Szeged, 1923. július (4. évfolyam, 146-171. szám)

1923-07-29 / 170. szám

Etgyes sagásts ára 50 korona Szerkesztőség és kiadóhivatal: KOlcsey-utca 6. (Prófétanálló, I. emelet 6.) Telefon 18-33. A .Szeged" megjelelik bétfő kivételível minden nap. Egyes szám ára 50 korona. Előfizetési árak: Egy Mnapra Szegeden 1000,Budapesten és vidéken 1050 kor. Hirdetési árak: Félhasábon 1 mm. 14, egy hasábon 24,másfél hasábon 36 K. Szövegközi 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés 12, kövér betQkkel 24 K. Szövegközti közlemények soronként 250 K. Ny ilttér, családi értesítés 250 K. Többszöri feladásnál árengedmény IV. évfolyam. Szeged, 1923 julius 29, VASÁRNAP. 170-ik szám. Az ősember. Budapesten tegnap este a csendes és előkelő Vár egyik sok évszázados utcájában meggyilkoltak egy nyolcvanhárom éves öregembert. A gviihos azalatt a két-három perc alatt, mig a kihslt budai u<ca csendjét nem verte fel egyetlen járókelő cipőjének kopogása és a ritkásan elszórt villanylámpák rejtelmes félhomályát nem (ette vi ágosahbá egyetlen kivilágosított ablak ragyogása, barbár módon végzett az aggastyánnal : borotvával egyetlen vágással elmetszette a szerencsétlen ékszerész torkát. A rendőri nyomozás természetesen haladéktalanul megindult a gyilkos után, de dacára annak, hozy voltak, akik beszéltek is azzal a három férfival, akiknek egyike oly barbárul végzett Ottó Lajossal, a nyomozás még mindig homályban tapogatódzik. A gyilkosságot az teszi még rejíéljesebbé, hogy nem tudják, mi lehetett a gyilkosság oka, hiszen a meggyilkolt ékszerésznél sem nagyobb Összeg pénz, sem semmi más értékes tárgy nem volt, ami legalább a rablót yílfcossági kisérle* valószínűségét indokolh tná Szeírélyes bosszúról is aligha lehetett szó, hiszen a nyolcvanhárom éves öreg ur az emberektől teljesen visszahúzódva élt csendes, várbeli Uká&án. És itt kapcsolódik bele a rendőri nyomozás szálaiba egy olyan momentum, amely a szürke rendőri krónika hasábjairól kikivánkozik és megérdemli, hogy még akkor is vezető helyen foglalkozzanak vele, ha holnapra sz egész feltevés meg is dőlne. Akadt ugyanis egy tanú, aki azt vallotté, hogy tud arról, hogy van valaki, aki már bóns>pok óta azzal fenszik le és azzal ébred fel, hogv vájjon él»e még a patriarcbák korát eiért Ottó Lajos és ha azt kapja viaszul, hogy még él, nem mulasztja el megkérdezni, hopy utyan meddig várat még magára a csontkezű Halál és miért nem vitte el már régen az öreget ? Ei a tanú azonban még tovább is ment vallomásában és kifejezte azt a gyanúját, hogy *z, aki ilyen nagyon várta és kivánta a galambősz ékszerész halálát, talán nem maradt meg a puszta kívánságnál, hanem tovább is ment egy lépéssel, feleúton elejbe ment a nagyúrnak és odavezette Otó Lajos küszöbéhez. A gondolat egyenlő a tettel, mosdja a Szent Könyv és valóban nehéz volna sokkel enyhébben elbitálni azt, ha csak kivánta az aggastyán halálát sz oly türelmetlenül várakozó, vagy pedig tényleg kezébe is vette a végzetes borotvát, ha a kívánság, vagy az esetleges tett indokait vizsgáljuk. Mrrt aki ezeket vallotta, nem mond sem töobet, sem kevesebbet, mint hogy Ottó Lajos elmúlását azért kivánta és esetleg azért i> idézte elő a türelmetlen várakozó, mert sehogysem győzte kivárni, mikor szabadul már fel végre a nyolcvanhárom esztendős órás lakása abban a csendes budai utcácskában, ahol tegnap elérte a végzete. A régi, boltozatos budai ház hüvtts két vagy három szobája olyan ellenállhatatlan vágyat kellett volna e szerint a tanúvallomás szerint egy emberben, egy európai, egy kulturemberben, hogy nem tudott ellsntállni annak és a lakás, i az odu, a barlang u áni vágy gyilkos fegyvert ] nyomott a kezébe és elment megsietíe»ni a^t, ] aki olyan sokáig váratott magára hiáb-?. Érdemes : elgondolkodni ezen, mert a rendőri krónikán es j ez a két-három szürke sora többet fog megmagyarázni évezredek múlva az utánunk következő emberiségnek a nagy háborúról és az s?t követő fekete évekről, mint az adatokkal és dokumentumokkal telitömölt könyvtárak ezrei. A Szent Anns-utcai gyilkosság fogja bizonnyal legvilágosabban mutatni azt az erkölcsi T>élyponto% melyre az utolsó kilenc év sülyesztcte az emberiséget, még e.Kkor is, tia kiderül, hogy az öreg órásmestert eset eg egészen más okok miatt gyilkolták is meg, mert magabanvéve az a tény, hogy valaki cs<>k gondolhatott is ilyesmire, hogy akadt rendőrség, amelyik nem csukatta az ilyen vádat emelőt azonnal a bolondok tornyába, hogy voltak újságok, melyek nem tattották képtelen agyrémnek az ilyen borzalmat, hanem megírták azt és hogy végül olyan az emberiség a huszadik század harmadik dekasóban, hogy minden csodálkozás nélkül olvasta, hogy mindez Budapesten, Európa egyik nagy metropolisában, kul uralt es civilizált fehér emberek városában történhetett meg és nem a v« d piipuák és maorik között, az magában is eleget beszél arról, hogy hová is juttatta az emberiséget a négyéves világégés és az azt követő még szomorúbb öt év. Tegnpp arról olvashattunk, hogy négy gyermekével öngyilkos akart lenni egy asszony, mert nem volt lakása és m* arról irnak a tápok, hogy gyilkolt valaki a lakát, miatt. Ennél szomorúbb krónikát el sem tuouik képzstni, hiszen eddig legfeljebb regényekben olvashattunk hasonlókról, de olyan r?gény?kben, melyek az ősember, a nyersnus;evő, kőb itával harcoló, tüzet nem ismerő pithecantropusok világában játszódik le, akik orvul, lesből gyilkolták le fél majom, fél ember testvéreiket, hogy barlangodujukat igy megszerethessék. A világháború, ugy látszik, ebbe a korba vetette vissza az emberiséget, hiszen erkö cs és gondolkodás tekintetében valóban nincsen sok különbség a legnapi gyilkos és a százezer év előtti ősember között. Az indemnitás részletes tárgyalása. (A Szeged budopesti tudósítójától.) Az indemnitás álir-lános vitája véget ért és a keddi ülésen a-oknak a képviselőknek záróbeszédére kerül a sor, akik a vita folyamán határozati javaslatot terjesztettek be. Több határozati javaslatra vonatkozólag többek között a tisztviselőkérdésben előterjesztett és az általános titkos választójog törvénybeiktatására vona'kozó ellenzéki javaslatra ellenzéki o dalon névszerinti szavazást kérnek. Egyébként igen érdekes házszabály vitára van kilátás, alkalmasint a keddi ülésen. Kedden osztották ki ugyanis a képviselők között azt a két pótszakaszt, amelyeket a pénzügyminiszter az indemnitási javaslatba be akar vetetni. A pótszakaszok adóvalorizációs intézkedéseket tartalmaznak. Az ellenzéki képviselők méltánytalanságnak tartják, hogy a pémügyminiszter csak mcst, a vita végen gondoskodott az uj szakaszok pótlásáról és ezzel elütötte őket attól a joguktól, hogy a szakaszokban foglalt kérdésekkel már Ü bizottságban, illetve az általános vita keretében foglalkozhassanak. A képviselők a házszabályoknak keretében fognak tiltakozni & pénzügyminiszter eljárás* ellen. A föléreformnovella ügye. A rendes heti minisatertanács tegnap eimared>, nert a kormány tagjai a Házban voltak elfoglalva. Bethlen gróf miniszterelnök ma délutánra szBkertekezletet hivott egybe a földbirtoknovella végleges megszövegezésére. Eddig hét ilyen bizalmas szakértekezkien tárgyalták a novellát és a tárgyalás eredményéhez képest Nagy Emil igazségügymtniszter, Schandl Károly földmivelésügyi államtitkár és Börc*ök Andor, az OFB másodelnöke megszövegezte a földreformnoveílát. A mai értekezleten a vígleges szövegezést elfogadták és a kormány a hétfői minisztertanácson fogja tárgyalni a novellát. Nagyatádi S/abé Utván még a nyári szünet előtt beterjeszti a nemzdgyülcsen, de a Ház csak ősszel fogja azt tárgyalni. Kállay Tibor pénzügyminiszter és Bud János közélelmezési miniszter ma délelőtt a korona esése folytán beállott helyzettel kapcsolatos tten dőltről tanácskoztak és megvitatták a kivitel módozatait. A hatósági llsztellitás. A vidéki polgármesterek dr. S<pőc* Jenő budapesti polgármester vezeiése alatt kedden délben küldöttségileg tisztelegnek Bethlen István gróf miniszterelnök, Rakovszky Iván belügyminiszter, Kállay Tibor pénzügyminiszter és Bud János közélelmezési miniszier elöl*, a*:*et arra kérnek, hogy a hatósági lisztellátást az uj gazdasági évben is adják meg a közsegélyben részesülőknek és a városi hatóságok által teljesen szegényeknek nyilvánítottaknak A hatósági lisztellatás tervbe vett uj szabá.yozása ugyanis ezeket a kategóriákat kihagyta az ellátásra szorulók soráböl. Szilágyi Lajos és a KANSz. A nemzetgyűlés pénteki ülésén a pénzügyminiszter beszéde közben Szilágyi Lajos egy köiheszóiásb^n feltételesen ugy tüntette fel a KANSz vezetőségét, mintha az a KÁNSZ érdekeit nern kípv selné kellőképen. A KANSz vezetősége ebben ez irányban felvilágosításért fordult Szilágyi Lajoshoz, aki a következő nyilatkozatot tette: — A KANSz veTe'őségét őszinte sajnálatomra a pénzügyminiszter hozta vitába, amikor arról akarta meggyőzni a nemzetgyűlést, hogy a fizetési özszegek az érdekeiteket is ki fogjak elégíteni. É> jól tudiam, hogy a feu orolt összegeket a KANSz vezetősége nem tarthatja kielégítőnek, éppen ez okból állítottam éére az egész kérdést, melynek eredményeként nagyon is megnyugtat a KANSz-nakés dr. Javoroiczki J nőnek, a KANSi főtitkárának a mai lapokban megj lent nyilatkozata. Bizton remélem ezek után, hogy ugy a KANSz a maga utján, mint mi a parlamentben zavartalanul folytathatjuk a söz érdekében megindított akciónkat. A KANSz vezetősége jóhiszemüs'égéiien és lelkiismeretében nem volt okom kételkedni. Nagy Emil büntetőjogi reformja. Nagy Emil igszságügyminiszter — mint már jelentettük — elkészült a büntetőnoveila javaslatával. Nircs még két hónspjs, hogy Nagy Emil elfoglalta az igezságügyminiszteri széket és e rövid időszakon beiül valóban olyan reform javaslatot do'gozott ki, an.ely radikdtizmus tekintetében példa nélkül áll, sajnos azor ban, példa néikül ail ama merészség tekintetében is, cmt-ilyel köz- és magánjopokhoz — hozzányúl. Az igazságügy minisztrr olyan szertelenségekbe tévedt, amelyek juvaslatának nemcsak legélesebb kritikáját, hanem e javaslatnak törvényerőre való emelkedése ellen élet-haiá' harcot Jognak provokálni. A javaslat három részből áll. Az anyagi jogi rendelkezésekbél, az eljártai rendelkezésekből ét a vegyes rendelkezésekből. Az anyagi jogi rendelkezések elsősorban az eddigi, úgynevezett mellékbüntetéseket szigorítják. Metlékbüntetesszámba ment eddig a politikai jogok gyakorlásának felfüggesztése. Ezentúl ez a kövei-ező következményekkel fog járni: politikai pártnak, egyesületnek, vagy szervezetnek működésében az illeti részt nem venet, politikai jellegű gyűlést nem rendezhet, össze nem hivhat, ilyenen fel nem szólhat, politikai lap tzerkesztöje, ki• adója vagy állandó munkatársa nem lehet, saját családi -vagy irói neve alatt politikai tartalmú közleményt sajtó utján közzé nem lehet. Aki e tilalmat megszegi, büntettet követ el és károm évig terjedő börtön a büntetése. A lázadás büntetése öt-tíz évi államfogház. A lázadás uj kreációja, hs valaki ennek véghezvitelére összebeszél, mozgalmat kezdeményez vagy egyéb előkészületet tesz. Két-öt évi államfogház jár érte. A legutóbbi ceglédi eset találja meg büntetőjogi kodifikációját az itt következő rendelkezésben: Aki népgyűlésen, csoportosuláson vagy zavargás alkalmával a h-tóság felhívásának, intézkedésének, mely a csoportosulás feloszla-