Szeged, 1923. május (4. évfolyam, 98-121. szám)

1923-05-03 / 99. szám

SZE QBD A párisi nagy lapok interjúkat közölnek Bethlen miniszterelnökkel. A Matin tudósítója előtt a miniszterelnök egy nyilatkozatában tiltakozik az ellen a tévhit ellen, hogy Magyarország nagyon gazdag ország. Az a hadjárat, melyet a magyar kormány politikai ellenfelei és a magyar újjáépítésre féltékeny egyes orseágok a- külföldön folytatnak, Magyarországot fájdalmasan érintik. Magyarország Franciaországgal valamikor kitűnő viszonyban volt s most- is szeretné, ha ez a> jó viszony megujulna. Az Excelsior szerint Magyarország tanúbizonyságát adta őszinte jóakaratának, hogy békében és jóviszonyban akar élni valamennyi szomszédjával. Ez a kimondottan békés politika a békeszerződések betartásán alapszik, bármily szigorúak is azok. Békés hajlandóságát bebizonyította Magyarország azzal, hogy Ausztriával szerződést kötött a döntőbíróság felállításáról Csehországgal pedig a kereskedelmi forgalom rendezéséről. A kormány azon van, hogy a lehető leggyorsabb idő alatt Jugoszláviával is végleges kereskedelmi szerződést köthessen. A Petit Párisién Bethlen miniszterelnök számada'ainak felsorolása után ezt írja: Mindenki láthatja, hogy Ausztria után Magyarország is arra a végzetes lejtőre jutott, melynek végén kikerülhetlen bukás fenyeget, ha idejében meg nem segitik. Magyarország és Franciaország között a viszony kitűnő. Franciaország segitsé gére sietett a magyar egyetemi hallgatóknak s tudományos könyveket is küldött nekik. Az összes párisi nagy lapok beszámolnak Bethlen gróf miniszterelnök s Kállay pénzügyminiszter megérkezéséről. Nagy tárgyilagossággal tárgyalják Magyarország jelenlegi helyzetét. Megállapíthatjuk — irja az Echo de Danube — hogy Magyarország irányában a hangulat Párisban meglehetősen kedvező. Főleg azt a nyilvánvaló őszinteségét méltányolják, mellyel Magyarország szomszédaival szemben felmerült ellenléteket szemmelláthatólag békésen iparkodik elintézni. Francia szempontból némileg neheztelnek mégis azért, hogy Magyarország bizonyos mértékben pártjára áll a Ruhr-kérdésben és a jóvátételi kérdésben régi szövetségesének. Ez a két kérdés tudvalevőleg nagyon érzékenyen befolyásolja a francia közvéleményt. Különösen ebben a piila.iaíban, melyben épp Magyarország fordul a szövetségesek jóindulatához abból a célbói, hogy könnyítéseket eszközöljön ki, melyek lehetővé teszik gazdasági fellendülését. Egyébként ezt a fellendülést mindazokban a körökben, melyekben méltányolják Bethlen gróf törekvését, őszintén kívánják. A ma reggeli Gaulois irja: A Magyarországnak nyújtandó pénzügyi segítség kérdésében a kisántánt részéről bizonyos ellenállásra lehet számítani, mert a kisántánt hajlik arra, hogy Magyarországgal szemben oly bizalmatlansággal viseltessék mint Franciaország és Belgium a ruhrvidéki iparral szemben Az már azonban sok, hogy Magyarországgal épp oly kegyellenül bánjanak, mint Poroszországgal, mely felelős a világháborúért. Kétségtelen, hogy Magyarország rá van szorulva a külföldi segítségbe, csupán azt kellene tuíni, hogy mit szólnának Magyarország túlságos gyors gazdasági újjászületéséhez a szomszédai. A londoni Financial 'limes hosszabb cikkben foglalkozik Magyarország pénzügyi és gazdasági helyzetével és részletes statisztikai adatok alapján bizonyítja, hogy Magyarországtól nem lehet jóvátételi Jizetéseket követelni. — Magyarország — írja a lap — elvesztette területének kétharmad részét és kereskedelmi mérlege több mint 24 milliárd passzívát, állami költségvetése pedig három és fílmillió sterling deficitet tüntet fel. Ilyen körülmények között arra a kérdésre, hogyan tudhat Magyarország jóvátételi fizetni, csak egy felelet van: semmiképen. Épp oly lehetetlen feltenni ezt, mintha a kőből vért akarnának kisajtolni. A cikk azután sorra végigmegy Magyarország ipiri és gazdasági erőforrásain és kifejti, hogy a békekötés következtében mily óriási veszteségek érték Magyarországot. Végezetül megállapítja, hogy az ország csak ugy szedheti össze magát, ha jóvátételi kötelezettségét teljesen törlik, vagy legalább is mérsékelten alacsonyabb összegben állapítják meg. Az országban sok energia található és megvan szomszédaival szemben az az előnye, hogy egy nemzetiségű, egységes állam, ipara fejtödésSzeged, 1923 májas 3. képes, noha külföldi nyersanyagra van utalva, mezőgazdasága és állattenyésztése pedig nagy várakozásnak néz elé. Ha a jóvátételi kérdést megfelelően rendezik, akkor Magyarország reményteljes jövőben bizhatik. Pelnearé fogadta. Bethlent. Párisból jelenti az Havas: Poincaré miniszterelnök- ma- délelőtt fogadta Bethlen miniszterelnököt és Kállay pénzügyminisztert, akiket Korányi Frigyes báró magyar követ mutatott be. A megbeszélés után Bethlen miniszterelnök élénk megelégedéssel nyilatkozott arról, hogyan fogadta őket Poincaré, aki előtt ismertette Magyarország pénzügyi helyzetét. Bethlen István gróf miniszterelnök az Havas ügynökség munkatársa előtt a következő nyilatkozatot tette: — Utunknak az a célja, hogy a jóvátételi bizottság a trianoni békeszerződés értelmében a magyarországi javakra megállapított zálogjogok egyrészét függessze fel, hogy aztán Magyarország kölcsönt bocsáthasson ki, mely az ország talpraállitása szempontjából nélkülözhetetlen. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Magyarország súlyos pénzügyi és gazdasági nehézségekkel küzd, bár maga minden erőfeszítést megtesz, kénytelen külföldi kölcsönt igénybevenni. A miniszterelnök fejtegetései végén arra a megállapításra jutott, hogy a francia-magyar viszony kitűnő s hogy a francia-magyar kapcsolatoknak még szorosabbakká kell válni. E cél érdekében minden lehetőt meg fog tenni. Kifejezte még azt a kívánságát is, hogy Magyarországot Franciaország s a béke minden barátja támogassa a talpraállás munkájában. A franciák letartóztatták Kruppot. Essenből jelentik: A Krupp-gyár igazgatói ellen folytatott vizsgálat során a francia vizsgálóbíró megidézte Kruppot, hogy mint tanút, harmadízben kihallgassa. Krupp erre megszakította berlini tartózkodását és ma délelőtt jelentkezett a vizsgálóbírónál. Rövid kihallgatása után a biró kijelentette előtte, hogy letartóztatja. Mint a Daily Mail Newyorkól jelenti, a Harding és H jart között történt szakadás az Egyesült Államokban szenzációs hatást keltett. Heart azért támogatta Harding megválasztását, mert Harding politikájának jelszava az európai ügyektől való teljes elszakadás volt. Mióta Hirding az Egyesült Államoknak a nemzetközi itélőszékhez való csatlakozását sürgette, Heart azon fáradozik, hogy egy harmadik pártot alakítson, mely a legközelebbi elnökválasztáson Jonson szenátort jelölné. Dr. Cuno német birodalmi kancellár ma délelőtt fogadta a pártvezéreket A német jegyzéket holnap adják át a szövetségesek kormányának. A német munkaközösség pártja a birodalmi gyűlésen interpellációt terjesztett elő, melyben a márka esésének okaira nézve kérdezi meg; a kormányt és különösen az iránt érdeklődik, hogy belföldi területen szándékosan, vagy gondatlanságból segiíeiték-e elő a márka esését és minő intézkedéseket szándékozik a kormány tenni, hogy hasonló eseményeknek éltjét vegye. Nlég sem adják el a kislakásokat. (A Szeged tudósítójától) A tanács és a tanács előterjesztése alapján a közgyűlés is, mint ismeretes, elvban kimondta, hogy a mult évben épitett kislakások eladásához hozzájárul. Az elvi hjzzájárulás után — pedig jó idő eltelt már azóta — nem történt ebben az ügyben semmi. A kislakásokra állítólag egyttlen vevő sem jelentkezett, de az eladást maga a.várój hatósága sem publikálta kellő formában, igy ez a kérdés is lassankint teljesen elmerül a közigazgatási nagy temetőben. A kislakások elidása rendis körülmények között nem is lenne olyan fjnioi kérdés, amely megérdemelné a vele való részletes foglalko zást, azonban a jelenlegi lakásviszonyok mellett, amikor az épi kezés megindítása egyik legsúlyosabb prob!émája az országnak és a városnak egyaránt, a kislakások eladása szintén súlyosan esik a latba. A közgyűlés ugyanis, amikor hozzájárult a kislakások eladásához, kimondotta azt is, hogy a kislakások eladási árából ujabb lakásokat építtet a város, tehát az eladás feltétlenül enyhítené a lakásínséget, mert hiszen százhúsz lakás eladásáról és igy százhúsz uj kislakás építéséről lett volna szó. Ez a szám a szegedi viszonylatban nem jelentéktelen. A lakáshivatal elnökének számítása szerint ugyanis Szegeden ezer uj lakás megoldaná a lakáskérdést, a százhúsz pedig az ezernek elég nagy hányadrésze. Dr. Somogyi Srilveszler polgármester — akihez kérdést intéztünk ebben az ügyben — ugy nyilatkozott, hogy legjobban szerdáé, ha a kislakások eladásira nem kerülne a sor, mert azokkal egészen mft célja lenne Számit arra, hogy néhány év múlva önmagától megszűnik a lakásínség, megszaporodnak az üres lakások és igy a nem éppen modern rendszer szerint épült kislakásoknak sem akad majd lakója. „Akkor ezeket a kislakásokat — mondotta a polgármester — egészen más célra hssználh ltjuk fel. Ugy tervezem, hogy a kislakások egyik csoportját egyetemi iníernu ussá alakítjuk át, a többit pedig munkáslakésok céljaira használjuk fel". A polgármester terve alapjában véve nem helytelen, azonban a kivitel körül van némi hiba. A százhúsz kislakás ugyanis akkor is magmaradna a város tulajdonában, ha a közgyűlés határozatát a gyakorlatban is végrehajtanák, amennyiben a százhúsz lakás eladási árából százhúsz uj lakást építhetnének, esetleg a pénzt egy nagyobb épület építésébe fektethetnék be. Véleményünk szerint tehát föltétlenül hibát követ el a város hatósága, amikor nem ragadja meg ezt az önként kínálkozó és talán egyetlen építési lehetőséget, amellyel lényegesen enyhíthetné a lakásínséget és amely még anyagi áldozatot sen kívánna. A polgármester álláspontjára alaposan rácáfolt az a jelene', amely éppen akkor játszódolt le a szobájában, amikor munkatársunk akislakások eladásának az ügyét firtatta. Egy ipiros külsejű ember és egy kisirt szemű asszony lépett be ugyani3 a szobába. A tavaszi talajvíz összeomlasztotta lakásukat. A polgármester közbejárására a lakáshivatal akkor megengedte, hogy ideiglenesen költözzenek be egy olyan lakásba, amelyet már másnak utallak ki. Most a lakáshivataltői végzést kaptak, amelyben az áll, hogy az ideiglenesen elfoglalt lakást május 15-én át kel) adniok jogos tulajdonosának. Más lakásuk nincs és igy kikerülnek az utcára. A polgármesterhez fordulnak segítségért. A polgármester azonban nem sokat tehet, úgyszólván semmit sem, mert hát üres szükséglakások nem állnak rendelkezésére. Megvigasztalta ugyan elkeseredett látogatóit, hogy majd csak lesz valahogy, de a vigasztalásnak pozitív alapja nem igen volt. Száz és száz hasonló eset van a városban. Az építkezés tehát nagyon is indokolt lenne. Az uj szerb kormány. Az uj szerb kormány megalakult, még pedig homogén radikális alapon. A radikális-demokrata koalíciós tárgyalások meghiúsulása után Pasics megbízása maradt az egyetlen megoldás 8rra, hogy a szkupstina haladéktalan feiosrlatását elkerüljék. Noha az uj kormány nem rendelkezik abszolút többséggel, máris egyelőre együit dolgozhat a szkupsinával, mert relatív többsége elegendő a parlamenti tevékenységre rai«<t* addig, amíg a horvátok Radics vezetésével ragaszkodnak távolmaradásukhoz- Egyébként a szlovének, a boszniai mohamedánok ős a németek nem fognak valószínűiéi: komolyabb nehézségeket gördíteni az uj kormány útjába. Hi a horvátok megjelennének a pírlameniben, akkor újra felvennék a koalíciós tárgyalások fonalát a demokratákkal és a tárgyalások kudarca esetén uj választásokat imának ki. Kormánykörökben kijelentik, hogy a radikális párt sohasem riadt vissza súlyos pillanatokban a néppel és a történelemmel fennálló felelősségtől és ezért veszi ma is saját kezébe az állam ügyeinek vezetését.