Szeged, 1923. július (4. évfolyam, 146-171. szám)

1923-07-29 / 170. szám

Sieted, m'-M iuhu- '-'Q A magyar kölcsön ügye a kisántánt konferenciáján. A kisántánt külügyminisztereinek értekezlete szombat délelőtt kezdődött meg, amikor a külügyminiszterek Duca román külügyminiszter elröklésövel tanácskozásra ültek ö*sze. Az értekezlet után a konferencia résztvevői a román külügyminiszterhez voltak hivatsjosak ebédre. A tárgyalásikat vasármp délelőtt folytatják. Ezen a napon a konferencia résztvevőinek tiszteletére a román udvar ad ebédel. Vasárnap délután a vidék megtekintését tervezik. Este a rotrán miniszteielnöknél lesz diner. A diner után hangversenyt rendeznek. A konferencia hétfői tanácskozása után a román trónörökös ad reggelit. A konferencia alkalmával a kiküldöttek a román petróleumvidéket is megtekintik. Héifőn este ismét a román külügyminisztérium rendez dinert. A Cseh Saj óiroda jelenti: dr. Benes cseh ktll ügyroiniszter ma reggel megérkezeti Sinsjába. Déle ő t 11 órakor dr. Benes, dr. Nincsics és Duca külügyminiszterei előzetes megbeszélést folytattak. Dalben 12 órakor Brnes kihallgatáson jelrnt m g a királynál és ez alkalommal átnyuj'oita királynak a cseh fehéroroszlán rendjelet. U ána Bmianu minissferelnöknél ebéd volt. A konferencia első tan.-c kozását délután 4 órára tűzték ki, amelyen a három külügyminiszteren kivül Bratiaru is részt vett. A tanácskozást vasárnap délelőtt folytatják. A hivatalos olasz Volta-ügynökség ugv értesül, hogy a fingjai konferencián a kisántánt változattanul fenntartja Magyarország irányúban való védelmi jellegit, mégis reális mericgele® tárgyává f> gja lenni, hogy helyes lenne e, ha távol tartaná magát Migyaror&zág rekonstrukciójának munkájától. A prágai Narodni Politika a sinajsi konferenciáról irt vezéreidében ismerteti a konferencia mpját. amelyben a lap szerint ujabb tételt iktattak De, nevezetesen a magyar kölcsön kirdését. Szó v»n a zálogjogok fe fuggeszteséröi, amely elsősorban érinti a kisántántot. Magyarországra a kisántánt nyomást akart gyakorolni a nsgyántánt utján, a nyugati hatalmak körér en folytatott propagandája ÉS Cs*zekötte é^ei stgit égével. A iap szerint Magyarország, miko ben épséjíét veszélyezteti, most azon kérelmező szerepét j itsza, aki egyszer koldul, egyszer fenyege özik és másokt I kér karhatalmat arra, houy politikáját megvédelmezhesse. Mint Belgrádból jelentik, Massaryk elnök augusztus 20 án Pozsonyba u'azik, ahová a kisántánt külügyminiszterei is elmennek, de az is meglehet, hogy a román és a szerb király is SZHüfall __ 3 odautaznak. Ezen a hármas találkozón döntő általános, főkípgn azonban Magyarországg fontosságú elhatározások történnek a kisán'ánt ' szemben követendő politikája ügyében. Nem enyhült a németországi helyzet. Berlinből jelentik: Már ma is megállapítható, hogy a német szociáldemokrata párton belül felülkerekedett az a felfogás, mely a Cunokormánnyal szemben való erélyes ellenzéki magatartást követel. A demokrata pártban éi a néppártban is nagy az elkeser dés a Cunokormány ellen. Ma ugyan még nem követelik nyiltan a kormány bukását, e-nek oka azonban tisz án csak az, hogy nem tudnak utódot állítani. Annyi bizonyt s, hogy a birodalmi gyűlés ülésszaka nagyon viharos lesz és a belpolitikai helyzetet minden esetre tisztázni fogják, A birodalmi gyűlés szünidei ülésszaka valószínűleg augusztus 9-én vagy 10-én kezdődik és a j lek szerint a kormányválság jegyében indult meg. A kormányzatnak az az intézkedése, hogy úgynevezett Ruhr-adót vet k', álta'énos véleméry szerint már elkisett. A centrum párt, mely eddig a kormánynak a legmegbízhatóbb támasza volt, most a Germania hasábja n nyiltan hadat üzen Cunonak is a kormányzat teljes csődjéről beszil. A német birodalmi kormány a birodalmi elnök elnöklétével foglalkozott a német gazdasági inség ellen irányuló intézkedésekkel, melynek során több uj adójavaslatot fogadtak el az infláció korlátozása céljábó'. A birodalmi elnök és a birodalmi kormány kiáltványt bocsátottak ki. A kiáltvány utal arra, hogy az állami rend ellen intézett támadásokkal a helyzetet nem leh?t megjavítani. Figyelmezteti az egész lakosságot, hogy folytassa mindennapi munkáját, mert csak kitartással lehet a válságon enyhíteni. A kommunista párt tegnap este Nagy-Berlinben tizenhét gyűlést tartott. A gyűléseken állást foglaltak az anhfaEcistanap megtartása ellen kiadott több tilalom eilen. Valamennyi gyűlésen határozati javaslatot fogadtak el, amely követeli a tilülom felfüggesztését. Fogadalmat lettek, hogy a fascista szervezeteket leverik mindenütt, ahol csak találják. A jegy néltüii kenyér árát hétfőtől kezdve kilónként 50.000 márkára emelték fel. Hétfőn adják át a francia-belga együttes választ. A Quai d'Orsayn nem erősitik meg ajokat a hirtkei, melyek a párisi miniszteri találkozóról szólnak. A külügyminisztériumba kijelentetlék, hogy a belga válaszjegyzék még nem érkezett meg, de bizonyos, hogy Belgium külön választ *d át Londonban, mely teljesen azonos lesz a francia válaszjegyzékkel. Hivatalos közlés szerint a francia választ Londonban vagy szombat este, vagy vasárnap nyújtják át. Arra a kérdésre, vájjon igaz-e, hogy Anglia az egyik okmányban kétségbevonta a Ruhr-akció jogosságát, a Quai d'Orsayn feitérőieg válaszolnak. Hozzáttszik, hogy hí Anglia v>ióban ily okmányt ntujiana at, Poincarénak nem kerülne nagy fáradságába, hogy a Ruhr-akcő jogosságát a versaiil si szerződés alapján kimutass?, érveket pontról-pontra megvizsgálta. A francia jegyzéket tegnap Brüsszelbe küldték és ma várják Parisba a belga okmányt a megjegyzések kölcsönös megtétele végett. A két okmány ezután együtt megy Londonba. A R:ufer-iroda éneklése szerint még nem érkezett végleges értesítés, de azt hiszik, hogy az angol jegyzékre a francia és belga nagykövet héifőn adják át a londoni külügyi hivatalban kormányaik válaszát. Átalában azt hiszik, hogy mind a két jegyzék teljes nyíltsággal és nyomatékosan megtagadja azt, hogy Németországgal a pssBziv ellenállás folytatása közben megbeszélést kezdjenek. Mindamellett azt gyanítják, hogy a belga jegyzék a garanciák és a jóvátételi összeg kérdésében közeledni fog sz angol állásponthoz. A francia jegyzék alkalmasint bővebb információkat fog kérni egyes pontokra nézve az angol kormánytól. A Matin értesülése szerint a francia és belga jegyzék hü marad a Ruhr politika eddigi alapvonásaihoz, vagyis újra hangoztatja, hogy Németországgal csak akkor tárgyalnak, ha a passzív ellenállást feladja, a Ruhr-vidéket pedig csakis a német fizeté e* arányában üriti ki. Brlgium és Franciaország f Ifogása megegyezik abban, hogy nem szabad kapitulálniok Németország e'ött. A Petit Párisién ugy véli, hogy megcáfolhaja azokat a híreket, melyek az Angliához intézendő famcia válaszjegyzébröl szólnak. E hirek s érint a francia válasz a Németországhoz in'ézendő angol tervezettel szemben egy ellentervezetet tartalmaz. A lap szeiint Poincaré nem fogja megkísérelni, hogy ilyen ellentervezetet dolgozzon ki. Poincaré azon a véleményen van, hogy mindenek elölt az angol khérőlevél által felvetett általános kérdésekre nézve kell megegyezni. Poincaré az angol kísérőjegyzéket tüzetesen á tanulmányoz a és az angol német katonáknak. Gabara erre kikereste a leges rbultabb és legcsirizesebb kaptafáját és azt savan>u lében, mint a véres gömböcöt szokás, feltálalta a németeknek, akik hiába döf ködték bele bicsakjaik t. Mindeni* döfésre eleim rült a barna lében és újból felbukkant, de sehogyse akart fölhasadni és szalonnás, véies kását ontani. — „Mi vanszt ez, te Qossut kutya?* — kérdezte a káplár. — Látod,(ha szömöd van, hogy kispáianyja (igy is hijják szegedi nyelven a véres, kásás gömböcöt), de ezt már a küszöbről válaszolta és nem mert addig hazamenni, ameddig a kürazirok nála volt k. Komája volt Császár Jóska timármester, s a két vén boros bütykös örökösen évelődött, kötődött egymással. Egyszer Császár Jóska timármester ebédre hitta Gabarát és durbincsos káposztát adott neki, mert tudta, hogy Gabara ki nem állhatja a durbincsot, keszeget és kárászt, mert mindig attól félt, hogy megfullad a szálkától. Gabara oly módon tromfolta vissza, hogy volt egy vén, sán a gólyája, amit fiók korában Vince gyerök leütött a fészekről és az ebédre visszahívott Császárnak a levágott gólya nyakából főzött paprikást tálalt fél, mert Ciászír fogatlan ember volt és nem szeretett a rágós és csontos falatokkal vesződni. — De hosszú nyaka volt a csirkédnek? — Az há*, csak mög né ijedj, hí majd elkezd kelepölni benned. Eteinte a koma sehogyse értette, hogy miért kellene őbenne kelepölni a csirkepaptikásnak, de miu'án Hanzit, a sárga gólyát, többé nem látta az udvaron, csak akkor lepte meg a világosság, hogy miért volt Gabara csirkéjének hosszabb nyaka, mint más tyúk fiának. Egyébiránt Gabara a némöt világban a város törtenetébe is belekerült. Egy izben éjfél után kapatosan bandukolt haza felé a marstéri Csöpörke tóba nyúló félszige en fekvő és Velöncének titulált korcsmából — amelyet, mellesleg szólva, börbajuszu borkeresztelője után .bajusztalan kocsmának" is gúnyoltak — és előbb a Színtér-(Pulc)-utcában fölverte álmából az öreg Méhesnét, hogy „jaj, mindjárt möghalok kedves sógorasszony 1" — mire a jószívű öreg néni ijedten nyitott neki ajtót: „no mi baja kendnek sógor?' Erre Gabara a jajgatást ne vetésre fogta: „galambom Méhesné, nagyon viszket a lapockám, vakarja mög, me' nem érö n ell" — „Vakarja a nehézség I vén akasztófáravaló" — és nagy dohogva becsapta az orra előtt az ajtót. Ezen exkurzió után a rókusi nagy utcára ért, ahol torkaszakadtából szidta a Császárt, hogy huncut, akasztófáravaló ... rabló ... csaló ... Ezt azonban a plébánia előtt posztoló kétfejű sasos fisaku zsandár főbenjáró, fölsé^sértö vétségnek találta, nyakonfogta, a várba hurcolta a rugkapálózó Gabarát, ahol men'en a kazamátába csukták, a nehéz rabok közé. Másnap s várkomandáns a megalakított haditörvényszék elé citálta. — Hogy merted a császárt szidni, hogy akasztófára való és csaló? — Mert az isi — Ejnye, te Gossuth petyár, ezért kötél és golyó a tiedl A katonaorvos más vé'eményben volt. — Te vagy egy baland és spitálba kell csukni. — Van én neköra magamhoz való eszöm. — Hát akkor, te kutya, miért mondod, hogy a császár csaló? — Mert eltagadta a 600 pöngőmet. — Micsoda hadszász pengedet ? — Amit kölesén adtam neki. Megint összenézett a haditörvényszék, hogy csakugyan bolonddal van dolguk. Mégegy kérdést kockáztattak: — És miért adtál te a császárnak hadizász penget ? — Mert Harcz Jani nem adta ki neki az ökörbűröket péz nélkül. Világosság kezdett derengeni a haditörvényszék legkisebb tagjának, egy zöldnyaku magyar gefrájter fejében. — Hát osztán melyik császár volt a? — Hát Császár Jóska, a komám, a timár, az akasztófára való, itt van a kontraktus nálam, még is letagadta az adósságot. Iszonyú dühbe jött erre a generális, és képiből kikelve, ráordított Gabsrára: — Eltakarodj, te részeges petyár és ne merj többet a császárt az utcán szádba venni 1 Fia, a hires Gabara Vince, szegedi festő, éppen olyan futfangos, nagy képi volt, mint az apja, csakhogy mivel művészről van szó. azért róla kulturált modern kifejezés szerint azt mosdjuk, hogy nagy bohém volt. Erril a félben maradt, nagy tehetségű művész emberről, akiben apjának humora és csalafintasága,