Szeged, 1923. június (4. évfolyam, 122-145. szám)

1923-06-03 / 123. szám

Sttggd, '923 junius 3. « Z g O E Ü eljárásból, ami már egyszer, tizenhat évvel ezelőtt hasonló jelentéktelennek vált esetből olyan nagy veszedelmet szült, hogy a szegedi helyőrség sem volt elég a leküzdésére. Akkor is az történt, hogy eleinte k s helyen felbukkan* a szöcske.aj. A tanács a jelentés után nagy kényelmesen ki is adta az utasítást, hogy el kell pusztítani a férgeket, de mire sz utasítás végrehajtására került a sor, a szöcskeraj ellepte a város egész határát. A köztisztviselők felemelt rendkívüli segélye. A m. kir. minisztérium 1923. évi 4Ioo. M. lí. számú rendelete a közszolgálatban álló tisztviselők és egyéb alkalmazrttak (nyugdijasok, özvegyek és szülőtlen árvák) részére rendkívüli segélypótléknak engedélyezése tárgyában : A közszolgálatban álló tisztviselők és egyéb alkalmazottak, nyugdijasok, özvegyek és szülőilen árvák részére 1923 junius hónapra hozott határozat alapján a következőket rendeli: A közszolgálatban álló tisz'./iselők és egyéb alkalmazottak, nyugdíjasok, özvegyek és szülőílen árvák felemelt rendkívüli segélyén felül az 19?3. évi junius hónapra a mellékelt kimutatásban feltüntetett összegű rendkívüli segélypótlék engedélyeztetik: 1. Ha tisztviselő vagy egyéb alkalmazott tartozik, illetve a nyugdíjas, az özvegynek a férje, a szülőtlen árvának az aiyja tartozott az 1923/180'J. M. E. számú rendelet I. ponvbar. felsorolt csoportjában: a tényleges tisztviselőknél .-a egyéb alkalmazottaknál 1923 junius hónapra járó rendkivüli segélypótléknak az összege 8o.oo», a második pontjában felsorolt csoportjába tartozóknál 54.000, a harmadikban 45 oo*, a negyedikben 34.ooo, az ötödikben 24.ooo, a hatodikban 2o.ooo, a hetedikben lö.ooo, a nyolcadikban 14.ooo, a kilence, dikben 13 ooo, a ttzedikben 12.8oo, a tizenegyedikben 12.000, a tizenkettedikben 11.2oo, a tizenharmadikban 96oo, a tizennegyedikben 88oo, a tizenötödikben 8ooo, a tizenhatodikban 64oo korona. A H. pontjában felsoroltak csoportjába azoknál a nyugdijasoknál, akiknek nyugdija annak idején az utoljára élvezett beszámítható javadalmazásnak loo százalékában állapíttatott meg, a következő: az elsőben 72.ooo, a másodikban 48.6oo, a harmadikban 4l.4oo, a negyedikben 3o.6oo, az ötödikben 2i.6oo, a hatodikban 18.000, a hetedikben 14 4oo, a nyolcadikban 1332o, a kilencedikben 12.24a, a tizedikben 11.52o, a tizenegyedikben loSoo, a tizenkettedikben lo.cSo, a tizenharmadikban 864o. a tizennegyedikben 792o, a tizenötödikben 72oo, a tizenhatodikban 57So korona. A 111. pontba tartoznak a tisztviselők és egyéb alkalmazottak özvegyei, az elsőben 36.ooo, a másodikban 24.3oo, a harmadikban 2o.7oo, a negyedikben 15.3oo, az ötödikben lo.^oo, a hatodikban aooo, a hetedikben 72oo. a nyolcadikban 66So, a kilencedikben bl2o, a tizedikben 576o, a tizenegyedikben 54oo, a tizenkettedikben f)o4o, a tizenharmadikban 432o, a tizennegyedikben 396o, a tizenötödikben 36oo, a tizenhatodikban 3ooo korona. Végül a tisztviselők és egyéb alkalmazottad szülőtlen árváinál egyenkint: az elsőben lo.ooo, a másodikban 7ooo, a harmadikban 6ooo, a negyedikben 45oo, az ötödikben 3ooo, a hatodikban 2üoo, a hetedikben 22oo, a nyolcadikban 2ooo, a kilencedikben 18oo, a tizedikben 17oo, a tizenegyedikben 16oo, a tizenkettedikben t5oo, a tizenharmadikban 13oo, a tizennegyedikben 12oo, a tizenötödikben lloo, a tizenhatodikban 9oo korona. Palágyi becsapta maga mögött az ajtót. (A Szeged tudósítójától.) „\ szinügyi bizottságot a színigazgató ur kívánságára hivtam össze ma délután, mert közölte velem, hogv több szinházi kérdésben nyilatkozni óhajlH. Ezekkel a szavakkal nyílott i meg dr. Gaál Endre kullurszenátor a S2intigyi bizottság péntek délután öt írára Cssjehivott rendkívüli ülését. Az ülés megnyitása után, mielőtt Palágyi Lajos hozzákezdett volna mondanivalójához, Wimmer Fülöp szólalt fel. Felszólalásom — úgymond — talán feleslegessé teszi a direktor nyilatkozatait, mert én előre elfogadom azt, hogy a kérdéses botrány miatt teljes mértékben Ocskay Kornél a hibás, de a város közönségével szemben a felelősség mégis teljes mértékben az igazgatót terheli. Ehhez haronló botrány, tudomásom szerint, még eddig sohasem fordult e'ö ^Szegeden, a szegedi szinház közönségét anyagi diferenciák miatt még sohasem küldte el senki az előadásról. Éppen ezért indítványozza, hogy terjesszen a Bzinügyi bizottság javaslatot a tanácshoz és a szerződés idevonatkozó pontja alapján kérje a színigazgató megbírságolását, mert ezt a botrányt sem a város közönsége, sem a tanács szó nélkül nem veheti tudomásul. Ez a bírságolás komoly in'és legyen a jövőre, hogy hasonló eset komolyabb következmények nél'ül többé re forduljon elő a szegedi színházban. — Röviden megemlékezett Wimmer Fülöp a jövő évi szintár&ulat szervezéséfői is. Tudomása szerint a direktor eddig még egy tagot sem szerződtetett le. Jövőre ezonban már nem tűrheti el a v;>ros, ho^y nmét újoncokból toborozza össze sz utolsó pillanatban társulatát. Váljanak el útjaink . . . Wimmer Fülöp beszédét Dobay Gyula állandó közbeszólásaival fűszerezte : „Ez álokoskodás — mondotta az Ocskay esetre — meg kell hallgatni a másik felet is ." Kívánsága teljesült. a másik fél, Palágyi Lajos vette át Wimmer Fülöptől a szót. Előie bejelentette, hogy előad S3 kissé hosszura fog nyúlni, de szükségednek tartja, hogy mindent elmondjon. Vagy megértik, vagy nem, ha megértik, itt marad, de ha nem — „ugy váljanak el útjaink". Majd föltárta panaszait. I mét hangsúlyozta, hogy a ügri-Jjüűlííigot^ tulajdonképen ő keltette éleire, rn^g pedig áz6Ft>jTiert remélte, hogy mindig maga mellett fogja tatáim^ Ugy érzi, hogy a versenyló szerepét játsza. Etjysser fokozottabb működésre ostorozna a bjzettsás', máskor ak d lyofcat gö dit utjábíf, sürgetik a szervezkedést, de ugyanakkor lehetetlenné is teszik. Igaz u.yan, hogy ez ciak egy kis klikk akciója, hivatalos helyről is támogatják, többek között Balogh Károly is, aki tagja a város tanácsának. A levegőben lóg az az "indítvány, amely a szerződés felbontását célozza. (Wimmer Fülöp: Lásd az igazgató nyilatkozatát a pécsi színházra való pályázatról.) A pécsi színházra va ó pályázatát a mai ülés eredményétől tesri függővé, eddig még nem pályázott, de ha ugy fordul a dolog, holnap vonatra ül és benyújtja pályázatát. Zsarolással vádalja Oeskayt. — Az Ocskay-botrány ügyében egyébként majd a független biróság dönt, mert a kártérítési pört már megindítottam. Szerintem Ocskay eljárása teljesen kimeríti a zsarolás jogalmát. Wimmer Fülöp: A biróság csak a kártérítés kérdését dönti el, de azt nem, hogy a közönség sérelméért ki felelős. Dobay Gyula szerint a felelősség l-érdése megszűnt, mert hiszen Palágyi visszafizette a közönségnek a jegy árát (!) Palágyi ezután tovább beszélt. Elmondotta, hogy a társulatának néhány tagja már többszőr megzsarolta. Neveket nem e/nlit. Szerinte Balogh Károly a szinügynek árt, amikor őt támadja, pedig respektálni kellene szt a tisztséget, »mü betölt itt Szegeden. Helyzetét már lehetetlennek érzi. Ezután Baloph Károly reflektált Palágyi nyilatkozataira. Palágyi nagyon ro3sz védőnek bizonyult önmagával szemben. Nem szívlelte meg Rózsa Bélának azt a tanácsát, hogy ne támadjon, ne kritizálja a közönséget és a várost, hanem hallgassa meg a közönség kritikáját. Ehelyett most ismét végig támadott mindenkit a sajtótól kezdve a város tanácsáig. Többször figyelmeztette, hogy ne engedjen különböző befolyásokat érvényesülni a szinház vezetésénél. Ezután Wimmer indítványához szóltak hozzá a bizottság tagjai. Dr. Tóth Imre Wimmer indítványát nem fogadja el, dr. Dobay Gyula azt indítványozza, hogy várja be a bizottság a biróság döntését és ha Palágyi elveszti a pört, akkor javasolja a pénzbirságo'. Csengery János megállapilja, hogy az incidens feltéilenüi sérelme a közönségnek, de véleménye szerint ha Ocskay n hibás, akkor a felelősség is őt terheli. Mindenesetre jobb lett volna, ha Palágyi enged. Három alaptévedés. Wimmer Fülöp ezután a bizottsági tagok három alaptéveetcsére mutatott rá. AJ elnök kijelentése sztrint a botrány slkalmával üres volt a szinház. Amikor tehát Palágyi bejelení tettf, hogy -a jegyek árát visszafizeti és amikor áí Ocskay áit?l visszaadott 68 000 korona is a zsebében volt, akkor nem számított nagyobb anyagi veszteségre, tudr>a azt, hogy a szinház üres. (Palágyi: Száznegyvennyolcezer koronát fizetett vissza a színházi pjpztár a közönséghogy a királyi asztalról néhány csikós ananászt elszólított, de izgatottságában a panyókára vetett dolmány belső zsebje helyett a dolmány ujjába csúsztatta a kívánatos csemegéket és azok ot! addig, amig Illés uram az asztalnál ülve maradt, szép csendben a sziv iránt meghúzódtak, de amint a közeledő király előtt katonásan felugrott, az anan szok a dotmányujjból a felség lába elé potyoglak, aki jóizüt nevetett rajia. A zavarba jutott Illés uram azzal mentegette magát : — A gyerököknek szántam, — Nagyságos Uram! — Nem baj az — felelte a k rály — szoktak engem ilyenk r Hochwürdíger-nek is titulálni 1 — És in ésére nagy massza éde séget csomago'taíott be a hopmester a gazdur n számára. Elégülten ve te át Illés uram: No tbbíil a bérösnek is jut, mf.-g az asszonynak is 1 Azonban az alsóvárosiak, meg a tanyaiak éppei. nem törődíek azzal, hogy a közülök származó főpap a Dobó-hadnak melyik agából való, i hanem annál inkább öz nlötiek az aranyszájú ' plébános egyházi beszédeire. Nagyon örült ennek a város vers tus főjegyzője, Vas Pál dr. és mondogatta is meghitt körben, no megvai az az ember, akivel Kállay Ödönt — a balpárti követei — kibuktatjuk a második kerületből. Fel is léptette ellene és igen jól állott Dobó Miklós ügye és a balpárt érezte, hogy mozog alatta a népkegy ingatag fundamentuma. De a balpárt valamelyik taktikás koponyájú kortese ÍZ utolsó pillanatban, álnok, humoros fogással se£ite:t a bajon. Kevéss 1 előbb a vímok közötí egy gyülöleles behozat li adót vitt keresztül a tanács, még pedig, a csirkékre, tyúkokra, szárnyasakra behozatali illetéket vetett ki, amit a haragvó néphangulat csirke-adónak nevezett el. Ezt használla fel a Kállay-párt Dobó ellen : ráfogta, hogy az ő indítványára fogadta el a közgyűlés a csirke;dót és ráadásul aköveikező fránya kortesnótát énekelték ellene Alsóvároson és a (anyák közt: Több a gatya mint a frakk! Nem kell nekünk Dobó-pap I Álnok volt és hitehagyott I Csirke adóra szavazóit I A furfangos kortesnóta iszonyú fordulatot okozott, Kállay Ödön majdnem egyhangúlag jött be. Nagyon bántotta ez a nemesszivü p'ébánost és mihelyt alkalom kínálkozott, el is ment a csanádi káptalanba kanonoknak Temesvárra, de a coriolanusi érzelmek nélkül és Szeged iránti szeretete ott is csak fokozódolt és tovább is mindent megtett szülővárosa javáért. A cs;rkeadó még egyszer megcsinálta a hat vágást. 1878-ban a második kerületben a tudós Horváth Sándor piarista ügyes korteskedése mellett B<ikay Nándort választotta meg Pulszky Ferenc ellenében és 1881-ig viselte a mandátumot. 1882-ben Bakay Nándor és Hermán Ottó állottak szemben. Bakayt a torony alja támogatta és Vass Pál sok tanyai választót lépezett meg érdekében és Hermán Ottó sehogysem állolt. Nem volt jó kortese és leleményes, furfangos kortesnótaköltője sem. Végs^ szükségben Pósa Lajoson akadt meg a szemük. A jó Pósa bácsi, a gyermekdalok utol nem ért költője, azonban rossz kortesnótairó volt: hiányzott galamb lelkéből a furfang és csalántermészetű feltalálás. Egy-két nap választott el a választásíól és barátai lelki tusáját látva, hogy „témája nincsen", elmondták neki a Dobó pap nótáját és a „cini, cini kis baba" szerzője kínos vergődés közben a „csirkeadót" öntötte uj formába: Tudjátok-e mi az újság, Bakaytól egy nagy csúfság, Pecsovics lett, pecsovics vót, Behozta a csirke adótl És a „tanyahasuak" és „sarlóval vágott köldöküek" szép csendesen leszedték Bakay tollát és felrakták Hermán Ottó fehér céduláját s a csirkeadé most is győzelemre vitte a függetlenségi elvet. Az ötéves választás alatt elszoktunk a korteskedéstől és kevés volt már a fogós, jó kortes. A titkos válaszlás óta pedig eltűnt maga a kortesnóta is. Elég kár, mert a néplélek és jó humor sokat veszített vele. Sok jő lelki emóciótól esett el besavanyodott kedélyvilágunk.