Szeged, 1923. július (4. évfolyam, 146-171. szám)

1923-07-27 / 168. szám

Szeged,* 1923 julius 24 SZEGED A tanács proklamálta a kövezés! sztrájkot. (A Szeged tudósítójától.) A korona katasztró­fáiig értékcsökkenésének borzalmas hatása már is mutatkozik minden vonalon. A máról-hol­napra élő emberek szédelegnek a percről-percre emelkedő drágaságban, vannak közszükségleti cikkek, amelyek negyvennyele óra alatt több mint száz százalékkal drágultak meg. Mikor e sorokat írjuk, a kenyér ára már közeledik a nyolcszáz koronához, a nullás liszt elérte az ezerszáz koronát, de azt nem garantálhatjuk, hogy mire ez az irás nyomtatott formában ke­rül az olvasó kezébe, nem tartoznak-e már ezek a számok a mult emlékeihez. A viszonyokat legpregnánsabban annak a belvárosi ruhake­reskedőnek az eljárása jellemzi, aki a következő­képen egyszerűsítette az áremelések fizikai ke­resztülvitelét. Kirakatában az árjelzö táblákon még mindig a tegnapelőtti árak szerénykednek, de ha valaki jóleső érzéssel megáll a vastag üveglap előtt és örömmel nézegeti a régi árakat, csakhamar fölfedezi az érthetetlenség megoldá­sának kulcsát. Az egyik sarokban külön tábla áll és szól a következőképen: A kirakatban feltüntetett árakhoz 25*U felár számitttatik I A praktikus kereskedő igy takarítja meg a kiirt árak átírásával járó munkát, ha tovább tart a drágulás, egyszerűen korrigálja — a felár felső számát, az örvendező kirakatszemlélő pe­dig csalódva távozik, mert hát kiderül, hogy a huszonnégyézer koronás vászonnadrág ára har mincezer korona. A nagy fölfordulás egyébként nemísak a piacot kavarta föl, hanem r ütötte bélyeget a város háztartására is. A c*ü örtöki tanácsülésen ijedt rémületlel jelentette ne Berzenczey Domokos műszaki főtanácsos, hogy a Kálvária-utca ba­zalt kockával való kikövezése ma már száz­hatvanegymillió koronába kerülne, az elkopott aszfalt egyszerű kifoltozása pedig nyolcvanmil­lióba. A dolog ugyanis ugy áll, hogy a tanács legutóbbi határozata érteimében a Kálvária-utca megrongált aszfaltburkolatának kijavítását már megkezdték néhány nap e!őtt, de a bekövetke­zett áremelkedések egy szempillantás alatt föl­borították a mérnöki hivatal által készített és a tanács által elfogadott költségvetést. Berzenczey Domokos most tanácsot kért a tanácstól, mi­tévő legyen, kap-e pénzt a differenciák fede­zésére. A nagy ijedtség hirtelen átragadt a tanács minden tagjára. Izgatottan tárgyalták a lehető­ségeket, amelyek nagyon szűk keretek között mozognak. Végre hosszú töprengés ulán a pol­gármester kimondta a végzetes igéket: Nincs más hátra, be kell szüntetni azonnal a munkát. Ha nem lehet, hát nem lehet. A Kálvária utca gödreit és kátyúit ideiglenesen törmelékkövei kell betömetni. A tanács minden tagja szomorú fejbólinlások­kal erősítette meg a kövezési sztrájk prokla­málását. A létszámapasztó javaslat szerzett jogokat semmisít meg (A Szeged tudósítójától.) Oyőr vármegye tör­vényhatósági bizottsága átiratot intézett Szeged város tanácsához, közölte annak a feliratnak a másolatát, amelyet a közalkalmazottak létszá­mának csökkentéséről szóló törvényjavaslat ügyé­ben terjesztett fel a kormányhoz és a nemzet­gyűléshez és az atyafiságos üdvözlettel küldött kísérő levélben pártolásra és hasonló szellem­ben leendő állásfoglalásra kérte fel Szeged vá­ros közönségét. ayör vármegye átiratát Taschler Endre fő­jegyző ismertette a csütörtöki tanácíülésen. Győr vármegye törvényhatósági bizottsága Julius 19 én tartott rendkívüli közgyűlést és ezen az alispán jelentése alapján foglalkoztak a pénz­ügyminiszter létszámapasztó törvényjavaslatával, amely „a törvényhatóságok életébe vágó, a tör­vényhatóságokról szóló közjogi alaptörvények szerves megváltoztatását, szerzett jogok meg­semmisítését célzó intézkedéseket tartalmaz. Ezeket a törvényhatóságok nem fogadhatják hallgatag nemtörődömséggel és bár a kormány nem közölte a javaslatot a törvényhatóságokkal, véleményüket nem kérte ki, a vármegye közgyű­lése kéri a nemzetgyűlést, hogy a törvényjavas, lat letárgyalása előtt utasítsa a kormányt a tör­vényhatóságok véleményének meghallgatására. Ha pedig ez az idő rövidgége miatt már lehe­tetlen, a napilapok és a szaklapok által közölt csonka szöveg ismeretében közli a törvényható­sági bizottság a javaslatra vonatkozó észre­vételeit". A javaslat szerint nyugdíjba csak az a köz­alkalmazott részesül, akinek legalább tizenötevi szolgálati ideje van. Ez a rendelkezés annak a szerzett jognak a megsemmisítését jelenti, amely szerint öt évi szolgalati idő után kezdődik a nyugdíjigény. Ez a szerzett jog egy természetes jogi személy és egy jogi szemely közötl létrejött kétoldali szerződéses viszonyon alapul a tör­vényhatóságoknál A szerzett jog megsemmisí­tését jelenti tehát az ha egy harmadik jogi szemé'y, az állam, akinek semmi köze nincsen a nyugdíjazáshoz, bontja fel a szerződéses viszonyt. . A javaslat kimondja, hogy az a közalkalma­zott, akinek állása a létszámapasztás következ­tében megszűnik, egy másik, esetleg alacso­nyabb fizetési osztályba tartozó állásra kine­vezhető. Ezt pedig imperalive kimondani nem lehet, mert ilyesmi csakis az illető közalkalma­zott saját kérelmére eszközölhető. A közgyűlés sérelmesnek tartja a javaslatnak azt a rendelkezését is, amely kimondja, hogy természetbeni ellátásban nem részesülhetnek a huBz évnél kevesebb szolgálali idővel nyugdjs­zott közalkalmazottak, mert a fizetés, vagy a nyugdíj messze alul marad a létminimumon, a természetbeni ellátás nélkül valóságos éhha­lált jelent és a természetbeni ellátás jelenleg fi­zetés jellegével bir. A javaslat felhatalmazza a kormányt, hogy azokat a hatvanadik életévüket még be nem töltött nyugdijasokat, akik személyes tevékeny­séghez kötött foglalkozást folytatnak, orvosi fe­lülvizsgálat alá vethesse és ha a vizsgálat meg­állapítja a szolgálatképességüket, nyugdijuk ki­fizetését mindaddig felfüggeszthesse, amig is­mét szolgálat képtelenné válnak. .Feleslegesnek tartjuk ezt az intézkedést, — mondja a fel­irat —, mert csaknem kizárt dolog, hogy egy esküt tett hatósági orvos jobb meggyőződése ellenére kiállított volni olyan bizonyítványt, amely munkaképtelenséget állopit meg munka­képesnél, ezenkívül a munkaképtelenségnek sok­féle foka és oka lehet. A békében az állandó betegeskedés, az idegesség sok tisztviselőt al­kalmatlanná tett komoly hivatali munkára, az ilyenek nyugdíjaztatták magukat, szerény nyug­dijukból annak idején ugy ahogy eltengődhet­tek és nem voltak ráutalva melléxhglalkozásra; de a mai életviszonyok megkövetelik azt, hogy a rokkantak, sőt a félholtak is valami munka­alkalom is kereset után nézzenek. Igv most kénytelen volt a legnagyobb fokú munkaképte­len nyugdijas is, hihetetlen energiát kifejtve, fizikuma tönkretételével, életereje végső kimeri tésével valamely személyes tevékenységhez kötött foglalkozást űzni. Ezeket ebben meggátolni, családjukat kétségbeesésbe, züllésbe kergetni egyáltalában nem volna méltányos." Rész etesen foglalkozik a felirat a javaslatnak az árvaszéki ügykezelésre vonatkozó rendelke­zésével, amely az árvaszékek testületi szerveze­tét megszüntetné és kimondaná, hogy az előadó ülnök minden kérdésben a saját felelősségére intézkedik, vagy határoz. Az eredeti törvénynek ez a szervi megváltoztatása csakis a közigaz­gatási reform keretében eszközölhető és akkor sem átmenet nélkül. Győr vármegye közgyűlésének tizenegy gép­írásos oldalra terjedő felirata kivonatosan eze­ket tartalmazza. A főjegyző javaslatára Sreged város tanácsa kimondotta, hogy a felirattal min­denben azonosítja magát és hasonló szellemű löliratot terjeszt a kormány és a nemzetgyű­lés elé. — Török-amerikai szerződés. Lausanneból jelentik: Éjszaka 2 óráig tartó tanácskozáson Izmed pasa és az amerikai képviselők között megegyezés jött létre a török-amerikai kereske­delmi szerződésről. Már csak néhány részlet rendezése van hátra. Csak 1500 korona a Szeged előfizetési ára elsejétől. Tegnapi hírünkben, melyben előfizetési áraink felemelését jelentettük be, sajnálatos sajtóhiba csúszott be, ugyanis 1800 koronának szedte a nyomda 1500 helyett előfizetési árainkat. Aki példányonkínt vásárolja a Szeged-st, annsk ke­rek 2000 koronájába kerül egy hónapra a lap, igy már 1800 koronával is tíz százalékos ked­vezményt élveznének előfizetőink, de mi tovább megyünk és teljes huszonöt százalékos kedvez­ményt nyujtunk előfizetőinknek 1500 koronával adva azt, ami 2000 be kerülne egyébként. 80 korona elsejétől a Szeged egyes példányainak ára és előfizetése mégis olcsóbb lesz, mint egyes laptárssinké, melyek hatvan koronás pél­dány ár mellett 1600 és 1800 koronás előfize­tési árakat kérnek, jóllehet a Szeged hat olda­lával szemben ők csak négy oldalon jelennek meg. Nem akarjuk azt állítani, hogy számítá­saink teljesen megfelelnek a bárom és fél cen­time-os koronajegyzésnek, kivált mikor még erről sem tudjuk, hogy megmarad-e, vagy pe­dig esetleg még ennél is kevesebb lesz hol­napra, hiszen számításainkat hat és feles kur­zus mellett végeztük, éppen ezért hisszük, hogy előfizetőink és olvasóink minden további ma­gyarázat nélkül veszik tudomásul szinte elkép­zelhetetlenül kismérvű emelésünket és továbbra is ugyanolyan mértékben fognak támogatni, mint eddig, céljaink eléréséért folytatott harcunkban. — ötmilliói bankjegyek — Németország­ban. Hír szerint a Németbirodalomban szep­temberre ötmillió márkás bankjegyek kerülnek forgalomba. — Eső után — deviza. A polgármester a csütörtöki tanácsülésen a következő kijelenté é­vei örvendez ette meg a magisztrátust: „Meg­történt a nagy csoda, a Devízaközpont kiutata azt a 23,800 000 osztrák korona értékű devizát, ami a második tápéi komp vörösfenyő anyagá­nak megrend-léséhez szükséges Mir most mi­tévők legyünk?" A tanács eleinte örvendezett a hírnek, de később elkomolyod ak az arcok, mert hát a korona csőiként, az árak emelkedtek, sok-sok mii ióba kerülne az a második komp. A vég 4n u°y határozott a magisztrátus, hogy megköszöni szépen a Devizaközpont szives, de elkésve érkezett jóindula'át, azonban az osztrák milhkra már nem reflektál, mert meggondolta a dolgot, nem csináltatja meg a tápét kompot. Küldte volna hamarabb a Devizaközpont. — H.lálos su'ószerencséilenség. Ma dél­előtt 11 óra tájban mintegy öt kilométerre Martonvásár községtől súlyos autószerencsét­lenség történt. A szerencsétlenség részletei a következők: Ma délelőtt 10 óra tájon Kátay József budapesti vaskereskedő egy nagyobb tarsasággal saját au ój^n kirándulásra indu't A társaság tagjai Kátay Józ efen kivül Kátay László 68 éves nyug. áll. főmérnök és neje. továbbá Szüts Endre posaigazgató és felesége voltak. A társaság Siófokra akart kirándulni, azonban eddig meg nem állapított okból Martonvásár előtt a gépkocsit szerencsétlenség érte. Kátay Lajos n ugalnlazott áll. főmérnök és a soffor meghaltak A kocsi töoöi utasai mind meg­meneKültek. A mentők autón mentek ki a sze­rencsétlenség színhelyére és délután 3 órakor a oebesül'eket beszállították a Budai Vöröskereszt Korházba, ahol azonnal ápolás alá vették őket. Kát»yné súlyos belső sérüléseket, Szüts Endréné hassérüléseket. Szüts postaigargató csak köny­nyebb horzsolásokat, Kátay József pedig jelen­téktelen horzsolásokat szenvedett. A sebesültek előadása szerint a sojfőr útközben rosszul lett, szlvszélhütést kapott és meghalt, miközben az autó vezető nélkül tovább száguldott. A soffőr hirtelen bekövetkezett halála okozta a katasztrófát. — Eltemették Korponty litvánt. Korponay Istvánt, a tiszai fürdés szerencsétlen áldozatát, akinek holttestét szerdán fogták ki a Tiszából, csütörtökön délután 5 órakor temették el a rókusi temető hullaházából a belvárosi teme­tőbe. A tragikus véget ért fiatalember temeté­sén nagy részvét nyilvánult meg. — A Meteorologiai Intézet időprognóziaa: Zivataros esők várhatók, később hősűlyedéssel.

Next

/
Thumbnails
Contents