Szeged, 1923. július (4. évfolyam, 146-171. szám)

1923-07-07 / 151. szám

SZEGED politikai eseményei u'án érthető, hogy a kormányelnöknek nyilatkozatát nagy érdeklódéssal várják. Választ várnak tőle arra a kérdésre, milyen iramban akarja fokozni a kormány a rendbontó elemek ellen indított akcióját, általában, mik a tervei a titkos szervezkedés ellen. Azt is remélik, hogy a miniszterelnök külpolitikai szempontból is megvilágítja a helyzetet, főleg a magyar-cseh ellentét enyhítésére jelöli meg az utat. A francia megszállás beszüntetésének feltételei. A Manchester Guardidn megbízható forrásból szerzet! információ alapján azt irja, hogy az angol kérdöpontokra adott belga és francia válasz megegyezik azzal az állásponttal, amelyet Franciaország a Ruhr-vidék és jóvátétel kérdésében már eredetileg elfoglalt és a követ kező követeléseket tartalmazza: 1. A francia megszállás beszüntetése a paszsziv ellenállás beszüntetésétől függ. 2. A megszállás beszüntetésének időpontjára nézve a francia és belga kormányok fenntartják maguknak az elhatározás jogát. 3. A megszállás beszüntetés; nem történik egyszerre, hanem abban a mértékben, amint a németek a jóvátételi kötelezettségre eleget lesznek. 4. A katonai megszállás beszüntetése után a franciák visszatérnek a láthatatlan megszállás elvének alkalmazására. Mint a Westminster Gazette diplomáciai munkatársa értesült: Curzon lord és az olasz nagykövet folytatni fogják a szerdán megkezdett tárgyalásokat. Olaszország kész NagyBritánniát támogatni abban a kísérletében, hogy a német kérdést rendezzék. Torrelte márki nagykövetnek Curzon lorddal folytatott megbeszéléséi a Tribana kommentálja és azt mondja, hogy Angliának eddig a Ruhrkérdésben közvetlen érdekeltséget nem vállalt, most kivezető utat keres az annyira veszedelmessé váló helyzetből. A lap cáfolja azt a híresztelést, hogy Olaszország kizárásával háromas konferenciára készülnek. Ilyen kormányról most egyáltalán nem beszélnek, de ha jóvátételi értekezlet tesc, azon természetesen O asiország is részt venne, — amire Torrelte és Cutzon lord tárgyalásai is rávall. A Petit Párisién arról ir, hogy a belga kormány munkássága az elkövetkező napokban arra irányul, hogy az európai válság megoldását valamiképen eiettesse, sőt ha kell, kierőszakolja. Ennek két módja van: Belgiumnak vagy Rupert Rezső nagy beszéde. a német ellenállás letérésében kell segédkeznie, vagy lehetővé kell tennie a szövetségesek közti egyetértést. A francia kamara mai ülésén a mult heti pápii levéllel kapcsolatosan előterjesztett interpellációk tárgyalása során Dumesnil radikális kiemelte, hogy a levélnek két pontját Franciaország nem teheti magáévá, azt, amelyik szakbizottság kiküldését ajánlja és azt, amely Franciaországot felszólítja a Rajna-vidékről való kivonulásra. A pápának Pacellihez intézeti levele korántsem enyhíti az előző levelet, amely annál sajnálatosabb, mert röviddel azután jelent meg, hogy a pápai delegátus a Ruhr vidéken járt. Föl lehet ismerni az összefüggést a levél és a helyszíni vizsgálat kézt. (Poincaré tagadólag int.) Véleménye szerint a Vatikánnak, amely nem tiltakozott Lüttich és Reims ellen elkövetett gonosztettek miatt, nincs joga közbelépnie. Végül kijelentette, hogy nincs semmi értelme a vatikáni nagykövetség felállításának. Bagnier kijelenti, hogy a pápa Uvele tisztán vallási dokumentum és nem olyan, hogy izgalmat okozzon. Kiemelte annak fontosságát, hogy a pápa elitéli a passziv ellenállást. Poincaré ma délelőtt fogadta az angol és amerikai nagyköveteket. A párisi Eclair brüsszeli híradása szerint ott egy szövetség alakult a francia-belga ántánttal szemben. A szövetséghez valamennyi párt részéről csatlakoztak képviselők, köztük Hymann volt miniszter, aki mindig azt az álláspontot képviselte, hogy Belgiumnak Angliához hűnek kell maradnia. Arra a hirre, hogy a francia és belga kormány a megszállott német területeken a julius 13 iki vasúti szerencsétlenség miatt szigorú intézkedéseket léptetett életbe, a Kúria táviratilag utasította a párisi és brüsszeli nunciaturákat, hogy a francia és belga kormánynál lépjenek közbe és közöljék, hogy Őszentsége elvárj*, hogy nem teBznek semmi olyan intézkedést, melyek a lelkek fokozottabb elkeseredésére vezethetnének. Szeged. 1923 julius 7. (A Szeged budapesti tudésitéjától.) A neaizetfyllés mai fllését egynegyed 11 óra után nyitotta meg Scitovszky Séla elnök. Az elnöki előterjesztések után a Ház a sürgősségi indítvány felett határoz. A nemzetgyűlés többsége a sürgősség kimondása mellett van és igy a mai napon életbelép az indemnitási javaslat tárgyalásánál. ; Elnök jelenti, hogy 50 képviselő az indemnitási térvényjavaslat tárgyalására indítványozta a nyolcórás ülés kimondását. Minthogy az aláíró képviselők jelenvannak, elnök kimondja, hogy az indítvány felett a Ház a legközelebbi ülésen dönt. Vfrbania Kálmán, a gazdasági bizottság előadója ismerteti a bizottság jelentését a nemzetgyűlés dologi és átmeneti kiadásainak az 1923/24. költségvetési évre szóló előirányzat tárgyában. Ezután áttérnek az indemnitási törvényjavaslat folytatólagos tárgyalására. Korrupció és panama. Az első szónok Rupert Rezső: Az a kormányzat, amely nem hozza a nemzetgyűlést abba a helyzetbe, hogy legfontosabb alkotmányos jogát: a költségvetési jogot gyakorolhassa, nem érdemes a bizalomra. A kormány sem a törvényhozás, sem a végrehajtás, sem az igazságügy terén nem felél meg az igényeknek, de épp oly kevéssé az erkölcsi kivánalmaknák és a gazdasági szükségleteknek. A kormánynak nincs munkaprogramja, nincs az állam jövendője számára programja évek óta, csak esetlegességekből él. Ez tipikus szimptomája az abszo lutizmusnak, csak a zsarnokságnak nincs hoszszabb időre szóló programja. Amikor az 1920: I. t.-cikket megalkottuk, csak ideiglenességről volt szó. Évek hosszú sora óta ennek az ideiglenességnek az átkát nyögjük. Minden bajnak 9% a forrása, hogy provizóriumban élűnk. Nem S államéletet élűnk, hanem csak vegetálunk és a " korteskedés űzi kis játékait. A korrupció és a panamu pedig terjed. Mesterséges alapon nyugvó parlament van itt. A törvényhozás oktroj alapján jött létre. Az ilyen törvényhozás egyrészének természetesen kötelessége az alkalmazkodás. Azért is alkalmazkodik, mert létfeltétele követeli ezt meg. Adózási rendszerünk osztályérdekeket szolgál: a tehetősebb osztály érdekeit. Az adót tulajdonképen azok fizetik, akik durákokká lesznek, akik már nem háríthatják tovább: a fogyasztók, a szegény emberek. Csupa igazságtalanság az alapja a törvényhozásnak é3 jelszavas törvényeket hoznak. Ha va'aki a nemzetet citálja valamely kitörésében, mint ahogy a haragos ember az Istent szokta emlegetni, azonnal biróság elé viszik és évekig elitélik. A nemzet, a haza, az állam fogalmát ilyen módon meggyülöltetik. A kormánynak kivételes hatalma van: az alkotmány csődje ez. Megérthető, hogy a külföld nem akar velünk szóbaálini és szerződéses viszonyba lépni. De az egész közszellem rosszabbodott az országban. A képviselők egyrésze olyan vállalatokban van érdekelve, mint azt Gaál Gaszton minapi felszólalásából megtudhattuk, melyek a kormánnyal szoros összeköttetésben állanak. (Pikler Emil: Olyan képviselő van, aki hamis ezreseket hozott forgalomba ! Meskó Zoltán: Neveket kérünk I Ki az ? Szijj Bálint: Ne általánosítson, mondjon neveket 1 Pikler Emil: Eckhardt Tibor! Nem is indított sajtópört! Meskó Zoltán: Indított, de még nincs befejezve. (Z;j és mozgás a baloldalon.) Rupert Rezső: I.t van Mayer János összeférhetetlenségi esete, itt van a Hegyeshalmyé. Mind olyan vállalatokban ülnek, melyek nemcsak összeköttetésben vannak az állammal, hanem amelyekben maga az állam is részes. (Zaj és mozgás.) A törvény ellenére vannak ott, mert ez nyilt összeférhetetlenség. Az összeférhetetleaségi bizottság deklarációja megadta ugyan nekik formailag a felmentést. (Horváth Zoltán: De erkölcsileg nemi) Demokráciát! Rupert Rezsé: Ugy vanl Ezt akartam mondani. A kormány nem farija szükségesnek, hogy törvényes kötelezettségeinek eleget tegyen. Azok az államok, amelyekhez az életérdek kapcsai fűznek bennünket, megtagadták azt, hogy velünk gazdasági, politikai és kellő diplomáciai összeköttetésbe lépjenek. Itt van a csehek magatartása, akik azt mondják, hogy a legkényesebb kérdésekről is hajlandók tárgyalni, de kérnek tisztességes embereket, akik a nép akaratából tárgyalnak, kérnek olyanokat, akik a szabad nemzetet képviselik. (Klárik Ferenc: Kérnek demokráciát és nem abszolitizmust 1) Rupert Rezső: Különféleképen lehet felfogni a cseh államfő nyilatkozatát. A nyilatkozatodat lehet ugy is felfogni, amint egyik tisztelt barátom tette, aki azt a nemzet megszégyenítésének, megsértésének tekintette. De lehet ugy is felfogni, hogy feltételekhez kötik azt, hogy összeköttetésbe lépjenek velünk. Legutóbb is autentikus esek nyilatkozatok jelentek meg, amelyben azt mondották, hogy téved Bethlen István gróf, ha azt hiszi, hogy ők csak teoretikusan fogják fel a kérdést és csak halogatást akarnak. Megírták, hogy Massaryk nem hiába húzta alá, hogy csak az észszerüség alapján hajlandó tárgyalni. Azt akarja látni, hogy mlelőtt velünk tárgyalna, legalább a saját többsége szabadságát ismerjük el. (Zajos ellentmondások a kormánypárton. Klárik Ferenc: Zalaegerszegen van a magyar szabadság. Felkiáltások a kormánypárton: Mi közük a belügyekhez 1 Horváth Zoltán: Miért nem kérdezték ezt akkor, amikor a királyt kiadták 1 Nagy zaj és mozgás a Ház minden oldalán. Kovács Nagy Sándor: Gyerünk kii Nagy Ernő: Akinek a lelkiismerete nem tiszta, az menjen ki 1) Rupert Rezső: A kormányon múlik, hogy a demokratikus átalakulás megtérténjék és a kormány hibája, hogy ennek az óhajtásnak kívülről kell jönnie. Itt embereket birói itélet nélkül be lehet csukni. Nincs gyülekezési szabadság, nincs szólásszabadság, nem szabad a sajtó. Ne méltóztassék csodálkozni, hogy szomszédi jogon ezekbe a dolgokba beleszólnak, mert ilyen dolgok akadályozzák a jó viszonyt. Még a meglévő szabadságjogokat sem lehet szabadon gyakorolni. (Nagy Ernő: Lopnak, csalnak!) Az elnök Nagy Ernőt rendreutasítja. (Nagy Ernő: Ez igaz kérem \) Az elnök Nagy Ernőt másodszor is rendreutasítja, mire Nagy Ernő ismét mond valamit. Erre az elnök harmadszor is rendreutasítja. Rupert R;zső: Az álhazafiaskodás nem térit el attól, hogy véleményemet elmondjam. (Propper Sándor: Nem ekrazitos hazafiság kell!) Politikai Koplnlcaak. Rupert Rezső: A kormány kivételes hatalmat gyakorol, mikor a kivételes állapotok már elmultak. Mindenütt csak önkény található. Pénzügyi területen az önkény egész az elkobzásig megy, mint azt a trafik- és italmérési jogok elkobzásánál látjuk. Hogy közbiztonságunk anynyira leromlott, hogy mivé lett a régi dicsőséges budapesti rendőrség, azt nagyon megvilágítja néhány példa. Itt van a Kopinics-eset. Itt van az a tény, hogy megismétlődött iszonyatos bűncselekmények tetteseit nem tudták napfényre hozni. Nemcsak pénzügyi Kopinicsek vannak a rendörségen és nemcsak olyan tényezők, akik a Kovács-testvérekkel teázó viszonyban vannak, hanem politikai kopinicsei is vannak a rendőrségnek. Itt van Czigány Sándor, a Kovácsbanda egyik tagja, aki hosszabb időn át a rendőrség politikai Kopinicse volt. Most már kiviláglott, miért nem sikerültek a régebbi nyomozások. Azért nem sikerültek, mert ezek a po itikai Kopinicsek előbb értesültek mindenről és a rendőrség minden készülő lépéséről értesítették az embereket. Ezekért a dolgokért felelős a kormány, mert a kormány felelős azért, hogy kiket állit egy intézmény élén. Az a baj, hogy a rendőrség régi tisztikara nem követhette a régi becsületes rendszert, mert felülről hatalmas tényezők nem engedték szabadon munkálkodni. Elég azokra a kommünikékre utalni, amelyekben azt olvashattuk, hogy minisztertanács volt, vagy hogy a kormány rendőrségi főtisztviselőkkel