Szeged, 1923. július (4. évfolyam, 146-171. szám)

1923-07-27 / 168. szám

Egygg siáia ára 50 korona. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kölcsey-utca 0. (PrófétaMálló, I. emelet 6.) Telefon 13-33. A .Szeged" megjelenik hétfő kivételével minden nap. Egyes szám ára SO korona. Előfizetési árak: Egy rtnapra Szegeden 1000, Budapesten és vidéken 1050 kor. Hirdetési árak: Félhasábon 1 mm. <4,egy hasábon 24,másfél hasábon 36 K. Szövegközi 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés 12, kövér betűkkel Í4 K. Slövegkőzti közlemények soronként V50 K. Nyilttér, csaladl értesítés 2M> K. Többszöri feladásnál árengedmény IV. évfolyam. Szeged, 1923 julius 27, PENTEK. 168-ik szám. „A korona izgat." A parlament mai ülésének mindjárt a második petcében éles Csuzeüzés támadt az ellenzék szónoka: Pakots József és a miniszterelnök között, emely ugyan égiszen rövid volt, hiszen alig állott két monda(bó), de már cs*k azért is nagy feltűnést keltett, mert Bethlen István szóit indulatosan közbe Pakots beszéde alatt, már pedig a miniszterelnök tudvalevőleg elég flegmatikusán, sót mondhatjuk (élvállról szólna hallgitni, ha az ellenzik a kormányt támadja. Pakots József vádja valóban olyan súlyos volt, hogy nem csodáljuk, ha Bethlen István gróf is e>vesztette kontenanszáí, hiszen a kér* űéses mondat nem mondott sem többel, sem kevesebbet, minthogy a kormányi terheli a felelőseég a koiona eséséért. H Bethlen István nehezen is jön ki a sodrától, erre a vádra mégis csak felelnie kellett és fejelt is nyomban és talán a kelleténél is tovább ment, izgatásnak jellemezve a kérdésnek ilyetén való beállítását. Pakots természetesen visszautasította a miniszterelnök szavait és ha készséggel el is ismerte, hogy a kormánynak aktív szerepe természetesen nem volt abbsn, hogy a korona hat és fél centiméről közel a felére, három és fél centimere esett vissza, fenntartotta továbbra is vádját, hogy a kormány felelős a zuhanásért, ha nem is aktive — amire őrültség volna még csak gondolni is —, de passzive: azoknak a mulasztásoknak hosszú sora folytán, melyek mind most bosszulják meg magukat. Pakois József nem akarta eredetileg ezt a témáit éi inteni beszédében, igy nem sorolta fel egyenként mindazokat a gazdasági ét politikai momentumokat, melyeket az egymást követő kormányok — és ezek sorában természetesen a Bethlen- kormány is — eimularztottak kihasználni, jóllehet ez mó ljukban állott voina, de megállott a legu'óbbi hetek eseményeinél, megállott a minisz'erelnök és a pénzügyminiszter külfölit utján^l, mely oly kétségbeejtően sikertelenül végződött. Idézte Kállay Tibor mondását, hopy az országot csak két dolog mentheti meg: a nemzet áldozatkészsége és a külföldi kölcsön. A nemzet el is ment az áldozatkészségben a legvegső határig, de a kormány nem tett meg mindent a külföldi kölc ön érdekében — igy konkrétizálta vádjár Pakots József és klóban nehéz volna elvitatni, hogy eoben az állításon nagyon sok az igazság, hiszen még élénken emiékezetankben el az a tanács, amit modern argonautáink Párisban, Londonban és Rómában kaptak, tudniillik, hogy a nagyántánt fővárosainak meglátogatása után, látogassanak el a kisántánt fővárosaiba is, mert másként nem biztosítható Magyarország külföldi kölcsöne, jóllehet maga a nagyántánt is belátja Bethlenék áihtásának feltétlen igazságát, hogy enélkül a kö'Csön nélkül meg van pecsételve Magyarország sorsa. Sokat beszéltek az utolsó három napban arról, hogy a magyar korona katasztrális áresését a kisantánt pénzügyi manővereire kell visszavezetni és ezt állították a hivatalos magyarázatok is. rámutatva egvben arra is hogy azért indult meg az offenzíva Prágában, Belgrádban és Zágráb ban a korona frontja ellen, mert jgy ftkarja a kisántánt éreztetni megbántottságát az elmaradt látogatások miait. A prágai, be grádi és bukaresti utavás kétS'gkivül kanos«za- járás lett volna, de ha a hatalmas német-rómsi császár meg tudta ezt tenni, ugy Be.hlci Istvánnak is meg lehetett volna ezt az áldozatoi hozni, mikor nem kevesebbről van szó, minthogy élet, vpgv halál vár-e erre az országra, ahogy m*ga Ktluy Tibor mondotta és ha ezekkel a látogatásokkal el lehetett volna hári'ani s koronának azt a katasztrófáját, amely mcst bekövetkezett és t melynek következményei egyelőre beláthatatlanok. És igaza volt Pakots Józsefnek akkor is, mikor azt mondotta, hogy nem ő izgat, hanem a korona izgat, mert a d: ágaságnak szinte elképzelhetetlen tobzódásánál izgatóbb témát ma bajos volna még csak kigondolni is. Poincaré jóvátételi politiká énak „eredményei" mind világosabban boníakoznak ki Németországban, honn°r? egyre-mtisra hozza a távíró n hírt éhséglázadásokról, boltok és bankok kifosztásáról, súlyos és véres fegyveres harcokról, miknek egytől-egyig egyetlen oka van: a német márka katasztrófája folytán bekövetkezett szinte elképzelhetetlen drágaság. Lehet, hogy talán maga Poincaré sem akarta ezt, mikor aláirta a pararc»ot a Ruhr vidék megszállásáfa, de abban már nem vagvunk olyen bizonyosuk, hogy nem felel-e meg letveinek ez az önkéntelenül felidézett krízis es nem fogja-e megkísérelni ezt még jobban elősegíteni? Minálunk ilyenről hála istennek még szó sincsen, de ki tudja manapság, hogy mit hoz a holnap? És ki tudj»r hogy nem a német példa megismétlődésére gondolt-e a kisántánt esze, dr. Benes, mikor milliárdszámra dobatta piacra a külföldi tőzsdéken a magvar koronát? Eleget hallhattuk félhivatalos, sőt hivata'os kisántánt nyilatkozatokból, hogy a környező államok sehogy sincsenek megelégedve a jelenlegi magyar kormányzati rendszerrel és eleget tapasztalhattuk, hogyha hivatalosan semmit sem tesznek ennek a rendszernek megdöntésére, mert „nem kívánnak M gyarország belügyeibe avatkozni", azért minden követ megmozgatnak a nekik kívánatos változás előidézésére. Ki tudja, nem erre veze'hető-e vissza koronánk katasztrófája? Ha valóban ez lenne Benes célja, ugy kétségtelenül a lega'ka'masabb eszközhöz f oly?modot>, amely ellen a kormánynak teljes fegyverzettel ke'l a harcot felvernie, mert igaza van Pakols Józsefnek, ma legjobban „a korona izga>". „Meg akarjuk akadályozni Magyarország pénzügyi összeomlását". A lordok hsában tegnap Newton lord fáivetette a nargyar jóvátétel kérdés t. Kijelentette, hogy Magyarország boldogulásának egyetlen lehetőségei ha ugyanő yan helyzetbe kerül, mint Ausztria és a N pszOvetség támogatásával kölcsönhöz jut. N won lord xritika alá vette a kisántánt poli'.ikaját s azt ajánlotts, hogy amig a hisánlánt államai Magy rországgai Kielégítő megegyezésre nem jutnak, mindenképen akadályoztassák meg, hogy ezek a hatalmak angol pénzt kapjanak. C.hart.wocd, Denbich íz Farmoor lordok támogatta* azt a gondola.ot, hogy Magyarország ugyanolyan elbánásban részesüljön, mint Ausztria. Curzon lord külügyminiszter összefoglalta a magyar jóvátétel történetét s utalva a jóvátételi bizottság let ujabb határozatára, sajnálatát jejezte ki azon, hogy mielőtt ez a lépés megtörtént, a francia kormány nem beszélte meg a helyzetet Angliával. Sajnálatát Jejezte ki azon is, hogy Magyarországon szúmos olyan incidens történt, amelynek hatása a legnagyobb mértékben szerencsetlen. Nrm óhajt azonban túlságos fontosságot tulajdonítani ezeknek az ügyeknek s örcmmel állrptlotfa me£, hogy Magyarország belátta azt a tévedést, amelyet elkövetett s komolyan igytfcsnk arra, hogy a dolgokat jóvátegye. Az angol kormány teljes mértékben fámoga ta Magyarországnak a kölcsön ügyében a hatalmakhoz intézett kérését és ez ügyben külön eljárt Franci? országnál is. Curzon lord még elmondta hogy Benes cseh külügyminiszterrel hosszabb megbékélést folytatott s ugy találta, hogy Benes a maga részéről barátságos indulattal van Magyarország ügyével szemben. Curzon lord annak a reményének hangsúlyozásával folytatta, hogy * kisántánt képviselőinek legközelebbi találkozóján ezek a hatalmak is foglalkoznak a magyar helyzetlel s bsláíják, hogy a saját érdekeiknek is akkor szolgálnak legjabban, ha a megfelelő garanciák esetén képessé teszik Magyarországot a kölcsön felvételére. — Mi — mondta Curzon lord — megakarjuk akadályozni Ma^ya. ország pénzügyi issxeomlását és a tehető leghamarabb érvényben szeretnők látni az ujjáépütés teljes tervezetét. Ausztria példájából tudjuk ugyant?, hogy a késedelem a lakosság részéről csak nagyobb költségeket és nagyobb áldozatokai kiván meg. Meg vagyunk győződve arról is, hogy kielégítő mértékű gazdasági segítség csak a Népszövetség réezéről iámogatoit terv alapján lehetséges. Reméljük, hogy a jóvátételi bizottság megfontolás tárgyává teszi legutóbbi májusi határozatát s jelentést te<sz az ügyről a Népszövetségnek. Ha megadjuk ezt a támogatást Magyarországnak, akkor az országra viszont kötelezettség hárul, mint ahogy a Magyarországgal szomszédos államokat is felhívtuk, hogy igyekezzenek barátságos viszonyt teremteni Magyarországgal. Magyarország leglényegesebb teendője most, hogy szíves kapcsolatokat tartson fenn a nagyhatalmakkal, teljesítse a trianoni békeszerződésből származó kötelezettségeit, szerezze vissza bizalmunkat és szüntesse meg szomszédai gyanakvását. Külföldi kölcsön, titkos társaságok és Lendvai. (4 Szeged budapesti tudósitéjától.) A nemzetgyűlés mai ülését f'l 1 óraker nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Az incteranitási javaslat első szónoka Pakots József. A korona hirtelen esése három és feles kurzusa sírfeliratot juttat eszébe, a pénzügyi politika sírfeliratát. A korona eséséért az összkotmáryt teszi felelőssé. (Bethlen István gróf miniszterelnök: A békeszerzőűésekről beszétjen. Ez izgatása a közvéleménynek, mely nem méltó képviselt höz.) Nem vonja kétségbe, hogy a trianoni szerződés és minden, ami vele kap cso'atos, okozta azt, hogy M^varorszíg ennyire ju ott, de a kormánynak kötelessége lett válna megpróbálni, hogy e problémákon segítsen, ózonban a kormány ezt még meg sem kísérelte. Néhány év előtt építkezéssel és más gazdasági koncepciókkal lenetett volna jobb helyzetet teremteni. A pénzű yminiszter annak idején azt mondotta, hogy csak két tényező kell az ország ; talpraállitásához: külföldi kölcsön és a nemzet | áldozatkészsége. Kérdi, nem ment-e el a nemzet áldozatkészségének legvégső határáig. (Berky: Még nem. A hadigazdagok még nem adtak le semmit.) Nagyon szomorúnak tartja azt az eredményt, melyet a miniszterek külföldi utjukon elértek. Ki kell jelentenie, hogy nem az ellenzék izgat, hanem a korona izgat és a jobboldali elemek A sajtószabidsággal kapcsolatosan rámutat arra, hogy az újságírók saját helyzetükkel a nyilvánosság előtt nem foglalkozhatnak. Mostoha gyermekei a társadalomnak és valóságos éhbérért dolgoznak. Tisztességes sajtót Kell teremteni. Kérdi a miniszterelnöktől, hajlandó e ennek a kérdésnek gazdasági részével foglalkozni. A népoktatás ügyével foglalkozik. Nagy súlyt kell fektetni a népnevelésre, mert egészen uj nemzedéket kell nevelni. A kormány ' első feladata kellett volna, hogy legyen a népoktatási törvény megjavítása. Nem "lát semmi komoly kezdeményezést ezen a léren. A tanítókkai igen moslohán bánnak, pedig nagy ériéket