketekávéból. A hadiözvegyek és hadiárvák rettenetes helyzetével foglalkozik. A kültelkeken be kell zárni a boltokat, mert a kisemberek nem képesek vásárolni. A tandijak indokolatlan emelésének az a következménye, hogy szaporodni fognak az analfabétát A tankönyvek is megfizethetetlenek. A munkásság ezzel szemben látja a börzén a milliós nyereségeket, a zsúfolásig megtelt drága nyaralóhelyeket. A liszt, cukor és tej indokolatlan drágaságáról beszél. A munkabérek és az árak között nagy az aránytalanság. Az indemnitást nem fogadja el, Uj pénzrendszer. Bell Miklós szóváíeszi a hitel kérdését. Uj pénzrendszer életbeléptetését kívánja. Halározatí javaslatot nyújt be: Utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy záros határidőn belül terjesszen be törvényjavaslatot a következő pontok figyelembevételével: A Jegyintézet a jövőben az állam felelőssége alatt álljon és kizárólag termelő és kulturális célokra adhasson ki pénzt a bankok teljes kizárásával. Bocsásson ki stabilpénzt olymódori, hogy a kölcsönvevő teljes fedezetet nyújthasson. Szüntessen be minden börzejálékot, legyen a börze csak szabad vásár helye, honnan a közvetiiő kereskedelmet kizárják. Nagy Emil igmágügyminiszter beterjeszti a termény egyenértékben meghatározott jelzálogos összeg te'ekkönyvi bejegyzéséről szóló törvényjavaslatot, továbbá a pénztártaríozás késedelmes teljesítése esetén a hitelezőt megillető kártérítésről szóló törvényjavaslatot. Mindkét törvényjavaslatot az igazságügyi bizottsághoz utalják. Kevesebb bírót — jó fizetéssel. Az igazságügyminiszter még megemlékezik arról, hogy tegnap a Hivatalos Közlöny-ben rendelet jelent meg az egyes bíráskodási rendszer kiterjesztéséről. A jövőben kevesebb birói létszámot kell fenntartani, de a meglévő bírákat jól kell fizetni, mert csak igy érheti el az, hogy a bírák meg tudnak felelni hivatásuknak. A törvényszéki tanácsok megszüntetésével az egyes ügyek intézését a törvényszéki egyes bírákra akarja átruházni. Ezzel az egyszerűsítés ierén óriási lépéssel haladunk előre. Ar. elnök napirendi javaslatot tesz. A legközelebbi ülés holnap, szerdán délelőtt 10 óukur lesz. i