Szeged, 1923. július (4. évfolyam, 146-171. szám)

1923-07-28 / 169. szám

8 Z K 0 B D Az alsp ok, amely a korona romlására ve­zet, nagyon egyszerű : A fizetési mérleg és a költségvetés deficitje ez a két ok az, amely ma­gával hozza, hogy nincs alapja a pénznek. Az időn a tavalyinál valamivel jobb termésre szá­mithatunk és merem remélni, hogy enek foly­tán az idén is be fog következni a nyári rom­lás után a koronn őszi javulása. Kéri az indem­nitás elfogadását. Szilágyi Lajos: A közalkalmazottak nem nyuj­szanak meg a fizetések mostani rendezésében. A pénzügyminiszter félrevezette a nemzet­gyűlést. Kállay Tibor: Nem tudja, hogy Szilágyi miért mondta, hogy ő félrevezette a Házat. Felkéri, hogy rektifikálja állításait, mert ellen­kező esetben a Háztól kell elégtételt kérnie. Az elnök ezután megteszi előterjesztéseit. Napirendi javaslatot tesz. Az ülés esti 8 órakor ért véget. A város pénzügyi problémái. (A Szeged tudósítójától.) Megírta a Szeged, hogy a hirtelen drágulásnak mily.n katasztro­fális hatása van a város háztaitá?ában is. A Kálvária-utca kikövezését, illetve megrongált aszfaltburkolatának kijavítását pé'dául bizony­talan időre elhalasz'otta a város tanácsa, pedig a munkát már megkezdték, dehát nem talált fedezetet a váratlanul megkélszereíődött kö tsé­gekre. Az események különben keresztülhúztak egész sereg más számítást is és összezavarták annyira a helyzetet, hogy ma már senki sem tudja n torony alatt, vájjon mi yen meglepeté seket rejteget a ho'nap. Egyedül a fagadaimi templom (pitését nem zavarja meg ezidőszerint semmiféle komolyabb veszedelem. — Az a szerencsénk — mondotta kérdé­sünkre Berzenczey Domokos műszaki főtaná­csos —, hogy az építéshez szükséges anyagot előre megvásároltuk, a rendelkezésünkre álló pénz legnagyobb részét cementbe, mészbe, fába, téglába fektettük és igy mi már a munka­díjakon kivül alig van ki dásunk. A munka­bérek is eme'kednek ugyan, ami természetes következménye a drágulásnak, de a drágulást csak lassan követik és igy száradásainkban lényegesebb változást nem okoznak. Egyelőm tehát nem kell félnünk attól, hogy a munka megakad. A helyzet sokkal súlyosabb a város pénz­ügyei körül. Néhány nap múlva itt az elseje, amikor a főpénztárnak ki kel! utalnia a városi tisztviselők illetményeit, — körülbelül nyolcvan­millió koronái. A pénztárban jelenleg alig v;n valami készpénz és igy a nyolcvanmillió elő­teremtése pillanatnyilag a legsúlyosabb és a legsü gősebb probléma. Pénteken délelőtt a polgármester rókáig tanácskozott ebben az ügyben Balogh Károllyal és Scultéty Sándor főszámvevővel. A tanácskozás után a követke­zőket mondotta kérdésünkre: — Arról tanácskoztunk, hogyan lehetne elő­sarcolni azt a nyolcvanmillió koronát. Remélem, hogy elsejéig megkapja a város a Jegyintézet­től a e engedélyezett hatvanmillió korona folyó­szám'a hitelt és igy megusszuk majd valahogy a kritikus napot. Mivel a drágulás máró­holnapra történt, a városok rettenetes zavarba kezdenek jönni, mert hiszen jövedelmeiket nem fokozhatják a drágulás arányában. A legnehe­zebb helyzetben a főváros van, ahol csak most fizethették ki a városi tisztviselők fe'emelt rend­kívüli segélyét, amit mi már elsején folyósítot­tunk. Augusztus elseje azonban már bennünket is nehéz helyzet e!é állit, mert a fizetéseken kivül most a negyedévi negyvenszeresre emelt lakbér is esedékes. De azért remélem, hogy most se ti lesz fennakadás és zökkenő nélkül vergődünk át a kritikus dátumon. (A Szeged tudósítójától) Bizonnyára sokan emlékeznek még arra a fegyelmi ítéletre, amely­lyel a közigazgatási bizottság fegyelmi választ­mánya még a mult év októberében dr. Szakáll József volt városi rendőrkapitányt a proletár diktatúra alatti magatartása cimén állásától fosztotta meg. Szakáll József természetesen nem nyugodott meg az ítéletben, amely szigorúsá­gával általános meglepetést keltett, hanem meg­fellebbezte a belügyminiszterhez, aki most — az Ítélet kihirdetése után közel egy esztendő múlva — értesítette a közigazgatási bizottsá­got, hogy a fegyelmi választmány Ítéletét indo­kainál fogva helyben hagyja. A belügyminiszter döntése valószínűleg még nagyobb meglepetést kelt a városban, mint amilyen meelepetést maga az ítélet keltett, mert hiszen az ítélet indokolását a város közvéle­ménye cáfolta meg és igy mindenki meg volt gyŐJŐdve arról, hogy a belügyminiszter föltét­lenül helyt ad Szakáll József fellebbezésének. A fegyelmi választmány ugyanis beigazoltnak vette azokst a súlyosabb természetű vádponto kat is, amelyeket a vád képviselője, Turóczy Mihály tiszti főügyész bizonyítékok hiányában elejtett. Igy a vizsgál al során nem nyert beiga­zolást, hogy dr, Szakáll József a proletárdik­tatúra kikiáltásának a napján magát a szegedi rendőrség élére helyeztette. VaUonását, amely szerint a rendőrség vezetését Dettre János kor­mánybiztos egyenes utasítására vállalta, nem cáfolta meg senki sem. A főügyész elejtette azt a vádat is, amely szerint Szakáll József össze hivta volna a rendőrtiszteket és a legénységet és arra akarta volna rábírni öke', hogy fegyve­resen hagyják el a várost és a szovjet szolgá­latába álljanak, mert még srra sem akadt bi­zonyíték, hogy levelezett volna a felsőtany&i direktórium tagjaival. A vizsgálat adataiból egyébként nem látia a főügyész beigazoltnak, hogy Szakáll József a diktatúra alatt államellenes működést fejtelt volna ki és igy magáévé lette a főügyész is a törvényszék eljárást megszüntető végzésének indokolását, mert látszatra terhelő adat hiányá­ban vádat emelni nem lehet. azért nem indítványozott, mert a figyelmi vizs­gálat adatai szerint nem abban vé kas, amivel vádolták, hanem csak olyan fegyelmi vétséget követett el, amelynek megtorlására a másodfokú pénzbüntetés is éppen elegendő. A fegyelmi választmány az ügyész és az elő­adó referálása után tanácskozásra vanu't vissza és feltűnően rövid tanácskozás után kihirdette Ítéletét, amely szerint dr. Szakáll József nem­csak a vádiratban konkretizált vádakban vét­kes, hanem mindazok a vádak is terhelik, ame­lyeket az ügyész bizonyítékok hiányában elej­tett. A fegyelmi választmány a legsúlyosabb fegyelmi ítélet, a hivatalvesztés kimondását az­zal indokolta, hogy egy régebbi keletű belügy­miniszteri döntés értelmében a fegyelmi Ítélet marasztaló lehet akkor is, ha a vád nem iga­zolódik u. yan be, de a vádlóit szeméiye iránt a közbizalom rendült meg. Az ítélet nyilvánosságra hozása után a város társada'mának legszámottevőbb rétegeiből na­gyon sokin keresték fal dr. Somogyi Szilvejz­ter polgármestert és bejelentették neki, hogy a súlyos itélet, különösen az indokolása általános megü!közést keltett és hogy az itélet megvál­toztatása érdekében széleskörű mozgalmat in­dítanak és remá'ik, hogy a mozgalom ered ménnyel fog végződni, hogy a belügyminiszter helyt ad Szakáll József fellebbezésének, mert hiszen eddig az volt a gyakorlat, hogy a vád­inditványtiál súlyosabb figyelmi Ítéleteket a belügyminiszter megsemmisíti. Ezt a feltevést támogatta még az is, hogy a közigazgatási bi­zottság fegyelmi választmányának az utóbbi időben hozott Ítéletei nem mindig nyerték el a miniszteri megerősítést, mert azok — különösen a politikai hátterüek — a vizsgálat során be­igazolt vádikhoz viszonyítva vagy tul enyhék, vagy tul szigorúak voltak. A meglepő fegyelmi itélet ügyében annak idején kérdést intéztünk a polgármesterhez, aki a következőképen nyilatkozott: — A fegyelmi választmány ítéletét nem bí­rálhatom, mert ahhoz a felsőbb ítélő fórumon Szeged, 1923 jnlius 28 Jóváhagyták Szakáll József hivatalvesztő Ítéletét. Hivatalvesztés^ kivül senkinek sincs joga. Nem tartom azonban kizárinak, hogy az itélet indokolásába tévedés csúszott be. A jelek arra mutatnak, hogy dr. Szakáll József személye iránt nem rendült meg a közbizalom, hiszen napról-napra jönnek hoz­zám olyanok, akik megcáfolják ezt az állítást. Mint Szakáll kapitány hivatalfőnöke mondha­tom, hogy az én bizalmam sem rendült meg benne A polgármester egyébként an-yira bízott abban, hogy a fegyelmi választmány ítéletét nem hagyja jóvá a belügyminiszter, hogy dr. Szakáll József állását, amit a rendőrség álla­mosítása alkalmával első osztályú aljegyzői állássá szerveztek át, mind a mai nopig nem töltötte be, illetve nem tett előterjesztést a fő­ispánhoz az állás betöltésére. Az itélet megváltoztatásának a reménye tehát nem volt a'aplalan és igy érthető meglepetést okoz a belügyminiszter súlyos döntése. A bel­ügyminiszter döntésével a fegyelmi választmány ítélete most már jogerőssé vált, legfeljebb csak ugy lenne megváltoztatható, ha a kormány va­lami formahiba miatt elrendelné az ujrafeivételt. Értesülésünk szerint történik is majd ilyen irányú kísérleti. Korzó és Belvárosi-Moziban Szombaton, julius 28 án Vasárnap, julius 29-£n Közkívánatra!!! Göre Martsa lakodalma A legszebb magyar énekes-táncos s?keccs 3 színpadi és 3 filmrészben. Személyes szereplők: Göre Gábor biró Úr Ligeti Lajos Martsa lánya Pádly Margit Andris vőlegény Megyaszay Jetiö Locsikné Megyaszay Amália Kátsa cigány Endrey Jenő Előadások a Belvárosi Moziban hétköznap 5, a Korzó Moziban háromnegyed 8 és három­negyed 10 órai, vasárnap a Belvárosi Moziban 3 és 5, a Korzó Moziban három­negyed 8 és háromnegyed 10 órai kezdettel. ÁRGUS magánkutatö intézet szakértelemmel, szigorú disz­krécióval megbízhatóan nyo­moz, megfigyel, informál hely­ben és vidéken. 951 Iroda : Síéohenyi-tár 6. a kaou alatt. Telefon : 10—54 Telefon: I g a z g. 455. Kor^ó MOÜ! Telefon : Pénztár !l«5. Julius 28. és 29-én, szombaton és vasárnap AZ IDÉNY LEGNAGYSZERŰBB VÍGJÁTÉKA: A pekingi fruska (Napkelet lilioma) Vig történet a csodás napkelet országából 7 [elvonásban. A főszerepben: COliSTANCE TJtKMHDQE. Azonkívül; Az oroszlánkölykök Artista dráma 3 felvonásban. NHRIO HUSOmftVAt a főszerepben. Előadások kezdete: Szombaton u<lé Jután 5 "Vasárnap Ismét rendkívül magas áron brilliánst, arany, ezüst- 309 UCVíUl tárgyakat és pénzeket Mttllirkffa** ékszerész, KÁRÁSZ-UTCA 2. SZ. IVillinOIier KÉK CSILLAGGAL SZEMBEN. Szép időben" az ujszegedi ma és minden nap délután fél 6-tól a Katonazeaeiar játszit

Next

/
Thumbnails
Contents