Szeged, 1923. július (4. évfolyam, 146-171. szám)

1923-07-07 / 151. szám

Stigeé, í»23 juUtts 7. tárgyalt és hogy szabad folyást enged a nyo­mozásnak. Hát jogállam az, ahol a kormánynak clöbb tanácskoznia kell, hogy cégéres gonosz­tevőket szabad-e üldözni, ahol külön meg kell engedni, hogy cégéres gonoíztevőket üldözzenek. Valahány bombamerénylet eddig előfordult, a vizsgálatot mindig ugyanaz a fiatal rendőr­kapitány vezette, aki mindig ugyanazt az ered­ménytelenséget produkálta. Csak most a Kovács­testvérek esetében vették el tőle a nyomozást. Hogy mekkora a fertő erkölcsi szempontbői, azt is megmutatja a Kovács-eset. A legbecsü letesebb szándékú egyesületek alapszabályait hónapokon át nem hagyják jóvá, de a Kovács­testvérek úgynevezett Nemzeti Multunk kultur­társasága alapszabályait egyetlen egy délelőttön jóváhagyták, ugy hogy estére már megkapták a gyüjtöiveket a rendőrség bélyegzőjével ellátva. Megkapták a Kovács-testvérek, akikről tudták, hogy a Reismann-gyiikosságban erősen érde­kelve vannak, megkapta az az egyesület, mely­nek élén a Kovács-testvéreken kivül ott volt Becker István is, akiről szintén tudták, hogy kicsoda, akinek a szerepe a Landau­pörből ismeretes, akinek a szerepéről a rend­őrség és a kormány még többet is tud. Képviselőtársaim közül talán sokan nem tud­hatnak ezekről, dc a rendőrség tudott róla és mégis ez az egyesület egy délelőtt megkapta a jóváhagyott alapszabályokat. József főherceg részéről, akit a védnökségre kértek fel, előbb a rendőrségen érdeklődtek, mielőtt a védnök­séget vállalta volna. Kérdést intéztek a rendőr­séghez és annak dacára, hogy azoknak EZ em­bereknek vér szennyezte a kezét, azt ajánlották a főhercegnek, hogy elvállalhatja a védnöksé­gei. Lehet-e jogbiztonság, lehet-e egészséges gazdasági rendszer ott, ahol ilyen problemati­kus az életnek, a vagyonnak, a jognak a biz­tonsága? Sokszor beszéltek itt a bíróságról is. Foglalkoztak a kérdéssel abban a beállításban, hogy valaki itt a bíróságot megtámad a. Hát ez rosszhiszemű beállítás, mert el sem lehet képzelni, hogy aki errél a kérdésről itt beszél, az olyan alacsony kulturfokon áüana, hogy ne volna tisztában ennek az intézménynek hiva­tásával és fontosságával. Igen, szó volt róla, de csak egyes esetekről. (Vázsonyi Vilmos: Két blróriL) Rupert Rezső: ... kit bíróról, akinek meg­döbbentő ítélkezése váltotta ki az ellenérzést. (Propper Sándor: Nem birák, hanem bizalmi férfiak!) A bíróság eié. Rupert Rezső: Nincs a mi igazságszolgálta­tásunk rendészeti alapon, hiszen cégéres go­nosztevők, akik százszoros fegyházat érdemel­nének, még csak a biróság eté sem kerülnek. Ott érte a fertő az igazságszolgáltatást, amikor cégéres gonosztevők szsbadon mozoghatnak, cégéres gonosztevők salvus conduc ust kapnak és amnesztiát. Az ellenzék sohasem támadta, hanem csak egyes birák és tanácsok működé­sét tette kritika tárgyává. Miért nem veszik elö a királypuccs és az Esküdt-ügyet. Miért nem helyezik vád alá az októberi minisztereket, ez megrendíti a biróság pártatlanságába és igaz­ságszolgáltatásába vetett hitét. Ha Károlyi és minisztertársai felelősek, vonják felelősségre. Az igaz8ágszolgáliatás terén reformra van szükség, szabályozni kell a peres eljárás rendjét és ezen a téren meg kell óvni a jog egységét. Rámu­tatott arra, hogy egyes birák és tanácsok oly döntéseket hoznak, amelyek még birói körökben is visszatetszést szülnek. Egyes birák, különö­sen a munkássággal és polgári ellenzékkel szem­ben elfogultak. (Nagy zaj és ellentmondás a kormánypárton.) A sajtóvétségeknél előfordulhat, hogy egyeseket egy-két évre zárnak le ártatlan cikkekért, másokat izgatásért csak egy-két hó­napra ítélnek. Arra figyelmeztet, hogy a birói intézkedéseket kritika tárgyává tenni nem lehet. (Mire a szélső baloldalon nagy látma hillat­Bzik. Dénes István: Mindent lehet. Szilágyi: Tiltakozunk ez ellen. Vázsonyi: Ezt az utasí­tást nem fogadjuk el, korlátlan hatalom nincs. Horváth Zoltán: Hát akkor ki mondjon bírá­latot felettük, ha nem mi?) Ébredő bírák, Rupert-. Eddig azt hittük, hogy az államfő személye szent és sérthetetlen. (Szilágyi: Az sem. Dénes: A kormány felelős az ítéletekért. Beck Lajos: A kormánynak semmi köze az íté­letekhez, Reisinger Ferenc: De a nemzetgyü­S ZE G E D !é?nek van köze.) Egyes birák taglal az Ébredő Magyarok Egyesületének. j Ezután az elnök Rupert kérésére öt pere s szünetsí rendel el. I Szünet után Rupert folytatja beszédét. Nem j tartja indokoltnak a házszabályreviziót. A föld­reform végrehajtását meg kell előzniök bizo­nyos szociálpolitikai intézkedéseknek. Munka- i alkalmat kell biz ositani a földmunkásoknak. f Elnök félbeszakítja Ruperlet és felolvas egy ; kitételt, melyei Rupert beszéde folyamán hasz- >. náft és amelyért az elnök rendreutasít ja. Rupert ezután a kormány gazdasági politi- ; káját bírálja. Után* áttér a külpolitikai kérdé- 1 sekre. A kormány iránt nincs bizalommal és igy az indemnitást r fogadja el. Elnök ezután félbeszakítja a vitát és napi­rendi javaslatot tesz. A legközelebbi ülés ked­den, 10-én délelőtt 10 órakor lesz. Rassay Károly a napirendhez kér szót. Java­solja, hogy a nemzetgyűlés már holnap tartson ülést. A Ház az elnök napirendi javaslatát fogadja el. Nagyatádi Szabó István földmivelésügyi mi­niszter beterjeszti a szőlőtelepítéséről, szőlő­vessző oltványok termelésének és forgalomba hozatalának szabályozásáról széló törvényjavas­latot, valamint a bor előállításának, kezelésé­nek és forgalombahozásának szabályozásáról szóló törvényjavaslatot. Mindkét törvényjavasla­tot a földmivelésügyi és közgazdasági bizott­sághoz teszik át. Az ülés háromnegyed 2 órakor ért véget. A bos^e»s*kányszigeti gyilkosság. (A Szeged tudósítójától.) Elsőnek jelentette mai számában a Szeged, hogy tegnap,.a dél­előtti órákbm a Boszorkány-sziget felső ré­szén vérbe fagyva találták özv. Vár Józsefné 45 éves n2p?zárnosnőt, Hulász-utca 9. szám alanti lakost A rendőrség még tegnap délelőtt a leg­nagyobb apparátussal mepkezdte a nyomozást, azonban az éjjeli órákig semmiféle pozitív adat nem állott a detektivek rendelkezésére, atrely­nek alapján elindultak volna a vakmerő lettes felkutatására. Tegnap éjszaka még teljesen ho­mályosak toltak a gyilkossági kísérlet részletei, miután egyetlen szemtanú sem akadt, aki fel­világosítást tudott volna adni a szokatlanul vakmerő bűnügyre vonatkozólag. Ma délelőtt azután — az újságok tudósítá­sai alapján — jelentkezett a bünügyi osztá­lyon egy ember, aki a kapott szemé'yleirás alapján elmondotta vallomásában, hogy tegnap a kora reggeli órákban a Rudolf- térnek azon a részén, ahol a napszámra várakoiók szoktak állani, látta Vér Józsefnél, akivel egy középkorú jobb kinézésű ember alkudozott. Ezek után valószínű, hogy ez az ember hivia napszámba Vér Józ efnét. A detektivek a megadott személy­leírás alapjln azonnal kutatni kezdték ezt az embert, aktnek a jelek szerint valami közének ^kell lenni a gyilkossági kísérlettel, vagy ha et­'től teljesen távol is áll, feltétlenül Jelvilágosi­tással tudna szotgálni a további nyomozás irá­nyára Gyanús azonban a detektívek e'őtt, hogy ez az ember az újságok híradásának olvasása után, még a késő délutáni órákban sem jelent­kezett a rendőrségen. Ebből mindenesetre arra lehet következtetni, hogv ennek az embernek valami titkolni valója van. A deieklivck a mai nap folyamán, dacára annak, hogy a legnagyobb körültekintéssel foly­tatják a nyomozást, nem tudták megállapítani pontos személyazonosságát, csupán feltevíse'-t varnak arra nézve, hogy ki letetett, aki tegnap j reggel a Rudolf-iéren a sok munkásiwszony kö­zül éppen Vér Jézsefnét hívta napszámba. A detektivek ma délelőtt kétségtelenül megállapí­tották, hogy azzal a kapával ütötte agyba főbe a szerencsétlen asszonyt, amivel ő reggel laká­sáról munkába indult. Vér Józsefné két fia nem tudott pozitív adatokat mondani, azonban több­ször hangoztatták, hogy valószínűleg azzal az emberrel látták anyjukat tárgyalni tegnap reggel, aki már többször fölfogadta napszámba. Ezen az alapon a nyomozás most elsősorban arra irányú', hogy ezt az embert a rendőrség elé állitsák. Teljesen homályos még az is, hogy Vér Józsefné hol volt reggel hét órától fél­tizenegyig ? Kora reggel még a Rudol léren látták, azonbtn hét óra után senki sem tudja hová tünt Vér Józsefné. — Ért­hetetlen az is, hogy csak tizenegy órakor fe­dezték fel a gyilkossági kísérletet s ekkor még a megtámadott asszony sebeiből szivárgott a vér, uj»y hogy a gyilkosság nem sokkal ezelőtt történhetett. Ezek az adatok még jobban meg­erősítik azt a föltevést, hogy a támadásban részt kellett venni annak az embernek, akivel reggel utoljára látták, mivel ővele ment el a „napszámos-standéról. Hogy hol voltak ez slaít a három és fél óra alatt, az teljesen honw;.s ) a detektivek előtt. Ma a délutáni és esti órák­ban a rendőrség emberei teljes felkészü'tseggel hajszolják ezt OK emberi. Vét Józsefné a tegnapi operáció után még mindig eszméletlenül fekszik a közkórházban, felépüléséhez alig van remény. Az orvosok vé­leménye szerint, ha meg is gyógyul, el fogja veszíteni beszélőképességét. A detektivek ma délután ismét kint jártak a kórházban, azonban az orvosok közölték velflk, hogy ha sikerűi is eszméletre téríteni Vér Józsefnét, kihallgatni nem lesz lehetséges, mert teljesen kizártnak tart­ják, hogy beszélni tudjon, ha csak egy-két szóval is. A dohánygyári munkásnők viharos gyűlése. (A Szeged tudósítójától.) Kilencszáz elkesere­dett dohánygyári munfcásssszony és munkás­leány gyűlt össze pénteken dé'u'án az „Árpid" szabadkőműves páholy Kálvin téri palotájának kistermében, hogy meghallgassák ksreszíény­szociális szakszervezeti elnökük jelentését a budapesti kirándulás eredménytelenségéről. Az asszonygyüiések hangu'ata — régi tapasztalat szerint — mindig tüzesebb, mindig veszedel­mesebb, mint a férfi gyűléseké, aminek a női idegrendszer nagyobb reagáló képességében van a rcagyarázaia. A n5k könnyebben hevül­nek, könnyebben lázsdnik, könnyebben és gyorsabban változik hangulaíuk, mert erősebben érzik az élet, a megélhetés problémáit, mint a férfiak. A dohánygyáti munkásnők gyűlésén ezért volt olyan forró a hangulat. Kilencszáz asszony, ha összekerül, nagyon könnyen forra­dalmat csinál, még ha nem is a keserűség hozza őket össze. Kilencszáz munkásnő, kilenc száz súlyos gondokkal küzdő, elkeseredett asszony találkozása pedig rnár a forradalomnál is több. A gyűlés 4 órakor kezdődölt az Árpád­páholy kistermében. Tekervényes az ut odáig. Az asszonyok az udvaron keresztül, a szűk hátulsó lépc^őfeijárón vonul ak fel a gyűlés színhelyére, az Á'pád páholy kistermébe, amely még így, kissé átalakítóit formában is szokat­lan hely egy munkásgyülés számára. A hatal­mas ablakok szines üvegtábláin keresztül tom­pán omlott ba a napsugár és piros, zöld, kék fényfoltokat vetett a teremben szorongó asszo­nyok hajára, arcára* A bejárattal szemben di­szes, mennyezetes emelvény, hátterében a fiion a kormányzó arcképe és néhány puska, kard, vivótőr. Fölöttük néhány felírás: nMove", „Éb­redő Magyarok Egyesülete." A kilencszáz asszony számára szűk a terem, Sokan kinn rekedtek az előcsarnokban, vagy a lépcsőházban álldogálnak és hangosan tárgyal­jéit a teremből kiszivárgó híreket. A terem le­vegője szinte ég a hőségtől. Az asszonyok arcán barázdákat szánt a veríték. A siónoknö éles hangja gyakran belevész az elégedetlenség fölvihar^ó morajába. Most az elnöknő beszél. Zöldi Sándornénak hívják. Nagyon energikus asszony. Testvéreim­nek titulálja a munkásasszonyokat és szabatos mondatokban meséli el a budapesti kirándu­lást, A dolog ugy történt, hogy a szegedi do­hánygyár munkásnőinek tekintélyes nagyságú táborában tetőfokát érte az elégedetlenség. Az átlagos hetikereset három-négyezer korona, csak a legjobb munkásnők érik el a heti ötezer ko­ronát. Ezenkívül természetbeni javadalmazást is kapnak fejenkint és havonkint hat, vagy tiz kiló lisztet, ötnegyed kilő zsirt és háromnegyed

Next

/
Thumbnails
Contents