Szeged, 1923. július (4. évfolyam, 146-171. szám)

1923-07-21 / 163. szám

Szeged, 1923 julius 22. gyar Vasutas nak betiltását. Utasítsa a nemzet­gyűlés a kormányt a fegyelmi Ítéleteknek bizott­ság utján va'ó revidálására. Délután 2 órakor az elnök ez ülést délután 4 óráig fellapgeszti. A nemzetgyűlés délutáni ülését Pesthy Pál alelnök nyitotta meg háromnegyed öt órakor. Reisinger folytwtja beszédét: A diósgyőri vas­és acélgyárban már évek óta nem lehet gyűlést tartani. Meg lehet állapitani, hogy a gyár veze­tősége a keresztényszocialistáknak kedvez. Ál­lami üzemben nem lehet igy osztályozni a mun­kásokat. A földbirtoknoveliaval kapcsolatban el­mondja egy kisgazda birtokvásárlásának törté­netét, aki nem tudta megkapni a birtokot, mert az államnak elővételi joga volt rá. Minden bel­ügyminiszteri rendelet ellenére még mindig mű­ködik a levélcenzura. Szóvá teszi a postai szál­lítás jogétól megfosztott külföldi sajtótermékek ügyét. A drágaság megszüntetésére vonatkozólag ha­tározati javaslatot nyújt be: Uíasiisa a nemzet­gyűlés a kormányt, hogy addig, amig a munka­bérek nem emelkednek a drágaság színvona­lára, az élelmiszerkivitelt tiltsa be. Küldjön ki továbbá parlamenti bizottságot a bankok á?u­uzsorájának és áruhal mozásának felülvizsgálá­sára. Határozati javaslatot nyújt be, mely szerint a belügyminiszter vizsgáltassa meg az ózdi és a nádasdi gyártelepeken történt crendőrségi intézkedéseket. A földmunkások ré­szére követeli ez egyesülési és gyülekezési sza­badságot. Erről határozati javaslatot nyújt be. A vasutas alkalmazottak részére h atározati javas­latban a szervezkedés szabadságát kéri. Végül a rokkantsegétyiöl beszél. Az indemnitást nem szavazza meg. Vancák János: A sajtóvétségek feletti ítéletek­ben a bircgosát osztály bíróságnak minősili. Az elnök ezért rendreutasít]?. Vanczák János hosszasan bizonyítja a szo­ciáldemokrata párt és a szakszervezetek műkö­désének szükségét és előnyös voltát a munká­sokra nézve. Msjd öt perc szünetet kér. Szünet után Vanczák foglalkozik a magán­alkalmazottak és a házfelügyelők szövetségének kérelmeivel. Kijdenti, hogy a nemzetközi rrunka­hivatalnál fognak a munkásság mai helyzetéről jelentést tenni és ott fogják kényszeríteni a magyar kormányt a feleletre. Az indemnitást nem szavazza meg. Huszár Károly alelnök megteszi az elnöki előterjesztéseket. Szabó Sándor, az együttes pénzügyi, köz igazgatási és közoktatásügyi bizottság előadója beterjeszti az együttes bizottság jelentésít a tisztviselőlétszám csökkentésérői szóló javaslatról, Nemes Bertalan, az igazságügyi bizottság elő* adója beterjeszti a bizottság jelentését az Uiain­ügyről. (Pikler közb;azól: Fogadja részvényemet.) Huszür Károly alelnök ntpirendi indítványa szerint a legközelebbi ülés julius 24-én, kedden délelőtt 10 órakor lesz. Napirendjén szerepel az igazságügyi bizotiság jelentésének tárgyalása az ülain-ügyből kifolyó bűnvádi eljárás felhatal­mazásánakmegadására, továbbá az indemnitási javaslat folytatólagos tárgyalására. Bastrukció ... A napirendi indítványhoz Homonnay Tivadar szól hozzá. Indítványozza, hogy a keddi nem­zetgyűlés napirendjének 1. pontja az indemni­tási javaslat tárgyalása legyen és csak azután kerüljön a sor az Ulain-féle odiózus ügyre. Friedrich István: Az elnök napirendi javas­lata mellett szólal fel. Szerelné, ha az Ulain ügyet még a mai napon letárgyalnák, mert ez nem személyes ügy, hanem az egész nemzet­gyűlés ügye. Lehetetlen, hogy ez az ügy csak egy napig is elintézetlen maradjon. Lehetetlen, hogy akkor, amikor népünk nyomorog, a spe­kulácó édes nedvét különböző álutakon beszi­várogtassák még a törvényhozás tagjai közé is. Olyan példátlan destrukció ez, hogy ha a nem­zetgyűlés nem emeli fel ez ellen tiltó szavát, a maga részéről egy pillanatig sem marad meg mandátuma birtokában, hanem most rögtön lemond róla. Mem az a kérdés, hogy Ulain tudja-e iga­zolni vádjait, vagy sem, most az a kérdés, hogy a bankok ellen, amelyek igy eljártak, az igaz­ságügyminiszler hajlandó-e a legszigorúbb el­járást megindítani. Teljes lehetetlenség, hogy azok a bankigazgatók még szabadlábon járja­nak, szabadon járjanak olyan emberek, akik SZEGED 5 feltételezik a képviselőkről, hogy meglehet őket vesztegetni. Azok a képviselő társaink, akik ilyen leveleket vissza nem kü'dtek, ne jelent­kezzenek, de akik becsületesen visszaküldték, legyenek szívesek felállni. Akkor fognak akadni olyanok is, akik a többiek n^vév is közölni fogják. Egész Budapest luija, hogy főtisztviselők, magasrangu katonatisztek is kaptak ilyen leve­leket és ezért kell megmondani azoknak a kép­viselőknek a nevét, akik ilyen leveleket kaptak és ilyenek birtokában vannak. Ha ezzel a váddal azonnal szembe nem szállnak, keddig, olyan közvélemény alakulhat ki, amely nemcsak a kormányt, hanem valamennyiünket is elsö­pörhet helyünkről. Ma bec>ületes uton alig tudnak sz emberek megélni. Aki nem börzézik, az nyomorog Ezt a spekulációt senki sem meri támadni Ez a nemzetgyűlés amögé a miniszter mö«é fog állani, aki szembe mer nézni a spekulációval. Bizalommal viseltetik az igazságügyminiBzter személye iránt. Tudja, hogy most mindjárt érdemleges választ kap felszólalására Minthogy igen sürgős és fontos ügyről van szó, 8 maga részéről az elnök napirendi indítványát fo­gadja el. A szégyen vádja alatt áll az egész nemzetgyűlés. Nagy Emil igazságögyminiszler: Először is közli, hogy megállapított Ulain ceglédi nyíl tt­kozatának hiteles szövegét. (Felolvassa.) A nyi­latkozat alapján a maga részéiől fenntartja azt a felfogást, hogy mindaddig, mig nem tudjuk, k k az érdekelt egyének, a szégyen vádja alatt áll az ogész nemzetgyűlés. Ennek folytán a dolog a lehető legégetőbb Ő is azt szerelné, ha még ma éjjef letárgyalnák. (Kiss Menyhért közbeszól: A bankok ellen nem járnak el?) Nagy Emil: N m tudom, a képviselő ur mekkora jogász (nagy zej az ellenzéken), nem értem azonban, hogv mondhat ilyent? Rende­letet nem bocsáthat ki, nuri büntetőjogot ren­delettel statuálni nem ietiet. A biióság rendelet alapján nem járhat el. Bejelentette a nemzet gyűlésnek, hogy most v^n előkészítés alatt az egész büntetőjog reformja. Mai törvényeink nem tartalmaznak rendelkezést arról, hogy a képviselő megvesztegetése bűncselekménye. Most belevette a törvénybe, hogy nem csak a lözhiva álnok, hanem a képviselő megvesztegetése és megvesztegethetősége is büntetendő cselek­mény, melyet három évi fegyházzal és tízmillió koronáig terjedhető pénzbirsággal fognak sújtani. Nemcsak két bank van Magyar­országon. Fábián Béla személyes kérdésben szólal fel: Ar. igazságügyminiszter ur beszéde közben Kiss Menyhért közbeszólt, hogy az igazságügymi­niszter a bankok ellen indítson eljárást. Felvi­lágosítja Kiss Menyhértet arról, hogy nemcsak két bank van Magyarországon, a Hitelbank és a Kereskedelmi Bank, hanem vannak még má­sok is. E efc is szoktak a velük összeköttetés­ben álló feleknek kibocsátási áron részvényeket adni. Kiss Menyhért nem volt összeköttetésben a Lloyd Bankkal és kéri, jelentse ki a nemzet­gyűlés előtt, hogy nem kapott részvényeket ki­bocsátási áron bizonyos bankoktól. Kiss Menyhért személyes kérdésben: Fábián Béla állítása valótlanság. Semmiféle banktól semmifele részvényt nem kapott. Anyai örök­ségéből vett 25 drb Ujságüzem részvényt. Fábián: Ez az, amit én nem akartam mon­dani, Miklós Andornak a részvényeit. Kiss Menyhért: Az árát becsületesen kész­pénzben meg is fizettem. Fábián: Kiss Menyhért Miklós Klein Ármin , részvényeit vásárolja. Annak a Klein Árminnak ; a részvényeit, aki ellen A Nép ben cikket irt. \ Miért nem vett Szózat és A Nép részvényeket. Miért ment Kiss Menyhért zsidó bankhoz, mi­| kor vannak keresztény intézetek? Kiss Menyhért: Csak annyit mond, ez olyan j támadás, amelyet a leghatározottabban vissza­l utastt. j Farkas Ti^or sürgős interpellációt terjeszt | elő a vagyonadó tárgyában. I Az ülés este fél 9 óra után ért véget. A fehértói gyógyfürdő ügye. (A Szeged tudósítójától.) A Fehértó haszno- ; sitá-ának kérdése már hos«zu évtizedek óta foglalkoztatja a város hatóságát. A háború előtti években ugy oldotta meg a tanács ezt a kér­dést, hogy a Fehér ó halászati jogát évi két­száz koronáért bérbeadia a környékbéli gazdák­nak, akik olyan jó ü'letet c ináltik t-bből a bérletből, hogy sike ük feltűnt a tanács­nak és a háború elején, amikor a nyomorúság megkezdődöt', visszavette a bérletet és házi­használatra rendezkedett be. A Fehértó vize azoiban nagyon szeszélyes, előfordult már, hogy te jesen kiszáradt és a halállomány igy teljesen elpusztul belőle, tehát a mai körülmények kö­zölt a halgazdaság rajta nagyon kockázatos vállalkozás. Ebbei a pillanatban is végzetes veszély fenyegeti a Fehértó halállományát, mert a viz a nagy hőség következtében ro amosan apad és egyre s ükebb területre zsugorodik össze. Sokan már attól fé'nek, hogy a Fehértó halállománya rövde en ugyanarra a sorsra jut, mint az alsóvárosi halastó, amelyből néhá >y nap eőtt mindn hal kipusztult. Annak ideién megírta a Szeged, hogy dr. Rigler Gusztáv,a Ferenc József Tudományegyetem közegészségtani tanára a népjóléti miniszter megbízásából hosszabb idő óta tanulmányozza a Fehértó vizét és talajit. Tanulmányán tk ara célja, hogy megállapítsa, vájjon a Fehértó alkal­mas lenne-e gyógyfürdő létesítésére Kérésére a mult év novemberében a polgármester szak­értekezletet hívott össze ebben az ügyben, amelyen Rigler professzor kimerítő részletes­séggel ismertette vizsgálódásainak eredményét. Elmondotla, hogy a szikes tó kiszámítása nagy veszedelmet jelentene, mert a vissza­maradó sziksó megfertőzné az egész kör­nyéket. A Csonka-Magyarországon találha ó szikes 'avak között a szegedi Fehértó a leg­nagyobb, vize háromszor annyi szilárd anyagot tartalmaz, mint a dorozsmri-tó viza és igy gyógyha'ása is háromszor askora. Muel álla­dóan fenyegeti a kiszáradís veszedelme, gaz­daaágos baltenyésztésre nem alkalm s A tó^iz stabilizálása nem cstk hdtenyésuésre t^nné kiválóan alkalmassá a Fchártót, hanem gyógy­fürdő létesítésére is, amire balneológiai szem­pontból bizonyos körülmények között nagyszerűen megfelelne. Az értekezleten bejelentette a polgármester, hogy a város részvénytársasági alapon részt vesz a fürdő építésében. Az erlekez'et végül megbízta R'gler professzort, hogy a Fehértó vi ének stabilizálására vonatkozólag terjesszen javasiaot a földmivelésügyi miniszter elé, a gyógyfürdő ügyében pedig anépjó éii miniszterhez. Dr. Rigler Gusztáv a javaslatokat fel is ter­jesztette es ugy látszik, a kérdéssel komolyan foglalkozik a kormány. A népjóléti miniszter megbízásából ugyanis tegnap Szegedre érke­zett dr. Preisz Hugó miniszteri tanácsos, a bakteriológiai intézet igazgatója, hogy Rigler pro­fesszor jivasata alapján a helyszínen tanulmá­nyozza a kérdést. Pénteken déielő't a kiváló tudós meglátogatta a polgármestert, akinek elmondotta, hogy a miniszter nagy érdeklődéssel kezeli dr. Rigler Gusztáv tervét, msrt a fehértói gyógy­fürdő teljesen pótolni a szerb impérium alá került Palics-f'irdőt. Dr. Preisz Hu?ó a város aulóján látogat el a Feh trióhoz. Vizsgálódásának ered nényéről jelentést tesz majd a népjóléti miniszternek és azután rövidesen megindulnak majd a gyógy­fürdő létesítésére vonatkozó tárgyalások A szerb szkupstina összeférhetetlenségi bizottsága tegnap az igaz­sagügyminiszternek néhá iy képviselő, külö tő­sen azonban a Radics és társainak kiadatásá­ról szóló javaslatát targyalta, akiket sajtó utján elköve'ett rágalmazással, az állam biztonsága ellen elkövetett bün éonyel és felségárulással vádiltak. Radicsot még Mária királyié meg­sértésével is vádalják, a naiyet egy ne nzet^ytl­lisi beszédé >e i követett el. Eoben azt mon­dotta, hogy Szerbiának van egy Pompadour mirkinéja, aki milliókba kerülő utazásokat tesz. mig a szegély dalmát nép éhezik. A bi­zoiicág a kiaduás' a klerikálisok és muzulmá nok szüvazataivit szemoet nagy szótöbbséggel elfogadta. A szerb pirasupárt tagjai a sza/a­zás előtt eltávoztak.

Next

/
Thumbnails
Contents