Szeged, 1923. július (4. évfolyam, 146-171. szám)

1923-07-08 / 152. szám

Enycs siám ám 50 korona lUTk«tzt6ség és kiadóhiva­M: Kölcsey-utca 6. (Próféta­•cáiló, 1. emelet 6.) Telefon 19-88. A „Szeged* megjele­•k kétfő kivételével minden aap. Egye* szám ára 50 ko­ma. Előfizetési árak: Egy Mnapra Siegeden 1000,Buda­i és vidéken 1050 hor. Hirdetési árak: Félhasábon 1 mm. 14, egy hasábon 24,m js­fél hasábon 36 Szövegközt 25 százalékkal drágább. Apró­hmletés 12, kövér betűkkel 24 K. Szövegközti közlemények soronként 250 K. Nyilttér, csa­ládi értesítés 2 .0 K. Több­szöri feladásnál árengedmény IV. évfolyam. Szeged, 1923 julius 8, VASÁRNAP. 152-ik szám. Jugoszlávia. A horvát parasztpárt vezérének, Radicsnak, mult vasárnapra hirdetett valamennyi gyűlését betiltotta a belgrádi belügyminisztérium és ma a jugoszláv minisztertanács elhatárolta, hogy betiltja minden nemzeti szervezet működését. A mai minisztertanácsi határozat ujabb lépés azok­nak a reménytelenül sikertelen kísérleteknek so­rában, melyek a horvát autonomista-mozcalmak elnyomását célozták minden eredmény nélkül és amelyek csak arra voltak alkalmasak, hogy új­ból és újból világosságot vessenek a délszláv királyság kétségbeejtően ingatag alapjaira. Mikor 1915 ben, tehát minijárt a háború első évében, a horvát kiklldöttek Genovában titokban találkoztak a szerb kormány megbizot­taival és a tanácskozásokon megvetették az ala­kítandó uj állam alapjait, az volt a megegyezés alapja, hogy a tömörülendő számtalan tarto­mány, ország és királyság, mint teljesen egyenlő fél egyesül egy laza államszövetség keretében, a legteljesebb autonómiát biztosítva a tagoknak. Különben ezt 191t-ban Zágrábban egy egyesü­lési okirat aláírásakor is kifejezetten hangsú­lyozták. De józan ember nem is igen gondolhatott arra, hogy máról-hoinspra szigorú centralizációs alapon kormányozzon abban az államban, melynek népei még alig néhány hét előtt öt uralkodó jogara alatt állottak, hatféle törvény­könyvet használtak és háromféle valláshoz tar­toztak, nem is beszélve arról, hogy egyrészük a központi hatalmak, másrészük pedig az ántánt oldalán harcolt. Mégis ezt a szigorú centralizá­lást tűzte ki programjául Pasics a párisi békék után és az uj alkotmány, melyet a jugosz'áv alkotmányozó nemzetgyűlés 1921-ben egészen csekély többséggel elfogadott, valóban ugy bá­nik Bosznáival, Hercegovinával, Montenegróval, Mzcedóniával, Szlovéniával, Horvátországgal, mintha azok pusztán a régi szerb királyság tar­tományai volnának. Az eredménye ennek természetesen pontosan sz volt, amit minden józan gondolkodású ember előrelátott: a nemzetnek minden erejét, amit a gazdag természeti erők kiaknázására kellett volna fordítani, teljesen a szerbek és a különböző nemzetiségek meddő vitái emésztenék fel. De ez a nemzetiségi politika nem maradt következmények nélkül az uj államnak szom­szédaihoz való viszonyában sem, hiszen az elégedetlen montenegróiak azonnal készséges segítőtársra találtak a rokoni szálak folytán amúgy is közelálló Olaszországban, melynek politikusai az uj hatalmas szomszédban a meg­dőlt Habsburg-monarchiának megerősödött alak­ban feltámadt kísérletét látták már megalakulása másodnapján. A macedonokat hasonló okok a bolgárok oldalára állították, hiszen javarészük amúgy is Bulgáriát valtja anyafö'djének. A Bácska és a Bánát magyarjairól nem is kell szótanunk, de ma már az ott éíő szerbek is ezerszer inkább visszakívánják a régi magyar uralmat a kíméletlen szerb elnyomás folytán. Ennyi baj és gond elég lenne egy Szerbiánál jóval hatalmasabb országnak is, de mindezek a szeparatisztikus törekvések eltörpülnek Horvát­ország elszakadási mozgalmához képest. A horvát parasztok Radics személyében olyan vezetőt találtak, ami egyesíti magában Gaudhi­nak, a hinduk vezérének idealizmusát és ilitét a békés eszközök célravezetőségében és Hittler­nek, a bajor antiszesiita vezér hiúságát és demagógiáját. Szónoki készsége gyorsan élére állította Radicsct az egységes horvát paraszt­pártnak, amely ma mintegy hetven főt számol, vagyis negyedét az összes képviselőknek, de Radics feléje sem néz párthíveivel Belgrádnak, a szkupstina tanácskozásain nem vesz részt, hanem a kezében levő hatalmas fegyvert állandó . fenyegetésként szögezi a mindenkort kormányok mellének. Most márciusban választott Jugoszlávia az ismert balkáni metodusok szerint, de még igy is csak száznyolc mandátumot tudott magának a szerb nacionalista párt, a radikális párt meg­szerezni, megbízhatatlan szövetségesei, a de­mokraták pedig mindössze ötvenet, ami bizony alig egy-két főnyi tibbséget jelent. Az auto­nomista pártok kivétel nélkül megerősödve kerültek ki a választási harcból és ez a hely­zet azóta Pasicsék számára csak rosszabbodott, ugy hogy ha ma rendelnének el uj választáso kat, azon a kormány kétségtelenül kisebbség­ben maradna. Ilyen körülmények között termé­szetesen minden elnyomó rendszabály, amelyet a mostani kormány megkísérel a horvát auto­nomista mozgalom ellen, eredménytelen kell, hogy maradjon, sőt az egyenesen sietteti az egész operett-királyság felbomlását alkotó ele­meire. Ennek a bomlási processzusnak, amely a jelek szerint nem is áll már olyan tulságoian messze, azonban nemcsak Jugoszlávia határain belül lesznek következményei és a Belgrádból kiinduló kataklizma alighanem elsősorban a párisi békéket fogja nyom nélkül maga alá temetni. Tárgyalások a földreformnovolláróL (A Szeged budapesti tudósítójától.) Politikai körökben az a hir terjedt el a földreform­novella kérdésével kapcsolatosai, mely válto­zatlanul a közérdeklődés központjában áll, hogy nagyatádi Szabó István már el is készült volna a törvényjavaslat átdolgozott tervezetével és azt a minisztertanácson be is mutatta. Ille­tékes helyrn ma kijelentették, hogy a tanácsko­zások a novella kérdésében még most is foly­nak, sőt a jövő hét keddjén a földmivelésügyi miniszter, a pénzügyminiszter és az érdekelt­' ségek képviselői tovább folytatják a tanácsko­zást. Hir szerint nagyatádi Szabó István a novella eredeti tervezetéi lényegileg nem sokat fog változtatni. Bethlen István a novella kér­désében. határozottan közeledett nagyatádi Szabó István álláspontja felé. A novella végleges szövegezése a jövő héten elkészül. Egyébként a tárgyalásokról a félhivatalos Magyar Országos Tudósító a következőket jelenti: A földrcformnovella kérdésében nagy­atádi Szabó István ftldmivelésügyi miniszter hosszabb idő óta tárgyalásokat folytat Bethlen István gróf miniszterelnökkel és a kormány többi tagjával. Általában a kormány tagjai az elvi kérdésekben magukévá tették a föld­mivelésügyi miniszter álláspontját. A tárgyalá­sok során Nagy Emil igazságügyminiszter a földreformra vonatkozólag igen életre való esz­mékkel mozdította elő a probléma helyes megoldását. Ugyanazon az értekezleten, melyen a novellát tárgyalták, megütközéssel állapították meg, hogy egyes képviselők a földreformmal kapcsolatosan a földmivelésügyi miniszternél és az általános földbirtokrendezö bíróságnál eljárni igyekeznek oly ügyekben, melyek nem tekinthetők tisztán közérdeküeknek. Ennek meg­akadályozására a kormánykörök azzal a gondo­lattal foglalkoznak, hogy az 1902. évi XXIV. t.-c.ket, amelyet 1919-ben az 5986. M. E. sz. rendeletfel módosítottak, újból kiegészítik és pedig oly értelemben, hogy lehetetlenné tegyék politikusok által esetleges anyagi érdekek javára a nemzetgyűlési képviselőség kihasználását, y' Nagy Emil és az igazságügy reformja. Az egységes párt vacsoráján feltűnést keltett Nagy Emil igazságügyminiszternek az a kije­lentése, hogy az egész magyar igazságügy reformját 12 nap alatt elkészíti és a nemzet­gyűlés elé terjeszti Ugy értesülünk, hogy az igazságügyminisztérium kodifikáló osztálya már teljesen elkészült az anyagi büntetőjog és a perrendtartás reformjával és Nagy Emil igazság­ügyminiszter még a jövő hét végén a nemzet­gyűlés elé terjeszti az erre vonatkozó íörvéry­javasatot. A miniszternek az a terve, hogy amikor a nemzetgyűlés mtgszavazza az anyagi büntető­jog reformjáról szóló tsrvényjavaslatot, nyom­ban intézkedésnek kell történnie a személyes szabadságod jelenleg korlátozó intézmények és pedig elsősorban az internáló tábor megszün­tetésére vonatkozólag. Az internáló tábor fel­oszlatása, mint illetékes helyről értesülünk, az igazságügyminiszternek elhatározott szándéka. A kéízü'ő törvényjavaslat több pontja oly in­tézkedéseket állapit meg a? állami és társa­dalmi rendre veszedelmes egyének büntethető­sége céljából, melyek az in.ernálást teljesen feleslegessé teszik. Ezek az intézkedések azon­ban merőben elütnek a rendtörvényjavaslatban tervezett rendszabályoktól. Megtudtuk még azt is, hogy az állami rendre veszedelmes, illetve gyanús tgyének feletti ítélkezés a jövőben ki­zárólag a független biróság hatáskörébe tartozik. A közélelmezési miniszter, a malmok éa a drágaság. A tegnapi minisztertanácson Bud János köz­élelmezési miniszter kifejtette, hogy a mai hely­zetet beavatkozás nélkül tovább nézni nem lehet és amennyiben a mai liszt politikái a mal­mok részéről nem változtatják meg, komoly intézkedéseket kell foganatosítani. A miniszter bejelentette, hogy a jövő hét végéig adott ha­táridőt a malmoknak az általa felállított köve­telések teljesítésére és amennyiben a helyzet nem változik, az indemnitási törvényjavaslatban fog törvényes felhatalmazást kérni arra nézve, hogy mint annak idején a kivételes hatalom alapján történt, az egyes nagy malomvállalatok üzemei felett fokozott ellenőrzést gyakorolhas­son. Abban az esetben, ha a mai helyzetben változás nem következnék be, q közélelmezési miniszter a jövő heti minisztertanácson végle­gesen megszövegezett formában fogja bemu­tatni a törvényjavaslatot, amelyet az indemni-; tási törvényjavaslatba fognak beiktatni. Bud János közélelmezési miniszter az ügyről egyébként a következőket mondotta: — A mai lisztárak minden tekintetben indo­kolatlanok és a gabonaár meg nem okolt emelkedését ez a körülmény idézi elő. Fel hívtam a maimokit arra, hogy ezt a lisztpoli­tikát be kell szüntetni, mert a kormány el yan határozva arra, hogy megragad minden eszközi, amely a lisztárak csökkenését előmozdíthatja. Értesülésünk szerint a közélelmezési minisz­ter ezen a kérdésen tulmenőleg a legbehatób­ban foglalkozik a drágaság lehető enyhítésével. Foglalkozik ebben a tekintetben az uzsora­hitóságefc működésének hatályosabbá tételével és Nagy Emil igszságügyminisilerrel erre vo­natkozólag for.to? megbeszéléseket folyta*. A közalkalmazottak elégedetlenek a rendkívüli aogélyokkol. A KANSz szerdai országos választmányi ülé sén foglalkozott a kormánynak . a rendkívül segélyek felemelésére vonatkozó rendeletével é; megállapitoíls, hogy az emelés mérve egyálta­lában nem felel meg az időközben beállott diágasdgi viszonyoknak. A KANSs, értesöléaíii it szerint, ríg a mai mp folyamin érintkezést e lép a nemzetgyűlés i. ökségével és álad ja a törvényhozáshoz intéze t feliratát, amelytjen u julius havi rendkívüli drágasági segély feleme- • lését kéri oly módon, mely megtelel az elmarad fizetésrendezésnek. A tisztviselők nagy elkeseredéssel tárgyalják, hogy a kormány most is csak Ígéretekkel dol­gozott a tisztviselők anytgi helyzetének rende­zésében. A tegnapi minisztertanács foglalko ott

Next

/
Thumbnails
Contents