Szeged, 1923. július (4. évfolyam, 146-171. szám)

1923-07-22 / 164. szám

4 SZEGED Szeged, 1923 julius 22. képel a kereskedelmi miniszter. Elmondja, hogy az egyetem idehdyezése és a rendőrség álla­mosítása miatt a lakáshiány Szegeden súlyosabb mértékben lépett föl, mint bárhol az országban. A helyzetet még az is súlyosbítja, hogy Szeged az ország megcsonkítása következtében ugy a forgalom, mint a kultura szempontjából a meg­csonkított ország második gócpontja lett. Ez a körülmény és a szegedi allami hivataiok tart­hatatlan elhelyezése arra indította a hivatal­vezetőket, hogy élükön a szegedi államépitészeti hivatal főnökével mozgalmat indítsanak egy, az összes szegedi állami hivatalok és a szükséges hivatalnoki lakások befogadására alkalmas köz­épület létesítése érdekéb n. A kereskedelmi m niszter tud a fenhatósága alá tartozó szegedi államépitészeti hivatal, az iparfelügyelőség és a mértékhitelesítő hivatal je enlegi e helyezésének tarthatatlanságáról és épp n ezért szükségesnek tartja a hivatalpalota felépítését, ami az államkincstár érdekeit szol­gálja. Átirt ebben az ügyben az érdekelt mi­niszter-társaihoz is, akik az építkezés ügyét a maguk részéről sürgősen szükségesnek jelen­tették ki, egyszersmind kimutatásokat küldtek a tárcájukhoz tartozó egyes s egedi hivatalok te­rületi s.ük égletéről és a szükséges Ui hivatal noki lakásokról. Igy a belügyminiszter a szegedi kerületi rendőrfőkapitá yságának, az államrend­őrség szegedi kapitányságának, valamint a rend­Örséi gel kapcsolatos hivatalnoki lakások elő­irányzását szorga'mazta; a földmivelésügyi mi­niszter a folyammérnöki hivatal, az állami kotrás-vezetőség, a belvizek rendezésével meg­bízott kormá' ybiztosság, az erdőfelügyelőség és az erdőhivatal elhelyezése érdekében; a kultusz­miniszter a tanfelügyelőség és a tankerü eti fő­igazgatóság hivatalának elhelyezési érdekében sürgeti az építkezést. A kataszteri f lmérési fel­ügyelőség is helyet kért az épi endő hivatal­palotában. Hivatko ik a kereskedelmi miniszter arra, hogy a város közgyűlése a Rákóczi tér meg­felelő részét ingyen felajánlotta később megálla­pítandó és a város érdekeit biztosító feltételek kikötése mellett. Az átirathoz mellékelt vonalrajz és költség­vetés alapján közli a pénzügyminiszterrel, hogy az emlifetí hivatalokon kivül a hivataípalot.i harmincnyolc — egy—ötszobás — tisztviselői és altiszti lakást, ezenkívül 2000 négyzetméter kiterjedésű üzlethelyiségeket foglalna magában. Az üzlethelyiségek előreláthatólag körülbelül évi negyvenmillió korona bérért volnának értékesít­hetők, ehhez hozzászámítva az elhelyezendő hivatalok által eddig fizetett és az uj elhelye­zéssel felszabadu'ó bérösszegeket, a hivatal­palota, még a jelenlegi kötött lakbérrendszer j mellett is, körülbelül hetvenmillió korona évi ' jövedelmet hozna. 1 A hozzávetőleges költségvetés szerint a mai anyagárak és munkabérek mellett a hivntal­palota építése mintegy három milliárdba kerü ne, jövedelm zősége tehát 2—3 százalék lenne. „Az építkezés legtöbb haszna azonban — mondja a kereskede mi miniszter átirata — azaz ered­mény volna, hogy Szeged városában a hivata- I lok kiköltözésével és az épülő uj lakásokkal \ mintegy száz uj lakás nyílna meg, ami hat­hatósan enyhítené az ottani lakásínséget. Ezen­kívül tizenkét fontos állami hivatal méltó és vfgleges elhelyezést nyerne Az épület költségéből ötven százalék e=ne a két rendőrk pitányságra, hu zo rnyolc százi­lék a lakásokra, tiz százalék a ki dó üzlet­helyiségekre és tizenkét százalék a kisebb állami hivatalokra. A pénzügy mi is?terhez 'n'ézeít átiratát a követ- ] keiőképen fejezi be a kereskedelmi miniszter: ? — Tekintettel arra a kiszámíthatatlan értékű erkölcsi, szociális és gazdasági előnyre, amely < egy ily középület emelésével járna, v n szeren- i csém tisztele tei javasolni, hogy ezen épület i létesítéséhez saját részéről is elv leg hozzá- j járulni és a szükséges hitelről gondoskodni j méltóztassék, meg egyezvén, hogy az építkezés műszaki előkészítését készséggel vállalom. A hivtalpalota tervének megvalósításihoz tehát a kormány minden érdel eit tagja kész­séggel hozzáj rult és igy már csak a pénzügy- j miniszter döntése szükséges. A pénzügym niszter szava d nti el mlajdonképen az egész terv sorsát, \ amely kétségtelenül azon a bizonyos háromrnilliár- í don fordul meg. Kállay Tibor ugyan nem nagyon j dob Íja a milliá'do< t, de reméljük, hogy ebben • az esetben akceptálja azok t a su yos érveket, > amelyek olyan hosszú sori>an sorakoznak a hivatalpabta terve mellé. Villa mexikói tábornokot titkára meggyilkolta, mire a titkárát Villax hivei szintén meggyilkolták. A konfliktus oka, hír szerint a munkásoknak abbeli elégedetlensége volt, hogy nem kapták meg bé­rüket. A gyilkosság után Villa tábornok és tit­kára hivei között csatározás támadt, amelynek során mintegy 100 embert megöltek, részben megsebesítettek. Egy későbbi verzió szerint Vil­lax tábornokot, titkárát és három párthivét egy­idejűleg lesből gyilkolták le Hidalgó Dell Pa­ral mellett. Obregon elnök elrendelte, hogy Villa tábornokot katonai pompával temessék el. Fosztogatások Breslauban. Tegnap délután 3 órától kezdve Breslauban teljesen felbomlott az áll .t mi rend. Fosztogató csapatok vonulnak a városon végig és egész házsorokat támadnak meg egyszerre. A -föld­szines kávéházakat lerombolták, a város köz­pontjában lévő szállodákat is teljesen kifosztot­ták és hasznavehetetlenné tették köztük a hires Hotel Savoii is. A fosztogatásban a munkás­ságnak radikális és a kommunistákhoz közel­álló szárma vesz r szt, akiket végleg elkeserí­tett a legutóbbi hetekben tör ént kizárása a munkásságnak, amelyben a munkaadók a mun­kások követeléseire válaszolnak. Más párthoz tartozó munkások csak szimpátiájuknak adnak k fejezést, de nem támogatják a fosztogatókat. A rendőrség és a hatóságok nem tudják fel­venni a harcot a fosztoga ókkal, a jelenlevő r ndőrlegénység csekély száma miatt. A rend­őrség őrszemekre oszolva nem sok sikerrel tá­madhatja me,í az egyes csoportokat, mert azok amiy hirtelen összeverődtek, oly hirtelen szét is ug an tk. Mindenfelé fegyverek ropogása hal­latsz k, az utcán több s* besült fekszik elha­g atva. Minden órában várjak a legszigorúbb ostromállapot kihirdetését. Éjszaka jelenti a Wolff ügynökség: Az üzle­tek egy része még mindig zárva van. A rend­őiséí ma migint többéi et letartóztatott. Rend­őri megállapítás szerint a hilottak szána 6, a sebesülteké 12 és 15 között van. A letartózta­tottak egy ré zét újból szabadonbocsátoiták. Az eredetileg leiarióztatoit 1200 egyén közül csak 150 maradt letartóztatásban, a többieket szabad'abrd helyezték, miután a súlyos csend­háborítás vAdjt nem volt velük szemben fenn* tarth i 6, hanem csakis a tömeg 's csoportokban való részvétel kihágását kövének el. Koszfpénzt kihelyezésre elfogad. Idejében feladott tőzsdei meg­bízásokat középárfolyamon effektuál Vidéki megbízásokat pontosan teljesít H Magyar Köztisztviselők és Állami Alkalmazottak Takarékpénziára R-T. Budapest, VII., Rákóczi-ut 76. Telefon: József 60-40, József 135-32. Sürgönyeim: Cobdenbank. 113 Gyapjufonái, műselyem, gobelin, horgoló­cérna, fényezett himzöpamut legelőnyösebb beszerzési forrása özv. Seelenfreundné kézimunka üzlete Tisza Lajos-körut 48. szám. m hogy a tekintélyt sértő müvelet alatt a mindig j imponálni akaió timármestert az emberek re • ismerjék fö a sötétben. Azért egyik este Jaksa, hogy az éppen nagy terhet cipelő komáját niegbosszantsa, nagy hir­telen félrevere a harangokat, hogy tüz van! A ti nár ijedten látta, hogy az emberek minden fe'ől nagy sokaságban, rémülten tódulnak az u'cára, zavarában és mérgében kénylekn volt hamarjában a nyers bőröket a kórház kertjének árkába dobni, ahonnan azután csak éjfél felé húzogathatta ki és vitte haza, amikor a világ elcsendesedett és az álmukból fölriasztott em­berek az utcáról hazaszéledtek. Jaksa erősen hitt a boszorkányokban s a vén asszonyokat nem szívelhette, mindenikben, — kütönösen a rútabb, bibircsókos képű, sző­rös állu, házsártosabb faj ájuban, boszorkányt látott. Ezeket bosszantásul D.ószló szolgáinak, Luczifer nyergeseinek, Belzebub szövőszékeinek, az ö.dög'k kovászából gyúrt pokolküszöbnek slb. titu!ázt\ A játékos eszű egyházfi az ilyen vérig bosszantó d szitő jelzők kifundálásában kifogyhatatlan volt. Egy izben a rókusi nagy utcán lakozó vén Taryné, aki a neve napján felköszönlő Jaksát elfeled'e egy pohár pálinkával viszzagratulálni, emeletes házát késő este, holdvi ágnál létráról meszelte 11 óra utón, amikor a rossz lelkek le szoktak szébadulni láncaikról. A b.vett buckáitól jókedvre derített Jaksa a magasban messelő asszonyra ráhuján ott: „Min­den jó lé ek dicsérje az urat. Hiába készülsz a Szent Gellért htgyére vén boszorkány, nem fogod megnyergelni a meszelő nyelet!" és el­kezdte a létrát kirángatni a vénasszony alól. — Jaj! Jaj! ereszd el akasztófára való! mind­járt leesek! — Az akarom, te Beisebub szekere — és még jobban rángatta alatta a létrát. Ezért aztán az öreg assz ny onnan felülről hirtelen leöntötte Jaksát ol ott mésszel. E? alkalommal pórul járt harangozó mérge­lődve, fenyegetőzve á loit tovább. — No megállj vén tos;orkány, ezért mög­fizetöd az ebök harmincadát. A babonás hiedelmek szerint az igaz hivő íélek, h 1 az éjféli misén a Luca székére ül, megláthatja a templomba tódu ó boszorkányo­kai, akik az igazak megrontására szok'ak oda gyülekezni. Jaksa minden évben megfaragta a Luca szé­két és karácsony éjjel n, az éjféli mise előtt, szokás szerint meghúzta a n.így kört szentelt krétával a templom pádimentumára s a meg­rajzolt körnek közepére álli otta a Luca székét és ráült az ajtóval szemben. A Taryné esete után is, amikor azt a csúfot tette rajta, a cirkolus közepín ülő harangozót nagy néptömeg vette köíül és erfsen faggatták, ostromolták, hogy kit lát kend Jaksa bácsi? — Hát most gyütt be Sándor Rúzsa tüzes sárkány kép:be, most mög Ménkű Panna kecske­bak formáiáb n neköm szalad', de a szentölt krétába ülődve, hanyatt vágódott. Most mög Förgeteg Ilus röpült be kakas képibe, égyre neköm ugrál, a szömömet akarja kiszödni, de nem fér hozzám a krétátul. — Vigyázzunk embörök ! h trább huzódjunk, akinek a Oélzjirja kedves, me' mingyá' ki­taposik! — Ahun a! most gyün a vén Taryn5, kivert I bika képibe, ojan nagy szarva van, hogy be í sé fér a templom ajtón, e őbb az égyik szarvát, i aztán a masikat nyomi be. M nden ló lélök dicsérje az Urat! Uram Jézus, Pádvai Szent Antal segíts! és e mellett Jaksa uram sz-porán szórt i a szentelt vizbe mártogatott csóvából a keresztet a templom ajtó felé, mert, amint a körülötte rémüldöző hívőket informálta, a bika ugyancsak dag szti a templom földit mérgibe. Most möglátott, nekOm rugaszkodott, hogy léöklel a székrül, de a krétátul létört az egyik szarva és letoty­tyant. Ugy kell vén b.stye iéiök, minek jársz a boszorkánygyülésbe. Mondanom sem kell, hogy Jaksa uram a mise előtt Rocskánénál egy-két itcél a kislajbi mögé öntött s az ital még inkább fokozta hisz­térikus fantáziáját, minélfogva eiősen hitte azt, hogy mindaz valóság, amit a szentelt kréta védő vonala mögött a vízió és hallucináció torán elképzel!. Jaksa na^y dohányos volt s a pipa okozta halálát. Rosszul nyomta az égő pipára a kupakot s mise alatt, muisztrálá* közben a zsebe ki­gyuladt a dohány parazsától. A miséző Nyáry plébános hiába fi;yelm ztette előbb halkan: Dominus Vobiscum! Jaksa ég a zseböd — azután mérgesen: Oremus! dis;nó teremtete— > Jaksa möggyullad a zseböd. A füstölgő ruha lángra lobbant s a tűztől a „haskérge vargát ' rántott", vagyis annyira összeráncosodott és összeszaladt a bőre az égéstől, hogy a boszor­kányok nagy örömére a harangkötél örökre kihullott Jaksa uram kezéből. KFolytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents