Szeged, 1923. július (4. évfolyam, 146-171. szám)

1923-07-27 / 168. szám

SZBQBD képviselnek a magyar nemzet jövője szempont­jából. A tanitókat igen sok sérelem érte. Alkal­mazni kell rájuk az egyenlő elbánás elvét. Lehetetlen, hogv egy tanitó, aki 2S évig szol­Í ált, csak a VIII. fizetési osztályt érhesse el. iulyos sérelme a tanítóknak a nyugdíjügy ren­dezetlensége is. A kormány megígérte uj tör­vényjavaslat előterjesztését, de mindeddig nem (elte ezt meg. Tudomása szerint az uj törvény­javaslat már elkészült. Kéri a kultuszminisztert, terjessze a nemzetgyűlés elé a javaslatot. Ez­után határozati javaslatot nyújt bs. A tömeg­lélek kialakítására kell törekedni. Helyteleníti, hogy belevitték a keresztény jelszól a politikába. Foglalkozik a városi politikával, majd a ceglédi választásról szól. Azt mondja, hogy valóságos iázitás jolyt ott. Azok az elemek, amelyek régen az ellenzék beszédeit zavarták meg, most a kormány embereit nem engedték beszélni. (Kiss Menyhért: Mígis meg lesz választva Lendvai. Fábián Béla: Még Haller is támogatja. Hatler: Azt támogatok, akit akarok. Tudtommal ez még nem orszigveszejtés) Az elnök Fábiánt a közbeszólásaiért két ízben rendreutasítja. Ezután Pakots József Dinér Bélának a szat­mári és beregi lapokban megjelent cikkeit olvassa fel és azt mondja, hogy azokban lázit a zsidóság ellen. Tárgyalja a titkos szervezetek működését. Az indemnitáít nem fogadja el. Lendvai. Gömbös Gyu'a személyes kérdésben szólal fel: Pakots felolvasta Lendvai levelét és azt kifogásolta. Azt kívánja megállapítani, hogy a levél nem diffamáló Lendvavra. Ugy van ér­tesülve, hogy Lendvai tüdőbeteg. Az a levél, melye' orvos ismerőséhez irt, nem lehet diffa­má!ó Lendv&ira. Ha megválasztják Lendvait, akkor a nemzetgyűlésen, ha pedig nem választ­ják meg Lendvait, akkor újságcikk utján fogja megadni Lendvai válaszát Pakotsnik. Pakots József személyes kérdésben szólal fel: Teljes részvéttel van a Gömbös részéről emiitett betpg iránt. Nem is ez az, amit ö ki­fogásol. ö sem taríja diffamálónak, ha valaki beteg és a harcté'i szolgálat elól mentesíteni akarja magát. Kifogásolja azt, hogy a levél írója akkor, amikor jónak látta, hogy minden zstdó polgárban a nem.et veszedelmét lássa, saját személyire felmentést kért és zsidó lap szerkesztőhöz irt levelet. - Ne izgasson Lendvai és ne irjon zsidó szerkesztőhöz levelet. Lendvai maga is látta, hogy nem helyesen járt el és ezért kérte a levél megsemmisítasét. Pénzügyi programot 1 Ezután folytatjuk az indemniás vitáját. Strausz István: Pakots beszédének ama ré­széhez fűzi beszédét, melyben a kormány poli­tikáját kritizálta. A kormány helyesen tette vo na, ha valamilyen irányú pénzügyi progra­mot terjesztett volna elő. Miután ez nem tör­tént meg, kényteen az előadó exp jzéjával foglalkozni. Az indemnitás elfogadása, vagy el nem fogadása szerinte politikai kérdés, azt mutatja az is, hogy az előadó az eiőadéi szék­ből propagandát csinál az egysége* pártnak Elnök az ülé^t délután 4 óráig fe'füg«e<7li A nemzetgyűlés dé'utáni üléséi Pestjiy Pal alelnök nyitotta meg fél öt órakar. Strausz folytatja beszédét: Nem gáncsosko­dásból mondja el a Kormány politikája feletti kritikáját, hanem azért, hogy a kormány hely­zetén segítsen. A fő!d birtokreform igea jó tör­vény, csak megértő bírákra kell bizni. Az ln­démnitást sem alkotmányosnak, sem törvényes­nek nem tartja. A kormányzat kiadásában sze­rinte minden lény és pompa benne van. Hi­báztatja, hagy a pénzög/miniszter üzlefi alapa fektette a postaiakaréhpínztár üzeni hitéé'. Beszél a tisztviselői létszámcsökkentésről. A hözszolgálati alkalmazottak javadalmazásinak és az állami közigazgatási szervezeteknek egy­szerűsítését kívánja. A tisztviselőknek meg kell adni a létminimumot akár aranyparitás, akár »iü;xrendszer alapján. Az államnak is érdene a i ?$?dbeni ellátás megszűntetése és a köz­lil2*vi#k legnagyobb része maga Lét miLVert?észe,bini el!áfás megszűnte z állSwé Mnként "áznyolcmilliárdba kerül íalt iKEJf*1 keU 8zCníe,ni 3 hiva,aii id6 alatti értekezést, nemkülönben a forgalmi adó­nótlé8k enaedélvezését"',lékre nd szert- Sem miféle pótlék engedélyezését nem tartja szükségesnek egyes fizetési osztályoknál, nem veszi ki a bí­róságot sem ez alól a megállapítás alól. Az ad­minisztráció terén egészen uj rendszerre van szűkség. Határozati javaslatot nyújt be a szám­vevőségi tisztviselőn; érdekében Külpolitikai te­kintetben a németszövetsé? ápolását tartja szük­ségtsnek, A kormány íráest nir.es bizalma. Az indemilást nem fogadja el. A honvédalmi miniszter Friadrlah vádjairól. Ezután Csáky Károly gróf, honvédelmi mi­niszter szólalt fel: Friedrich Islván többek kö­zött azt is említette, hogy m-tgasrangu katona­tisztek is kaptak bizonyos leheleket és pénzekel. Mivel magasrangu katonatiszteknek nincs mód­jukban ilyen általános meggyanusitás ellen vé­dekezniik, kötelességemnek tartom, hogy a nemzetgyűlésen szóvátegyem ezt a kérdést. Nagyon csodálom, hogy Friedrich képviselő ur, aki hadügyi államtitkár és honvédelmi mi­niszter is volt, nem tudj t azt az eljárást, smely i!y esetekben a hadseregnél elő van irva, hogy t. i. konkrét váddal oly hatóságokhoz és pa­rancsnokságokhoz menjen, amelyek a dolgot annak rendje és módja szerint pontosan kivizs­gálják és ha vannak bűnösök, büntetésüket el IH veszik. Friedrich István beszédében követendő példának állította eíénk és különösen kiemelte I a török politikusokról, hogy ott esik őszinte egyenes szó és nyilt fellépés érvényesül. Ezért felkérem a képviselő urat, hogy járjon elő jó példával, legyen őszinte és legyen egyenes. Ad­jon konkrét bizonyítékodat és én garanciái vál­lalok ebben az esetben és minden más esetben is. hogy pontosan a szabályok értelmében pár­tatlanul és igazságosan járnak el. A vitézi szék és a nemesség. Szeder Ferenc képviselő ur a vilézi székről azt mondta, hogy az burkolt nemesség, ugyan­akkor azt is mondta, hogy az illető törvény­cikk, amely kormányzóságról szól, nem ad módot a kormányzóságnak arra, hogy nemes­ségekkel kreáljon. Ellentmondást látos a két állítás között. Az: mondja továbbá Szeder képviselő ur: csodHatos, hagy a nagy győztes államok nem csináltak vitézi széket, csak mi, szegény megvert magyarok. Ebben a tekintetben í több szempontból látszik tévedni. Az első az, hogy a magyar katonát nem verték meg a világháborúin sehol. (Hosszantartó lelkes éljenzés ér taps.) Ahol a magyar katona meg­jelent, nyomon követte a győzelem. Hogy alól maradtunk, hogy tragédia lett a világháború következménye, annak bi.onyáia nem a magyar katona az oka. A vi ézi székhez a győztes szomszédunk ugyanis nagyon hasonló intéz­ményt csináltak, nevezetes-n a földdel való ellátás tekintetében. Felső-Magyarországon e.<ni földet a magyar uraktól elvesznek, azt miílfl a légionáriusoknak és a szokolistáknak adjá*. Ugyanezt teszik Délmagyarországon a szerbeknél. Mi mindég harcos nemzet voltunk és ezért épp a magyar nemze'hez legközelebb fekszik, hogy vitéz katonáit valamilyen módon megjutalmazza. Szeged. 1923 julius 27 Ami azt a megjegyzést illeti, hogy hol marad­nak a vitézi érmek és a rokkantak, ebben a tekintetben lényegileg nézeteltérés köztünk nincs. A kormány igen is igyekszik, amennyire lehet­séges segíteni és épp most vannak folyamat­ban oly intézkedések, amelyek a lehetőség sze­rint segíteni fognak. Beszéde végén kéri a nemzetgyűlést, hogy katonai ügyeket lehetőleg ne vigyenek a nemzetgyűlés elé, mert ő minden képviselő társának minden felvilágosítást a leg­nagyobb készséggel megad. Vázsonyi a titkos társaságokrél. Ezután Vázsonyi Vilmos szólal fel. Nem akart felszólalni az indemnitási vitában, azonban ma délelőtt Gömbös G/ula azt mondta, hogy Vázsonyiék frakciója szélmalomharcot folytat a fajvédők eilen és ha tovább folytatják ezt a harcot, esetleg kirobbanásra vezet. N:m tudja mit é'te» Gimbös szélmalom antt> de kijelenti, hogy ő és Rassay világosították fel a miniszter­elnököt a titkos társaságok működéséről. Ezzel csak azt akarták, hogy informálták a miniszter­elnököt a szélsősége* társa<ágo<nak him s jel— igedni, hogy a legszentebb eszmével egye«k vissza­szavakkal való működéséről. Nem akarják enj élienek. Nem tudja, mit kér tőlük számon G W •ys. A Kv/ács-testvéreknek van egy társaságuk, amely alá tartozik ejy mé* nagyobb társaság­nak. Ennek elnökét is ismeri, aki köztisztelet­ben álló személy, de nem emiheti a nevét, mert nem akar p iiitixunot csinálni a kérdés­ből. Ennek "a nagyobb társaságnak kettős ke­reszt eskümintáján ik birtokában van. E szerint a társasig semmiféle riadóra nem hajlandó összejönni, csupán a társaság vezetősége által kiadottra. Az indemnitást nem fogadja el. Vihar a drágaság körűi. Ezután az elnök napirendi javas'atot tesz. J ivasolja, hogy a legközelebbi ülés hotnap dél­előtt legyen. A napirendhez Vmczdk Jínos szól hozzá és foglalkozva a drágaság áltil előállott helyzettel, azt javasolja, hogy a holnapi napirendre tűzzék ki első tárgyul a drágaság kérdésinek megvita­tását abból a célból, tífgy a kormány részéről valami megnyugtató kijelentést kapjon a nem­zetgyűlés. Bethlen István gróf, miniszt-erelnö.: Náti tulok hozzájáru'ni a kép'iselő ur áital óhajtott napirendhez, miután egyszerűen házszibály­eílenjs^eic tarlom. A mostani javaslat tár­gyalására sürgősség van kimondva és igy azt megszakítani r m lene:. Ha a kép/sdó ur a drágaság kérdésé/el kivin foglalkozni. * kormány­nak az el'en nincs kifogása, hogy » drá^ -sígi bi­zottság összehívásé* és adrágasigi bizottság előtt szakszerűen hozzászólhasson a kérdéshez. A Ház Hz elnök napirendi javaslatát fo­gadja el. A szocialisták nagv lármái csapnak és ugy tárgyalják a kérdést. Étén' szóváltás Hmadt a terem közepén kormányparti kép viselős; és a szocialisták köz'­Az ülés esti 9 órakor ért véget. A.mwtvuwtwL-n miir r A németországi katasztrófa. A németországi helye* Ivabb. A mai napot a 600.000 márkás dollár­kurzus jellemzi a legjobban, ahogyan a dollárt a külföldi börzéken jW*- Jffiffi' ®:ÍJK; ben nincs deviza jegyzés, a márkának a külföldi tőzsdéken beállott zuhanása mégis rCgön érez­teti hatását az egész gazdasági é etben. AZ élelmiszerek állandóan dinelkednek és ?z utóbbi napokban olyan ugrásszerűen szöktek fel, nogv komolyan kell számolni azzal, hogy a nagy­városokban katasztrofális nehézségeket rog okozni az élelmiszerellátás. Az utóbbi napos­ba 1 igen erős ostromokat kell kiállni a biro­dalmi banknak is, mert nem tudja a pénz­piacot ellátni elegendő f.zefési eszközzel, teg­nap a dili órákban a birodalmi bank kifizető helyeit szekerek, teherau'.ók, kézikocsik és más járómüvek egész tábora vette körül, fczer és ez a küldönc várakozott a pénzre, akik a bank szobáit, folyosóit, lépcsőit zsúfolásig megtöl­tötték. Sokan már hajial óta vártak, hogy a sor rájut kerüljön. Eite kilenc óra utín még mindig tartott a kifizetés. A pénz kifizetése csak egy ablaknál történik, ezárt a küldöncök nemcsak óraszámra, hanetn naphosszat i> kény ben támadiík a bankot és követelik, hogy vessenek véget ennek az állapotnak, amely a bank vezetőségére nézve is a legnagyobb szé­gyent jelenti. Hir szerint a bankjegyniadásban az okozta a zavirt, hogy későn rendelték meg a milliós és 500000 márkás papírpénzt. A német bírod tlmi kormány kijelentette, hogy a rendelkezésére álló hitalmi eszközökkel minden olyan kísérletet eltipor, amely alkot­mány- és törvényellenesen szembehelyezkedik a korminy rendeleteivel és szándékaival. A biro­dalmi kormány minden helyzetoen erős és megbízató karhatalom fölöt rendelkezik. A megszállott otfenbargi terület és a meg nem szállott között a fargalom juiuj hó 25-én éjféli 12 órá'ói kezdve ismét szataaddá vUt. A Petit Párisiin értesülése szerint Francia­ország és Belgiun külön fognak válaszolni Ángolország jegyzékére. A lap ériesü ése sze­rint a válasz e módja megkönnyíti a tárgyalá­sokat és esetleg gyorsabo megegyezése vezet. Más jelentések szerint a francia és belga mezenélések elvi megegyezése vezettek a brW jegyzéke adandó köz^ válasz ű^yéaen. Mint a Chicago Tribuie N w/>rkbM |el:nti. Hiii'woon uiao aniia, «•» '»V.IIJ- . mim « — »• l— " telenek várakozni. A lapok emiatt a legéleseb- I Jasserand francu nagykóvet Pariiba utazott

Next

/
Thumbnails
Contents