Szeged, 1923. június (4. évfolyam, 122-145. szám)

1923-06-07 / 126. szám

Egyes »gém ára 40 korona. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kölcsey-utca 6. (Prófétaszálló, I emelet 6.) Telefon 13-33. A „Szeged" megjelenik hétfő kii éleiével minden nap. Egyes szám ára 30 kolona. Előfizetési árak: Egy hónapra Szegeden 800, Budapesten és vidéken 850 kor. Hirdetési árak: Féihasábon 1 mm. 12, egy hasábon 20,máslél hasábon 30 K. Szövegközt 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés 10, kövér betűkkel 20 K. Szövegközti közlemények soronként 150 K. Nyilttér, családi értesítés 2C0 K. Többszöri feladásnál ái engedmény IV. évfolyam. Szeged, 1923. junius 7, CSÜTÖRTÖK. 126-ik szám. Első félidő 0:0. A miniszterelnök- tecnsp beszámolt a kölcsönexp dició eredménytelenségéről, amelyet nem igyekezett luhágosan eredménynek tüntetni fel, de taró?kodott okainak kutatásától. Jelezte, hogy a legnehezebb hónapok következnek most, meg az eddigiednél is emésziőbb anyagi gondok t-ón*pjai, de tartózkodott annak a fejtegetésétől, hogy miként lehet elviselhetővé tenni ezeket a roskasztó hónapokat. Egyik kritikusának megjegyzése szerint ugy tett, mint az orvos, aki a legprecízebben megállapítja a bajt, de nem ír ellene receptet. Ez a gyógyászatban elég ritka et-e' és annyit tesz, hogy az orvos az Istenre bízza a dolgot, mert ugy érzi, az ő tudománya már idí nem elég. Körülbelül igy ált a dolog a politikában is, ahol szintén ritkán fordul eiő, mivel az államférfiak nem mindig olyan lelkiismeretesek, mint az orvosok és n ár a tekintély megóvása végett is legalább hókuszpókuszt csinálnak ott, ahol tudják, hogy már a medicina sem segít. Bethlen nem folyamodott a kuruzsláshoz, hanem miután megállapította, hogy a betegség életveszélyes, a katasztrófa közel vsn, a segítség nem tűr halasztást, elhallgatott. Mi nem arra következtetünk ebből, ho>?y Bethlen nem tudja, mit kellene csinálni, hogy a hdiál elmenjen az ágy mellől, hanemarra, hogy B thten, ő tudja, miért, nem mer receptet írni, vagy legalabb is jobbnak látja várni vele, noha ő m?ga mondta, hogy nem lehet várni. De, ugy látszik, attól fél, hogy anr.ak az orvosságnak az elkészítése, smely egyedül menthetné meg a beteget, esetleg siettethetné a katasztrófát. Mt folvtatjuk ott, ahol a miniszterelnök elhagyta. ö csak a kölcsön-ut mérlegét állította fel, mi megcsináljuk a felesz endőét, amelyiknek már utolsó hónapjába léptünk és amelyről mindnyájan tudjuk, hogy nem a nehezebb félidő volt, hanem a könnyebb. Es ha visszanézünk rá, mégis hálát kell adnunk a sorsnak, hogy elmúlt és hogy nem rosszabbul mult el. Nem teljesült jószár dékokkal volt kikövezve, mint a pokolba vezető ut és hullák bon ják, remények és bizakodások már rothadó hullái, amelyek soha nem lesznek többet életre galvanizálhatok. Akárhogy csináljuk a számvetést az elmúlt hat hónapról, amehben a konszolidáció küzdött a r yughatatlansággal, rettenetes zérusoknál egyebet nem kapunk. Erősebbek lettünk-e kifele? Van-e hitelünk valahol? Szeret-e bennünket valaki a világon? Tanultunk- e már józanságot ? A tüzes szivnek kerék kötője-e már a hideg elme? A politikusok csiiálnak-e már igazi politikát, amely nem a hatalomért való tüekedés és a nem-politikusok felhagytak-e már a politikai handab^ndázásokkal, amelyek a hivatott politikusok legbecsületesebb szándékai! is vbbe fullasztják ? Van-e már komoly akarat a munkára, szövünk- e már intrikákon kivül egyebet is és építünk-e már máft is, mint légvárakat? Eihallgaiott-e a vérbosszúért való lihegés és több szelíd keresztényi szeretet él-e már a szivekben? Megvan-e már az egységes magyarság, amely bűnbocsánatot adott egymásnak, nemcsak emberségből, nemcsak annak beismeréséből, hogy itt mindenki bűnös, hol egyben, hol másban, hanem okosságból is? Több-e ma az elégedett ember, kisebb-e a nyomor, nagyobb-e a lemondó áldozaikészség, mint ezelőtt félesztendővel, a boldog újesztendő köszöntésén? A választ kinek-kinek adja meg a saját lelkiismerete, felelőseknek és nem felelőseknek. Mi csak arra akarunk rámutatni az első félidő végén, hogy nyárelő havához nagyon közel van az őszelő have. Félesztendő elfolyt a nemzet ujjai közt, mint a hó és uj életprogramunknak egyetlen pontja sincs megoldva. Nem is kell a napi politikára gondolnunk, csak annak függvényeire : betevő falatunkra, ruhánkra, cipőnkre, tüzelőnkre. Ki kezesk dik értük, hogy meglesznek idején s mindenki hoz;ájuk juthat? Sok párt van Magyarországon s azok mindnyájának nsgyon sz^p neve. Jó volng, ha meg lehetne belő ük csinálni egy nagy „emberpárt"-ot, mert csak az tudna kivédeni azt az uolsó gólt, amit a második félidőben a végzet fog berúgni a magyarok kapujába. Hz elmaradt válság után. (A Szeged budopesti tudósítójától) Jóllehet, tegnap Oömbös és Bethlen várt összecsapása elmaradt, s po ilikai köiök még ma is leginkább az „egységes," párt belső válságával foglalkoztak, mely koránt sincs még végleg elintézve, tőt az akut válság kitörése továbbra is mirden percben várható. A gyujtószikra leginkább a földreform novella lehet, mert az OMOE ba tömörült birtokosoknak az a felfogásuk, hogy a földreformnovella napirendre tűzésének elodáz* sa sem segit a helyzeten, mert a gazdáknak ugyanaz a kívánságuk, mintamelyet az OMGE-nek a kormány elé terjesztett memoranduma foglal magában, hogy tudniillik a novellát vegyék le végleg a napirendtől. Az ügyben mindenesetre rövidesen tisztázódik a helyzet, amennyiben Hadik János gróf, ki sz OMGE múltkori ér ekezletén is elnökölt, ma délelőtt vidéki tartózkodását megszakította és Budapestre jött, hol felkereste f»z OMGE vezetőségét. A megbeszélésen arról volt sz<\ hogy a többi gazdaérdekehség bevonásával az OMOE ujabb értekezletet fart, amelyen megvitatja a kormánynak a földbirtokreform-novtlláról kiadott indokolását. Az értekezktet valószínűleg néhány nap múlva, legkésőbb a jövő hét során megtartják. Az értekezleten elhangzó kritikák mintegy válaszul szolgálnak a kormány indokolására és remélhető, hogy egy ujabb memorandum alapján sikerülni fog az ország érdekeinek megfelelő megoldást találni. Bebizonyosodott, hogy a földbirtokreform-novella ellen nemcsak a nagybirtokosok foglalnak állást. A mezőgazdasági * kamarák ugyanis, melyeknek többségé kisgazdákból áll, továbbá az iparkamarák szintén tiltakoztak a földreformnovella életbeléptetése ellen. Jellemző különben, hogy a főváros ma délutáni közgyűlésén is indítvány fog elhangzani a földreformnovella ügyében. A politikai helyzetet az is komplikálja, hogy nagyatadi Szabó István földmivelésügyi miniszter ragaszkodik a birtoknovelláboz. Feltétlenül beavatott forrásból tudjuk, hogy a novella körül legalább is belátható időn belül lényegesebb komplikációk nem támadhatnak. Igaz, hogy nagyatádi Szabó István ragaszkodik a novellához, de számol az általános gazdasági és politikai helyzettel is és reméli, hogy a tárgyalások során az ellentéteket sikerülni fog kiküszöbölni. A kisántánt Magyarország leszerelését követeli . . . A kisántánt azóta, hogy Bethlen és Kállay a külföldön tárgyalásokat indítottak meg Magyarország talpraállitásához szükséges külföldi kölcsön megszerzése céljából, állandóan intrikát folytat a magyar kérés meghiúsítására. A kisántánt egyre ujabb és ujabb kérdéseket vet fel a nagykövetek tanácsánál, hogy a magyar kormány helyzetét megnehezítse. Mér felvetette mindenféle belpolitikai, gazdasági és pénzügyi eilenérvét a Magyarországnak nyújtandó külföldi kölcsön meghiúsítására, most pedig egyszerre ismét a leszerelés kérdését állítja csatasoiba. Ez a hír mindenesetre cafolja a kisántánt minden baráiságos viszonyt hirdető kijelentését, ami annal sajnálatosabb, mert a miniszterelnök csak tegnap szögezte le a magyar kormány álláspontját abban az irányba, hogy a kisántánttal barátságos viszonyt óhajt fenntartani. Egyébként a szerb skupstina tegnapi ülésén szóbakerült a kisántánt állásfoglalása Párisban a magyar kölcsön ügyében és pedig Pribicsevics felszólalása során, aki szóvá tette, hogy Franciaország nem üz ugyanolyan politikát Magyarországgal szemben, mint Németországgal kapcsolatban. Ha el kellett ismerni, hogy a Ruhrierüfet megs/íl ása jogos és szükséges volt, mert csak igy lehetett Né« etorszégot kötelességeinek teljesítésére szorítani, altkor Magyarországgal szemben hasonló eszközöket kell alkalmazni, mert szintén nem mutat semmi hajlandóságot szerződéses kötelezettségei teljesítésére. Azt kívánta Pribicsevics, hogy a külügyminiszter ismertesse meg a skupstinát a párisi kölcsöntárgyalások diplomáciai történetével. Jkz ellenzék és a választójogi pótrendelet. Az ellenzéki pártok vezetői a nemzetgyűlés keddi ü ése u án fe keresték Rakovszky Iván belügyminisztert, hogy a választói névjegyzékek ügyében kibocsátandó pótrendelet egyes pontjait megvitassák vele. A tanácskozás csak rövid ideig tartott, az ellenzéki politikusoknak tehát nem á:lt módjukban, hogy kívánságukat újból részleteiben is ismertessék. Általánosságban az ellenzék tehát azt a kérelmet intézte a miniszterhez, hogy helyezzen különös súlyt a pótrendelet kibocsátásánál az egyes pontok szabatosságára, nehogy a választói jogosultságot il etőleg is kételyek merülhessenek fel. Az ellenzék részéről Vázsonyi, Rassay és Peidl szerdán ismét felkeresik a miníszteit, akivel ez alkalommal valószínűleg a pótreridelet részleteiről is megbeszéléseket folytatnak. A rendelet különben a pénteki minisztertanács elé kerül és csak ennek jóváhagyása után teszik közzé. Nagy Émil lesz az u] igazságügyminiszter. Dr. Nagy Emil igazságügyminiszteri kinevezése legközelebb megjelenik. Bethlen még külföldi u^a/ása előtt gondoskodott az igazságügzminiszteri szék végleges betöltéséről, mert Daruváry Géza, aki az igazságügyminis'teri tárca mellett a külügyit is ellátja, az utóbbit tartja meg. A miniszterelnök tanácskozásai során megegyezett dr. Nagy Emil nemzetgyűlési képviselővel, aki hajlandónak mutatkozott az igazságügyminiszteri tárca elvállalására, de a mínisztet elnöktől haladékot kért, hogy rendezhesse huszonhárom év óta fennálló ügyvédi irodájának ügyeit. Ez a rendezés ugyiátszik már meg örtént és dr. Nagy Emil kinevezése a legközelebbi napokban meg fog jelenni. Két megürült mandátum. A Vásárhelyi Dezső halálával megüresedett eleki választókerületben az egységespárt Rubinek Istvánt jelöli. Haller István, akit tudvalevőleg két kerületben választottak meg, lemond ceglédi mandátumáról, Az ébredők nagy akciót fejtenek ki Lendvay István jelöltsége érde' ében. Országos közlekedésügyi bizottság. Walkó Lajos kereskedelemügyi miniszter a nemzetgyűlés mai ülésén benyújtotta az országos közlekedésügyi bizottságról szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslat első paragrafusa kimondja, hogy Budapest székhellyel Magyarország területére kiterjedő hatáskörrel országos közlékedésügyi bizottságot alakítanak. A 2. § kimondja, hogy a bizottság elnöke a kereskedelemügyi miniszter, alelnöke a miniszter által kijelölt kereskedelemügyi államtitkár, a bizottság tagjainak száma pedig az elnökön és alelnökön kívül harminc. A tagokat a kereskedelemügyi minisiter nevezi ki. A 3. § kimondja, hogy a bizottság ülésein tárgyalásra kerülő ügyeket a kereskedelemügyi miniszter állapítja meg.