Szeged, 1923. július (4. évfolyam, 146-171. szám)

1923-07-22 / 164. szám

6 Kállay Tibor pénzügyminiszter előterjesztését tárgyalta, A pénzügyminiszter ismer ette a tisztviselők fizetésének egységesítésére vonatkozó javaslatot. A minisztertanács hosszabb vi a u'án elfogadta Kállay javaslatát és igy a tisztviselők fizetésének egységesítésére vonatkozó rendelet a jövő héten már megjelenik a Hivatalos Közlönyben. A javaslat szerint a tisztviselők fizetése közel jár az aranyparitás 50 százalékához. A kormánynak ez az intézkedése tulsjdonképen a közvetett index rendszerre vaió áttérést jelenti. A minisztertanács foglalkozott azzal a kérdéssel is, hogy augusztus l én mily összegű illetményeket fizessenek ki a közs olgálati alkalmazottak réízére, tekintettel arra, hogy a fizetések egységesítésére vo íatkozó rende'etet csak a jövő héten fogják kihirdetni és ennek a rendeletnek végr haj'ási is huzamosabb időt fog igénybe venni. Ugy halljuk, hogy a legközelebbi napokban a kormány az átmeneti rendezésre vonatkozó rendeletet fog kiadni, melyben ugy fog intézkedni, hogy augusztus 1-én a fizetés egységesítési rendelet alapján járó illetményekre előleget adjanak. Az MTI. jelenti az éjjeli órákban: A közszolgálatban álló tisztviselők cs egyéb alkalmazottak illetményeinek, illetve nyugdijasok, özvegyek és árvák ellátási d jainak etyegesitéséről kiadandó rendelet előreláthatóan e hó uio só napjaiban lesz közölhető. Mint a rendkívüli segélyp6tlé*ok engedélyezéséről szóló kormányrendelet csak juliusra kifizetendő ösizegről in té/kedik, augusztusra egyáltalán nem lehetne rendkívüli segélypótlékot kifizetni. Erre való tekintettel a minisztertanács tegnap elha ározta, hogy addig is, amíg az egységesítés tárgyában kiadandó rendelet alapján az illetmények megállapíthatók lesznek, augusztusra egyelőre ugyanazok az illetmények (ellátási dijak) fizettessenek ki, mint julius hónapban. Ez erre vonatkozó kormányrendelet a Budapesti Közlöny vasárnapi szá nában jelenik meg. W Előleget kapnak a gazdák 1/ az államnak falajánlott gabonáért. Bud J4nos közélelmezési miniszter módot akar nyújtani a gazdaközönségnek arról, hogy a buzaértékben fizetendő földadót megfelelő buza rendelkezésrebocsátásával lefizethesse A miniszter felhatalmazta a Futurát, hogy mindazoknak a termelőknek, akik buzafeleslegeiket, illetve egy saját maguk áital meghatározott részt az állam részére rendes tőzsdei áron le kötnek, illetve kötelezettséget vállalnak arra, hogy az igy lekötött búzának legalább egy SZEGED negyedrészét szeptember 15 ig. második negyedet november végéig, harmadik negyedét jövő év január végéig és végül a negyedik tészletét április végéig leszállítják, vagononkint 1000.000 korona előleget adjon a mindenkori Jegyintézeti kamatláb felszámítása mellett. Az eladó sz badválasztás szerint kívánhatja a mindenkori szállítás napján érvény-s p aci árat. Feljogosíthatja a terme ő a Futurát arra is, hogy z altala már leszáili ott és elvitt gabonaSzeged, 1923 ju!ius 22. mennyiség ellenértékéből a ternHőtf földadóját, természetesen az országos pénzintézeti tanícs által e tekintetben megállapított buza ár alapján, a termelő által .megállapított helyen és időben befizesse. Ha a termelő október 31-ig oly mennyiségű búzát szállított le, melynek a fentiek szerint járó elszámolási árából a termelő egész évi földadóját kifizetheti, az erre az esetre biztosított kedvezményt részére a Futura kieszközli. A pénzügyigazgatóság megvette az Európa-szállodát. (A Szeged tudósítójától.) Mint°gy két hónappal ezeő t s/ünt meg ai Európa-kávéház éa vendéglő é-s azóta a hatalmas ép ilet lefüggönyözött, sötét ablakai egyre izgatták az egyéni lakA»proble<:>ák megoldásán töprengő kedélyekel. Kevesen rudták, h >gy a-szálló-épületnek mi lesz a sorsa, megmarad-e kávéháznak, szállónak, vagy átublják magánlakásokká a helyisígeii. A kérdés a hká>hivatalt is érdekelte, de mi den eredmény nélkül, mert hiszen az épület direkt szállónak éi kávéháznak készült é> igy a lakásrendel :t értelmében lakások céljaira nem vehdte igénybe a I káshivatal. Időközben megkezdték a kissé elh nyagolt külsejű homlokzat t .tarozását, a festő- és építőmunkások tiszta köntösba öltöztették a kopoit falakat, kijavították a m giongált te őt. A nagy cainositásból arra lehetett köveiké felni, h >gy az Európa eladó, ped g az épület hom o zatá i lévő felírást is újonnan tfestettéí. Mondják, hogy a cjinosi'ásra nfgy-ötmilliót költöttek KMUSZ Mór Debrecenbe n lakó örökösei, dr Berger Andor ügyvéd és Aufricht Vlmos malomtulajdonos. A tetszetős és bizonyára jól jövedelmező épüle're kezde tő) fogvi sikan al-udoztak, többek közölt egy vidéki konzorcium is, amely pazar uj szállót akart berendezni benne. Az alkudozások azonban megbúsultak, mert a tulajdonosok r agy árat kértek az ép le'ért. Körülbelül egy hónappal ezelőtt a szegedi pénzügy igazgatóság, illetve a pénzügyi kincstár is belépett az érdeklődők sorába. A tárgyalások egyre komolyabb mederbe kei ültek úgyannyira, hogy szo-nbaton dél-lőtt iétre jöit a végleges megállapodás és a pénzügvi&azgatóság, illetve a pínrügyi kir.cs'ár kéovselői délután öt órakor hivatalosan is átvették már dr. Berger Mórtól az Európa-szálló épületét. Al adásvételi s erzödés szerint a pénzügyi kincsiár kétszázhusimiilii koronáért vásárolta meg az épületet, de valorizációs alapon, amenynyiben a tu' jdonosok kikötőt ék, nogy a kétszázhuszmillió korona a 6 75 ős zürichi jegyzésnek megfelelő vételár és a fizetésnél a mindenkori zürichi kororajegyzés az irányadó. Zürichben ma 5*ft-i\ zárták a koronát, tehát a korona értéke a 6.75-3s jegyzés értésének egy ötödével csökkent, ami a kétszáznuszmil ió koronás vételárnál körülbelül negyvennégymillió többletet jelent. Kérdést intéztünk egyébként dr. Sajtos Samu pénzügyigazgatóhoz, aki az Európa-szálló felhasználásáról a következőket mondotta. — Ebbei a pillanatban még migam sem tudom, hogy a megvásárolt épület helyiségeit hogyan, miiyen mértékben és milyen célra használja majd fel a plnzügyigazgatóság. Annyi bizonyos csak, hogy az emeleten intézetünk valamelyik hivatalát helyezzük el, a földszinti helyiségeket psdig — igy az üresen álló kávéházat is, továbbra is bérbeadjuk. Az Európ3-szál!ó rígi bénőjének, Szarka Istvánnak bérleti szerződése különbet caak au usztus elsején jér le, üzletét csupán azért szün'ette be korábban, mivel kávéházi és szállodai fölszerelésit időközben elad a egy vidéki érdekeltségnek hat és félmillió koronáért. A londoni sebészeti kongresszus mai ülésén élénk vita volt az idegek átültetésének kérdéséről. Különösen amerikai orvosok vonták kétségbe a módszer értékét. Egy fiiadéi fiai orvos-tanár kijelentette, hogy az uj módszerben nem sok az uj elem. Az idegeket mint • a testnek egyéb más részeit, át lehet ültetni, de ezek az átültetett idegek nem működnek kielégítően. Menekültek éa rokkantak városa. Felépült a menekültek és rakkantak városa Pestszentlőrincen. Hat hét alatt több egy- és kétszobás hkás épült fel a pestszentlőrinci telepen. Augusztus 1 én beköltöznek a vagoniíkők. Hadirokkantak építik a legszebb házakat. Régi szegedi típusok. — Irta Könyves Károly. — II. A régi szegedi papok köz»tt Kremminger Antal belvárosi prépost-plébános nagy ítéletbölcsészettel és példátlan élettapasztalattal biró egyházi férfiú volt. Tudós és köles galamb szelid pátriárka, soha sem sértő, kedves humoru, eredeti tipikus egyéniség. Bajos eldön'eni, hogy hitét, vagy hazáját szerette-e jobban, anMkül, hogy a más hitüt vekszálta volna. Mindenik felekezettel példás békességben, türelmes egyetértésben élt, rácnak, és zsidónak egyaránt birta becsülését. Az ő közszerepléséből látható, hogy milyen megmérhetlen kincs a közbizalom és közszeretet, amit egyébként az ősz f6pap soha sem keresett és lelki jósága érdek nélkül üdítette a város egész népé', mint a havasok patakjának hűs vize a völgyek mezőségét. Már mint fiatal plébános — Széchenyi tanítása által inspirálva — hogy a magyar nyelv terjeztése fontosabb, mint az Ausz'riával aló közjogi kapcsolatok elszakítása, Szeged vegyesajku polgárságára a szószékről addig nem tapasztalt magyarosi ó hatást gyakorolt. 1835-ben a palánki (belváro.i) templomban minden második vasárnap tartani szokott német éneket és szent beszédet beszüntette, emiat tiltakozó öreg német polgárok zsörtölédésére mit sem adott, annál inkább, mert a fiatalság ugy is már a német szónak felét feléből, a felét pedig harmadából értet-e. 1848-ban megáldotta és kihirdette a szószékről- az uj törvényekel, de az Ausztriától való elszakadás kérdésében nem csatlak zatt a túlzókhoz, rem gyülöletbői vagy svarcgelb érzésből, hanem elvből, hogy a pap ne politizáljon, hanem maradjon az oltárnál és a szószéken, miután nem az a hivatása, hogy a világ lángba borítását elősegítse, hanem intabb az, hogy a gondatlanok és rajongók által okozott tűzvészt oltogassa. Ez a szempont vezérelte a'*kor is, amikor a csiszár és a muszka ellen e rendelt keresztes háborút nem hirdette ki, igaz, hogy emiatt a rajongók, a túlzók megtámadták és elűzték plébániájából, de az is igaz, hogy amikor ezért a lázitókat a szegedi császári várparancsnok befogatta és a várba hurcoltatta, akkor m.ga járt közben értük és mind kiszabadította őket, azon megbocsátó indokolással, miszerint „nem tudták, hoey mit c elekszenek !* A szegedi születésű Bezdán Ferenc kisteleki plébános a keresztes háborút nemcsak kihirdette, hanem a bevonuló muszkák ellen a harangokat félreverete s a népet kapára-kaszára szólította, amiért Haynau elfogatta és az Újépületbe vitette. E hirre Kremminger gyorsan Kistelekre hajtatatt és Béres Elek jegyzőnek és Rabi Mihály birónak azt a tanácsot adta, Ingy azonnal szedjék össze a husz legöregebb embert a faluból és menjenek föl velük az Újépületbe Pallavicini tábornok-hadbíróhoz, (aki a vele a pusztaszeri vadászatokra járó Bezdání adomáiért na gyon szerette) és tanúskodj.nak előtte a papjuk mellett. A tábornok azt mondta, hogy csak egy se gitség van: ha eskü alatt tanúskodnak és a kisteleki ősz magyar gazdák — megmentették s.eretett lelki pásztorukat. Bezdán Ferenc 1864 ben mint rókusi plébános halt meg Sirja jelenleg romokban hever. Az erős magyar szegedi lelkész emlékezete megérdemelné, hogy összeomlott síremlékét a rókusi polgárok helyreállítsák. Hát ismétlem: Kremminger préposlnak szelid, tréfás, humo os kedélye volt, mondásai mindig fején találták a szöget. Rengeteg adoma maradt fönn róla, ellenben még több feedésbe ment eddig, miért is érdeme-, ho^y egy-kettőt megmentsünk belőle az utókor számára. A csizmadiainas karjára fűzött köcsögben vizet hordott a Tiszából s a parlan sétáló prépostnak nem köszönt és alig, hogy .elhaladt a fépap mellet, hirtelen megbotlott és hasra vágódott s a kát köcsög eltört, mire a prépost tréfálkozva utána szólt: .No látod, igy jár az, aki a zsidónak nem köszön." A feltápászkodó inas, aki a köcsöghalá! miatt már a hátán érezte a majsztram lábsziját, sírva felelt: .A fene ludta, hogy kend is zsidó!" Temetést jelentett a módos paraszt. „Osztán hány ló lösz ?" (a h lálkocsiban ) — Négy ! — „No hát: négy ló — három pap" (után fizeti a temeté i stólát). A szegény ember halottját hten nevében (ingyen) temette, de csak a templom előtti Szent János mellől. (Oda kellett bevinni a halottat.) A paraszt, akinek a halottja már útban volt a templom elé, előre ment és beállított a plébánia, hiradiba. — No, mi járatban van kend, Potyka Pétör ? — Nagyságos répost ur 1 Készüljön, gyün a halott. — Ha gyün — akkor én nem mék l