Szeged, 1923. június (4. évfolyam, 122-145. szám)

1923-06-03 / 123. szám

4 SZBQBD Sz eged, 1923 junius 3 Wimmer Fülöp: Az elnök löbb izben hangKulyozt0, hogy a szinház rémitően üres volt és igy nagyon csodálom, hogy a rémitően üres színháznak 148000 korona volt mégis a bevétele. A második tévedés pedig ott van, hogy a bizottság néhány tagja természetesnek találja, hogy Palágyi Lajos a saját társulatának tagjaitól eltűri a zsarolást és akkor kel presztízsének védelmére, amikor egy vendégszereplő idegen szinész akarja megzsarolni. A harmadik tévedés pedig az, hogy Ocskay inkább pörölhette volna Palágyit, mint Palágyi Ocskayt a nyolcezer korona differenciáért. Indítványát fenntartja és kijelenti, hogy azt, ha kisebbségben marad, kisebbségi vélemény formájában beterjeszti a tanács elé és ragaszkodik a bírságoláshoz. Kitör a botrány. A bo'rány Rózsa Béla felszólalása során tört ki. Rózsa Béla elmondotta, hogy az Ocskayeset részleteit az igazgató nem is ismertette, pedig abból akarta megalkotni véleményét, amennyiben Ocskay ál'ánpontját már ismeri. Mivel a kéidés most már a bíróság elé kerül... Wimmer Fülöp: Nem lesz abból pör soha, ha a keresetet még nem adta be. Palágyi Lajos: Tegnap adtam át a felhatalmazást ügyvédemnek. Különben ugy látom, hogy a színigazgatók ebben a teremben nagyon sokat hazudozhattak és igy nekem hallgatni kell. Wimmer Fülöp: Már ismét személyes térre tereli a dolgokat. A szóváltás alatt az izgalom egyre nőtt. Palágyi Balogh Károly felé kiáltott valamit, de a nagy zaj miatt nem lehetett étteni. Végre a zajból kicsendült dr. Szeless József véleménye: — Ha én lennék az igazgató helyében, már régen nem tűrném azt a durva hangot, amit vele szemben használnak itt a bizottsági üléseken ... — Ez az... kiáltja Palágyi nekivörösödött arccal, elrúgja lábával a széket és kirohan az ajtón. Az ajtó keményen bevágódik mögötte. Utána pillanatnyi csend, majd Szeless József folytatja: — Azt a durva hangot, amit különösen Balogh Károly . .. Balogh Károly: Ezt visszautasítom. Nekem, mint a bizottság tagjának jogam van rá, hogy véleményemet megmondjam Dobay, Tóth, Szeles és Gaál Endre egyszerre kiáltoznak Balogh Károly felé, a zaj ismét olyan nagy, hogy minden szó értelme belevész. Percekig tart a botrány és már-már ugy látszik, hogy az ülés félbemarad. Az elnök meg sem kísérli a rend helyreállítását, de az idővel önmagától helyreállt mégis. A szavazás. Gaál Endre kipirult, arccal rendeli el a szavazás. Wimmer PjJtfn indítványát nem jogadta el a bizottság, de oobay Gyula halogató indítványát négy szavazattal három ellenében elfogadták. Képek. Jön „Tüzek" EJJ KORZO MOZI Telefon: igazg. 455. Telefon: Pénztár 1185. Vasárnap, junius 3-án A Dzsungel csodái. Két amerikai detektív Kalandos expedíciója a vadon honában. Befejezd rész: III. Az őserdő kalózai 8 fv. IV. Fekete Fredd végzete 8 felv. A főszerepben: Iréné Wallace és Ben Hayerty. Előadások; Varirnap 3, 5, 7 és 9 órakor, hétköznap ó, 7 ós 9 órakor. Jó idő estién u 9 órás lőac'ás a kertben lesz megtartva. A Tisza. A Tisza magyar folyó, Nagymagyarországban ered, az országot derékban ketté szeli és még az ország határain belül ömlik a nagy Dunába. Vizbősége kisebb mint a Duna, a Száva vagy Dráva folyóké, azonban hazai jelentőségét egyelőre a Duna múlja felül. A magyar néplélek által teremtett regék és dalok ezer változatban, rajongó szeretettel emlékeznek meg a kanyargó szőke Tiszáról. Szegednek bölcsője és sírja egyaránt a Tisza, sokszor áldást, de néha pusztulást is hozott ez ős magyar városra. A NilusrtM a történetírók mondják, hogy: Egyiptom a csodák országa, a Nílus ajándéka. Egyiptom földjének csodálatos termékenységét a Nílusnak köszönheti, ez a folyó látja el a termékenység áldásával, a szükséges nedvességgel és iszap lerakodással. A Tiszáról is el lehetett mondani, hogy a nagy magyar Alföld termékenySégít áldásával fokozta a szabályozás előtt. A Tisza folyása Vásárosnaménytől kezdve kisebbedik, ugy hogy innen kezdve a világ egyik legcsekélyebb esésű folyójává válik. A Tisza folyó hossza forrásától torkolatáig egyenes vonalban 455 kilométer. Szegeden a szabályozás előtti időről három kivételesen nagy árvizet ismerünk és pedig az 1712. évii, továbbá az 1830. évit, amikor az áradat a Tisza 0 pontja fölött 6.15 méterre, végül 1845 évit, amidőn 6.39 méterre emelkedett. A Tisza folyónak zabolátlansága magával hozta, hogy az államhatalom gátat vessen az országos pusztításnak, további hogy a hajózás é'dekeit előmozdítsa, végül az ártereket az országnak megmentse és az árvizeknek gyors és szabad levonulását biztosítsa. A szabályozás megkezdése előtt a Tisza ártere mintegy 200 négyszögöl mértföld kit-rjedésü volt. Egy négyszögmértföldben 10.000 kat. hold földterület foglaltatik, tehát 200 négyszögmértföld áimentése kétmillió kat. hotd termő földet adott vissza az agrikulturán3k, földeket, amelyen a legacálosabb buza terem, ahol a Tisza ága évezredeken keresztül termékenyite te iszspolásával a televénv földet. A tö téne'mi fe jegyzések szerint a Tisza folyó Szeged várost 1879. évbejwienj jelőször -pusztította el. Az 1712. évj^nsgylírviz első izben bori- i totta a hull&nsirÉá a várost. Az 1770. évben ismét árviz okozta pusztulás volt. Az 1816. évben a városnak egy része viz alá került, az 1830. és 1845. években csak kétségbe esett küzdelem mentette meg Szeged várost az árviz pusztításától. Az 1816. évi nagy árvízről például az van feljegyezve, hogy oly nagy volt az áradat, hogy Szegedről a kikindai vásárra hajókon men'ek a kereskedőR és mesteremberek. A Tisza szabályozása a mult század első felében mintegy 12 évi előkészület után indult meg, Vásárhelyi Pál mérnök tervei szerint. A tervek elfogadása után az 1846. évben, a munkálatok végrehajtására megalakult a Tírzavölgyi társulat és ennek a társulatnak megalakítója gróf Széchenyi István volt. Vásárhelyi Pál a munka megkezdése után nemsokára, még 1846-ban meghalt. Ekkor a kormány meghívta Paleocapi Pé er mérnököt, a Lombad-velencei épitesi cs. kir. főigazgatót, hogy utmutatást adjon a tovább építésre. Az 1848—49. évi forradalom azonban a munka folytatását megakasztotta. Az 1850. évben a szibá'yozás folytatását a koimány vette a kezébe. Ez időtől kezdve fokozatosan, a lehető legszorgalmasabb munkával és tö vényhozási Intézkedésekkel folytatták a Tisza szabályozást. Az 1876., 1877. és 1879. évi nagy árvizek az egész ország közvéleményét felhangolták a Tisza szabályozás elhibázott munkái ell,n. Szeged várost már 1876. évben fenyegette az áradat veszedelme. Amit emberi erő meglehetett a ! város megmentésére, Szeged város közönsége azt megtette. A p resorai védekezés vezetője Váradi Ignác mérnök volt. Munkáját siker koronázta, a város megmenekült. Háláját a város ugy fejezte ki iránta, hogy elnevezte „Percsorai hős"-nek. Később mint a Sövényháza—Sz?gedi ármentesitő társulat iga^ga ó-főmérnöke halt el. Az á landővá vá't árvíz-veszedelem Szeged város legkiválóbb fiaiból vi?i szakér őket, vízvédelmi tekinlélyeket nevelt. Iiyen tekintélyek voltak kül'Jnösen Pillich Kálmán ügyvvéd, Nóvák József volt városi tiszti főügyész, később a Pallavicini- uradalom jószágigazgatója és dr. Lázár György főügyész, majd polgármester. A két utóbbi a Tiszavölgyi társulatban és a parlamenti szakbizottságokban országos tekintéllyel bírt. Dr. Lázár György polgármester életének és munkásságának egyik legfőbb céljául tekintette, hogy Szeged város az árviz ellen minden körülmények között biztosilva legyen. Ezt a célját elérte, államsegéllyel megépült a körtöltés és befejeztetett a város alatti tiszai védvonal felmagasitása és biztonsági kiépítése is. Életcéljának esjy másik feladatát a Fehértónak hasznosítását, illetőleg halastóvá leendő . kiképzését nem birta befejezni. Ez a nagy fel- adat utódjaira vár. Midőn Szeged város az 1879. évi árviz következtében elpusztult, az ország közvéleménye felzudult a vízszabályozási szakértek ellen. Ennek következménye lett, hogy az elméleti tudósok helyett a vizépitészelnek kiválólag tapasztalt és gyakorlati emberei vették át a Tiszaszabályozás folytatását. Szeged város közönségének a tiszai áradások ellen való küzdelme óriási összegeket nvelt el. Csak a? 1176 évi árviz elleni küzdelme 600 000 forintjába került. Az 1877. évben pedig a Wagner-féle fürdő előtt partbiztonsági célból, hogy a partszakadásokat megakadályozza, összevasalt fenyőcölöpökre 40.000 forintot költött. Ezek a cölöpök az ár elvonulása után eltűntek, elvitte magával a Tisza s a part ped'g újra beszakadt. Ha a Tiszára nem kellett volna Szegednek kincseket költeni, régen a legrendezettebb várossá lehetett volna tenni abból a pén?ből, amit árvizvédeke7ésre forditotlunk a XIX. században. Az 1879. évi árvízkatasztrófa u'án is többször fenyegette a várost árvizveszedelem. 1880ban nagyobb volt az áradat, mint mikor a vá« rost hullámsírba temette. Az idő is nagyon kedvezőtlen volt a védekezésre. Állandóan esett, a védtöltéseket sárrá vált fö!dk5l kellett építeni. Ennek azonban nem volt kellő ellenállása, igy a véd töltések több helyen megcsúsztak, sőt be is szakadtak. A védekezést Tisza Lajos királyi biztos személyesen vezette. A rendkívüli hstalom, ami kezében volt, megmentette a várost az elemek pusztításától. Katonaságot rendelt ki a védekezésre amennyi csak kellett, éjjel-nappal szakadatlanul, váltott erőkkel folyt a munka, az ázott földet zsákokba rakták, elébe cölöpöket vertek és rőzsével rakták meg a cölöpök mögötti el?6 sort, hogy a hullámverés a földes zsákokat ki ne hordja, el ne mossa. A csuszamlásokat és szakadásokat emberi fallal fogták fel, mig mögöttükfa védtöltés el nem készült. A gigászi küzdelemnek meg lett ai eredménye. A város megmenekült. Ez sz uj veszedelem késztette sz államhatalmat arra, hogy Szeged védelmére a körtöltést mielőbb kiépíttesse, hogy a város minden veszedelemmel szemben, emberi számítás szerint biztosítva legyen. Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter végre elrendelte a nagy munkát, azonban hogy a munka elrendeltetett és gyorsan befejeztetett, kizárólag Lázár György polgármesternek az érdeme. Legyen áldott sz emléke. Az lt80. évi árvizveszedelem elmulta után még két üben volt rendkívüli magas árviz, amelyek az előző árvizek szintmagasságát meghaladták. Az egyik 1895-ben, a másik 1919-ben. Ez időkben azonban a körtöltés már ki volt épitve, igy a város lakosságában nem keltett nagyobb nyugtalanságot és közvetlen veszély nem fenyegette a várost. A Tisza árvize eilen Szegednek jövőre is kell védekezni, ez a védekezés azonban most jelentékenyen könnyebb, mint a múltban, mert biztos alapon védekezhetünk. A védelmi bástyákra azonban vigyázni kell és azokat jó karban kell tartani, mert az idő vasfoga másként elpusztítja őket is. Ego. I

i • f» • fl mérték utáni Hljjül a legelegánsabban Üzlet: Petőfi-utca 8. Kass mögött S68