Szeged, 1923. június (4. évfolyam, 122-145. szám)

1923-06-29 / 145. szám

SZBOBn Szeged,^ 1923 junius 29. Viharok Peidl Gyula nagy beszéde kii (A Szeged budapesti tudósítójától.) A nemzetgyűlés mai ülését fél 11 óra után nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Az elnöki előterjesztések után jelenti, hogy Szilágyi Lajo3 sürgős interpellációra kért és kapott engedélyt. Ezután folytatják az indemnitás vitáját. Mammutszakaszak. Első felszólaló Östör József: A háborúban és a nemzetgyűlésen hozott törvényeink nem világosak, gyakran nem is érthetők. Különösen áll ez az úgynevezett adótörvényeinkre. Ezekben valóságos mammutszakaszok vannak. Máskor egy törvény volt annyi, mint ezekben egy szakasz. A földreformnovella tervezetében is vannak ilyen mammutszakaszok. Természetesen a nép nem érti meg ezeket, sőt maguk a birák is sokáig küzködnek, mig értelmükkel tisztába jönnek. A másik hibája a törvényalkotásnak az, hogy a törvény rendszerint elkésik. A rendeletalkotásokban a rendeletek rendszerint későn jelennek meg. Nézete szerint a földreform késedelmes végrehajtásának törvényhozási és kormányzati okai vannak. Ha annak idején a földreformot decentralizálták volna, akkor a végrehajtás terén nem kerülnének olyan nehézségek, mint most; centrálisán kívánjuk megoldani a földreformot. Kormányzati intézkedésekkel is lehet javítani a helyzeten és gyorsítani a földreform végrehajtását, csak azért nincs szükség a novellára. Majd az igazságügyi tárca keretéhez tartozó kérdést teszi szóvá. Időszerűtlennek tartja ezt az egész uj kodifikációt. Sürgeti a telekkönyvvi rendtartás reformját és a kamattörvény revízióját. Helyesli egyes birói intézmények kiterjesztését, felhívja a kormány figyelmét újólag, hagyjon fel a törvény és rendeletalkotások pongyola elkészítésével. Oíztályhiréaág. Ezután Peidl Qyula emelkedik szólásra. Beszéde elején hibáztatja, hogy egyetlen miniszter sincs jelen. (A szociáldemokraták azt kiabálják kórusban: Minisztert kérünk!) Lehetetlennek tartja, hogy a pénzügyminiszter nem tartott expozét. Legalább ő ajánlotta volna elfogadásra a javaslatot. Az ellenzék már egy esztendeje követel megfelelő politikai intézkedéseket. Már a külföldi ut előtt is felvetette ezt a kérdést, de akkor be akarták tartani a treuga deit és a párt mindent alá akart rendelni az ország érdekének. Nem helyesli, hogy nagyhatalmi ábrándokat tápláljunk. Beszél a korona romlásáról. Elhibázottnak tartja a nagy- és kisántánt politikáját, mert valóban egész Európát akarják felosztani egymás között. Magyarországnak arra kell törekednie, hogy bizalmat keltsen a külföldén. Szóvá teszi a Károlyi-puccs szereplőinek pertörlését. A pertörlést helyesnek tartja, sőt az emigránsokra és egyéb politikai bűnösökre is kívánja kiterjeszteni. Ebben az esetben hi szik el a külföldön, hogy nálunk szünöbenvan a bosszú és megtorlás politikája. Az elnök Esztergályost egy közbeszólásáért rendreutasítja. Mire a szocialisták a padokat verik. Az elnök Propper Sándort és Esztergályos Jánost rendreutasítja. Az egész szociáldemokratapárt és a liberális ellenzék veri a padokat és kiabálják: Osztálybiróságl Az elnik a rendel nem tudja helyreállítani, az ülést öt percre felfüggesztik. Síünet után Peidl folytatja beszédé!: Megállapítja, hogy a külföldi ut nemcsak szerencsétlen. de káros is volt. A környező államokkal igyekeznünk kell megegyezni. (Bethlen gróf miniszterelnök: Kin múlik?) Peidl: Ha a miniszterelnök ur nem az utolsó percben jött volna a terembe, nem intézte volna ezt a kérdést hozzám. A kormányzattal szemben fennálló bizalmatlan iág az oka annak, hogy nem tudunk kijutni a gazdasági csődbM. Erdekünk, hogy megegyezzünk szomszédainkkal. Említést tesz a Budapesti Hirlap április 1 i számában megjelent a cseh köztársasági elnök interjújáról. (Nagy zaj a kormánypárton: Rég megcáfolták.) Ezt az interjút nem lehet lekicsinyelni Az interjújában azt mondja a köztársasági elnök, hogy tisztességes és okos emberekkel a legkényesebb kérdésekről is tárgyal. Meg kell állapítani, hogy az interjúra a külügyminiszter által adott válasz egészen szerencsétlen. A válasz ud /arias formában elutasító <nzal az indokolással, hogy a magyar kormány legfőbb feladatát a trianoni szerződésben látja. (Ellentmondások a kormánypárton.) A magyar kormány a mai viszonyok között nem gondolhat egy talpalatnyi terület visszaszerzésére sem. Ezért két kézzel kellene kapnunk minden lehetőség után, amely kilástába helyezi az ország egy részének visszaszerzését, mégha ennek ára a kormány távozása is. (Nagy zaj a kormánypárton.) Ha az ország érdeke a döntő szempont, nem lehet véleményeltérés köztünk, ha az ország érdekében egy kormánynak el kell hagynia helyét. (Nagy zaj a kormánypárton: Károlyi is ezt mondta! Gaál Gaszton: Tiszát is az ország érdekében gyilkolták meg. Horváth Zoltán: Ki gyilkolta meg? Gaál Gaszton: Az ország érdekében gyilkolták meg. A szocialisták: A Qaál Gasztonék politikája gyilkolta meg. Bartos Andor: Ki volna az a nevezetes férfi,aki a miniszterelnök helyét elfoglalná ? Kitör a botrány. Peidl: Nem tudom, mi történt az interjú dolgában, csak a cseh lapokból olvastuk a cáfolatot, hogy a kérdés elvesztette aktualitását akkor is, ha igaz is. Tárgyalja a gyülekezési és egyesülési jogot. Hivatkozik Angliára. Kijelenti, hogy Magyarországon fizikai és szellemi erőszak uralkodik s hogy Magyarországon osztálybiróság van. (ki elnök rendreutasítja. Mire a jobboldalon es a szélsőjobboldalon nagy zaj támad. A szociáldemokraták a padokat verik és kórusban kiabálják: Seszták, Seszták. Osztálybiróság I Forradalmi törvényszék). A jobboldalon többen felugrálnak a helyükről és a szociáldemokraták padjai felé rohannak és kiabálják: Hogy mernek ilyet mondani?! A szociáldemokraták feléjük kiáltják: Forradalmi törvényszék, osztálybiróság, Seszták, Seszták! Szabó Sándor, Hoyos Miksa gróf és Prónay Qyörgy a szociáldemokraták padjai elé futnak. (\ kormánypárton is felugrálnak a képviselők helyükről és ugy kiabálnak. Fülsiketítő zaj az egész Házban. Az elnök kénytelen az ülést öt percre felfüggeszteni). Mentelmi bizattság elé utasítják Farkas Istvánt. Szünet után az elnök újból megnyitja az ülést. Jelenti, hogy az ülés felfüggesztése előtt háromszor utasította rendre Farkas Istvánt. Kérdi a Házat nem látja-e elérkezettnek az időt, hogy Farkas Istvánt a mentelmi bizottság elé uiasitsák? Szakáts Andor a házszabályokhoz kér szót. Kijelenti, hogy a házszabályok értelmében az elnöknek elizőleg figyelmeztetni kell a képviselőt és csak a figyelmeztetés után lehet az illetőt a mentelmi bizottság elé utasítani. Minthogy az elnök ezt nem tette, nincs jogában az előbbi kérdést feltennie. Huszár Károly elnök újból felteszi a kérdést. A Ház Farkas Istvánt a mentelmi bizottság elé utasítja Az elnök felszólítja Peidl Qyulát, fjlytassa beszédét. Peidl: Kijelenti, hogy amit az ülés felfüggesztése előtt mondott a bíróságról, annak alapja Szabó Dezső egyik cikke. Ai indetnnitást nem fogadja el Huszár Károly: A bíróságról tett megjegyzés miait Peidl Gyulát rendreutasítja. Bethlen István miniszterelnök: Mindenekelőtt a példátlan hangú támadás ellen tiltakozom, amelyben a képviselő ur jónak látta a magyar bíróságot részesíteni. A leghatározottabban tiltakozom, hogy itt a nemzetgyűlésen a képviselők megfontolt szándékkal merjenek ily vádakat hangoztatni a magyar bírósággal szemben. A magyar bíróság nehéz körülmények közölt is feladatának magaslatán áll és mindenkor megállotta helyét. — Nem vagyok abban a helyzetben, hogy a képviselő ur által felhozottakra választ adjsk, cs.ik egy két megjegyzést kívánok tenni, oly in kijelentésekre, ameiyek a magyar külpolitikái közelebbről érintik. Peidl: Az ors dg lakossága nincs abban a helyzetben, hogy szabadon érvényesilhesse pAj gdri jogait. Ha megvolna ez a joga, meglátná ! a kormány, hogy a nép milyen kormányzatot i kiván. Hur/áth Zoltán tegnap kiosztott egy ba: adványt, amelyben arról van tzó, hogy annak a társaságnak, amit a miniszterelnök ur most hazafiatlannak nevezett, egyik disztagja Bethlen István grój miniszterelnök. Vázsanyi kantra Eckhardt. Peidl után Vázsonyi Vilmo3 kért szót személyes kérdésben. Reflektál Eckhardtnak egy közbeszólására s kijelenti, hogy soha semmiféle forradalmi törekvéssel nem azonosította magát. Eckhardt Tibor: Megjegyzésem körüibelül az volt, hogy most álljon fel Vázsonyi és beszéljen nyíltan. Vonatkozott arra a lényre, hogy örffy Imre előadó az előadói székből hallotta és többekkel közölte, hogy Vázsonyi itt a Házban azt mondotta többeknek, így a szocialista képviselőknek, hogy a bíróságot itt a mentelmi jog védelme alatt kell legazemberezni. Leszögezi azt a sajnálatos tényt, hogy mennyire sajnálatos minden magyar becsületes ember számára, hogy ilyen egyén Magyarországon valaha is igazságügyminiszter lehetett. Vázsonyi Vilmos: Nem tagadna semmit abból, amit mondott. Eckhardtnak igaza volt abban, hogy ö amikor a Házba bejött és ez a legnagyobb kavarodás idején volt, súlyos kitételekel használt. En nem akartam a magyar bíróságod megbántani, csak azt akartam elismétel?/., ami ellen most is nyíltan tiltakozom, hogy a magyar biróság engem a felekezetem miatt egy osztálynak minősítsen. Neki az fájt, hogy magyar birói ítélettel osztálynak minősítették őt, aki zsidónak született. Ezt megmeri mondani. Állítsák biróság elé. Eckhardtnak a barátai ugy is ksz* nek tanuk arra, amit ott nagy izgalmában mondott. Mégegyszer hangoztatja, hogy még nagy izgalmában sem a rosszakarat hatása alalt mondotta azt, amit mondott, hanem csak azt akarta kidomborítani, hogy az ilyen dolgokat csak a mentelmi jog védelme alatt lehet elmondani Ezután Kállay Tibor pénzügyminiszter két tör vény j« vasi atot terjeszt be. Az egyiket a közszolgálatban álló tisztviselők, segédalkalmazottak létszámának csökkentéséről, a másikat a buzaértékről szóló záloglevelekről. Az elnik napirendi indítványt lesz, mely szerint a legközelebbi ülés hétfőn délelőtt 11 órakor lesz. Szilágyi Lsjos terjesztette be ezután sürgős interpellációját a kis haszonbérletek meghoszszabbitása tárgyában. Az ülés déíután három órakor ért véget. Részletek a Pasics elleni merényletről. Pasics miniszterelnök ellen megkísérelt gyilkos merénylet részleteiről a hivatalos vizsgálat és a szemtanuk elbeszélése szerint a következő részietek derültek ki: Abban a pillanatban, amikor a merénylő elsütötte a revolvert, Pasics miniszterelnök az autóban féloldalt fordult, hogy az ülésen lévő irattáskát felvegye s ennek köszönheti, hogy szerencsésen megmenekült. A merénylő négy lövést tett. Az egyik súrolta a miniszterelnök jobb kezét. A másik golyó betörte az utomobil ablakát és az üvegszilánkok megvérezték az orrát. A merénylet a skupstina közelében egy órakor töriént. A merénylő ezután futásnak eredt, még mindig magasra tartotta kezében a füstölgő revolvert. Több járó kelő utána vetette magát és egy rendörbiztos is üldözőbe vette. Amikor a fiatalember — a merénylő még csak huszonöt éves — látta, hogy utolérik, hátrafordult és üldözői felé lótl. A golyó fejen találta a rendőrtisztviselő}, akinek sebesülése súlyos. Sikerült elfogni a merénylői s mikor néhányan már erősen leszorították, a körülállók közül többen ütlegelni kezdiék. Időközben nagy tömeg verődött össze, körülfogták a merénylőt és biztosan meglincselik, ha a rendőrök utat nem vágnak maguknak hozzá és meg nem védelmezik. A merénylő neve Raics Milán, horvát származású ember, aki állítólag tizenhat évig Budapesten élt szüleivel együtt. Miután a rendörök kiszabadították a feldühödött tömeg kezéből, au:omobiira üifeíték és elvitték a rendőrfőnöksígrű. Annyira izgatott volt, hogy sokáig tartott, mig hozzá lehetett kezdeni kihallgatásához. Raics a belgrádi külügyminisztérium tisztviselője volt, majd a pirisi jó/átételi bizottsághoz osztották be, ahonnan visszahívták. Amikor Belgrádba visszaérkezett, elbocsátották az állam szolgálatából és a merényietet most azért követte el, mert elvesztette állását.