Szeged, 1923. július (4. évfolyam, 146-171. szám)

1923-07-26 / 167. szám

Egyes aiám ár»a 50 kurona. IV. évfolyam. Szeged, 1923 julius 26, CSÜTÖRTÖK. . 167-ik szám. tzerkeiztfiség és kiadóhivatal: Kölcsey-utca 6. (Prófétatzálló, 1. emelet 6.) Telefon 13-33. A .Szeged" megjelenik hétfő kivételével minden a«p. Egyes szám ára 50 korona. Előfizetési árak: Egy stopra Szegeden 1000,Budapesten és vidéken 1050 kor. Hirdetési árak: Fé'hasibon 1 m:n. 14, egy hasábon 24,másról hasábon 36 K. Szövegközi 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés 12, kövér betűkkel 24 K. Szövegközti közlemények soronként i'50 K. Nyilttér, családi érlesités 2*,b K. Többszöri feladásnál árengedmény Zéró, zéró, négy. Arab számok helyett betűben kifejezve, ez volt a korona mai áifolyama Zürichben. Huszonnégy óra alatt a korona megmaradt értékének több mint egyötödrészét veszítette el. Tavaly ilyenkor szintén erősen ceuszott a korona lefelé a tejtön, de akkor másfél pont az értéknek huszor ötödrészét jelentette. Ma már a korona külföldi ér'éktlése oly csekély, hogy minden hanyat ását súlyos gazdasági kórtüneteknek kell követnie. A pénzügyminiszter néhány hét elölt azt mondotta egyik beszédében, hogy a korona romlása megállt, mert az Alföldön érik az igazi magyar deviz*, amely fel tudja tartóztatni a további hanyatlást. A pénzügyminiszternek, ha másként állana is a dolog, kötelessége ezt mondani, hogy ellensúlyozza azt a bizalmatlanságot, amely a koronával szemben jelentkezik. Nagyon sokan egy véleményen is voltak vele és ma sem tudják megmagyarázni, hogy mi okozhatja a katasztrofális lecsúszást éppen egy olyan időpontban, mikor tényleg exportfelesleg felett rendelkezünk és a kivitel növekedése várható. A kormány ma kiadott egy nyilatkozatot, amely a korona romlását egy lelkiismeretlen külföldi sajtókampányra vezeti vissza. Állítólag azt a hírt terjesztették el a külföldön, hogy az ánláni le akarja foglalni a magyar termésnek azt a részét, mely nem szükséges az országnak az ellátására s ez a máskülönben teljesen alaptalan hir rendítette meg a ^bizalmat a korona iránt. Lehet, hogy tényleg volt ilyen sajtőmanőver, de mi nem tudjuk elhinni, hogy ez volna a korona válságának az egyedüli okozója. Araenynyiben pedig közrejátszott benne, kétségtelenül voltak bizonyos kezek, amelyek ezt a manővert határozott politikai célok érdekében irányították. Ha nem lehet is egész határozottsággal rámutatni az ok és okozat közötti összefüggésekre, a valószínűséget megközelítő módon mrg lehet jelölni, hogy honnan indult ki a korona romlása es milyen célokat akarnak vele elérni. Hetek óta tapasztalhatjuk, hogy a leforgácsoiódási folyamaiban a prágai, belgrádi és zágrábi tőzsdék vezetnek. Minden egyes alkalommal ezen a három helyen romlik meg először a korona, azután következik a korona árfolyamának zürichi átértékelése. A cseh és jugoszláv gazdasági élet is erősen érdekelve van a magyar koíona fizetőképességében, tehát a rombolást nem gazdasági köiök végzik és az nem is gazdasági okokból történik. Csaíf politikai tényezők lehetntk a játékban. Józan észszel, a viszon ok mérlegelése alapján csakis erre lehet kövekeztetni. Be'h'en és Kállay az ántánt fővárosaiban tett utazásuxrói az.-al a tanáccsal tértek haza, hogy keressék a barátságos megegyezést a szomszédos államok kormányaival. Valószínűleg tárgyári kc.I majd velük. A derék és jóindulatu tiomszédok ennek a várható tárgyalásnak az elöérzeteben puhítani igyekeznek bennünkét. Éreztetni akarják velünk, hogy ők irányítani tudják a külföldön a magyar pénz árfolyamalakulását, szabályo ni tudják az élet megdrágu ását idebent, egyszóval meg akariák mutatni, hogy ki v gyünk nekik szolgáltatva. Tényleg igen nagy mennyiségű magyar korona van kint a külfólaöi; ezt most fokról-fokra dobják a pi cra, hogy a zürichi méregnek 3Z e^yik serpenyője minél jobban lesülyedjen. H i egy ily n szervezett akció történik egy mar kü ö ben is leromlott pénzzel szemben, a töb it elvtgzi a külső és belső bizalmatlanság. Van ci y divizakózpontun's, melynek feladata az volna, ttc^y aevizat ac!jor>, de nem tud. Következésképp a m gyar adós ne a tudja kielégíteni külföldi hite e őié?, tehát megrendül vele szemben a bizalom s a bizalomnak ez a megrendülése a külföldön átháramlik a koronára is. Idehaza viszont a valorizációs törekvések mindenkit arra indítanak, hogy szsbsduljon a koronától és pénzét földbe, házba, értékpapírokba, vagy idegen valutákba fektesse. A devizaköpont fiktiv árfolyamait senki se ves>zi komolyan, a zugforgalomban ellenben sokkal többet fizetnek az idegen valutákért, mint amennyit azok tényleg megérnek. Ezekkel a pánikszerű jelenségekkel szemben egyet kell megállapítanunk. Akármilyen manőverek legyenek is folyamatban, akárhogyan is nehezedjék fölénk a jóvátétel bizonytalansága, akármennyire ziláltak is legyenek a politikai viszonyok, a magyar korona belső értéke több a külső értékelésénél. A csonka országnak is megvan a földje, megvan az emberanyaga, megvannak a termelő erői; mezőgazdasága produkálni tud, ipara pedig éppen a monarchia felbomlása következtében fejlődőben van. Az osztrák korona, mikor ugyanekkora papírpénz mennyiség nyomta, a po'itikai és gazdasági viszonyok pedig még rosszabbak voltak, mint nálunk, jelentékenyen jobban állt a magyrr koronánál. Nincsen rá elfogadható külső ok, ami a magyar koronának tránylagosan nagyobb sQlyedését indokolná, de különö*en nincsen rá ok, hogy éppen a megyar közönség legyen a/, amely vezet a saját pénze iránti bizalmatlanságban. Nem szabad felülni a prágai, belgrád , vagy akárhonnét jövő üze'meknek. Ez ugyanis j nem pártkérdés, nem egyéni kérdés, hanem az egész országnak létkérdése s az egész országnak érdeke. E héten véget ér az indemnitás vitája. (.4 Szeged budopesti tudósítójától.) Az indemnitási vitát rrost már rövidesen befejezik a nemzetgyü!ésen és legkésőbb a jövő hét tlsö ülésén rátérhetnek a köztisztviselők létszámcsökkentéséről szóló javaslat tárgyalására. A Ház a nyári szünet előtt még több-kisebb törvényjavaslatot óhajt ietárgyalni. A bortermelő vidékek képviselői, különösen Héjj Irire, őrffy Imre, Erdélyi Aladár és Marschall Ferenc moigalmat indítottak, hogy a létszámcsökkentési javaslat után a Ház tűzze napirendre az uj bortörvényjavaslatot. A szőlőtermelésnek ugy&nis elsőrangú kérdése, hogy ezt az uj bortörvényt még a. szüret előli tető alá hozzák, mert ha a bcr'örvény megszavazása késik, akkor mérhetetlen kár éri a mayyar borkivitelt. A bortermelő vidékek képviselő érintkezésbe lépnek a különböző érdekeltségekkel és minden erővel odahatnak, hogy az indemnitás vitája véget érjen és a tisztviselői javaslat letárgyalása után nyomban sor kerüljön a bortörvényjaveslatrs. A nemzetgyűlés foldmiveiésügyi bizottsága a javaslat megvitatására legközelebb összeül. Értesülésünk szerint egy képviselő napirend előtti felszólalás kei etében hivja fel a figyelmet azokra az érdekekre, amelyek a szavazáshoz fűződnek. Megegyezés a földreformnovella ügyében. Nyugvópontra jutott a belpolitikának egyik, sok bonyodalmat okozó kérdése, a földreformnovella. Hosszú időn keresztül ellentétek támadtak, teljes megegyezés jött létre az illetékes tényezők és az összes érdekképviseletek közölt a a földreform terén szükséges teendők irányára. Hosszas tárgyalások előzték meg a különböző álláspontok teljes, harmonikus összeegyeztetéséi. E tárgyalásokon Bethlen István gróf, Nagy Emil, Szabó István és rnég többen vettek részt. Nyoic ilyen bizalmas tanácskozás volt a miniszterelnöknél, amelyekben pontról-pontra letáigyaltdk a földbirtok kérdést. A javaslat nem esik*nagyon messze az eredetitől, lényegbe vágó kérdésekben nem tér el tőle, csak a részletekben tesz engedményt. Az ütközőpont a járadékbirtok kérdése volt. Itt V3n az első fontos változtatás az első tervezettel szemben. A módosított javadat akként intézkedik, hogy bizonyos nagybirtokok nem teljes egészükben, hanem azoknak csak egy része alakítható át járadékbitlokká. A novella e tekintetben továbbra is különbséget tesz a háború alatt és etflt szerzett birtokok között és védve az u»óbbi kat, kimondja, hogy a háború előtt vásárolt birtoktestekből leszámítva a megállapított birtokminimumot, csak azok 75 százaléka sajátítható ki jdradékbirtok céljaira. A novellát a földmülelésügyi minisztérium törvényl é^ziiő osztályába n most dolgozzák ki s egy-kát nap a!a't elkészül s pénteken már a minisztertanács tárgyalja. A javadat plenáris tárgyalása azonban őszre marad. Az Ulain-ügy az ügyészség előtt. Az igazságügy miniszter a tegnapi nemzetgyűlésen felhatalmazást kapóit, hogy a kormány megrágalmazása miatt Uiain ellen tegye folyamatba az eljárást. A tegnapi nemzetgyűlése.i több képviselő felszólalása alkalmával kiderül, hogy igen magasdlldsu állami tisztviselők is koptak a bankoktól Interrexim és Dorogi Gummi részvényeket. Az adatok alapján az igazságügyminiszter utasítást adott a bud;pesti királyi ügyészség vezetőjének, hogy megvesztegetés vétségének gyanúja alapján szintén lépjen fel az illetők ellen. A bünteiőiör vény szék helyettes eh ö&e: dr. Tö^eky Qézs kúriai biró ma ugy a rágalmazási, mint a vesztegetési ügy vizsgálatával dr. Kovács Mi- lós vizsgálóbírót biz'; meg. A megvesztegetési üggyel kapcsolatosan, melynek konkrét adatai hiányoznak, a vizsgálóbíró azt az utasítást ke pia, hogy szálljon ki mind a két bankba, vizsgálja át az összes folyószámlákat és levelezést és ezekből állapítsa meg, kik azok a magasáilásu állami tisztviselők és képviselek, akiknek anélkül, hogy már régebben összeköttetésben állottak volna a két bankkal, magas értékű összegben adtak ezekből az ingyenrészvényekből. A vizsgálóbíró a h4t végén megkezdi a vizsgálatot, amikor is hiv<ta'osan kiszáll mindkét bankba és ott átvizsgálja az üzleti könyveket és levelezést. Dr. Nagy Emil igazságügyminiszier ma dé előtt megseteste dr. Polányi Aladárt, a budapesti királyi ügyészség helyettes vezetőjét éi utasította, hogy nyolc állami tisztviselő ellen megvesztegetés gyanúja alapján indítsa meg az eljárást. Az igazságügymmiszter közölte minit a nyolc gyanúsított állami tisztviselő nevét. Dt. Polányi főügyész-helyettes közölte az adatokat í dr. Kovács Miklós vizsgálóbíróval és indítványt terjesztett elő, melyben javasolja, hogy a gyanúsítottakat hallgassa ki, egyben Uiaint is hallgassa ki tanuként a megvesztegetés ügyében. Az ellenzéki pártek és a tisztviselő-kérdés. A nemzetgyűlés ma délelőtti ülése alatt a Házban tartózkodó valamennyi polgári ellen zéki képviselő pártkülönbség nélkül Szilágyi Lajos elnöklete alatt értekezletet tartott az einöki fogadóteremben, amelyen egyhangúlag elhatározták, hogy az indemnitási törvényjavaslat részletes tárgyalásában, valamint a közalkalmazottak létszámcsökkentési törvényjavasltának általános és részletes tárgyalásában beható kritika tárgyává teszik a jelenlegi h^tyzetet, azt minden vonatkozásában megvilágítok és a ármányt és a többségi pártokat állásfoglalásra kényszerítik. Az értekezlet letárgyalta az eddig beterjesztett 86 határoza i javallatot. A köz:!k Imazoitakra vonatkozókat egyhangúlag elfogadták. Kimondotta az értekezlet, hogy az indemri tási törvényjavaslat részletes tárgyalása sor ,