Szeged, 1923. július (4. évfolyam, 146-171. szám)

1923-07-22 / 164. szám

4 SZEGED Szeged, 1923 julius 22. képel a kereskedelmi miniszter. Elmondja, hogy az egyetem idehdyezése és a rendőrség államosítása miatt a lakáshiány Szegeden súlyosabb mértékben lépett föl, mint bárhol az országban. A helyzetet még az is súlyosbítja, hogy Szeged az ország megcsonkítása következtében ugy a forgalom, mint a kultura szempontjából a megcsonkított ország második gócpontja lett. Ez a körülmény és a szegedi allami hivataiok tarthatatlan elhelyezése arra indította a hivatalvezetőket, hogy élükön a szegedi államépitészeti hivatal főnökével mozgalmat indítsanak egy, az összes szegedi állami hivatalok és a szükséges hivatalnoki lakások befogadására alkalmas középület létesítése érdekéb n. A kereskedelmi m niszter tud a fenhatósága alá tartozó szegedi államépitészeti hivatal, az iparfelügyelőség és a mértékhitelesítő hivatal je enlegi e helyezésének tarthatatlanságáról és épp n ezért szükségesnek tartja a hivatalpalota felépítését, ami az államkincstár érdekeit szolgálja. Átirt ebben az ügyben az érdekelt miniszter-társaihoz is, akik az építkezés ügyét a maguk részéről sürgősen szükségesnek jelentették ki, egyszersmind kimutatásokat küldtek a tárcájukhoz tartozó egyes s egedi hivatalok területi s.ük égletéről és a szükséges Ui hivatal noki lakásokról. Igy a belügyminiszter a szegedi kerületi rendőrfőkapitá yságának, az államrendőrség szegedi kapitányságának, valamint a rendÖrséi gel kapcsolatos hivatalnoki lakások előirányzását szorga'mazta; a földmivelésügyi miniszter a folyammérnöki hivatal, az állami kotrás-vezetőség, a belvizek rendezésével megbízott kormá' ybiztosság, az erdőfelügyelőség és az erdőhivatal elhelyezése érdekében; a kultuszminiszter a tanfelügyelőség és a tankerü eti főigazgatóság hivatalának elhelyezési érdekében sürgeti az építkezést. A kataszteri f lmérési felügyelőség is helyet kért az épi endő hivatalpalotában. Hivatko ik a kereskedelmi miniszter arra, hogy a város közgyűlése a Rákóczi tér megfelelő részét ingyen felajánlotta később megállapítandó és a város érdekeit biztosító feltételek kikötése mellett. Az átirathoz mellékelt vonalrajz és költségvetés alapján közli a pénzügyminiszterrel, hogy az emlifetí hivatalokon kivül a hivataípalot.i harmincnyolc — egy—ötszobás — tisztviselői és altiszti lakást, ezenkívül 2000 négyzetméter kiterjedésű üzlethelyiségeket foglalna magában. Az üzlethelyiségek előreláthatólag körülbelül évi negyvenmillió korona bérért volnának értékesíthetők, ehhez hozzászámítva az elhelyezendő hivatalok által eddig fizetett és az uj elhelyezéssel felszabadu'ó bérösszegeket, a hivatalpalota, még a jelenlegi kötött lakbérrendszer j mellett is, körülbelül hetvenmillió korona évi ' jövedelmet hozna. 1 A hozzávetőleges költségvetés szerint a mai anyagárak és munkabérek mellett a hivntalpalota építése mintegy három milliárdba kerü ne, jövedelm zősége tehát 2—3 százalék lenne. „Az építkezés legtöbb haszna azonban — mondja a kereskede mi miniszter átirata — azaz eredmény volna, hogy Szeged városában a hivata- I lok kiköltözésével és az épülő uj lakásokkal \ mintegy száz uj lakás nyílna meg, ami hathatósan enyhítené az ottani lakásínséget. Ezenkívül tizenkét fontos állami hivatal méltó és vfgleges elhelyezést nyerne Az épület költségéből ötven százalék e=ne a két rendőrk pitányságra, hu zo rnyolc százilék a lakásokra, tiz százalék a ki dó üzlethelyiségekre és tizenkét százalék a kisebb állami hivatalokra. A pénzügy mi is?terhez 'n'ézeít átiratát a követ- ] keiőképen fejezi be a kereskedelmi miniszter: ? — Tekintettel arra a kiszámíthatatlan értékű erkölcsi, szociális és gazdasági előnyre, amely < egy ily középület emelésével járna, v n szeren- i csém tisztele tei javasolni, hogy ezen épület i létesítéséhez saját részéről is elv leg hozzá- j járulni és a szükséges hitelről gondoskodni j méltóztassék, meg egyezvén, hogy az építkezés műszaki előkészítését készséggel vállalom. A hivtalpalota tervének megvalósításihoz tehát a kormány minden érdel eit tagja készséggel hozzáj rult és igy már csak a pénzügy- j miniszter döntése szükséges. A pénzügym niszter szava d nti el mlajdonképen az egész terv sorsát, \ amely kétségtelenül azon a bizonyos háromrnilliár- í don fordul meg. Kállay Tibor ugyan nem nagyon j dob Íja a milliá'do< t, de reméljük, hogy ebben • az esetben akceptálja azok t a su yos érveket, > amelyek olyan hosszú sori>an sorakoznak a hivatalpabta terve mellé. Villa mexikói tábornokot titkára meggyilkolta, mire a titkárát Villax hivei szintén meggyilkolták. A konfliktus oka, hír szerint a munkásoknak abbeli elégedetlensége volt, hogy nem kapták meg bérüket. A gyilkosság után Villa tábornok és titkára hivei között csatározás támadt, amelynek során mintegy 100 embert megöltek, részben megsebesítettek. Egy későbbi verzió szerint Villax tábornokot, titkárát és három párthivét egyidejűleg lesből gyilkolták le Hidalgó Dell Paral mellett. Obregon elnök elrendelte, hogy Villa tábornokot katonai pompával temessék el. Fosztogatások Breslauban. Tegnap délután 3 órától kezdve Breslauban teljesen felbomlott az áll .t mi rend. Fosztogató csapatok vonulnak a városon végig és egész házsorokat támadnak meg egyszerre. A -földszines kávéházakat lerombolták, a város központjában lévő szállodákat is teljesen kifosztották és hasznavehetetlenné tették köztük a hires Hotel Savoii is. A fosztogatásban a munkásságnak radikális és a kommunistákhoz közelálló szárma vesz r szt, akiket végleg elkeserített a legutóbbi hetekben tör ént kizárása a munkásságnak, amelyben a munkaadók a munkások követeléseire válaszolnak. Más párthoz tartozó munkások csak szimpátiájuknak adnak k fejezést, de nem támogatják a fosztogatókat. A rendőrség és a hatóságok nem tudják felvenni a harcot a fosztoga ókkal, a jelenlevő r ndőrlegénység csekély száma miatt. A rendőrség őrszemekre oszolva nem sok sikerrel támadhatja me,í az egyes csoportokat, mert azok amiy hirtelen összeverődtek, oly hirtelen szét is ug an tk. Mindenfelé fegyverek ropogása hallatsz k, az utcán több s* besült fekszik elhag atva. Minden órában várjak a legszigorúbb ostromállapot kihirdetését. Éjszaka jelenti a Wolff ügynökség: Az üzletek egy része még mindig zárva van. A rendőiséí ma migint többéi et letartóztatott. Rendőri megállapítás szerint a hilottak szána 6, a sebesülteké 12 és 15 között van. A letartóztatottak egy ré zét újból szabadonbocsátoiták. Az eredetileg leiarióztatoit 1200 egyén közül csak 150 maradt letartóztatásban, a többieket szabad'abrd helyezték, miután a súlyos csendháborítás vAdjt nem volt velük szemben fenn* tarth i 6, hanem csakis a tömeg 's csoportokban való részvétel kihágását kövének el. Koszfpénzt kihelyezésre elfogad. Idejében feladott tőzsdei megbízásokat középárfolyamon effektuál Vidéki megbízásokat pontosan teljesít H Magyar Köztisztviselők és Állami Alkalmazottak Takarékpénziára R-T. Budapest, VII., Rákóczi-ut 76. Telefon: József 60-40, József 135-32. Sürgönyeim: Cobdenbank. 113 Gyapjufonái, műselyem, gobelin, horgolócérna, fényezett himzöpamut legelőnyösebb beszerzési forrása özv. Seelenfreundné kézimunka üzlete Tisza Lajos-körut 48. szám. m hogy a tekintélyt sértő müvelet alatt a mindig j imponálni akaió timármestert az emberek re • ismerjék fö a sötétben. Azért egyik este Jaksa, hogy az éppen nagy terhet cipelő komáját niegbosszantsa, nagy hirtelen félrevere a harangokat, hogy tüz van! A ti nár ijedten látta, hogy az emberek minden fe'ől nagy sokaságban, rémülten tódulnak az u'cára, zavarában és mérgében kénylekn volt hamarjában a nyers bőröket a kórház kertjének árkába dobni, ahonnan azután csak éjfél felé húzogathatta ki és vitte haza, amikor a világ elcsendesedett és az álmukból fölriasztott emberek az utcáról hazaszéledtek. Jaksa erősen hitt a boszorkányokban s a vén asszonyokat nem szívelhette, mindenikben, — kütönösen a rútabb, bibircsókos képű, szőrös állu, házsártosabb faj ájuban, boszorkányt látott. Ezeket bosszantásul D.ószló szolgáinak, Luczifer nyergeseinek, Belzebub szövőszékeinek, az ö.dög'k kovászából gyúrt pokolküszöbnek slb. titu!ázt\ A játékos eszű egyházfi az ilyen vérig bosszantó d szitő jelzők kifundálásában kifogyhatatlan volt. Egy izben a rókusi nagy utcán lakozó vén Taryné, aki a neve napján felköszönlő Jaksát elfeled'e egy pohár pálinkával viszzagratulálni, emeletes házát késő este, holdvi ágnál létráról meszelte 11 óra utón, amikor a rossz lelkek le szoktak szébadulni láncaikról. A b.vett buckáitól jókedvre derített Jaksa a magasban messelő asszonyra ráhuján ott: „Minden jó lé ek dicsérje az urat. Hiába készülsz a Szent Gellért htgyére vén boszorkány, nem fogod megnyergelni a meszelő nyelet!" és elkezdte a létrát kirángatni a vénasszony alól. — Jaj! Jaj! ereszd el akasztófára való! mindjárt leesek! — Az akarom, te Beisebub szekere — és még jobban rángatta alatta a létrát. Ezért aztán az öreg assz ny onnan felülről hirtelen leöntötte Jaksát ol ott mésszel. E? alkalommal pórul járt harangozó mérgelődve, fenyegetőzve á loit tovább. — No megállj vén tos;orkány, ezért mögfizetöd az ebök harmincadát. A babonás hiedelmek szerint az igaz hivő íélek, h 1 az éjféli misén a Luca székére ül, megláthatja a templomba tódu ó boszorkányokai, akik az igazak megrontására szok'ak oda gyülekezni. Jaksa minden évben megfaragta a Luca székét és karácsony éjjel n, az éjféli mise előtt, szokás szerint meghúzta a n.így kört szentelt krétával a templom pádimentumára s a megrajzolt körnek közepére álli otta a Luca székét és ráült az ajtóval szemben. A Taryné esete után is, amikor azt a csúfot tette rajta, a cirkolus közepín ülő harangozót nagy néptömeg vette köíül és erfsen faggatták, ostromolták, hogy kit lát kend Jaksa bácsi? — Hát most gyütt be Sándor Rúzsa tüzes sárkány kép:be, most mög Ménkű Panna kecskebak formáiáb n neköm szalad', de a szentölt krétába ülődve, hanyatt vágódott. Most mög Förgeteg Ilus röpült be kakas képibe, égyre neköm ugrál, a szömömet akarja kiszödni, de nem fér hozzám a krétátul. — Vigyázzunk embörök ! h trább huzódjunk, akinek a Oélzjirja kedves, me' mingyá' kitaposik! — Ahun a! most gyün a vén Taryn5, kivert I bika képibe, ojan nagy szarva van, hogy be í sé fér a templom ajtón, e őbb az égyik szarvát, i aztán a masikat nyomi be. M nden ló lélök dicsérje az Urat! Uram Jézus, Pádvai Szent Antal segíts! és e mellett Jaksa uram sz-porán szórt i a szentelt vizbe mártogatott csóvából a keresztet a templom ajtó felé, mert, amint a körülötte rémüldöző hívőket informálta, a bika ugyancsak dag szti a templom földit mérgibe. Most möglátott, nekOm rugaszkodott, hogy léöklel a székrül, de a krétátul létört az egyik szarva és letotytyant. Ugy kell vén b.stye iéiök, minek jársz a boszorkánygyülésbe. Mondanom sem kell, hogy Jaksa uram a mise előtt Rocskánénál egy-két itcél a kislajbi mögé öntött s az ital még inkább fokozta hisztérikus fantáziáját, minélfogva eiősen hitte azt, hogy mindaz valóság, amit a szentelt kréta védő vonala mögött a vízió és hallucináció torán elképzel!. Jaksa na^y dohányos volt s a pipa okozta halálát. Rosszul nyomta az égő pipára a kupakot s mise alatt, muisztrálá* közben a zsebe kigyuladt a dohány parazsától. A miséző Nyáry plébános hiába fi;yelm ztette előbb halkan: Dominus Vobiscum! Jaksa ég a zseböd — azután mérgesen: Oremus! dis;nó teremtete— > Jaksa möggyullad a zseböd. A füstölgő ruha lángra lobbant s a tűztől a „haskérge vargát ' rántott", vagyis annyira összeráncosodott és összeszaladt a bőre az égéstől, hogy a boszorkányok nagy örömére a harangkötél örökre kihullott Jaksa uram kezéből. KFolytatjuk.)