Szeged, 1923. június (4. évfolyam, 122-145. szám)

1923-06-07 / 126. szám

7 SZEGED Botrány a Házban Pallavicini mentelmi ügye körül. (A Szeged budapesti tudósítójától) A nemzetgyűlés mai ülését háromnegyed 11 órakor nyitotta meg Huszár Károly alelnök. Az elnöki jelentések után felolvassák az intet pellációs könyvet, amelybe 13 an jegyeztek be interpellációt. Temesvdry Imre, a pénzügyi bizottság; előadója beterjeszti a bizottság jelentését a magyar cimer használati dijának felemeléséről szóló törvényjavaslat tárgyában. Beterjeszti továbbá a trianoni szerződés egyes gazdasági rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó törvényjavaslatot. Oberhammer Antal, a kérvénybizottság e őadó|a beterje-zti a bizottság jelentését az 1—J25. számú kérvényekről. Walkó Lajos kereskedelemügyi miniszter beterjeszti az országos közlekedési bizottságról szóló törvényjavaslatot. Ugyancsak beterjeszti a mezőgazdasági termelés statisztikai felvételéről kiadott rendeletről szóló jelentését. Végül beterjeszti a Déli Vaspálya társaság hálózatának műszaki újjászervezése tárgyabin Rómában létrejött megegyezés bicikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot. Horváth Zoltán személyes kérdésben szólal fel. A tegnapi ü'éseu kétségbevonták azt az állítását, hogy Baithyánynak nem adtak alkalmat a vádak alól való tisztázására. Batthyány tegnap levelet intézett hozzá, azzal akarja moat igazolni, hogy igazat mondott. (Amikor a levetet fel altarja olvasni, nagy felzudulás támad a kormánypárton : Ez nem személyes ügy, nem vagyunk rá kíváncsiak, adja le a sajtóban.) Horváth újból megkísérli, hogy a levelet felolvassa, azonban az állandó közbeszólások megakadályozzák ebbeli szándékában. Az elnök kéri a képvise őket, hogy tartózkodjanak a közbeszólások'ól, mert Horváthot illeti a szó. A zaj elültével Horváth felolvassa Batthyány levelét. Vihar Pallavicini mentelmi ügye körűi. Az elnök jelenti, hogy a tegnapi ülésen harmincnál több képviselő aláírásával ivet adtak be, amelyben névszerinti szavazás elrendelését kérik Pallavicini mentelmi ügyében. Felolvastatja az aláirt képviselők nevét. Minthogy jelenvannak, elrendeli a névszerinti szavazást. Előbb azonban öt percre felfüggeszti az ülést. Szünet után Huszár Károly alelnök névszerinti szavazást rendel el a Pallavicini—Batthyány mentelmi ügyben. A szavazás megkezdésekor a jobboldalon megjegyzéseket tesznek minden egyes szociáldemokrata igennel szavazóra. Végül Bogya János, Benátd Ágoston, Rupert Rezső, Rtssav Károly és Sandur Pál között éles szóvita keletkezik, amiről lapunk mis helyén számolunk be. Elnök kénytelen az ülést öt percre felfüggeszteni. Amikor el akarja hagyni a termet, Peyer Károly odafut hozzá és azt mondja neki: Nekünk mondhatják azt, hogy hazaáruló, ezt az elnök nem hallja meg, ez ellen nem véd meg bennünket. Huszár Károly erre ezt válaszolja: Csak azok ellen a durvaságok ellen védtietem meg a képviselőket, amelyeket hallottam. A nagy lármában most semmit sem hdlottam. A vitatkozás a folyosón tovább tart. Szünet u'án elnök kihirdeti a névszerinti szavazás eredményét. A mentelmi bizottság jelentése mellett 63 képviselő, ellene 46 szavazott. A Ház töbnsége tehát elfogadta a bizottság javaslatát és Pallavicini mentelmi jogát nem függeszti fel. (Drózdy Oyőző közbekiált: Éljen Batthyány Tivadart) Eckhardt Tibor, a mentelmi ügyek előadója folytatja jelentését. Drózdy GyőzÖ mentelmi ügyében a bizottság áttekintette az iratokat és ugy találta, hogy politikai zaklatás esete nem forog fenn és igy mentelmi jogának felfüggesztésé! javasolja. Vanczák János mentelmi ügyének felfüggesztését szintén javaso'ja a bizottság. Lingauer Albin mentelmi ügyének rágalmazás vétsége miatt való felfüggesztését javasolja a bizottság. A Ház az előterjesztések szerint határoz. Baticz Oyula mentelmi ügyében a nemzetgyűlés ugy határoz, hugy annak mentelmi jogát nem függeszti fel. Síjtó utján elkövetett rágalmazás miatt feljelentett Szilágyi Lajos nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében a nemzetgyűlés a mentelmi jog felfüggesztése mellett döntött. Lingauer Albinnak rágalmazást vétsége miatt felmerült mentelmi ügyében, minthogy Lingauer maga kérte kiadatását és poli'ikai zaklatás esete nem forog fenn, a nemzetgyűlés a mentelmi jogot felfüggeszti. Lingauer másik rágalmazási vétség miatt felmerült ügyében, minthogy politikai zaklatás esete nem forog fenn, a mentemi jogot szintén felfüggesztik. Ezután az elnök az ülést öt pjrere felfüggeszti. Szünet után Almássy László alelnök jelenti, hogy a tárgyalásra szánt idő letelt éi igy áttérnek az interpellációkra. Előbb azonbin napirendi javaslatot tesz. A legközelebbi ülés holnap délelőtt tiz órakor lesz. Az Interpellációk. Ezután áttérnek az interpellációkra. Szakáts Andor interpellációját a miniszterelnöktiöz és a pénzügyminiszterhez intézi külföldi utjuk tárgyában. Kifejti, hoíy a kormány szép politikai sikert aratott küföldi útjával. Mjgá lap tja, hogv ez a siker sokkal nagyobb lett volna, ha demokratikusabb irányban dolgoznának. Beterjeszti interpellációját: Igaz-e, hogv Ol szország jóvátétel fizetését követeli? Mí lesz a kormány álláspontja a jóvátétel kérdésében? Micsoda ellenértéket tud adni a mini zterelnök azért, hogy külföldi útjával az án'ánt ellenőrzésével szemben semmiféle anyagi sikert nem ért el ? Igaz-e, hogy a csehek hónapok óta azt híresztelik, hogy hajlandók területi engedményeket tenni számunkra, ha teljes gazdasági összeköttetésbe lépünk velük? Van-e tudomása a kormánynak arról, hogy Jugoszláviának uayanez az álláspontja? Hajlandó-e a kormány a k»ántánttal ebben az irányban tárgya ásl kezdeni ? Rupert Rezső a nyugdijasok és nyugbéresek nyugdiiának és nyugbérénak valorizálása ügyében interpellál. Vannak nyugbéresek, akik 2—300 korona nyugdijat, illetve nyugbért kapnak hivonkint. Leh tetlen, hogy egye3 vállalatok ennyire ne törődjenek alkalmazottaik sorfával, de ebben a kérdésben a kormányt is hibáztatja, mert nem lép közbe és nem szünteti meg az anomáliákat. Kérdi, mi a terve a kormánynak a nyugdijak és nyugbérek ügyében? Hajlandó-e a kormány oly törvényjavaslatot beterjeszteni, mellyel kötelezi a vállalatokat és intézeteket, hogy ezeknek sz egyéneknek nyugdiját, illetve nyugbérét valorizált értékben fizessék ? Lingauer Albin a nyugatmagyarországi lakosSzeged, 1923 junius 12. ság közé'elmezésében mutatkozó zavarok tárgyaban interpellál az összkormányhoz. Kéri a kormányt, hogy sürgősen intézkedjék a határforgaiommal kapcsolatban kiadott rendelkezések mielőbbi megszüntetéséről. Bud János közélelmezési miniszter kije'enti, hogy a maga részéről a legmesszebbmenőleg h jlandó minden intézkedést megunni, mely ennek a vidéknek az éleim zésít megkönnyíti. A kormány a maga rés/érői nagy súlyt hely-z arra, hogy e>en a vidéken az állandó rendet és nyugalmat megő izzék és a kormány minden esere pártpolitikai szempontok kizárásával mindent el fog követni, hogy itt a rendet és nyugalmat fenntartsa. Pikler Emil az indextörvény bevezetése tárgyiban interpe'lál. Szerinte a pénzügyminiszter maga is honorálta az indexrendszer megvalósításának szükségét, amikor kijelentette, hogy a köziisztvi eíők il'etmé yeit a kormány havonkint kívánja rendezni. Amiyen al-pon ezt a pénzügyminiszter szükségesnek tartja, ugyanilyen a apón kellene rendezni, vagy legalább is szűkebb időközben a magánalHalmdzottak havi fizetését is. Január óta a drágulás 200 százalékkal nőtt és a magánalkalmazottak fizetése ez okból csökkent. A magána ka'mazottak és munkások annak a kívánságnak teljesi'ését óhajtják, hogy ő.et is aranyparitás szerint fizessék munkájukért. Megemlíti, hogy ugy a köztisztviselők, mint a magánalkalmazottak a j közel múltban gyűlést tartottak, azonban eddig csak a tisztviselők ügyében történt valamelyes intézkedés. Kiss Menyhért a képzőművészeti főiskolán uralkodó állapotok tisztázása ügyében interpellál. Farkas Is'ván a soproni beszámoló gyü és megzavarásáról interpellál. Bejelenti, hogy bár nem félnek az éb edőktől, mégis egyenlő elbá. nást akarnak mindenki számára. Nem érti, hogy egy városban a főiskolai hallgatók dom:n Ihassanak. Aki nem volt o't, nem tudhatja, mi yen félelne'es módon lépnek fel ezek az egyének. Reggel négy órakor mar cs tangóinak az utcákon az úgynevezett hallgatók, berúgott alakok és terrorizá'ják az embereket. Ezekbőt a diákokból ugy se lesz semmi. Interpelláció jábn kérdi a kor.nánylól, de különösen a kultuszminisztertől, van-e tudomása arról, hogy a sopr ni főisk >lai hallgatók külön alakulatot képeznek, mely a várost állandóan izgalomban tartja, hajlandó-e a kormány intézkedni, hogy a főis-olai ifjúság különböző alakulatokban ne vehessen ré zt és ne foglalko'zék politikával. Az ülés délu án öt órakor ért véget. Durva sértegetések és lovagias ügyek. A nemzetgyűlés mai ü'ésén, amikor Huszár Káro'y alelnök névszerinti szavazást rendelt el a Pal'avicini—Batthyány-ügyben, a psrlamenti életben eddi*; még teljesen szokatlan zajos jelenetek játszódtak le. A hős ezuUal Benárd Ágoston veit népjóléti miniszter volt, aki példátlan közbeszólási után elégtételt kéri Rdschl Richárd és Hegedűs György utján Sándor Páltól és Rassay Károlytól. A szokatlanul é'es sértések láncolatát Bogya János több tüzes kö beszólása indította meg, amelyeket a szocialisták felé röpített. Rupert Rezső ekkor egészen hangosan kiáltott oda egy régi megállapítást: „Idióta". Ekkor Bogya ur magából kikelve kiáltotta Rupert felé: — Meg fogom verni magát! Rupert felpattant helyéről es ugy vágott vissza : — Szeretném azt látni t Ekkor szólt közbe az „öcsém"-i6l nevezetes Benárd exminiszter ur: — Már meglátta egyszer, majd tovább kiáltozott Sándor Pál és Rassay felé, akiket »torz Coriolánok" nak nevezett. Rassay Károly ekkor, aki eddig egészen nyugodtan ült helyén, felugrott helyéről és azt kiáltotta Benárdnak: — Hallgasson maga gyáva, aki hátmögött uszit! Maga ott ne vitatkozzon. Ugyanekkor Sándor Pál is magából kikelve kiáiiott át a volt miniszter urnák: — Maga uszító gváva komisz fráter I Bandita, aki hátulról támad! Az ülés felfüggesztése után az izgalmas jelenet a folyosón is folytatódott, ahol Szilágyi Lajos hangosan ismételgette, hagy ilyen hangnemben nem lahet tárgyölni. Sándor Pál, aki szirtté még remegett az igazgatóságtól, hangoi ssn igy kiáltott: — Hogy esne neked az, ha hónapokon át ha^aáru'ónak bélyegeznének é« nem hoznák ide fz ügyet a Ház elé, noha az £hred*k Förster Lajos fő-zolgabiró elnöklete alatt elhatározták, hogy ide hozzák az ügyet. De mégsem hozták ide, aminek szintén meg van a maga oka. E*kor odaért a hangosan vitatkozó csoporthoz Karaffiáth Jenő háznagy is, aki igyekezett széjjelválasztani és lecsendesíteni a vitatkozókat. Közben beszólt a vitába Ugrón Gábor és Rassay Károly is. Ugrón Szilágyit vonta félre es azzal csititotla, hogy ne avatkozzon a vitába, hiszen nem ő a Ház elnöke. Még folvt a vita, mikor odaérkeztek Benárd segédei, Reischl Richárd és Hegedűs György, hogy Sándor Páltól és Rassay Károlytól elégté'eít kérjenek. Mind a ketten Dénes Istvánt és Horválh Zoltánt nevezték meg m?gbizo»tukul, akik azonnal tanácskozásra ültek össze Benárd segédeivel. A tárgyalásokon megállapodtak a segédek abban, hogy a párbaj holnap délután lesz az egyik fővárosi vívóteremben. — Megkerült D'Annunzio. Hírt adtunk róla egy római távirat alapján, hogy a mult szombat óta senki sem látta D'Annunziot és általános szóbeszéd tárgya volt napok óta, hogy a költő egy vizirepülőgépen messzi ulra kelt, vagy Kemal pasa táborába, vagy Oroszországba, vagy Msgysrországba repült. Egy mai tavirat jelenti, hogy D'Annunzio a Garda-tó pariján levő villájában van és onian ki sem mozdult.