Szeged, 1923. július (4. évfolyam, 146-171. szám)

1923-07-21 / 163. szám

6 SZEGED Samu fel kereste a minisztert, aki előtt behatóan ismertette a lemondott ellenzéki bizottsági tagok álláspontját. Daruváry expozéja és a cseh lapok. D ruváry Géza külügyminiszter beszédét a cseh lapok egész terjedelmében közölték. A Lidove Novini kétségbeven ja a miniszter amaz állítását, hagy Magyararszág demokratikus állam válna. A Natadna Politika sze-int a kisántánt államaival való tárgyalások nehézségét Daruváry miniszter azzal a bizalmatlansággal magyarázhatná meg, melyet ezek at államok Magyarors-ággal szemben éreznek. A kisebbségi tárgyalásokra való őszinte hajlandóságot a magyar kormíny azzal biztosíthatná elsősorban, hogy olyan módon gondosk <d a saját kisebbségeiről, mint Csehország. Hogy egyébként a magyar kormány csak Ígérget, azt megmutaíta Propp;r beszéde, mellyel Daru/áry külügyminiszter néhány kijelentésére válaszolt. A Venkav „Magyar szemfényvesztés" cimü c kkében azt állitja, hogy Dmtváry beszéde a régi magyar politikai metódusnak, a tgyelein elte- , reléiének minhképj lehetne. Daruváry azért i állítja, hogy a szomszédok okai mindennek, j hogv elterelje a figyelmet az ázsiai belállapo tokról A kisebbségi kérdés a lap szerint egyáltaliban nem'elintézetlen, sőt a lehető legvilágosabban el van intízve a békeszerződésben. Törvényjavaslat a lótszámcaö-kantésről. Szabó Sindor nemze gyűlési képviselő a neinzetgyü és ma déiu áni ü ésén nyújtotta be az együttes bizottságok jelentésit a közszolgilatban álló tisztviselők és egyéb a'kalmazoitak létszámának csökkentéséről szóló törvényjavaslat tárgyában. A törvényjavaslat l. §-ának nagyon fonfos megváltoztatását határozta el a bizottság Szilágyi L»jos indi'.ványára, amely abban jelentkezik, hogy a létszámcsökkentés következtében elbacsátandó állami alkalmazott iknak nem 1923. évi december 31 ig, hanem 1924 évi junius hó 30-ávul kell felmondani, aminek következtében a javaslat eredeti rendelkezésével szemben hat hőnapi idővel tavább lesznek szabadságattan, mint átmeneti állapftu fizetésük, illetve javadalmazásuk élvezetében. Ugyanannál az 1. § nál, mint általános kívánság fogadtatott ei, nogy módot kell adni elsősorban az ö 'ként távozni •karókra a közszolsál it elhagyására, majd az érdekeltségi képviselők részéről felhozott az a szociális gondolat is kel ő méiiánylasi nyeri, hogy ugyanabban a családban férfi és feleség, szülő és gyermek, vngy két testvér együtt és egyszerre ne bccsáüassanak el, h inéin épp ugy, mint a hadirokkant, hadiözvegy és hadiárva, c-ak saját k:reimére legyjn elbocsátható. Egyidejűleg a bizottság osztályzatot áüitoti fel az eiedeti javaslattól eltérő mértékben a végkielégítés mérvének az u oljára élvezeit havi tizetes meghatározott többszörösében, biztosítván egyidejűleg a végkielégítést kérelmezőnek azt a logát, hogy a szabályszerű elbánás alá voná: ukról szóló értesítés kézhezvéieie után kérhetik végkielégítésüknek, illetményeik beszüntetése melleit, azonnali fizetését. A természetbeni ellátás megszüntetésének bonyodalmai. Mint ismeretes, a földm velésügyi minisztérium és a közélelmezési minisztérium működése között nincs meg a kellő összhang. Ha a közélelmezési minisztérium valamely élelmiszer, vagy élő állat exportjának megszüntetését javasolja, a földmivelésügyi minisztérium minden bi onnyal a kivitel mellett foglal állást. Még a tava szai m>jdn.m valamennyi minisz ertanácsban szóba hozta a földmivelésügyi miniszter a gabona- és lisztellátás megszüntetését. A minisztériumnak az a vé'eménye, hogy a termé szetbenl ellátást és külö ösen az olcsó lisz akciót fdlétfenül meg kell szüntetni. A közélelmezési miniszter ilyen e'őzmények után sietett kiadni ismert rendeletét, mely szertnt augusztus 15-én véglegesen megszűnik a hatósági liszteilátás és csupán katonák, csendőrök, vámőrök, határőrök, hadiözvegyek és árvák kapnak továbbra is olcsó lisztet A földmivelésügyi minisztérium megelégedéssel vette tudomásul a közélelmezési miniszter szigorú rendeleté', azzal azonban nem számolt, hogy ég ik napról a másikra nem lehet megvinni a nyomorgó, elszegényedett munkanél Szeged, 1923 ju!ius 21. küliektől az olcsó lisztet. A közélelmezési minisztérium most Budapest székesfőváros tanácsának átiratára elhatározta hogy foglalkozik a kérdéssel és valamiképen enyhíteni fogja a már hetekkel ezelőtt kiadott rendeletét és kivételes esetben a dotagnélküli földmunkásoknak olcsó lisztet fog juttatni. A kérdéssel Prónay György báró elnökletével szakbizottság foglalkozik. A köíéelmezési minisztériumiak ez évben is több mint 8000 vagon vámgabma fog rendelkezésére állani és ebből a mennyiségbM feltétlenül lehetne juttatni a vidéki igényjogosultaknak is. A napokban bizzák meg a budapesti nagymalmokat a jövő évi hatósági liszt kiőrlésűvel Az őrlést állandóan a közélelmezési miniszter kiküldöttei f igják ellenőrizni. A földmivel jsíígyi miniszter óhajtására a közélelmezési minisztérium azt is elhatározta, hogy a tőzsdéi nem vasáról többé gabonát, hanem egyenesen a gazdák adógabonájit fogja megvenni. j®cz uj vámtarifa. A földművelésügyi minisztériu t óvási e nelt a vámtarifa előadói tervezeiének túlzott védővámos intenciói ellen é* különösen azt a kifogást emelte, hogy a belföldi lex'ilipari termékeket, melyek tudvalevően a szükségletnek csík egy részét bírják ellátni, nagy védelemben részesíti és a külföldi gyakran olcsóbb textilcikkek behozatalát eíeve kizárja. A földmüvelésügyi minisztérium összefüggést lát az osztrák és cseh bor és lisz vámok és az autonom magyar vamtarifa előkészítése között és azzal érvel, hogy Ausztria és Csehország azért terheli meg a m <gyar lisztet és bort magas vámtételekkel, mert nincs kilitás arra, hogy lextilcikkeit a magyar piacon elhelyezzhesse. A földművelésügyi és s kereskedelmi minisztérium közhit most indul a < meg erről a kérdésről a tárgyalások. A kereskedelmi minisztérium álláspontjáról érdeklődésűikre azt a felvilágosítást kapiuk, hogv az előadói tervezetben foglalt vámtételek nem tekinthetők véglegesnek. A magyar kormány ugyanis készen lesz arra, hogy a bor, valamint a liszívámok mérséklése ellenében engedményeket tegyen a cseh é* osztrák tex:ilgyáitmányok behozatalára. Rámutatnak arra is, hogy a tex i cikkek ára sokkal rohamosabban drágult, mint ahogyan SZÍ a magyar borona romlása indokolttá teite volna. Három szocialista (A Szeged budapesti tudósítójától.) A nemzetgyűlés mai ülését fél 11 órakor nyitót,a meg Huszár Károly alelnök. Jelenti, hogy Farkas Tibor sürgős interpellációra kért és Kapott engedélyt a vagyon?dó tárgyab n. Hegymegi Kiss Pál a házszabályokhoz kért szó;, indítványozza, ho y nemzetgyűlés idézze meg a belügyminisztert abból a célból, hogy je lentést tegyen abban az ügyben, hógy Cegléden a polgári ellenzék egyik jelöltje pragrambzszédének megtartását a rendőrhatóság betiltotta. Indítványát azzal indokolj, hogy Horváth Zoltánnak ebnen az ügyben elmondott interpellációjára a belügyminiszter n»;m adott vilaszt, továbbá, hogy az et enzáfí legn^p küldöttségei vezetett a mini-zterhez. aki azonban nem fogadta az ellenzék tagjait. Huszár Károly figyelmezteti Hegymegi Kiss Pált. maradion felszólalása Keretében. Hegymegi Kiss Pál kijelenti, hogy a kormánynak köteies-.ége a szabadságjog >k biztosítása és ezért inditvánvái fenntartja. Rakovszky I <án belügyminiszter válaszol: Bajeteniem, hogy eddig sem nifála hivatalos beadványt nem kaptam ebben az ügyben, a képviselő ur magi is közigazgatási ember, aki jól tudja, hogy a gyűlések engedélyezése dolgában az elsőfoiu hatóság, a rendőrkapitányság dönt. F .-lebbezési jog természetesen mindenkinek meg v.:n adva. A,2 inerpelláció folytán utána néztem a dolognak, azonban hivatalos ügyirat ebben az ügyben a minisztériumban nem volt. Virt^m és még ma is várom ennek beérkezését é; akkor megvizsgálom az ügyet. (Ó.iási zaj a szélső bíloldalon, az elnök alig tudja helyreállítani a rendet). Hegymegi Kiss Pál emelkedik szólásra. Kérdi az elnök, milyen cimen akar felszólalni. Hegymegi Kiss Pál kijelenti, hogy egyáltalán nem akar felszólalni, mert a belügyminiszter szavait nem keli magyarázni. Ezután folytatják az indemitás vitáját. Első felszólaló Szeder Ferenc. Nem szavazza meg az indemnitást. Beszél a mezőgazdasági munká ok helyzetérői: a földbirtokosok készpénzzel fizetik az araíómunkásokat és olyan csekély összegeket adnak, hogy az nem felel meg a létminimumnak. A mezőgazdasági munkások nem tudnak elhelyezkedni. Ujaink járhatatlanok. Csatornahálózatunk kiépiteíien Ha a kormány figyelmét a közmunkákra irányítaná é; e eket a munkákat megindítaná, a mezőgazdaságban is megszűnne a munkanélküliség, másreszt eg szségesen, iörvényes befolyás nélkül is megkezdődne a munkabérek kialakulása. Egy kis vihar a vitézi szék körül. Foglalkozik a föidbirtokrcform végrehajtása körüli visszás 'ágokkal. A vité i szék inléjménye szerves része a föld birtok reformnak. Ezzel az intézménnyel uj társadalmi osztály alakult ki. A győztes államokban nincsenek vitézek, csak nálunk. (Szilágyi: De minket a csatatereken nem győztek le. Bogya János a szociáldemokraták felé: Maeu'< közül senki sem voit katona. Reisinger: Ki«érem magamnak, piszok ur 1 H zudikl Elnök R'isingeri rendreutasítja Bogya: Ezt a haigot nem tűrjük tovább Reisinger: Akik rágalmaznak, a/okkal szemben megtorlást kell alkalmazni. B)gyi és Reisinger között éles szóváltás keletkezik, melynek az elnök vet véget, aki Bogyát és Ríisingert rendreutasítja.) Szeder: Kifogásolja, hogy a rokkantaktól megvonják a hatósági ellátást. Kifogásolja, hogy a földmunkások szervezkedését nem engedélyezik. A.j indemnitást nem fogadja el. Bodó Jinos személyes kírdé'b:n szólal fel. Kijelenti, hogy eddig sohasem szólalt fel személyes kérdésben, most azonban kényleien ezt megtenni, mert Szeder durva sértés el támadta meg őt és a vitézi széket. Reisinger Ferenc személyes kérdésben szólal fel. A lítja, h igy Bodó közbjs?ólását másképen hallót a, bár Bodó tiszti szavára állítja, hogy nem igy mondta. Elnök kijelenti, hogv egy képviselőnek sincs joga kételkedni a más k sz vahiheő;égében. Reisinger: U^y ha'iott', hogy könnyű arról az oldalról beszélni, mert hisr^n senki sem volt ott kstona. Katona voltával senkinek sem kell hencegnie (Ndgy fe hílorodás) Elnök rendreutasítja Reisingert és figyelmezteti, ho;y kényte en lesz tőle megvonni a szót, ha beszédet ily modorban folytatja. Reisinger kijelenti, hogy ő is volt a h rctáren. (Bodó: Én nem is vontam kétségbe) Bogya János személyes kérdésben szólal fel: A vitézi széfet ért támad'msl kapc;oiatoan közbeszólási tett Pikier és R:ísinger kommunista muitjára. Erre ezek dutva sértéssel válaszollak. Pikier személyes kérdésben szólal fel. Beismeri, hogv csakugyan Apponyi gróf közbenjárásának köszönheti, hogy nem internálták, de nem vállalja a kommunizmus vád|át. Reisinger személyes kérdésaen szólal fel. Kijelenti, hogy tényleg elnöse volt a miskolci munkástanácsnak, de kommunista nem volt. • Elnök ezután 5 perc szünetet rendel el. Kétszázezer korona — létminimum. Szünet után Reisinger Ferenc szólal fel. Cáfolj-) azt a vádat, hogy a nemzetgyűlést munkájában az ellenzék akadályozza. Szól a vasúti munkások és személyzet helyzetérő), azt állítja, hogy egy kanásznak több a járandósága, mint egy egész vonatkísérő személyzetnek a fizetése. S szerű adatokat olvas fel a munkások kereseti viszonyainak ismertetéséről. A létminimumot kélszátezer koronában állapija meg. A vasutasok súlyos helyzetével k pc ólaiban rámutat több visszásságra a vasúti vezetőség részéről a vasutasokkal szemben. H aározati javaslatot nyújt be: Utasisa a nemzetgyűlés a kormányt, adjon ki rendeletet, mely biítosítja a va'-utasok szabad szervezkedését. Uiasitsa a ne nzeígyüiés a kormány!, hogy helyezze hatályon kívül a vasulasmunkások lapjantk, a Ma-