Szeged, 1923. június (4. évfolyam, 122-145. szám)

1923-06-29 / 145. szám

SZEGED Szeged, 1923 junlusj29, _________ Döntő fordulat előtt a keleti konferencia. A török lapok híradása szerint az angorai kormány hosszabb tanácskozás után elhatározta, hogy Izmednek utasításokat küld, ragaszkodjék fellétlenül a szelvények beváltása és Konstantinápoly kiürítésének eddig elfoglalt török álláspontjához. Ezzel ez utasítással a lausannei konferencia döntő fordulat elé jutott. Massigli titkár tegnap L^ussnneból Párisba érkezeit és msgával hozta azt a jegyzéktervezelet, amit a szövetséges delegációk Uusanneban kidolgozlak, hogy kormányaiknak hozzájárulás céljából benutassa, mielőtt átnyújtják Izmed basának. A jegyzékkel a szövetségesek vígét akarnak vc-tni a törökök cbstrukdójának az oltomán államadósság, a törökországi idegen váiiaiatok koncessziójának elismerése körül. Egyben megjelöli azokat a feltételeket, amelyek mellett a nagyhatalmak hajlandók lesznek Konstantinápolyt kiüríteni. Mihelyt a három szövetséges kormány megegyezik a jegyzék tartamára nézve, át fogják nyújtani Lausanneban. A keleti konferencia főtitkársága felhívta az ; orosz kormányi nyilatkozattételre, hogy részt ! akar-e venni a tengerszorosokra vonatkozó 1 egyezmény közeljövöben történő aláírásán. A konferenciához közelálló körökben általában azS tartják, hogy az oroszok az egyezményt alá fogják irni. A Tábla jóváhagyta Károlyi Mihály vagyonelkobzását. (A Szeged budapesti tudósítójától.) Juhász Sárdor, a budapesti m. kir ilétőtíbla elnöke ma délelőtt 10 őrekor nyitotta mrg a Károlyipör folytatólagos tárgyalását, mely után kihirdette az i'életel. Az ítélőtábla jóváhagyta a törvényszék elsőjoku Ítéletét, mely kimondta, hogy Károlyi Mihály gróf vagyona a hazaárulókról szóló tör vény alapján az államra szálljon át. Az ítélet indokolásában kimondja, hogy Károlyi Mihály részéről a trianoni békeszerződés 71. §-a alapján emelt pergátló kifogásokat elveti. A magyar büntetőtörvénykönyv 127. §-a szerint az alkotmány lelke az államnak és aki ezt megtámadja az az államot bünteti meg, más természetűvé teszi. Aki ezt elköveti, felségsértést követ el. Az állam ellen elkövetett felségsértés a 127. § második pontja szerint az alkotmány erőszakos szétrombolására irányuló cselekmény; az erőszaknak nem kell fizikai erőszaknak lenni, hűtlenség bürtettét követi el pedig az, aki saját hazája ellen fegyveit fog, vagy pedig az ellenséget hazája földjére juttatja. A felségsértés és a hűtlenség szándékos btintett, melyben az eredmény előrelátása a fontos. A perbeli tényállásából az Ítélőtábla helyesnek találja az elsőfokú biróság Ítéletét. Károlyi Mihály gróf a legválságosabb pillanatokban vállalt vezető szerepet, a Nemzeti Tanács megalakításában részt vett, a Nemzeti Tanácsnak és népköztársaságnak elnöke volt és igy magára vállalta a felelősséget. A Nemzeti Tanács proklamációjának első pontja a külföldi államokat arra hivja fel, hogy ne a mai kormányhatalomhoz, hanem a Nemzeti Tanácshoz forduljanak minden ügyben, meri a magyar dolgozó népet a Nemzeti Tanacs képviseli. Az október 3o-i proklamáció pedig felhívja a katonaságot, hogy ne használjon fegyvert. Karolyi azzal védekezik, hogy működését az egész ország helyesnek tartotta, az ország vele volt és hogy a király nevezte ki miniszterelnökké. Ami a királyi kinevezést illeti, a birói megítélésből csupán azt a néhány órát lehetne kikapcsolni, amely" ben Károlyi tényleg királyunk miniszterelnöke volt, mert másnap kierőszakolta a királyi felmentést. Ezután is a forradalmi csoport élén maradt, igy tehát a királyi kinevezésre nem hivatkozhatik, nem védekezhetik Károlyi a háború elvesztésével és azzal, hogy a nép csatlakozott hozzá. Hogy n a nép, hanem a csőcselékből és katonaszökevén őt álló tömeg segítségével érte el a célt, arra töb :onyiték merült fel, az ősi magyar alkotmány felbe, r t, Karolj i kívánta a köztársaságot, IV. Károly egyoldalú nyilatkozata, melyben az alkotmányreform megváltoztatását a népre bizta, nem lehetett alapja a királyság megszüntetésének. Károlyi már korábban kijelentette, hogy a kiegészített Nemzeti Tanács november 16-án proklamálni fogja a köztársaságot. Súlyos megilélés alá esik Károlyinak az a cselekedete, hogy a liáboru alatt az általános, titkos választójogra izgatta a népet, amil or a forradalmak után az általános, titkos, nőkre is ..iterjesztett választójog alapján összeül a nemzetgyűlés, mely a népakarat megnyilvánulásának tekinthető és pálcát tört a Nemzeti Tanács felett és az úgynevezett néptörvényeket érvénytelenítette. Károlyi nevéhez fűződik a november 1 -i fegyverletételi parancs. Nem enyhitő körülmény, hogy a hadsereg állítólag már bomladozóban volt, mert éppen erre való tekintettel előrelátható volt a fegyverletételi parancs következése, a belgrádi katonai egyezmény a Diaz-féle s/erződésben biztosított körülmények kétségtelen feladásával előidézte az ország megszállását és a 144. § szerint a hűtlenség bűntettét kimeríti az által, hogy az ellenségnek magyar állami területre való jutását elősegítette. Károlyi Mihályt a tényéttás szerint a mindenáron való érvényesülés vágya vezette, a proletárdiktatúra kitörése után Károlyi szerepét befejezettnek látta és külföldre ment, ahol jelenleg is az ugynevett utódállamok vendégszeretét veszi igénybe és folytatja ' azt a munkát, amit megkezdett. Az ítélőtábla ennek alapján az elsőfokú biróság ítéletét jóváhagyta és az ítéletet az indokolással együ t a feleknek Írásban fogja kézbesíteni, hogy előterjesztésüket megtehessék. kimondta a földbérek reviziójáf. javaslatát örömmel elfogadja és csak arra hívja tel a tanács figyelmét, hogy a közgyűlés elvi határozatának végrehajtásánál a békebeli bérek buzaértékét vegye alapul. Ez a kuícs a legalkalmasabb, mert amióta a buza szabadforgalmát visszaállították, a buza értéke fejezi ki leghűségesebben a földjövedclem mindenkori viszonyait. Korom Mihály feszólalása nagy meglepetést keltett minden vonalon, de különösen a tanács tagjait lepte meg, mert teljesen igazolta annak az aggodalmaskodó tartózkodásnak az alaptalanságát, amivel eddig a polgármester és vele együtt a tanács többsége a földbírrevizió gondolatát kezelte. KiderüH, hogy maguk az érdekelt kisgazdák is nevetségesen kevésnek tartották már a földbéreket és nevetségesnek tartolták azt az aránytalanságot, ami a buza valutás árverésen kiadott és a régi földek bére köiött volt. Korom Mihály sz?.vait az egész kisgazdaoldal helyeselte, senki sem szólalt fel ellenkező értelemben és igy a földbárreviziós javaslatai egyhangúlag elfogadta a közgyűlés. Az iparosok kertbérlö szövetkezete által kért negyvenholdas bérföld ügye körül már hoszszabb, de teljesen higgadt hangulatu vita támadt. A tanács csak husz hold megadását javasolt?, árverés mellőzésével, a környéken elért legmagasabb évi bér ellenében: Tóth Imre, Korom Mihály, Balogh Lajos, Papp István, Dobay Gyula, Kormányos Benő és Magyar József felszólalása után a közgyűlés ugy határozott, hogy a szövetkezet tagjainak husz hold keretében 200—200 négyszögöles kiskertbérletet ad a marostői bérföldekből a kialakuló átlagbérért. Ezután elfogadtak változatlanul és hozzászólás nélkül minden tanácsi és polgármesteri (A Szeged tudósítójától.) A törvényhatósági bizottság csütörtökön folytatta és fejecíe be a juniusi közgyűlés napirendjére tűzött ügyek letátgyalásál. A közgyűlési terem belsejében a szerdai váiasitás izgiimainak nyoma sem maradt, a padokról, asztalaiokról eltakarították a cédula- rengeteget, a karzatok üresen ásiioítik, de azért az érdeklődés nem vo'tmég cem olyan elenyészően kicsi, mint amilyent várni lehetett volna. A hangulat egyébként szokatlanul nyugalmas volt, a tanácsi és polgármesteri előterjesztések legnagyobb részét hozzászólás nélkül fogadta el a közgyűlés, csak ott keletkezett kisebb-nagyobb vita, ahol egyéni, esetleg Csoport-érdekeket érintett a tanácsi jt vaslat. A csütörtöki ülésnek legjelentősebb mozzanata a jöldbérek revíziójára vonatkozó tanácsi előterjesztés egyhangú elfogadssa ts a kisga-da városatyák egyik vezérének, Korom Mihálynak felszólalása volt, amely meglepetést keltett minden vonalon. A polgármester pontosan nígy órakor nyitotta meg a közgyűlést. A szerdai ülés jegyzőkönyvének felolvasása után Ördögh L^jos tb. tanácsnok ismertette a tanács gazdasági vonatkozású előterjesztéseit. Először a rokkantak járadék telke kei ült szóba. A javaslathoz dr. Tóth Imre szólalt fel. Az építési határidő öt évre való meghosszabbítását és a járadék telkek bármikor történő megváltási jogának kimondását indítványozta. Az építési határidő meghosszabbításához a tanács is hozzájárult és a közgyűlés ilyen módosítással fogadia el a tanács javaslatát. Néhány lényegtelen tárgy után Ördögh Lajos a városi bérföldek bérösszegének revíziójára vonatkozó javaslatot terjesztette elő. Korom Mihály szóialt csak föl ennél a tárgynál. A tanács előterjesztési. Még a szinház tüzelőanyag segélye is hozzászólás nélkül ment keresztül a polgármester sziveszándéka szerint. A különböző dij- vám- és illetéktarifák 100 -500 százalékos emelése ellen sem volt senkinek kifogása. Hamarosan sor került az indítványokra is: Dr. Regdon Károly visszavonta indítványát, dr. Boros Józsefnek és társainak a munkásbiztositás reformjára vonatkozó indítványát a tanács javaslata s erin' elfogadta a közgyűlés. A polgármester ezután a' kéthónapi vakációra elbúcsúzott a városatyáktól és berekesztette a juniusi közgyűlést, amely nem is volt olyan borzslmas, mint ahogy azt az előkészítő tanácsülésen látta a polgármester. A jóvátétel probléma a népszövetségi unió előtt. A népszövetségi ligák uniójának bécsi nagygyűlése szerdán délután folytatta a teljes ülést. Át értek a tanácskozás központjában álló nagy problémá rak, a jóvátételi kérdésnek megoldasára néze bizottságilag kidolgozott határozatok tárgyalását^. Henessy frnciíJ képviselő, a fancia delegáció nevében jelentette be hozzájárulását a biiotísági híitároz3tok'ioz Beszéde után a német delegáció vezéíője, Berndorf gróf azt a nézetét fejezte ki, hogy ha a francia kormány ugy beszélt volna a német kormánnyal, ahogyan most Hanessy beszélt, akkor a jóvátétel kérdése már nem volna. Adelswietd báró javasolja, hogy a határozatot s(irg5sen tegyék a Népszövetséghez. A javaslatot magyar részről elfogódták. M után a keddi ühtsen a teljes ülés kimondta ÍI sürgősséget a magyar gazdasági helyzet szanálására vonatkozó javaslat tárgyában, amit a magyar delegáció részéről dr. Póka Pivny terjesztett be a népszövetségi uniónak, a s*erdai ülésen Póka Pivny uj:b) jtvöslaíot {erjesztett elő. A most benyújtóit javaslat alapján a népszövetségi unió kifejezte azt az óhaját, hogy a nagy nemzetközt véleményezők, mint amilyen a N pszövt.töég és a jóvátételi bizottság is, legyenek a legnagyobb figyelemmel a magyar pénzügyi he'yzei helyreállítása iráni, mert ez a kérdés nemcsak Magyarországra, hanem egész Kőzépeurópárj is nagy horderővel bir. A tsijes ülés a javaslatot npgy figyelemmel hallgatta meg é« egyhangúlag elfogadta. A lefegyverzési bizottság határozatát Barelay angol delegátus ajánlotta elfogadásra. Berzeviczy Albert rendkívül nagyhatású beszédben szólt a kiváló előadó megjegyzéséhez. Be keil végre fejezni a háborút, art i most , folyik, nem egyéb, mint a háború a leggyüíölíebb formában, a felfegyverzeu ..ípek háborúja a lefegyverzettek ellen. Végre keil haj ani az általános lefegyverzést. Az unió teljes ülése sierdán 7 óra után vyéget ért. A csütörtöki ütésen a magyar csoport nevében Paickert Alajos vesz részt, miután Apponyi az éjjel hazautazott. Leszabályozták a búzaliszt kivitelét. A buza nullásliszt és a rozsliszt kivitelének ujibb szabályozásáról a földmivelésügyi miniszter az érdekeit miniszterek.1 el egyetértve rendeletet bocsátott ki, tnely julius elején lép életbe. Az uj rendeld szerint a buza és ruzsőrlemények közül csakis a mindenkori budapesti tőzsdei lisztjelleg-mintának megfelelő buza nullásliszt, búzadara, illetve rozsliszt szállítható ki vámkülfőldre (s ez Cr.ak akkor, ha minden zsákon rajta vín annak a malomnak a zBákiegye és fémíárjj, melyben a lisztet őrölték. Kivitelre jogosult mindaz a kereskedelmi maiom, mely azi a körülményt, hogy vámkülföldre exportálható buza nuüáslisztet, vagy rozslisztet szándéko.ik előállítani, a közélelmezési miniszternél már bejelentette, vagy ezu'án bejelenti, illetőleg az a termény- vagy lisztkereskedő, aki ilyen malomnak kivitelre őrölt nullás buzavagy rozslisztjét megvásárolta vagy az általa vásárolt l:uzát, rozsot ilyen malomban őrölteti meg. A kereskedővel egyenlő elbírálásban részesül a termelő saját termésű eladásra szánt búzája vagy ro;sa tekintetében. Mir.d a kereskedő, mind a termelő egy alkalommal legalább annyi búzát, illetve roz-ot köteles olyan célra felőrletni, melynek őrlési adója arányában legkevesebb egy vagon buza nullásliszt, illetve rozsliszt kivitelére jogosult. A kivitelre őrölt lisztmennyiségek a malmok között nem lehetnek adás-vétel tárgyai.