Szeged, 1923. július (4. évfolyam, 146-171. szám)

1923-07-08 / 152. szám

Enycs siám ám 50 korona lUTk«tzt6ség és kiadóhivaM: Kölcsey-utca 6. (Próféta•cáiló, 1. emelet 6.) Telefon 19-88. A „Szeged* megjele•k kétfő kivételével minden aap. Egye* szám ára 50 koma. Előfizetési árak: Egy Mnapra Siegeden 1000,Budai és vidéken 1050 hor. Hirdetési árak: Félhasábon 1 mm. 14, egy hasábon 24,m jsfél hasábon 36 Szövegközt 25 százalékkal drágább. Apróhmletés 12, kövér betűkkel 24 K. Szövegközti közlemények soronként 250 K. Nyilttér, családi értesítés 2 .0 K. Többszöri feladásnál árengedmény IV. évfolyam. Szeged, 1923 julius 8, VASÁRNAP. 152-ik szám. Jugoszlávia. A horvát parasztpárt vezérének, Radicsnak, mult vasárnapra hirdetett valamennyi gyűlését betiltotta a belgrádi belügyminisztérium és ma a jugoszláv minisztertanács elhatárolta, hogy betiltja minden nemzeti szervezet működését. A mai minisztertanácsi határozat ujabb lépés azoknak a reménytelenül sikertelen kísérleteknek sorában, melyek a horvát autonomista-mozcalmak elnyomását célozták minden eredmény nélkül és amelyek csak arra voltak alkalmasak, hogy újból és újból világosságot vessenek a délszláv királyság kétségbeejtően ingatag alapjaira. Mikor 1915 ben, tehát minijárt a háború első évében, a horvát kiklldöttek Genovában titokban találkoztak a szerb kormány megbizottaival és a tanácskozásokon megvetették az alakítandó uj állam alapjait, az volt a megegyezés alapja, hogy a tömörülendő számtalan tartomány, ország és királyság, mint teljesen egyenlő fél egyesül egy laza államszövetség keretében, a legteljesebb autonómiát biztosítva a tagoknak. Különben ezt 191t-ban Zágrábban egy egyesülési okirat aláírásakor is kifejezetten hangsúlyozták. De józan ember nem is igen gondolhatott arra, hogy máról-hoinspra szigorú centralizációs alapon kormányozzon abban az államban, melynek népei még alig néhány hét előtt öt uralkodó jogara alatt állottak, hatféle törvénykönyvet használtak és háromféle valláshoz tartoztak, nem is beszélve arról, hogy egyrészük a központi hatalmak, másrészük pedig az ántánt oldalán harcolt. Mégis ezt a szigorú centralizálást tűzte ki programjául Pasics a párisi békék után és az uj alkotmány, melyet a jugosz'áv alkotmányozó nemzetgyűlés 1921-ben egészen csekély többséggel elfogadott, valóban ugy bánik Bosznáival, Hercegovinával, Montenegróval, Mzcedóniával, Szlovéniával, Horvátországgal, mintha azok pusztán a régi szerb királyság tartományai volnának. Az eredménye ennek természetesen pontosan sz volt, amit minden józan gondolkodású ember előrelátott: a nemzetnek minden erejét, amit a gazdag természeti erők kiaknázására kellett volna fordítani, teljesen a szerbek és a különböző nemzetiségek meddő vitái emésztenék fel. De ez a nemzetiségi politika nem maradt következmények nélkül az uj államnak szomszédaihoz való viszonyában sem, hiszen az elégedetlen montenegróiak azonnal készséges segítőtársra találtak a rokoni szálak folytán amúgy is közelálló Olaszországban, melynek politikusai az uj hatalmas szomszédban a megdőlt Habsburg-monarchiának megerősödött alakban feltámadt kísérletét látták már megalakulása másodnapján. A macedonokat hasonló okok a bolgárok oldalára állították, hiszen javarészük amúgy is Bulgáriát valtja anyafö'djének. A Bácska és a Bánát magyarjairól nem is kell szótanunk, de ma már az ott éíő szerbek is ezerszer inkább visszakívánják a régi magyar uralmat a kíméletlen szerb elnyomás folytán. Ennyi baj és gond elég lenne egy Szerbiánál jóval hatalmasabb országnak is, de mindezek a szeparatisztikus törekvések eltörpülnek Horvátország elszakadási mozgalmához képest. A horvát parasztok Radics személyében olyan vezetőt találtak, ami egyesíti magában Gaudhinak, a hinduk vezérének idealizmusát és ilitét a békés eszközök célravezetőségében és Hittlernek, a bajor antiszesiita vezér hiúságát és demagógiáját. Szónoki készsége gyorsan élére állította Radicsct az egységes horvát parasztpártnak, amely ma mintegy hetven főt számol, vagyis negyedét az összes képviselőknek, de Radics feléje sem néz párthíveivel Belgrádnak, a szkupstina tanácskozásain nem vesz részt, hanem a kezében levő hatalmas fegyvert állandó . fenyegetésként szögezi a mindenkort kormányok mellének. Most márciusban választott Jugoszlávia az ismert balkáni metodusok szerint, de még igy is csak száznyolc mandátumot tudott magának a szerb nacionalista párt, a radikális párt megszerezni, megbízhatatlan szövetségesei, a demokraták pedig mindössze ötvenet, ami bizony alig egy-két főnyi tibbséget jelent. Az autonomista pártok kivétel nélkül megerősödve kerültek ki a választási harcból és ez a helyzet azóta Pasicsék számára csak rosszabbodott, ugy hogy ha ma rendelnének el uj választáso kat, azon a kormány kétségtelenül kisebbségben maradna. Ilyen körülmények között természetesen minden elnyomó rendszabály, amelyet a mostani kormány megkísérel a horvát autonomista mozgalom ellen, eredménytelen kell, hogy maradjon, sőt az egyenesen sietteti az egész operett-királyság felbomlását alkotó elemeire. Ennek a bomlási processzusnak, amely a jelek szerint nem is áll már olyan tulságoian messze, azonban nemcsak Jugoszlávia határain belül lesznek következményei és a Belgrádból kiinduló kataklizma alighanem elsősorban a párisi békéket fogja nyom nélkül maga alá temetni. Tárgyalások a földreformnovolláróL (A Szeged budapesti tudósítójától.) Politikai körökben az a hir terjedt el a földreformnovella kérdésével kapcsolatosai, mely változatlanul a közérdeklődés központjában áll, hogy nagyatádi Szabó István már el is készült volna a törvényjavaslat átdolgozott tervezetével és azt a minisztertanácson be is mutatta. Illetékes helyrn ma kijelentették, hogy a tanácskozások a novella kérdésében még most is folynak, sőt a jövő hét keddjén a földmivelésügyi miniszter, a pénzügyminiszter és az érdekelt' ségek képviselői tovább folytatják a tanácskozást. Hir szerint nagyatádi Szabó István a novella eredeti tervezetéi lényegileg nem sokat fog változtatni. Bethlen István a novella kérdésében. határozottan közeledett nagyatádi Szabó István álláspontja felé. A novella végleges szövegezése a jövő héten elkészül. Egyébként a tárgyalásokról a félhivatalos Magyar Országos Tudósító a következőket jelenti: A földrcformnovella kérdésében nagyatádi Szabó István ftldmivelésügyi miniszter hosszabb idő óta tárgyalásokat folytat Bethlen István gróf miniszterelnökkel és a kormány többi tagjával. Általában a kormány tagjai az elvi kérdésekben magukévá tették a földmivelésügyi miniszter álláspontját. A tárgyalások során Nagy Emil igazságügyminiszter a földreformra vonatkozólag igen életre való eszmékkel mozdította elő a probléma helyes megoldását. Ugyanazon az értekezleten, melyen a novellát tárgyalták, megütközéssel állapították meg, hogy egyes képviselők a földreformmal kapcsolatosan a földmivelésügyi miniszternél és az általános földbirtokrendezö bíróságnál eljárni igyekeznek oly ügyekben, melyek nem tekinthetők tisztán közérdeküeknek. Ennek megakadályozására a kormánykörök azzal a gondolattal foglalkoznak, hogy az 1902. évi XXIV. t.-c.ket, amelyet 1919-ben az 5986. M. E. sz. rendeletfel módosítottak, újból kiegészítik és pedig oly értelemben, hogy lehetetlenné tegyék politikusok által esetleges anyagi érdekek javára a nemzetgyűlési képviselőség kihasználását, y' Nagy Emil és az igazságügy reformja. Az egységes párt vacsoráján feltűnést keltett Nagy Emil igazságügyminiszternek az a kijelentése, hogy az egész magyar igazságügy reformját 12 nap alatt elkészíti és a nemzetgyűlés elé terjeszti Ugy értesülünk, hogy az igazságügyminisztérium kodifikáló osztálya már teljesen elkészült az anyagi büntetőjog és a perrendtartás reformjával és Nagy Emil igazságügyminiszter még a jövő hét végén a nemzetgyűlés elé terjeszti az erre vonatkozó íörvéryjavasatot. A miniszternek az a terve, hogy amikor a nemzetgyűlés mtgszavazza az anyagi büntetőjog reformjáról szóló tsrvényjavaslatot, nyomban intézkedésnek kell történnie a személyes szabadságod jelenleg korlátozó intézmények és pedig elsősorban az internáló tábor megszüntetésére vonatkozólag. Az internáló tábor feloszlatása, mint illetékes helyről értesülünk, az igazságügyminiszternek elhatározott szándéka. A kéízü'ő törvényjavaslat több pontja oly intézkedéseket állapit meg a? állami és társadalmi rendre veszedelmes egyének büntethetősége céljából, melyek az in.ernálást teljesen feleslegessé teszik. Ezek az intézkedések azonban merőben elütnek a rendtörvényjavaslatban tervezett rendszabályoktól. Megtudtuk még azt is, hogy az állami rendre veszedelmes, illetve gyanús tgyének feletti ítélkezés a jövőben kizárólag a független biróság hatáskörébe tartozik. A közélelmezési miniszter, a malmok éa a drágaság. A tegnapi minisztertanácson Bud János közélelmezési miniszter kifejtette, hogy a mai helyzetet beavatkozás nélkül tovább nézni nem lehet és amennyiben a mai liszt politikái a malmok részéről nem változtatják meg, komoly intézkedéseket kell foganatosítani. A miniszter bejelentette, hogy a jövő hét végéig adott határidőt a malmoknak az általa felállított követelések teljesítésére és amennyiben a helyzet nem változik, az indemnitási törvényjavaslatban fog törvényes felhatalmazást kérni arra nézve, hogy mint annak idején a kivételes hatalom alapján történt, az egyes nagy malomvállalatok üzemei felett fokozott ellenőrzést gyakorolhasson. Abban az esetben, ha a mai helyzetben változás nem következnék be, q közélelmezési miniszter a jövő heti minisztertanácson véglegesen megszövegezett formában fogja bemutatni a törvényjavaslatot, amelyet az indemni-; tási törvényjavaslatba fognak beiktatni. Bud János közélelmezési miniszter az ügyről egyébként a következőket mondotta: — A mai lisztárak minden tekintetben indokolatlanok és a gabonaár meg nem okolt emelkedését ez a körülmény idézi elő. Fel hívtam a maimokit arra, hogy ezt a lisztpolitikát be kell szüntetni, mert a kormány el yan határozva arra, hogy megragad minden eszközi, amely a lisztárak csökkenését előmozdíthatja. Értesülésünk szerint a közélelmezési miniszter ezen a kérdésen tulmenőleg a legbehatóbban foglalkozik a drágaság lehető enyhítésével. Foglalkozik ebben a tekintetben az uzsorahitóságefc működésének hatályosabbá tételével és Nagy Emil igszságügyminisilerrel erre vonatkozólag for.to? megbeszéléseket folyta*. A közalkalmazottak elégedetlenek a rendkívüli aogélyokkol. A KANSz szerdai országos választmányi ülé sén foglalkozott a kormánynak . a rendkívül segélyek felemelésére vonatkozó rendeletével é; megállapitoíls, hogy az emelés mérve egyáltalában nem felel meg az időközben beállott diágasdgi viszonyoknak. A KANSs, értesöléaíii it szerint, ríg a mai mp folyamin érintkezést e lép a nemzetgyűlés i. ökségével és álad ja a törvényhozáshoz intéze t feliratát, amelytjen u julius havi rendkívüli drágasági segély feleme- • lését kéri oly módon, mely megtelel az elmarad fizetésrendezésnek. A tisztviselők nagy elkeseredéssel tárgyalják, hogy a kormány most is csak Ígéretekkel dolgozott a tisztviselők anytgi helyzetének rendezésében. A tegnapi minisztertanács foglalko ott