Szeged, 1923. július (4. évfolyam, 146-171. szám)

1923-07-26 / 167. szám

4 SZEGED különösen a 13. § nál a nem állami tanítók és tanítónők érdekében, a 14. § nál a hadirokkantak, özvegyek ép árvák érdesében, a 15, 16., 17. és IS § nál a közalkalmazottak fizetésének, lakáspénzének, nyugdiiának és különféle egyéb járandóságainak kérdésében a legbehatóbb vitát fogja folytatni. Végül elhatározta az értekezlet, hogy a m. kir. honvédség, csendőrség, vámőrség és folyamőrség személyzetének fizetése ügyében is többen felszólalnak a polgári ellenzék tagjai közül. A köztisztviselők fizetése. Vasárnap megjelenik a köztisztviselők fizetésének rendezéséről szóló rendelet. Megszűnnek a külön fizetések, háborús segélyek, drágás ági segélyek és rendkívüli segélyek. E helyett egy séges fizetés lesz, amely automatikusan emelke dik, ha a korona értékéből veszít. A pistai és más tisztviselők továbbra is pótlékokat kapnak. A rendelet szerint a X(. fizetési 03ztály fizetését 65 000 koronáb m. a X. fizetési osztálvét 82.000, a IX fizetési osztályét 100000, a Vili. fizetési os<taivét 120.000 és a VII fizetési osztályét 150 000 koronáoan állapították meg. A tisztviselők ezen uj fizetését akkor állapították meg, amikor a korona 6 és feles kurzuson állott. Élihez a fizetéshez még a természetbeni illetmények járulnak, v / íX A gabona-, vagy lisztexport? A gabonatermés kivitele dolgában sz egységes párt egrárérdekeltségd bizonyos kívánalmakkal léptek fel a kormánynál, nevezetesen azt követelték, hogy a gabona ne csak liszt alakjában, hanem szemes termény formájában is kivihető legyen. Ugy gondolták, mini azt közöltük is, hogy gaoonaaukctókat tartanának a vidék különböző részein, amelyeken megjelennének a külföldiek is és megvennék az exportálható gabonát. Hétfőn Kállay pénzügyminiszternél miniszteri értexezlet volt, amely ugy döntött, hogy a gabonát csak liszt alakjában engedi kiszállítani. Érvényesült ugyanis Kállaynas az a felfogása, hogy amennyiben nyers gabonát szállítanak ki, a gabonaárak mérhetetlen emelkedése és további drágulás várható. Nagyatádi Szabó földmivelésügyi miniszter viszont azzal érvelt, hogy pár ezer vagon gabona kiszállításával az ország elég jelentékeny valutamennyiséghez jutna. Nagyatádi Szabó azonban egyedül maradt álláspontjával és a miniszterközi értekezlet határozata érvényesült. Most azu áti, amikor kitudódott ez a határozat, az agrárérdekeltségek sérelmesnek tartják ezt és további akció* indítanak annak megváltoztatása érdekében. Tegnap és ma folytatott megbeszélésükön ennek az álláspontnak megváltoztatását követelték. Az ügynek még érdekes fordulatai lehetnek. Egyébként ma a kora délutáni órákban a pénzügyminisztériumban Kállay Tibor pénzügyminiszter elnökletével ujabb miniszterközi tanácskozást tartoltak a gabonaexport kérdésében. Kossuth Lajos Tódor ^temétése és a Ház ülése. A függetlenségi 48 as Kossu!h-párt Horváth Zoltán nemzetgyűlési kép/iselő vezetésével ma délelőtt tisztelgett Scitovszky Bélánál, a nemzetgyűlés elnökénél és kérte, hogy Kossuth Lajos Tódor temetése alkalmival a nemzetgyűlés ne tartson ülést. Scitovszky elnök kijelentette, hogy ezt nem tudja biztositani, hanem a napirendi javaslatnál oly indítványt fog tenni, hogy a kép/iseők a temetésre elmehessenek. Ezért a holnapi ülés délelőtt 12-3 óráig és délután 4 órától 9 óráig fog tartani. Kormánybiztost kapott Cegléd a vasárnapi Incidens miatt. A kormány megbízta Solti Bélá , a pestvidéki főkapitányság ideig enes vezetéié/el megbízott főkapitányt, hogy a ceglédi incidenssel kapcsolatban már holnap reggel kormánybiztosi minőségben Ceglédre utazzék és teremtsen rendet az egész vonalon. Már megtörtént az intézkedés, hogy Cfgtéden minden hatóság a kormánybiztos rendelkezésére álljon. llita a királykérdésről. (4 Szeged budapesti tudósítójától.) A nemzetgyűlés mai ülécét f l 11 órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Az indemnitási vita első szónoka Farkas Tibor. Az indemnitást elfogadja, bár a kormány iránt nincs bizalma. Azonban a kormányzáshoz szükséges eszközöket meg kell adni a kormánynak. A nemzetgyűlés három kérdést akart mego'dani, amikor összeült: először ezeréves alkotmányunkhoz való visszatérést akarta elősegíteni, másodszor a gazdasági bajokat kívánta orvosolni és harmadszor helyre akarta állítani a lelkek egyensúlyát. A főrendiház reformja késik, senkisem tudja, mi van vele, fogjunk hozzá közjogi kérdéseink mego'dásához. Mélyreható reformokat csak akkor valósithatunk meg, ha nemzetgyűlés helyett országgyűlés munkálkodik. A kormány a gazdasági téren nem mutathat fel olyan eredményeket, amelyek megnyugtathatnák az ország hkosságát. Tárgyalja a költségvetés egyes tételeit. Ramutat arra, hogy a legutóbbi költségvetésben megsokasodott a magasabb fizetési osztályba tartozó tisztviselők száma. Csonka Magyarországon több a miniszteri tanácsos, mint békében volt azok száma. Hitározati javaslatot nyújt be: utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, tegyen előterjesztést a II., III., IV., V. fize'ési osztályba sorozott tisztviselők létszámának az 1914/15 évi költségvetésnek megfelelő csökkentése tárgyában. Kifogásolja, hogy a pénzügyminiszter az indemnitási javaslatban oly szakaszt akart beiktatni, amely a jövedelmi adó (örvényes intézkedéseit felborítja. Már előre is tiltakozik az ellen. D'ágaság és a nyomor. Ezután Peyer Károly szólal fel. A tisztv előkérdéssel foglalkozik. Sürgeti annak revízióját Nemcsak a tisztviselők helyzete, mint fixfizetéiü társadalmi osztály helyzete rosszabbodott. A többi társadalmi osztály át tudja háritan: a drágaságot, csak a fixfizetésüek nem. Statisztikai adatokat olvas fel, milyen nagy a tüdővész pusztítása a munkások között. A munkásság nem akar sztrájkot csinálni, mert ha az éhező tömegeket sztrájkba vinnék, nem tudni, hogy ez a mozgalom hol állna meg. Azt mondják a munkaadók, hogyha aranyparitásra emelnék fel a íizetéBt, elpusziutna a magyar ipar, mert elveszítené versenyképességét. A versenyképességet nem a munkások nyomorával kell fenntartani, hanem jobb berendezéssel. Rosszul fizetett munkássággal nem lehet versenyképességet fenntartani. Határozati javaslatot nyújt be, a szociáldemokrata párt hivja fel a nemzetgyűlés figyelmét a drágaságra és a belőle fakadó nyomorra. A búzaárak. A behozatalt csak a nélkülözhetetlen cikkekre kell korlátozni, az elsőrendű közszükségleti cikkeket mentesíteni kell a forgalmi adó alól és az elsőrendű élelmicikkek szállításának díjtételét le kell szállítani. A statisztikai hivatal hónapról-hónapra állapítsa meg és tegye közzé a létfenntartás költségeinek indexárát. A magyar buza drágább, mint a külföldi. A buza áralakulása mögött nem mindenkor a termelő áll, hanem sokszor a spekuláció és különösen befolyásolja a búzaárakat a malomkoncentráció. Leheteilen állapot, hogy négy malom munkájával fedezze hat malom jövedelmét. De még nagyobb visszaélések történtek a gabonatőzsdén. Gyakran előfordul, hogy láthatatlan Üzletkötéssel verik a buza árát és ehhez igazodik az egész ország. A kormány nem nézheti tétlenül, hogy egyesek a legszegényebb néposztály nyomorának kihasználásával horribilis összegeket szerezzenek és határtalan jólétben éljenek addig, amig az egyik oldalon a legnagyobb nyomor, a másik oldalon a legnagyobb fényűzést Iát | tí. ki^-reskedelmi osztály részéről, amelyet a hA* u ifyt elképzelni sem lehetett. S óva sebzi a bőrkartell visszaéléseit. Lehe;e Í, hogy a kormány védővámokkal szinte monopolisztikus védelemben részesítse a bőrés textilipart. A kormány pénzügyi politikáját bírálva rámutat arra, hogy a papírpénzt annak idején befektetésekre kellett volna fordítani. Azt látja, hogy a Devizaközpontnál devizák beszolgáltatásával előállott nyereséget elmanipuíálták, Zürichben a korona stabilizálása érdekében. Szeged, 1923 julius 22. Hibát Iát abban, hogy a pénzügyi kormány nem tett törvényes intézkedéseket már évekkel ezelőtt, hogy a korona folyton romló árfolyama mellett bizonyos nemzeti vagyonokat megmentsen. H«tyes lett volna e téren már régen a buzakötvények, vagy az aranyparitásos kötvényeket meghonosítani. Nincsen valorizált értékünk. Ennek következménye, hogy nincs hitel. A Jegyintézetnek fel ketl hagynia káros gazdasági politikájával. Határozati javaslatot nyújt be: Utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy a Jegyintézet a jövőb:n kibocsátandó kölcsönftzetéseknél valorizációt kössön ki. Etuián áttér a széntermelés kérdésére. Nézete szerint a szénbizottságra nincsen szükség. Határozati javaslatot nvujt be, hogy a kó*zéntermelésnek emelkedésére való tekintettel utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy intézkedjék a szénbizoítaág megszüntetése tárgyában. Szóvá teszi a bányászati nyugdijalapot. Határozati javaslatot nyújt be: Uasitsa a nemzetgyűlés a kormányt, bocsásson ki rendeletet, mely szerint a létesitendő országos bányászati nyugdijalap céljaira minden eladásra kerülő q szén után 30 koronát fizessenek be a pénzügyminisztérium bányászati osztályába és ez az osztály a befolyt összeget valorizált ériékben helyezze el és kezelje mindaddig, mig a bányászok nyugdíjügyét országosan nem rendezik. A főváros „kisebbségi többsége". Az elnök ezután öt percre felfüggesszti az ülést. Szünet után Peyer folyiatja: A főváros törvényhatósági bizottságában uralkodó viszonyokba a kormánynak és a nemzetgyűlésnek bele kell avatkoznia, mert a törvényhatósági bizottság többsége nem képviseli a főváros lakosságának többségét és nincs erkölcsi alapja ahhoz, hogy a főváros többsége nevében beszéljen. A főváros törvényhatósági bizottságának liberális tagjai azért mondottak le tagságukról, mert Zilahit választották meg cimze'es alpolgármesterré, aki a kommunizmus aiat tevékeny működést fejtett ki, de azután ügyesen átnyergelt a másik oldalra. A főváros torvényhatósági bizottságában a többségi párt erőszakkal ragadta magához a hatalmat. Ez veszélyezteti a jogrendet. Titkos szervezetek. Beszél a ceglédi választásokról. Nagy terror nyilvánult meg a választásnál, mert számon tartották, ki hova szavaz. Nem tartja helyesnek, hogy az ébredők a rendőrkapitány tilalma ellenére is megtartották a gyűlést, de nem helyesli azt sem, hogy a kormánypárt a tilalmi idő ellenére is népgyűlést akar tartani. (Rakovszky belügyminiszter: 28-án lesz a Lendvai-párt ügyében a tárgyalás.) Kívánja a nyiltszavazás megszüntetését. Ha titkos lesz a szavazas, akkor nem lehet befolyásolni a választókat. Beszél a bal- és jobboldali titkos szervezetekről. Az emigránsoknak és kommunistáknak érdekük, hogy állandóan kommunista összeesüüvések legyenek. A fővárosi rendőrség csak hozzájárult ahhoz, hogy ezek a kommunista összeesküvések .terjedjenek. Beszél a jobboldali szervezkedéseKről. Felolvassa a nemzetvédelmi hivatal egyik blankketiáját. (Felkiáltások jobbról: Szóval Prágát is értesíteni kell erről.) Nem tudja miért vannak ezek a szervezetek felfegyverezve. (Szomjas: Nagyon jó vona, ha volnának ilyenek.) Nem érti, hogyan he yeselhetik, hogy vannak az országban otyan szervezetek, melyek fel vannak fegyverezve (Felkiáltások jobbról-. S)ha sem voltak felfegyverezve. Bár csak félmillió emberünk volna felfegyverezve. Bogya: A politikai sztrájkról bszéljen I) Al ítja, hogy ezek a szervezetek csak félig tartanak ki a kormány mellett, mig a kormány nekik tetsző politikát folytat. Kijelenti, hogy ha adatok kerülnek birtokába a titkos szervezetekről, azokat a nemzetgyűlés elé hozza. Ugy véli, hogy az ország érdekében cselekszik, ha ezek a nemzetgyűlés elé kerülnek. Az indemnitást nem fogadia el. Elnök ezután délu'án 4 óráig felfüggeszti az ülést. Adók. A délutáni ülést fél 5 órakor nyitotta meg Pesthy Pál alelnök. Reichl Richárd: Nem kivánja a vitát hosszú beszéddel nyújtani. Tiltakozik az adóvalorizálás