Szeged, 1923. július (4. évfolyam, 146-171. szám)

1923-07-29 / 170. szám

SZBQBD Szeged, 1923 julius 29. tisára vagy a rend érdekében térténik, nem engedelmeskedik, vagy annak ellenáll, büntettet követ el és öt évig terjedő börtön, valamint ötmillió koromig terjedő pénzbüntetés a büntetése abban az esetben, ha a hatóság {elhívásának karhatalommal való végrehajtása előreláthatólag tettleges összeütközésre, vérontásra, a közrend egyéb súlyos megzavarására vezethet vagy vezethetett volna. öt évig terjedő fogházat szab a novella arra, aki istent, a váltásos hitet vagy hitfelekezet vallásos tiszteletének tárgyát gunyolással, káiomkodással, egy»b séité módon gyalázza. Öt évig terjedő börtön jár annak, aki az istenbe vetett hit, vagy vallásos érzü et ellen botrányos módon nyilvános gyűlöletre izgat. Viszont három évig terjedő börtön jut annak, aki vallásos szertartást megakadályoz, megzavar. Nagy feltűnést és különösen a nemzetgyllés tagjai sorában óriási reszenzust fog kelteni a rágalmazás kritériumainak és büntetésének megszigorítása. Öt évi börtön és négymillió korona pénzbüntetés jár érte akkor, ha a célzat a sértettnek erkölcsi, vagy anyagi tönkretételére irányult és a rágalmazó állítás szembeötlően alaptalannak bizonyul, öt évig terjedő fegyház és ugyancsak négymillióig terjedő pénzbüntetés, ha ezt a cselekményt sajti utján követi el. Büntetendő a törvényhozó testület tagja is, aki a törvényhozás, vagy bizottságának ülésén rágalmazást, vagy durva becsületsértést követ el. Élelmi, ikkeknek az egészségre ártalmas meghamisítása, raktáron tartása öt évig, forgalombahozása tíz évig terjedhető fegyházzal jár. Ha valaki ennek következtében meghal: életfogytig tartó fegyház a büntetés. Vétséget követ el és három évig terjedő fogházzal büntetendő, aki mást jogosulatlanul fenyegetéssel, erőszakkal tettlegességgel igazoltat, feltartóztat, vagy mozgási szabadsagában korlátoz. Három évi börtön a büntetés, ha ezt csoportosan, vagy fegyveresen követték el. A lopás, rablás és zsarolás büntetési tételeinek tíztizenöt évi felemelése között szerepel. Sikkasztás és orgazdaság is tiz évig terjedő fegyházzal, négymillió koronányi pénzbüntetéssel büntethető. Egy további rendelkezés kimondja, hogy nemzetgyűlési képviselőt sem szabad megvesztegetni. Minősített esetben három-öt évi börtön, öt-tízmillió korona a vesztegető büntetése. Ez a szakasz kétségtelenül Ulain legutóbbi vádjai következtében született meg. Büntettet ktyvet el és három évig terjedő börtönt, ötmillió koronáig terjedő pénzbünte'ést kap, aki abból a célból, hogy működését a hatóság ellenőrzése alól Idvonja, titkos szervezetet, vagy társaságot alapit, vezet, irányit, vagv abban tisztséget vállal, vagy annak céljára adományt gyűjt. Egy évi fogház jár annak, aki ily titkos szervezetbe belép, vagy annak céljára adományt ad. Külön szakasz kimondja azt is, hogyha büntettet vagy vétséget időszaki lapban vagy annak felhasználásával követtek el, a bíróság az Ítéletben kiszabott büatetésen felül az időszaki lap megjelenését legfeljebb három hónapig terjedhető időre betilthatja. E drákói rendszabály ellen a sajtó egyértelműen tiltakozni fog. Aki robbantószert előállít, beszerez, vagy rendelkezése alatt tart bűncselekmény elkövetése céljára, büntettet követ el és öt évig terjedhető fegyházzal büntetendő. Ha egyéb eltkészuieti cselekmény járul hozzá, tiz évi fegyház a büntetés. Bírósági határozattal rendőri felügyelet alá kell behelyezni azt, akiről magatartása, különösen tettei és nyilatkozatai alapján a bíróság megállapítja, hogy az állam és a társadalom törvényes rendjére veszélyes. Végül rendőri felügyelet alá helyezendő az, aki internálva volt. Büntetőügyekben a tervezet el akarja törülni a vizsgálatot és a vádtanácsot, amely ezentúl csau a fogvatartás ügyében döntene. Kevésbé súlyos bűnesetekben ezentúl egyes biró ítélkeznék s ettél csak az ítélőtáblához lehet fellebbezni. Súlyosabb esetekben, ezek közé tartoznak a sajtóügyek, hármas tanács ítélkezik i ettől csak a Kúriához lehet fellebbezni. Kőzvédő nincs többé A tei vezet harmadik része és legutolsó szakasza kodifikálja a statárium kihirdetését, amelynek büntetési tétele rendszerint a halál. Dr. Na*y Emil a szakkörök észrevételeit szeptember 15 re kérte és ekkor ankétot hiv egybe a törvényj-v>8lat tervezettel szemDen való végleges állásfoglalás céljából. Az ankét után a javasiat végleges szövegét kinyomatja és az ősszel flrzeülő nemzetgyűlés legelső üléeén beterjeszti. Vélemények a reformról. Nagy Emil igazságügyminiszter most elkészült törvényjavaslata áll nem csak a politikai világ, h«nem az egész ország érdeklődésének előterében. A nagyfontosságú törvényjavaslatra vonatkozólag politikus és jogaszkörökből az alábbi nyilatkozatokat telték. Rassay Károly a következőit mondotta: — Kérségtele", hogy a javaslat igen nagy vitát fog provokálni ugy a szakkörökben, mint a szaksajtóban, valamint a iör»énytnzás lerén is. Már előre is tiltakozni kell azonban ama gondolat ellen, amely a törvényhozás tagjai immunitásának megcsonkítását jelenti Általában sggályotnak tartom, hogy az elv, aogy a törvényhozás termében elmondott szavakért másutt is lehrssen felelősségre vonni, magával a törvényhozásban megcsorbihasaék. Teljes képtelenségnek tartom a tervezett intézkedést, amely a képviselnek azt az immunitását nem általános rendszerrel szünteti meg, hanem függővé tesz az immuni'ás megszüntetését konkrét esetben a rnen'elmi bizot'ság határozatától. Ez ellen tehát a legmesszebbmenő harcot kell és remélem fogja índi'ani a pirlament minden frakciója, amely a parlament hivatását át tudja érezni. Polcnyi Dezső t* következőket mondotta: — A jívaslat érdünii részétől majd annak ^tanulmányozása u'in fjgom elmondani véleményemet, egyelőrt cwk annyit, hogy a bűnvádi perrendtartás rendkívül sok olym int«iz*edést tertMmaz, amely a közszabadságok szempontjából elsőrangú fontosságú A javaslatból ugy látom, ezeknek megnyirbálásával kísérleteznek. Az igazsígügyminiazternek a büntetőtörvénykönyv reformjára vonatkozóan illetékes helyen a törvényjavaslat elkészítéséről a következőket mondott* s: — A javaslat készítésénél az veit a vezérlő gondolái, hogv az állami és társadalmi rend fokoz$ttabb védelemben részesüljön, az igazságszolgáltatásra vaió élethez közelebb hozassék, egyszerűbb, gyorsabb és független bíróság kezeibe tétessék !e és a közigazgatási hatóságoknak a személyes szabadságot korlátozó beavatkoiásai, igy az internáló tábor is megszüntethetik legyenek. —i Az igazságügyminiszter mostani javaslatának törvényerőre emelkedésekor az internáló tábor automatikusan az igazságügyminiszter hatásköre alá került. Az internáló táborba elhelyezettek, min»egy 600 egyén ellen megfeleli birói eljárás indult meg és a szerint, amint megrögzött bűnösökről, vagy politikailag veszélyes elemekről van szó, birói itélet alapján fognak a megrögzött bűnösök szigorított dologházba utaltatni, a politikailag veszélyesek pedig ugyanc«ak tiróf Ítélettel renriér, felügyele' alá helyeztetne*. Ezután pedig a törvény értelmében már csak a rendes birói eljárás lefolytatása és ítélete után kerülhet bármely ka*egArie is akár a szigorított dologházba, akár rendőri felügyelet a>á. A Manchester Guardian vezetőhelyen hosszú cikkben foglalkozik Verzár debreceni egyetemi tanár abbsli felhívásával, hogy az angol társadalom tegye lehetővé magyar egyetemi hallgatóknak, hogy Angliában folytassák tanulmányaikat. A lap rámutat Magyarország rettenet** sorsára és megemlíti, hogy millió és millió magyar kénytelen ellenséges és alárendelt kulturáju népek igáját viselni. Magyarországot elvágták azoktól a nemzetektől, amelyei: fejlett társadalmi éledet élnek, amelyek között Magyarországnak egykor kiváló szerepe volt. Az angolok segítsége — igy végzi be cikkét a lap — busásan megtérül, mert Európa legügyesebb és legképzetíebú orvosai közé a magyarok tartoznak. Hatérkilgazltás. Csanádmegyében a Hármas, magyar-romín-szerb határ eddig Ki sombor közelében szögellett ki a Maros-pírtra. A határkiigazitó bizottság most járta vé<ig ezt a határvonalat és a gazdasági vi zonyok mér egelése után ugy döntött, hogy a Kiszombor— Szerbe anád és Nagyszentmiklős határában fekvé 700 katasztrális hold <erü'etet, a San Marco hercegi uradalmat, me y eddig szerb terület volt, egész terjedelmében Magyarországnak ítélte oda. Ezzel a kiigazítással a Maros ba partja több mint b<t kilómé er hos zuságban jutott vissza a mi birtokunkba Az eddigi határá kelési állomást képező apátfalvai M roshid sortárói legközelebb dönt a bizottság. Réfi szegedi típusok. — Irta Klnyve* Károly. — III. A régi szegedi iparos céhek alakjai közül szomoiu hírnévre vergődött Cseh Dani csizmadiamester, aki a péterviradi országút (Szabadkai utca, most Petőfi sugá'Ut) és Móra-utca által határolt Jerikó nevü furbicból kMtözött Rókusra, ahol a fiatal éveiben szorgalmas és takarékos mester házat és tekintélyt szerzett, aminek következtében a yames ernek választották meg a czéhbe, amit a nyilvánosság előtt a többi között az fejezett ki, hogy az inasok kezet csókoltak neki az utcán. Idésebb kori kan azonban a szerencsétlenség beütött hozzá, még pedig akkor, amikor Dáni t mester megnyerte a nagy lutrit. Ez elbizakodottá és fenhéjázóvá ttie. Elkezdte az urat adni. Derogált neki most már gyalog, kézben vin i, vagy inas által hazaküldeni a munkát, hanem fiákero* hordta haza a kuncsaftoknak a kordován csizmát. Utóbb rákapott ama bizonyos házra, .ahol itcével harangoznak". Napos vendége lett a Páros galamb korcsmának, akol mindig volt munkától elszokott, jó dalos obsi'os katona és más „kivagató" aki estefe é hangos, vidám nótával becsalogatja a vendéget a' ivóba A nóta után 'vás, majd tánc következett a korcsmai szépségekkel, ami közben 'gen csak „elszólították" a dóka zsebéből a telt bugyellárist, vagy korcra járt* pézös készát, — hiába volt az hétszeres dohányzsineggel a lajbi gomblukába „kicsarnakozva", mint az őrfa a bőgő«haió orrába. A kárvallo t, mámorát kialudva, haszt lan vitt másnap pöcsétöt a korcsmárosra Gombási várnagytól, az éjszakai kétkézkalmárok boto-ó birájától, hűlt helye volt már akkorra a készínak, mint Döme kutyájának. De legveszedslmes bb vendéghiv^gató a Galamb-korcsmában a csaplárné Bábi mvü, kökényszemü lánya volt, akiről a nóta is azt mondta : „KactinUsa hej szap ra, — holemide, hol amoda 1" Kezében sebesen dolgozott a gazdához huzó csalfa korcsmáros kréta, amely ,kettőt ksrmolt azután, aki egyet ivott." Különcsen, ha rágyújtott .a pézszóró nótára" : Három húszas, látod-é ? Ha mög iszom, bánod-é ? Dehogy bánom édösöm, Mikor neköd keresőm 1 akkor lehetetlenség volt neki ellenállni I Még a ; megátalkodott korcsmakerülét is .bekumia" az utcáról. Cseh Dani nagyon rákapott a Páros galamb borára, éjjel-nappal ott dorbézolt. N?m törődött azzal, hc-gy a mesterek av lasztáskor kibuktattak a céhmesterségböl, még avval se, hogy az egykor közbecsülésben álló személyére gunyoódó nótát diloltak az inasok: Cseh Daninak jól mén dolga, Jerikóból jött Rókusra. Öleti babáját, Ugy éli világát I A „lu'rs" csizmadiának előbb ámbóit és ternóit, utóbb zsindelyes rókusi házá* is elvitte a korcsma nótázó szirénje. Majd elúszott a föld és ÍZMIŐ is a Neszürj hegyen. Dániel mesterben még egy ideig a lutrizás szerencsejátéka tartotta fenn az tnergiát, de utóbb vagyonának a romjait is elvitte. Felesége, fia elhagyía, rongyosan, pityókásan f döngött az u c»n. \ város bolondjai közé került, egy so ban emlegették az öreg Gereblye talyigá*, gyürüs zsidóval, Obsit Jóskával, a szatyingos .zsidó báróval". Naponkint rongyosan támolygott, huia-hozó gyerekhad kisérte, ütött-kopott katonaköpenyét rángatva, gúnyolódó rigmu».okaí visitotiak a fülibe : öreg Dani I Bolond Dani I Tud-e még kend kacsintani! El-ellátogatott a .bankónyelő" lebujba, ahol a garázda cimborák addig itatták, amig a pálinka meggyulladt benne, s alkoholmérgezés vetett véget életén :k. A haldoklók lélekváltságának harangszava helyett a Bábi lány rézitcéjének pengése volt a búcsúztatója. Egészen más vivásu tipus volt a másik rókusi csizmadia, az öregebb Gabara Vince (nen tévesztendő össze fiával, a hasonló nevü szegedi festővel), szerette s bort, de módjavai és józan eszét nem itta meg és ilyenkor sziporkáztak tréfás, humoros kiszól fsai a legvidámabban. Furf ngos és örökké tréfálko ó ember volt teljes életében. Leleményes felültető és mindenkit kijátszó pajzán termés-étéről volt ismeretes városszerte. A Bach korszakban a katonai kvártélymester a rókusi nagy utcán lakozó özvegy Gabara mesterhez vasas németeket kvártélyozoft be, éppen akuor, amik ir egy falat főznivaló se volt a háznál és megparancsolta, hegy főzzön a