Szeged, 1923. július (4. évfolyam, 146-171. szám)

1923-07-28 / 169. szám

Egyes sasaim ár*a 50 korona izerketztöség és kiadóhivatal: Kölcsey-utca 6. (Prófétauálló, 1. emelet 6.) Telefon 13-33. A .Szeged* megjelealk hétfő kivételével minden up. Egyes szám ára 50 korona. Előfizetési árak: Egy könapra Szegeden 1000,Budapesten és vidéken 1050 kor. 3JLIol3rX:AJ Hirdetési árak: Félhasábon 1 mra. 14, egy hasábon 24,másfél hasábon 36 K. Szövegköd 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés 12, kövér betűkkel 24 K. Sz-Fvegközti közlemények soronként 1-50 K. Ny ilttér, családi értesítés 250 í. Többszöri feladásnál árengedmény IV. évfolyam. Szeged, 1923 julius 28, SZOMBAT. 169-ik szám. Erjedés. Sohasem tartoztunk azok közé, akik vérmes reménységekben ringatták magukat és azt hitték, hogy egy-két irredenta-vezércikk, vagy néhány piaci beszéd hatása alatt Össze fog dőlni a versaillesi, st. germaini és trianoni békemű. Láttuk ugyan, hogy nagy repedések mutatkoznak azon HZ obeliezken, amelyet Clemenceau tervei szerini Párisban felállítottak, észleltük az eltentéteket, amelyek a szövetségeseket egymástól elválasztják, de tudtuk amellett, hogy o!y*n nagy anyagi érdekek szí Inak az együttmaradásuk melleit, hogy azok jó idóre erősebbek lesznek az elválasztó momentumoknál. Marakodhatnak a koncon, elégedetlenkedhetnek egymás politikájával, de végeredményben mindig találnak kiegyenlítő formulákat, mikor a volt ellenségek ügyétől van szó. A nagyántánt politikusai majdnem ellenséges hangú beszédeket mondanak egymásról, de ha találkoznak, nem mulasztják el hangoztatni, hogy szövetségük változatlanul fennáll és mindig meg tudnak egyezni Németország rovására. A kisántánt életében voltak periodutok, mikor szerbek és oláhok töltött fegyverrel állottak egymással szemben Torontálmegyében, utána mégis házassági kapcsok fűzték ö«sze Belgrádot és Bukarestet és megértették egymást, mikor a zsákmány viszontbiztosításáról van szó. Küitag gyanánt még Legyeiországot is b?édesgették a szövetségükbe, sőt volt egy időpont, mikor attól lehetett tartani, Hogv Stsmbulijszki még Bugáriát is beleviszi a Magyarországot körülzáró blokkba, melynek Benes volt a megácsolója. Ismételjük, a tömérdek keserűség mellett, amely minden magyar lélekben felhalmozódott, nem hittük, hogy ezek az érdekszövetségek máról-holnapra összedőljenek. Legkevésbé sem hittük ugyan ezeknek a szövetségeknek az örökkévalóságát, hiszen a történelem megtaníthatott arra, hogy az „örök időkre" kötött és esküvel erősített szövetségek csak arra jók, hogy előbb vagy utóbb valamelyik fél megszegje őket, de a viszonyok mérlegelése alapján arra a megállapításra kellett jutnunk, hogy a most még fennálló politikai alakulásokat nem egy meglepetésszerű esemény fogja megdönteni, hanem egy erjedési processzus fogja őket kikezdeni és lassankint szétmállasztani. Egyik országban, másik országban is szaporodnak a viszonyokkal való elégedetlenségnek az okai és megnyilvánulásai és lassan, szinte észrevétlenül kezdik ki a „nagy békemüvet", amely szolgsságba taszitot»a az emberiségnek egyik felét. Itt a békeszerződésnek egyik kereskedelmi vonatkozású intézkedését nem lehet végrehajtani, amott munkanélküliség jelentkezik, mert a leigázottaknak a felvevőképessége szűnt meg, másutt felélednek a mesterségesen lefojtott területi aspirációk, ismét másutt elégedetlenség jelentkezik a szövetségessel szemben, aki szövetségesi mivolta mellett kellemetlen hitelező módjára merészel fellépni. Ezeknek a jelenségeknek lassú szaporodása, halmozódása, a tarthatatlan helyzetnek fokozodó felumerése, a hábotus pszichózisnak lecsökkenéfe a volt hadviselők körében vezet majd arra az útra, amely egyedül nyugtathatja meg Európát és az egész világot, a párisi békék revíziója felé. Ma már kétségtelenül erősen benne vagyunk ebben az erjedési processzusban. A francia politikusok nagyhangú kijelentései senkit se téveszthetnek meg taitósan. A ruhrvidéki kaland, ahol szenegáliak és madagaszkári hovák képviselik a „fölényes" francia civilizációt egy vérző országg8l szemben, mérhetetlen károkat és végtelen nyomort jelent ugyan Németországra, de visszahatása az ánánt országaiban is jelentkezik. Az angolok, akik arra számítottak, hogy a hábotu u án felvehetik az üzleti összeköttetést Németországgal, azt látják, hogy reményeikben csalatkoztak. Ameiika közvetlenül érdektelennek mondja magát az európai ügyekben, de kopogta*, hogy Franciaország fizesse meg az adósságait. Franciaországban azok, akiknek agyát nem veszik gőzburok gyanár t körül Poincaré frázisai, látják, hogy Németország megnyomorításának arányában távolodik saját országuktól a jóvá élelnek nevezett hrdisarcnak a reménysége. S-aporodnak azok, akik szeretnének az eredmény látszatával kilábolni a ruhrvidéki kalandtól, de nem tudják, hogy hogyan. Az angol felsőházban beszédek hangzanak el, melyek a magyar béke tarthatatlanságát hirdetik és azt mondják, hogy nem szabad a korona sorsát a különböző balkániaknak kiszolgáltatni, akik közé Csehországot is számítják. Olaszországban egyáltalán nem érzelmi alapokon, nem a mi szép szemünkért, hárem az Adria jövőjéért tudományosan n agyarázzák egy OIPSZ magyar-olátibolgár szövetség szükségességét, amely a c eheket és delszlávokat egymástól elválasztja és gátat emel Benes és Pasics duzzadó ambícióinak teljesedése elé. Kiforrottság sehol sinceen a kü'politikának ezekben a zavaros megryilvánulásaiban. Nem is lehet csodá'ni, mert a felfordulás olyan nagy volt, olyan vihar szórla síét a háború előtti politikai értékeké', hogy hostzu idők munkája lesz, mig egy valamennyire tűrhető egyensuyi helyzet ismét helyreáll. Lehet, sőt valószínű ÍZ is, hogy még erős lá?rohamok fogják megrázni az egész kontinenset. A béke haszonélvezői kezdik étezni, dc tnég erősebben is meg fogják érezni, hogy mikor másokat el akarta 5 pusztítani, magukat is kitették a pusztulás veszedelmének. Az európai szárazföld, sőt az egész világ ma egy gazdasági egység. Szerveze'ébő! egy rés?t sem lehet kiszakítani a többinek károsodást nélkül. Valamikor „Menenius Agrippa a szent hrgyen a gyomor ís többi testreszek példájáról szóló mesével tudta belátásra birni polgártársaid A mai ember nem hhz a mesében, a meggyőzése nehezebb. Neki keserves tepas:tala'ok kellenek. hogy megismerje az igizságot. A mostani erjedés a nemzetközi igazság megismerésének a kezdete. Bethlen és Kállay beszélt. (4 Szeged budapesti tudósítójától.) A nemzetgyűlés mai ülésének megnyitása előtt a közalkalmazottak fizetésrendezéséről szóló hirek nyomán a kormánypárti folyosón igen élénk és itt-ott heves vitatkozás fejlődött ki a tisztviselőkérdésrő1. A diskurzusban Scitovszky Béla, a nemzetgyűlés elnöke és több kormánypárti képviselő vett részt. Megélénkült a vita akkor, amikor a kormánypárti képviselők csoportjába Szilágyi Lajos, az ellenzéki képviselők rezetője is megjelent és óva intette a képviselőket attól, hogy a nyilvánosságra jutott megoldásba belenyugodjanak. A kormánypárti képviselők egy ré'ze némán helyeselt az ellenzéki érvelésnek, többen azonban ugy találták, hogy bele kell nyugodni a tervezett fizeíétrendezésbe, mert ez a pénzügyminisztérium és a KANSz megegyezésének eredménye. Bethlen két arcét mutat. Az ü.'ést fél 11 órakor nyitolta meg Scitovszky Béla elnök. Az indemnitási javaslat első szónoka Nagy Ernő. Kijelenti, hogyha az ellenzék összefogna, Bethlen István gróf nem ülne a miniszterelnöki székben. A miniszterelnököt okos embernek tartja ugyan, de két nyeregben ül és kétféle arcot mutat. A többség, amely a miniszterelnök háta mögött áll, nem a nemzet akaratának többsége. Terror, szolgabírói önkény és csendőrszurony hozta össze a többséget. (Ellentmondái>ok a kormánypárton. Felkiáltások: Maga is szolgabíró volt I) Voltam, de nem akartam vak eszköze lenni a mindenkori kormánynak és ezért hagytam el helyemet. (Bartos: Mi van Gu!ácsiv8i?) Igen a Gulácsi-féle embernek köszönhetik, hogy maguk itt ülnek. Ma is olyan esközökkel választanak, mint régen. Ezután a ceg édi eseményekről beszél. A kormány most a saját bőrén tapasztalhatta, amiben az ellenzéknek már régen része volt. Sürgeti az általános titkos választójogi törvényjavaslat beterjesztését. „A magyar nemzet köztársaságot akar." A kisántánttal meg lehetne egyezni, hiszen a legfőbb kívánsága csak az, hogy a H b*burgházat zárjuk ki örökre és ezt a kívánságot teljesíthetőnek tartja. Ismerteti azt a hat pontot, amelyben a kisántánt a megegyezés feltételeit foglalta. Ezek a feltételek mind teljesíthetők. A magyar nemzet köztársaságot akar. (Na?y zaj a jobboldalon ) A földreform végrehajtását nemcsak asidó, hanem kere?zlény föidoírtokosok is gátolják. Tomc«ányi Vilmos is, de Gul^csi is. A beregi kerületben csak protekciós vitézek kapnak jöldet. (Nagy zaj és ellentmondás) Vitézi földet csak azok kapnak, akik a hatalom szolgái, vagyis a kurzus emberei. A legtöbb szolgabiró-képvLelő csak csendőrszuronyokkal tudott bejutni a Házba. Az emigránsok közül Garamit és Lovászit hazafias és tisztességes embereknek tartja, ők csak a kurzus ellen harcoltak, már pedig a szélsőbaloldalnak is ez a büne. Ady Endre egy versének idézésével fejezi be beszédét. Az indemnitást nem szavazza meg. A bankok és a honvédség. Friedrich István személyes ké'désben szó al fel. A honvédelmi miniszter tegnsp, távoltétében jónak látta, hogy őt megtámadja múltkori felszólalásából kifolyólag. Bizonnyára az egész nemzetgyűlés emlékszik arra, hogy felszólalásában távolról sem támadta a nemzeti hadsereget, csak a bankokat támadta és vizsgálatot követelt a bankok ellen. A honvédelmi miniszter ugy látszik alkalmat keresett srra. hogy népszerűséget szerezzen. Nm tudja megérteni, hogy jut a honvédelmi miniszter ahhoz, hogy nemzetgyűlési képviselőt kioktasson arra, hoty valamilyen panaszai milyen hatósághoz f>rduijon. Semmi köze, mint képviselőnek a hadsereg szabályzatához. Egyszerűen kikéri magának, hogy kioktassák, különben is szerencsétlenül találta el a honvédelmi miniszter, hogy éppen öt küldi el a honvédségi parancsnoksághoz. A honvédség és ő közte nagy elintézetlen ügy van, melyet a honvédelmi miniszter beszéde nyomán kénytelen idehozni. Jói emlékszik rá, hogy u Ti«za-pör folyamán a Margit körúti fogházban 30 hamis tanút gyártottak és egyik sem kapott büntetést. A honvédelmi miniszter oly támadásban részesitette őt, amilyenben még a szociáldemokraták sem. Azt mondotta a honvédelmi miniszter, hogy ő, az az Friedrich beleviszi a hadseregbe a destrukciót vádjaival. Nem talál a honvédelmi miniszter embert Magyarországon, aki elhiszi, hogy Friedrich destruálni akarja a hadsereget. Felhívja őt a honvédelmi miniszter, hogy legyen nyilt és őszinte. Neki ily irányú biztatásra nincs szüksége, még nem vádolta senki azzal, hogy nem volt egyenes, vagy nem volna bátorsága megmondani azt, amit akar. N gyon tapintatos"?, járt el, amikor annak idején felszólalása előtt beszélt az ig»zságügyminiszferrel és az egységes párt képviselőjével is tárgvalt. Akkor a kormánynak és a többségnek az volt az álláspontja, hogy ezt a kérdést a Ház színe előtt kell szóvá tenni, azonban a neveknek nyilvánosságra hozása nélkül. A neveket bizalmas uton kell közölni a miniszterrel. Ezt meg is teite. Eszeágában sincs akár egyeseket, akár sz