Szeged, 1923. július (4. évfolyam, 146-171. szám)

1923-07-22 / 164. szám

Egyes sasán ára 50 korona gzerkeizlőség és kiadóhiva­tal: Kölcsey-utca 6. (Próféta­Kálló, 1. emelet 6.) Telefon 13-33. A .Szeged" megjele­nik héttő kivételével minden nap. Egyes szám ára 50 ko­lona. Előfizetési árak: Egy •jónapra Szegeden 1000, Buda­pesten és vidéken 1050 kor. Hirdetési átak: Félhasábon ) mm.i4, egy hasábon 24, más­tél hasábon 36 K. SzBvegkttzt 25 százalékkal drágább. Apró­hirdetés 12, küvér betűkkel 24 X. Szí'.vegközti közlemények soronként 250 K. Nyilttér, csa­ládi értesítés 250 K. Több­szöri feladásnál árengedmény IV. évfolyam. Szeged, 1923 julius 22, VASÁRNAP. 164-ik szám. Passzivitás. Zilahi Kiss Jenőnek, a székesfőváros tanügyi tanácsnokának alpolgármesterré választásával és annak következrrényeivel ugyan már részletesen foglalkoztunk e helyütt is, de mig eddig az ellenzéki torvényhatósági bizottsági tagok lemon­dásának ctak a miként és miértjéről szólottunk, most időszerű gondolkodnunk arról is, hogy lesz-e valami eredménye a tömeges mandátum letevéseknek ? Voltaképen a parlamentáris passzivitás kér­dése az, amit elsősorban tisztázni kellene, hi­szen az, hogy nem az ország törvényhozó tes­tületében történt meg az ellenzék kivonulása, hanem ctak az ország fővárosának köztörvény­hatosági bizottságának filéseiiől marad távol a jövőben ötvenhat városatya, nem valtoztat sem­mit a dolog lényegén. Vannak olyan körülmények és vsnnek olytn helyzetek, mikor va'óban nem igen akad más választása egyes potitikai pártoknak, mint ugy . demonstrálni orBzág világ előtt, hogy tüntetőleg nem vá latnak semmi közösséget a többrég ha­tározataival és nem vesznek részt-a tanácskozá­sokon, melyek iiyenftrmán egyetlen párt intim, önfcépzökörszerü összejöveteleinek jellegét öltik magukra. A passzivitásba lépesnek ctak morá­lis hatása van, de a többségi politikának és snnak módszereinek ez a megbélyegzése két­ségtelei ül igen nagy hatással lehet ugy a bel­föld, mint a külföld előtt, ha bizonyos előfel­tételek mer vannak hozzá. Vizsgáljuk először, mi az előfeltételei annfk, hogy eteciaényeB legyen külföldi viszonylatok­ban egy párt pastzivtiásb* lépésének ? Minél nagyobb az sz írszág, ahol ez megtörténik, termés/üszeiükg árnál nagyobb a valószínű­sége a várt eredmény elérésének, meri ha pél­dául Franciaországban fordul elő, másnap e.er újság számol be róla világszerte hasábokon, mini beláthatatlan jelentőségű pollikai esemény­ről, nrg ha például Albá-iiáb.™ lép ez ellenzék passzivtiásb.i, ugy arról bizony, hegy magysiul szóljunk, a kutya sem vesz tudomást s igy már eleve circsen renény arra, hogy a külföld fel­haborod^sa hozza meg a remélt eredményt. Mi valahogyan ugv érez/ük, hogy a fővárosi ellen­zék passzivitásba vonulása sem fog több vizet zavarni a külföldi sajióban, mintha Prenk Bib Doda határozta volna el magái hasonló lépésre, igy a külföld felzúdulásának kétségbevorhatat­lanul óriási súlyát már eleve kikapcsolhatjuk a számításból, mikor a fővárosi ellenzék nagy horderejű lépesének mérlegét elkészítjük. Maradna tehát a jelentőségben talán nem is ennyire nagy, de azért kétségkivül le nem ki­csinyelhető belföldi morális jelentősége a több­ségi politika erőszakosságának ily módon velő megbélyegzísének. Bizonyosra vesszük, hogy a fővárosi ellenzék msga sem bízott egyetlen pillanatig sem a külföldi sikerben és csak a pssszitasba lépésnek ezektől a belföldi követ­kezményeitől várt eredményt. Es itt sajnos megint ugy érezzük, hogy a várt eredmény megint el fog maradni, nem mintha nem lenne meg minden erkölcsi alapja és oka a liberális ellenzéknek ennek a lépésnek megtételéhez, hanem egyszerűen azért, mert ilyesfajta csekély­ségek nem fognak a Wolff Károly háta mögött tömörülő Czigány Sándoroknak és Petrovácz Gyuláknak egyetlen kellemetlen percet sem szerezri. Etkölcsi pofonok, de még valóságos pofonok iránt sem egyformán érzékeny min­denki és a főváros többsége, amely már régen nem ICbbség többé, nem is egyszer bizonyí­totta be, hogy különösen érzéketlen ilyesfajta do'gokka sz mben. E? észen bizonyos, hegy a Wo tf p rt jérésze bizonyos fohig m;g meg­könnyebbülést i. ére/, hogy a jövőben elmarad­nak az oly ktl;tn e en tiler.zéM felszólalások és ítljeten maguk kö;ötf, nirden kritika nélkül tehetnek és vefce.nek teljesen tetszésük szerint. Impozáns pillanat volt, mikor a főváros liberális ellenzékének vezére felolvasta azt a deklaráció', melyet az ötvenhat különböző világfelfogás és különböző pártállásu jóérzésű törvényhatósági bizotUági tag irt alá és amely­ben, feleletül Zilahi Kist Jenőnek megválasztá­sára, bejelentik, hegy leteszik inkább mandá­tumukat, minthogy esetleg ennek a politikai szélkakasnak elnöklete alatt legyenek kénytelenek ülésezni, de falán még sem lett volna szabad még egy ilyen szép pillanat kedvéért sem le­mondani a kritika jogáról, mikor ez a szép pillanat oly röpke és viszont amit ennek H kedvéért önként magukra vállaltak: a teljes er tökéletes némaság hónapokig tart és nemesi k hogy semmit sem hisznál a passzivitásba vonulóknak, hanem egyenesen ellenfeleiknek kedvez. Loucheur 2 milliárd fontot követel Németországtól. A Daly Mail ma reggeli párisi száma frar.cia jóvátételi tervet közöl, amely a lap megjegyzése szerint Loucheur volt újjáépítő minisz'ertől származik és amelyhez Poincaré is hozzájáru'. E tervet Loucheur londoni látogatása alkalmá­val angol körökben is megismertette és alkal­masint nagy szerepet fog játszani a küszöoön lévő francia-angol tárgyalásokban. A terv a következő pontokat tartalmazza : 1. Németország valamennyi szövetséges kí­vánságára a passzív eltenállást teljesen meg­szünteti. 2. Németország lehetővé feszi a katonai ellen­őrzést minden formában, amelyben azt a szö­vetségesek jónak látják. 3. Németország költségvetését, valamint pénz­ügyi progr mját és pénzügyi igazgatását a Birodilmi Bank igazgatásával együtt a szövet­ségesek részéről kiküldendő nemzetközi bizott­ság ellenőrzése alá helvezik. 4. A szövetségesek Németországtól csak két milliárd font sterlinget követelnek. Ezt az összeget 10—15 éven belül kellene megfizetni a németeknek. A szövetségesek ezt az összeget ugy osztanák fel maguk között, hogy Francia­ország kapna egymilliárd és 300 millió fontol az elpui-ztiiolt területek ujjáepitésáre, Anglia pedig lemondana jóvátételi követeléseiről, ellen­ben ez Amerikával szemben fennálló tartozásai­nak teljesítésére ötmillió fontot kapna a jóvá­tételi összegből. 5. Az emiitett összeg magában foglalná sz A) és B) soiozalu német bonokat. A C) soro­zatú bonokf>zetéséta szövetségesekegyáltalában nem fogják követeim Némctorsságiót, mind­eddig, amig az elÖ2Ő szakaszban emiitett fize­téseket Németország nem teljesítette. Párisban a német javaslatosra küldendő vá­laszokiratot 12 érakor adták át a külügymi­nisztériumban. Mint az Havas iroda megálla­pítja, a vállalt kötelezettség érte'mében « kül­ügy minisztérium a legszigorúbban titokban tartja azoknak az okmányoknak tartalmát. U^yanc ak az Havas ügynökség szerint Poincaré az ok­mányok tartalmának tudomásul vétele után dip­lomáciai uton összeköttetésbe lép a relga kor­mánnyal, hogy egyetértésre jusson a tekintet­ben, hogy mennyire vegyék figyelembe az ango1 javaslatokat. A német jegyzékre adandó angol válasz szövegéi, valamint a kísérőlevelet és a kiegészíti memorandumot a minisztertanács tegnapi ülésé i véglegesen megszövegezték és késő este tájé­kozódás céljából átadták azt a francia, olasz, belga és japán nagykövetnek, egyúttal pedig az amerikai nagykövetnek is. A Petit Journal tudósítója ugy tudja, hogy a Franciaországhoz intézett bút jegyzék és levél a következő pontokat tartalmazza: 1 Nagybritannta elvből elfogadja a németek­nek azt az ajánlatá', hogy nevezzenek ki szak­értői bizottságot, amelynek feladata Németor szá;,*. pénzügyi helyzetéről meggyőződést sze­rezni, anélkül, hogy (Nagybritanni*) javaslato tenne arra néíve, milyen módon alakítják me£ ezt a bizottságot. 2. Németország a ruhrvidéki passzív eilen­á iádról vaió lemondás tekintetében bizonyos javaslatokat tesz. A Franciaországhoz intézem t levéloen egyúttal felhívás is van aira, hogy a megszállott területen kevésbé szigorúnak mu tatkozzék A Poincaré-kormányt felszólítja, hogy a többi szövetségessel tárgyaljon a szövetség lözi adósságokról. Londoni jelenttls szerint Staner német nagy­követ Curzon lordnak a legutóbbi tanfeskozá son kiielentette, hogy a német ellenállás nem szűnhet meg a Ruhr-vidék kiürítése, vagy leg alább is oly kézzelfogható garanciák nélkül, mely S2érint a kiürítés meghatározott időben meg­történik. A Petit Journal értesülése szerint a néme; ügyvivő tegnap délután a Quai d'Orsay politikai államtitkárával hosszabb eszmecserét folytatolt. A Reuter Iroda páriti híradása szerint arra számítanak, hogy Theunis és Jaspar a jövő hé; elején Poincaréval való tanácskozás céljából Parisba érkeznek és itt körülbelül a jövő hét végébe lehet várni a francia jegyzéknek Lon­donba vaió beküldését. A franciák ma reggel frankfurt—üssingen— homburgi vonalon felszaggatták a vasuii síne­ket, uíy hogy most szünetel a forgalom. Kedden kerül a Ház elé az Ulain-iigy. (A Szeged budapesti tudósítójától.) A nemzet­gyűlésnek keddig nem lesz ülése. Kedden napirendre kerül a Házban az Ulain iígy. «z igazságügyi bízott ág javaslatát tárgyalja a Ház, amely tudvalevően az Ulain elleni büntető­eljárás megindítására vor átkozó felhatalmazást foglatja magában. Már az igazságügyi bizot sá>» tegnapi ülésén lehetett 'átni, hogy ez a botrány nem intéződik el olyan egyszerűen. A poli ikai fórumon mindtöbben k vetebk azt, hogy részvénysjándékozásban szerepelt mvek közül lega'ább azokét hozzík nyilvánosságra, akik visszautasították ezeket a lekötelező ajan atokat. Tcbben hangoz'atjá , hogy nen c-ak az Ulain elleni büntetőeljárásra v n szüksá , hanem a nemzetgyűlésnek külön saját h táskö ében s meg kel véderi súlyosan megn . adott becsü­letét. Magában a kormánypártban is többen ják Friedrich tegn*p hangoztatott véleményét, hogy a parlament folyosóján és pártkötökben hsngosan eml-geteít neveket, amennyiben ma­guk nem jelentkeznének, nyilvánosságra kell hozni. Egészen bizonyos, hogy a keddi ülé«en, amely izgalmában és s?envedéíyességében bi­zonyára fe ülmulj az eddigieket, el kell ké­szt' -ni arra is, hogy ott már nevekről lesz szó, ha egyelőte csak azokról is, akik nem tartottá* a részvények elfogadását a képviselő­séggel összeférhet ek. Az Ulain ügy egyébként a tegnapi minisztertanácson is szerepelt, ahol különösen Ulainnak a kormány e len sértő kifejezéseivel és vádjának a köztisztviselők ellen ír nyúlt részével foglalkoztak. A köztisztviselők fizetése közel jár az aranyparitás 50 százalékához. A tegnap éjszakai minisztertanács Bethlen - | Istv n gróf minisz!e:elnök elnöklésével elősz'

Next

/
Thumbnails
Contents