Szeged, 1923. július (4. évfolyam, 146-171. szám)

1923-07-28 / 169. szám

Stéged, 1928 julina 28. hogy az eredeti fWdreformtörvényt novelláris uton módositani kell abból a célból, hogy a földreform körül az eljárást gyorsítsuk és hogv a törvénynek bizonyos hibáit kiküszöböljük, Ebből a célból a kormány a novellát a legrövidebb idö alatt be fogja terjeszteni. Amikor ebhez a kérdéshez szólok, két dolog van, amelyet megjegyezni kivánok. Az egyik az, hogy a földreformot igenis becsületesen, az eredeti szellemben akarjuk végrehajtani. Éppen ezért kifogásolhatjuk azt a hangot és módot, ahogyan egyes képviselők ezt a kérdést itt a Házban kezelték. Olyan országban, ahol a magántulajdon alapján állunk, ahol a magántulajdon szent, nem lehet azt mondani, hogy a föld azé, aki megműveli, mert ha ezt mondjuk, ezzel a kisbirtokostól is elvitatjuk a föld tulajdonjogát, aki azt cselédeivel megműveli. A földreformtörvény 1. §-a azt mondja, hogy senkinek ebben az országban személyi igénye nincs a főidre, mert ha van, akkor igénye van a kabát ómra, az aranyórámra. Szakáts Andor beszédében azt mondotta, hogy a nagybirtokososztály hazaáruással szerezte a földet. Én is megállapítom a történelmi igazságot, de nem abban a mértékben szögezem le a dolgot, ahogyan azt Szakáts tette. Ha valaki azt állitji, hogy egy egész osztály hazaárulással szerezte a főidet, akkor az nem egyéb izgatásnál. Akarunk Ipart, vagy nem. Még csak az iparpártolás kérdéséről akarok szólani. Gaál Gaszton azt mondotta, hogy mi az erőszakos iparpártolásnak fel akarjuk áldozni az agrártársadalmat. Nagyon csodálkozom, hogy éppen ő mondja ezt, aki annak idején harcot folytatott az Ónálló vámtarifáért és most azt követeli, hogy a kormányzat bizonyos rendszabályokkal lépjen fel az ipar ellen. Tisztában kell lennünk azzal, hogy vagy akarunk ipart, vagy nem. Ha akarunk, akkor magunkra kell vállalnunk azt, hogy átmenetileg a mezőgazdaság érdekeit háttérbe szorítsuk, ha pedig nem akarunk, bizonyára elkerülhetjük a megterheltetést, melyet a vámok rónak a mezőgazdaságra és akkor olcsó lesz itt a nyersanyag és drága az ipari termék. Meg kell válogatni, hogy milyen iparról kell gondoskodni, de azt hiszem, hogy ebben az országban igen sok ipar létesítésének van meg a lehetősége. Szükkeblüségnek tartanám a mezőgazdaság részéről, ha ezek fejlődését el aksrná zárni azon kevés áldozat miatt, melyet vállaira kell venni. Bethlen bízik a külföldi kölcsönben. Foglalkozni kívánok a külföldi kölcsön kérdésével. Rassay azzal vélte a külföldi kölcsön ügyét e/intézettnek, hogy a magyar kormány azt állította, hogy külföldi kölcsön nélkül ezt az országot talpraáliitani nem lehet, ha tehát ez igaz, akkor ez igaz volt három év előtt is és nagy politikai mulasztás volt, hogy a kormány már nem három év elölt kért kölcsönt. Ha három év előtt fordultunk volna a jóvátételi bizottsághoz kölcsönért, amikor a kérdés még nem volt rendezve és előkészitve, egészen bizonyos, hogy határozott visszautasítást kaptunk volna, sót egyenesen provokáltuk volna, hogy Magyarország részére nagy jóvátételi összeget állapítsanak meg. A külföldi kölcsönt nézetem szerint későbbi Időpontban bizonyára meg fogjuk kapni. A legutóbbi várakozás ideje alatt, mely Párisból visszajöttünk óta eltelt, olyan jelenségeket tapasztaltam, melyek alapján kimondhatom, hogy a helyzet javul és ma jobban bízom, mint ahogyan bíztam egy hónappal ezelőtt is. jA kisántánt é« a kölcsön. Azt tapasztaltam, hogy külpolitikai helyzetünk az ellenzék részéről sok tekintetben teljesen hamis megvilágításban részesül. Azt mondották, hogy helytelenül kezdtük a külföldi kölcsön akciót, nem a nagyhatalmakhoz kellett volna fordulni, mert a magyar politikai orientáció számára itt a kisántánt. Azt mondta Peidl képviselő ur, hogy a helytelen kül- és belpolitika az oka a kisántánt létrejöttének. Nem tudom aláirni azt, hogy a kisántánt azért jött létre, mert a külpolitika tekintetében nagyhatalmi mániába keveredtünk bele és hogy ez a kormány kacérkodott a Habsburg-dinasztia és Károly király restaurálásával. Azt hiszem, hogy a kisántánt akkor is létesült volna, ha nem ez a kormány, hanem a Teleki-kormány, vagy annak elődje volna a jeSZEGED lenlegi kormány helyén, vagy Peidl képviselő ur ülne a miniszterelnöki székben. Azt hiszem, hogy kölcsönhöz csak akkor juthatunk, hogyha a nagyhatalmak, elsősorban Anglia teljes mértékben be fogják látni, hogy a saját érdekük is Magyarország talpraállása és ebben a tekintetben a kisántánt érdekeit nem részesitik továbbra is előnyben a mi rovásunkra. Nem értem tehát azt a sürgetést, melylyel az ellenzék a kormány részéről a kisántánttal való megegyezést ki akarja sürgetni. Azt hiszem, legalább is ezekben a külpolitikai kérdésekben és legalább ezekben a nehéz órákban, melyekben a nemzet ma keresztül megy, össze kell tartanunk és nem szabad ezekből a kérdésekből egymás ellen fegyvert kovácsolnunk. Kérem az indemnitás elfogadását. (Éljenzés és taps a jobboldalon és a középen). Az elnök az ülést délután háromnegyed ötig felfüggeszti. A délutáni ülésen Örffy Imre előadó reflektál Strausz felszólalására. Kállay a pénzügyi kérdésekről. Kállay Tibor: Mindenekelőtt arra a kéidísre válaszolok, hogy miért nem vezettem bs az indemnitás vitáját expozéval. Az indemnitás vitáját ezelőtt sem volt szokás programot kifejtő miniszteri beszéddel bevezetni. Az elmúlt időben legalább nagyjában sikerült kiépíteni ad ninisztrációs rendszerünket és oly kiépített szervezet felett rendelkezünk, amelyre nagyobb program megoldását is nyugodtan rábhhatnank. Az adók tekintetében vannak bizonyos teendői, különösen a kö>ségi adók tekintetében. E tekintetben törvényjavaslatot is kivánok a nemzetgyűlés elé terjeszteni. Sok szó esett azokról a kötelezettségekről, amelyek a külfölddel szemben terhelnek bennünket. E tekintetben már javult a helyzet. Megkötöttünk több szerződést Franciaországgal és Belgiummal, amelyek a hátralékos tartozások rendezésére vonatkoznak. Hosszabb időn keresztül tárgyaltunk a cseh állammal is, hogy rendezzük a gazdasági és pénzügyi kérdéseket, amelyeket a trianoni szerződés falvetett. Eztk a tárgyalások bár nem vezettek teljes eredményre, de sikerült velük elérnünk, hogy a függő pénzügyi kérdések tekintetében öt olyan egyezményt kötöttünk, amelyek legalább egyelőre rendezik ezeket a kérdéseket. Innsbruckban tárgyaltak az összes érdekelt utódállamok képviselői a hitelezőkkel és a megállapodás lényegesen leszállítja azokat a terheket, amelyeket a háború rótt az egyes államokra. A jóvátétel veszedelme még semmikép sem mult el fejünk felett. Mindenesetre eljutottunk odáig, hogy abból a határozatból, amelyet legutóbb a jóvátételi bizottság hozott, kiolvashatnak vélem azt, hogy Magyar -rszágtól jelenlegi gazdasági heiyzetébt tőv^deli szolgáltatást nem követelhetnek. A üibidí kölcsön kérdésében is továbbra juionunk. Rímélem, hogy az a beállítás, amely ezidíszermt az európai vezető államf Makat vezeti, tettekben és gyakorlati eredményekben is rövidesen jelentkeznifog. Beruházások. Át kell térnem arra a problémára, hogyan látjuk a pénzügyi és gazdasági helyzet jövő kialakulását. Leginkább deflációról és inflációról hallok beszélni. A magam álláspontját ebben a tekintetben már nem egy alkalommal leszögeztem. Foglalkozni akarok azokkal az észrevételekkel, hogy a kormányzat nem gondoskodott eléggé a hasznos beruházásokról. Bátor vagyok rámutatni arra, hogy a dunai kikötő építését, melyet már békében tervbe vet ek, francia töke bevonásával megkezdtük. Építettünk kaszárnyákat, megyei székházakat és követségi épületeket. Honvéd kaszárnyáké is építünk és azokban a munkálatokat tovább folytatják. Főleg a lakásínség enyhítése célából folynak építkezések. Megállapodást létesítettünk az érdekeltségekkel arra nézve is, hogy a lakásínség megszüntetésére a maguk részéről is emeljenek épületeket. Foly atjuk a vízszabályozási munkálatokat. Kölcsönöket adunk azon társulatoknak, melyek hozzánk fordulnak. Lőporgyárat létesítünk. A Jegy Intézet és a hitel. A pénz értékének hanyatlása és tökeszegénységünk folytán az uóbbi időben az Állami Jegyintézet lett egyetlen hitelforrásunk. A Jegyintézet nem arra való, hogy a hiteleket nyújt3 son, hanem hogy a jegyforgalmat szabályozza. Kénytelen azonban erre a szerepre vállalkozni. A mezőgazdasági hiteligények biztosíthatók a hitelszövetkezetek utján, ott kisebb emberekről van csak szó, közép- és nagybirtokosok részére is biztositható, ha olyan szervezeteket létesítünk, amelyek erre alkalmasak. Ahhoz, hogy a hiteligényeket véglegesen rendezzük, elsősorban a pénz stabilizációja szükséges. Azt az ajánlatot, hogy térjünk át a valorizációs rendezésre, nem tartom megvalósíthatónak. A tisztviselők fizetése és a létszámcsökkentés. A tisztviselői illetmények kérdésében az illetmények egységesítését kivánjuk és ezen egységesítés alkalmával magasabb fizetést kívánunk megállapítani. Ezután a változott viszonyoknak megfelelően minden hónapban foglalkozni kívánunk a kérdéssel Ha nem is állíthatom, hogy a megállapított összegek teljesen megfelelnek azoknak, melyeket a tárgyalás kezdetén elénk terjesztettek, mégis oly összegeket képeznek, amelyekbe a tisztviselők szervezete a maga részéről is belenyugodott. A kormány minden hó második minisztertanácsában foglalkozik ezzel a kérdéssel s a ko.ona leromlásának konzekvenvenciáit is levonja és a változott viszonyoknak megfelelően állapítja meg azokat az összegeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a tisztviselők a változott viszonyoknak megfelelően élhessenek. Természetes emellett, hogy gondoskodni kell a bevételi forrásokról is. A bevételek forrását művelni akarjuk azzal, hogy elsősorban bizonyos egyszerűsítő intézkedéseket foganatosítunk, amikre felhatalmazást is kértünk a törvényjavaslatban. Ez a javaslat lényegesen csökkenti a tisztviselők létszámát. A fogyasztási adó tekintetében a pénzügyminiszternek felhatalmazása van arra, hogy a változott viszonyokat kövesse. Adók. E'kerülhetien az is, hogy az egyenes adóban levonjuk a változott viszonyok konzekvenciáit. E sősorban a jövedelmi és vtgyonadóra gondo'ok. Lehetetlenség, hogy az 1922. és 1923. évre azokat az összeget fizessék adó fejében, amit 1920-ban, mert akkor más volt a korona kurzusa és mások voltak a jövedelmek. Kérem a törvényhozás hozzájárulását, hogy az uj adókivetés a jövedelmi adóban csak 1924. január 1-én történjék meg. Mindezekből az a következtetés vonható le, hogy erősen alul maradok azokon a mértékeken, mint amilyenig a jelenlegi helyzet alapján el kellene mennem, ha azt kérem, hogy az 1922. évre kivetendő jövedelmi adót az 1920. évre kivetett adónak ötszörösében, az 1923. évre pedig 25-szörösében állapítsa meg a törvényhozás. Több izben hangsúlyoztam, hogy lehetőleg a szabad kivitel álláspontján állok és lefaragni óhajiok minden kiviteli korlátozást. A behozatal tekintetében nem tudok egészen ily liberális álláspontra helyezkedni. Ezen a téren szükséges fantartani az eddig fennálló korlátozásokat. Ha azt mondom, hogy a devizaközpont tekintetében változtatás szükségessége állt be, azt értem alatta, hogy oly politikát akarok előmozdítani, smely jobban megfelel az eddiginél az export érdekeinek. Egyéb vonatkozásban és különösen ami azokat a tilalmakat illeti, amelyek a korona kivitele és a koronával való manipulációk ellen irányulnak, fenntartani kívánom a szigorúságot a fennálló mértékben és mindenült, ahol szükségesnek látom, a magam részéről még szigorúbb intézkedéseket kivánok adni. ft korona leromlása. Az utóbbi napokban azt kellett látnunk, hoay a koronának igen jelentékeny leromlása jelentkezett a külföldi piacokon. Hogy itt spekuláció is közreműködik, az kétségtelen, de viszont nem volna szabad csak arra szorítkozni, hogy a spekáláció ellen mennydörögjek s ezt állítsam oda, mint egyedüli tényt, amely a korona leromlását elősegíti. Rá kell mutatni arra, hogy amennyiben belpolitikánkban olyan jelenségek mutatkoznak, amelyek a külföldön téves megítélésre adnak alkalmat, ez a körülmény semmiesetre sem járul hozzá koronánknak a külföldön való megerősítéséhez. Semmiesetre sem járul hozzá az az elkeseredett hang, amely az utóbbi időkben egyes részek őt a nagybankok működése ellen megnyilatkozott, mert a bankok elkerülhetetlen szükségesek a kapitalista rendben.