Szeged, 1923. július (4. évfolyam, 146-171. szám)

1923-07-22 / 164. szám

Szeged, 1923 julius 22. SZEGED 5 A XIII. németbirodalmi tornaünnepély. (A Szeged tudósítójától.) München zöldbe és zászlódiszbe öltözött. Már a hét elején megkez­dődött az ünnepi köntös varrogatása, de a pom­pázó, szép és egyszerű részeket szombaton éj­szaka foglalták össze egységes egészbe. A vá­rosnak ezt a monumentális díszítését a legne­vesebb müncheni művészek terve és irányítása szerint végezték. Senkinek sem volt például joga, hogy a házát a S8ját izlése szerint zász­lózza és virágozza föl. Minden házai, amelyik azon az útvonalon feküdt, arneljen a tornászok csapata az Ausstellungs-parkba, ehol a lorna­ünnepély lefolyt, kivonult, beillesztették az egy­séges díszítési tervbe és a házigazda kötetes volt az előírás szerint eljárni. Természetesen igy a szinek harmóniában voltak és München méltó maradt művészi múltjához és jelenéhez. A csapatoknak a birodalom legkülönbözőbb részeiből való felvonulása a hét közepén meg­kezdődött. Minden vonat ontoita a tornászokat, akiknek soraiban egészen fiatal gyerekek mel­lett meglett férfiak, sőt aggok- is lépkednek. A legtöbb csapat dobossal, sok zenekarral jön és a túlzsúfolt müncheni utcikat most éjjel-nappal a „Heil" és „Gut Heil" kiáltások uralják, ame­lyekkel a müncheniek a tornászokat és a tor­nászok egymást üdvözük. Közben iti is, ott is fel-fel'nangzanak német hazafias dalok erőteljes, lelkes akkordjai, amelyekre síramm tornász­csapatok lépkednek. Az ünnepély napján már korán reggel kor­donnal zárták el azt a hosszú utvoniiat, amelyen át a tornászok csapata ki feg vonulni az Aus­stellungs parkoa. A kordon mögött, a csapatok felvonulását órákkal megelőzően, sürü sorokban helyezkedik el a közönség. A kordont katonák tartják. A rendre rendőrök ügyelnek. Kevés dolguk akad, mert megértéssel és intelíig-:nciá­val végzis a munkájuké, a közönség pedig — legalább nagyobbik feíéöen — fegyelmezett és szót foaad. Határozottan egészen más viszony áll itt fenn katonaság, rendőrség és civilek között, mint nálunk. Sakan sámlit hoznak és arra állnak fel, hátul. Mások létrával jönnek, amelynek minden fokán állnak. Ezek mögött autók, kocsik helyezkednek el és tömötten vár­ják a menetet. Sürü emberrajok várakoznak a záezlóditizes házak ablakaiban is, ellenben ház­tetőn, vagy fák ágain a legritkább esetben látni valakit. Á nap fürhetétlenül forrón süt. Akad is a mentőknek elég korán dolguk. Női és gyerekek nagyszámban lettek rosszul, mé_4 mielőtt a menet megindult volna. Féítizenkettő körül veit, amikor a zenekar erőteljesen megszólalt és a csapatok megindultak. Méreteiben hatalmasabb felvonulást képzelni ee igen le ;et. Háromnegyed háromkor még dübö­rögtek a tornászok léptei a müncheni utcákon. Kíp'elen voltam a menet végét bevárni és képtelenség egy cikk keretében minden nagy részletre is kiterjeszkedni. A közönség órákon át fáradhatatlan ieikesedéssel tüntetett a torná­szok mellett, mintha egykor v^ló dicső és nagy hadseregét köszöntené. A legtöbb ablakból nem kendőket, hanem zászlókat lengettek s a zene­karok hangjaira lépdelő tornászok és a nézők összeölelkeztek egymás folytonos üdvözlésében és telkesítésében. Időről-időre a zenekarok hazafias dalokra zendi eltek, amelyeket tor­nászok és közönség veiük énekeltek. A sok­százezer ember ajkáról félelmetes erővel hang­zott az ének. Ekkora leikesedés láttára lehetetlen volt mélyen meg nem indulni. Egy óiája tartott már a felvonulás, amikor sdoit jelre az egész útvonalon végig megálltak a csapatok. A tor­nászok a hősi halált halt testvérek emlékének áldoztak. A zenekar előbb elhallgatott, azután elkezdte játszani „Ich hatte einen Kamaraden" cimü dall, a közönség és a tornászok pedig levett kalappal énekelték. Tiz-tizenöt percig tartott ez a katonás tiszteletadás, ami u'án a menet isméi megindult — célja felé. Megáról a menetről mit mondjon a krónikás, aki itteni dolgokról referál a messzi otthoniak­nak? Az élen a vezetők haladtak, akik német nemzeti díszruhában lovagolták paripiikat. A tornászok csapatát hellyel-közzel erte az alka­lomra készült jelképes szekerek szakították meg. Egy csoport ősgermán öltözetben jött. Lát'uk az egységes és erős Germánia szimbólumát. Jöt­tek burschenscaftok olyan öltözékben, aminőt a XIX. százsd elején, tehát megalakulásuk idején viseltek. Bányászok, körülfogva egy gyászfá­tyollal bevont kis szeneskocsil. Az egyik kocsir. ez a tábla volt olvasható: „Emlékezzünk az erőszakkal elszakított testvérekre." Felvonultak a Ruhr vidékiek és külön csapata volt a meg­szállott vidékek kiutasitottjainak. Ez utóbbiak­kal hatalmas dörejü ünneplés vonult végig München ufeáin. De csapatot küldtek az elsza­kított területek, sőt Csehország németjei is és ott ékeskedett az egyik csapat élén ez a fel­írás: Wien. A tornaünnepélyről, amelyet este felé eső za­vart meg, természetesen nem írok. Megemlítek azonban egy jellemző tünetet arról, mennnyire igazuk van azoknak, akik azt mondják, hogy bizonyos tekintetben egy város az egész világ. Valamelyik háborús évben történt, hogy a bu­dapesti Népoperában előadás-sorozatot rendez­tek berlini és bécsi operaénekesek. A színházi pénztárnál már nyolc-tíz nappal a vendégszereplés előtt nem lehetett jegyet kapni. Ellenben szál­lodai portásoknál 3—6-szoros árért az előadás napján is hozzá lehetett jutni jó jegyekhez. Pontosan igy történt most iti. Jegy egész héten nem volt. De szállodai portásnál horribilis árért a tornaünnepéiy napján délben is, tehát akkor, amikar a fel vonulás tartott, lehetett jó jegyet kapni. A vendéglők, éttermek és kávéházak itt min­den este zsúfolva vannak. Vasárnap este jó három négyszázezer emberrel szaporodott e nyilvános helyiségek vendégeinek száma. Azt, hogy miként tudtak ennyivel több embert aránylag jól ellátni, kutassa ki a vendéglős­ipar egvik bő'cse. Én mást mond k el. Abba az étterembe vetődtem be vacsorázni, amelynek udvarára 'efoglalt asztalaikhoz zenekarral az élükön vonutak be a szászok. Mindjárt kigu­ritottak a számukra egy jókora as'ta'ra két hatalmas hordó sört, amelyet a csapol*s után elkezdiek ismert szenvedélyükkel fogyaszt ni. Ez a helyiség is, mint ott a legtöbb i'ynemü, több teremből és udvarból áll, amelyben zsú­foltan szorongtak az emberek Vacsora alatt és ut^n a zenekar hazafias dalokat játszott. Több­ször föl kelleti állni. Áldoztak itt is a halottak emlékének. S h gy ne legyünk túlságosan büszkék valamire, amiről azt hittük, hogy nemzeti tulajdonságunk, hát megírom: a szá­szok is tósztoznak annyit és oyan n vótlanul, mint mi. Csudák csudája, a hangulat m'gis emelkedett. Tiz óra után helyet teremtett' k s néhány pár, meg néhány férfi, de valamennyi nemzeti viseletben, táncra perdült. Veszettül járták, különösen a magukban táncoló férfiak. Egyik-másik valóságos repülési mozdulatokat végzett a redelkezésére álló £kis helyen és a két kezével vadul verte a combjait, a térdeit, a lábikráit és a talpait. A közönség minden egyes alkatommal za osan megtap olta ezt a népmulatsági rés letet. Kézai Simon — A szegedi gyümölcsexport. Köztudo­mású, hogy a szegedi pücok exportképes gyü­mölcs árujának túlnyomó na ÍV részét budapesti és kecskeméti exportőrök megbízottai vásárolják össze. Ezen a héten is több millió koronát fizettek ki a szegedi termelőknek. A barack­szezon már múlófélben van, az exportőrök az alma iránt érdeklődnek, a Püspök- tér előtt már is vasúti kocsikat töltenek meg a piacokon összevásárolt almával. Értesülésünk szerint Kecskemétről eddig 2800 vagon barackot szállí­tottak külföldre, volt olyan nap, hogy 360 vagont indítottak útnak leginkább Hullandó, Svájc és Anglia felé. Az ügynökök 800—1200 koronával vásárolták össze a barack kilóját. A külföld nagy gyümölcskereslete önkéntelenül felveti a gondolatot, hogy a gyümölcstermelés fokozása elsőrendű közgazdasági kérdés Sze­geden és ideje volna, ha a város hatósága ko­molyan foglalkozna a gyümölcsfa kulturával. Városi faiskolákat kellene a szegedi tanyákon létesíteni, kötelezni kellene gyümölcsfaültetésre a földbérlöket is, akik a város gyümölcsfa­iskoláiból szerezhetnék be a homokra termelt és homokon jól termő egynemű gyümölcsfa­csemetéket. Tiz-husz év múlva ilyen módon Szegednek is jelentékeny gyümölcsexportja le­hetne, de a hatóságnak keli kezébe vennie a kezdeményezést, amire a magánérdekeltségek úgyis képtelenek. — Adomány a fogadalmi templom javára. Bezdán József makói prelátus-plébános Regdon Gejza műszaki főtanácsos utján százezer koronát juttatott a polgármesterhez a fogadalmi templom építési alapja javára. Kállay dr. jogiticmlnáriama PaDavicini-ntca 7»< - ~ • * " VB ' 3 alatt fostad 09éti nap. Telefon 80. 779 Telefon: I fi a z fi. 455. Korzó Mozi Teleíon: Pénziár 1185. Vasárnap, julius hó 22-én Ilyenek a férfiak. Gáláns udvari kaland 7 felvonásban. Főszereplők: HHRRy E.ICDTKE és 3JIKOB TltDTXE­Azonkívül: Grogg és a szirén. Kiváló burleszk 2 felvonásban. Előadások: Vasárnap 3, 5, 7 és 9, hétköznap 5, 7 és 9 órakor. Kedvező idő esetén 9 órakor a nyári helyiségben. — AÍ uj dohányárak. A pénzügyminiszter az általános f )rg«l>mb?n lévő dohánygyártmá­nyok árjegyzékeit hatályon kivüi helyezte. Az uj árjegyzék általánosabb érdekű téieiei a követ­kezők : Pipa- és szivarkadohányok: Legfinomabb tö­rök (100 gr.) 4000 korona. Finom törf.k (25 pr.) 550 Korona. Finom hercego^ina (25 gr.) 350 korona. Középfinom török (25 gr.) 225 ko­ron8. Kiváló finom magyar szivarkadohány (100 gr) 800 korona. Legfinomabb magyar sJvarka­dohány (25 gr.) 150 korona. Finom magvar (25 gr.) 120 korona Középfinom magyar (25 gr) 110 korona. Legfinomabb magyar pipa­dohány (100 gr.) 600 korona Hizai pipado­hány (25 gr.) és kapsdohány 80 korona. Ma­gyar pipsdohány 60 korona. Szivarok: Regaiitás 220 korona. Britanika 180 korona. Trabuco és Miliares 150 korona. Delicias és Gperas 130 korona. Cuba portorico 120 korona. Rosíta 90 korona. Portorico 75 ko­rona. Vegyes külföldi 50 korona. Cigarellos 45 korona. Magyar 15 korona. Különlegességi dohdnygvártmányok közül: A Szultán Fiór (100 gr.) 6000, Kiváló finom török (100 gr.) 5000, Finom kir 3000, Finom purzi­csán 2500, Legfinomabb Hercegovina 2400, Szentandrási, Érsekújvári és Rétháti 1300, Er­délyi 900, Kiváló finom kerti pipsdohány 800 korona 100 gramonkint. Szivarkák: Nilus 65, Stambul 60, Menphys 50, Smltán 45. Mirjam 25, Király, Hölav és Hercegovina 20, Siinfonia 25, Dana 15, Dráma 20, Magyar 15 korona. A szivarok közül: A Regalia Medi3 250, Operas Sptcial 300, Trabuco Special 250, Havanna Virzeinia 210, Szemaritás 100 korona. A szivarkák közül: Coronás 150, Sphinx 140, Amneris 55, Khedive 80, Princessas 45, Damesz 45 és Moris 45 korona. — Nem szabad Jugoszláviából külföldre pénzt küldeni. A jugoszláv postaigazgatóság kö.ölte a magyar postaigazgatósággal, hogy a jugoszláv pénzügyi kormányzat a pénzkivitelt szigorúan szabályozta és ennélfogva közönséges vagy ajánlóit levélben Jugoszláviából külföldre pénzt küldeni a legszigorúbban tilos. Mán Szatymazon vagyunk ö. m. a f. én j Göre Gábor mög a tsaládom. Utolsó hét!!! Mig a raktár tart féláron kaphtó Korondi és Lichtmann cipők Abonyi Mihálynál Kölcsey-utca 1. sz. Royal-épület. *

Next

/
Thumbnails
Contents