Szeged, 1923. május (4. évfolyam, 98-121. szám)

1923-05-03 / 99. szám

Sz>jgtti. ,t923 május 3. Képek. A Tiszapart Szeged város alföldi egyhangú fekvésénél fogva alig van valami változatos, a természet által alkotott szépség. A végfe'enbe r.yuló rónaságokon fekvő városoknak általában véve ez a természetrajza. Legszebb része Szegednek a Tiszapart, ahol a természet által alkotott szépséget az emberi kéz alkotásai is fokozzák. A szeszélyes szőke Tiszának medrét két vashid iveli át. Az egyik a francia Eifel állal 1880. évben épitett karcsú, merész hajlású kömti vashid; a másik pedig a mult század 50-es éveiben, a volt osztrák államvasút részvénytársaság által épite t tömör, soklábu szép vasúti hid. A vasuli hiddal kapcsolatban készültek az óriási méretű töliések, amelyeken a v.:suti pályatest fut végig, hogy a Tisza medte fölött magasan épült vasúti hidon keresztül a közlekedés állandóan biztositható legyen. Mikor keletről, a vasúti hidon keresztül a mintegy tiz méter magasságú, széles töltésen át a vonat berobog a városba, az utas szemei előtt terül el, mintha katlanba feküdnék, az ujjá épült Szeged, az Alfö'd netropo'isa. E? a kép igazi alföldi panoráma. A város alatti Tiszaparlnak v n még egy hatalmas emberi alkotási: a tiszai rakpart, amely a Felsőváros részen levő Tisza Lajosköruttól a vasúti hidig van kiépítve, a védtöltések folyta ásaként. A város területének egyhangúságából kiemelkedne még egy természeti szép változatosság: az öthalom. Az Öthalom, felső részről Szalymaz felé vezető ut mellett két kilométer távolságra f-kszik a várostól. Kiterjedése mintegy száz hold ennek a magaslatnak. Mikor 1879-ben elöntötte az árviz Szegedet és tiz nagyszög mértföldnyi tenger vette körül a várost, akkor az öthalmi magaslatok kiemelkedtek az árviz tengeréből, mint valami szép sziget. A kormány gőzhajói közieked ek a szig t (s az épülő szádfal kö zött, mert az ö halomból hajón hordták a szádfalhoz szükséges földanyagot. A hagyomány azt mondja, hogy az Öthalom sem természetes magaslat, hanem a népvándorlás korszakában keletkezett, az Öthalom tulajdonképen a hun, avar és marathán ősök sírja. Ezt az egyetlen magaslatot, természeti változatos szép helyet a városfejlesztési politikának már régen meg kellelt volna szerezni és a nagyváros azon nagy rétege részére üdüőhelyet létesíteni, akik a városhoz vannak kötve, s akiknek szükségük van nyáron az üdülésre, de csak u^y tehetik azt meg, ha minden reggel már a városban teljesíthetik élethivatásukat és végzett munka után családjukhoz térhetnek estefelé pihenni és üdülni. Gyönyö ü 25—30 holdas erdős p3rkoí lehetne itt a magaslaton léte iteni, amelyet körülöveznének nyaraló épületek, nyaralóknak kiosztott telkek és kertek. Mindez pedig a város közönségét nem terhelné semmivel, mert a telkek és kertek eladásából megtérülne minden költség. Lehetne létesíteni villamosközlekedést, villamosvilágitást, vízvezetéket síb. Sió'ai nyugaterópai városok üdülőtelepeinek mintája szerint minden kulfurigényt kielégítő, közelfekvő, egéazséges szép telepet, egy ssépen elkészített kis erdővel, parkkal és hideg gyógyfürdővel. Az újszeged i alacsonyfekvésű népkert sokkal kisebb területen fekszik, sétahelynek, népligetnek megfelel, azonban éppen mély fekvésénél f gva egészségügyi célokra nem alkalmas, nagyon nyirkús, szunyogos. * A város legszebb része a Túszaparton kiépült rakpart és általábanvéve az egész Tiszapart, a leggondozatlanabb, a legelhanyagoltabb állspotb n van. A Felső- és Alsótiszaparton épüU lépcsőzetes rakpart egyeneen belefulladt a Tissa iszapjába, mert mióta megépült, az iswpiól »0na sem volt megtisztítva. Egyes h?lyen 3 térré* kőből épült lépcsőzetek helyéből ki vannak emelve, sőt el is hordva. A szomotu pusztításnak látszik itt a nyoma. A lépcsőzetes rakpart azért épült, hogy a keeskedelmi hajózási igé yek kielégítést ryerje ek P7fk(-t az ipénvpit»i ievanha fulladt léocsöSZEGED rcskedelmi hajózási igé yek kieiegnesi ryerje nek, ezeket az igényeket iszapba fülledt lépcsőzetes rakparttal kielégiteri nem lehet. Meg kell tehát tisztítani a lépcsőzetes rakpartot az eliszaposodástól egészen a kőhányás szintjéig és minden tavasszal, a vizáradás megszűntével el kell hordani a lerakodott iszapot. Az iszaphordást elsősorban a város területének feltöltésére kell felhasználni, ezért a hatóságnak azt az intézkedést kellene kifdni, hogy feltöltés cé'jaira addig más helyről földet hordani nem szabad, amig a lépcsőzetes rakpart iszapja elhordva és a rakpirt feltisztitva nincs. Ha pedig a város saját céljaira végez fdtöltési munkát, ugy a rakpart iszapját elsősorban hordassa el. Az iszap elhordását ami is meg lehetne könnyíteni, hogy díjmentesen lehetne innen a földeihordást biztosítani. De nemcsak a lépcsőzetes rakpart van iszapba fulladva, hanem a felfalazott magas kőpsrt is. A pénzügyigazgatósági épület előtt levő rakpartrész, továbbá hellyel-közzel a közúti tiszai vashidig terjedő szakaszon egyes rakparlrészek nyakig benne vannak az iszapban. Ettől az iszaptól is meg kell szabadítani a rakpartot, mert az csak akadálya a tiszai hajóforga'omnak; szemét- és piszoklerakodóhely, tehát közegészségellenes és undorító látvány. A rakpart biztonságául a kőhányás szolgál, tehát az iszapot, piszkot és szemetet el kell onnan hordani; tévedés azt hinni, hogy ezek a rakpart biztonságát szolgálják. Meg kell a rakpartot tisztítani itt is a kőhányás szintjéig ugyanúgy, mint a lépcsőzetes rakpartnál. A Tiszspartnak van még két nagy szégyenletes hibája, amit sürgősen helyre kell hozni. Az egyik .az állam fe adata: a felbontott rakpart helyreállítás?. A felső rakpart csuszamlása folytán ugyanis a felsőkereskedelmi iskola környékén nagyszabású munkát végeztetelt évekkel ezelőtt az állam, azonban ez a munka máig sincs befejezve, a munka már harmadik éve szünetel. A megcsuszamlott rakpartnak helyreállását az állam köteles teljesíteni. Követelje a város sürgősen ennek a munkának sürgős befejezését. A felsőkereskedelmi iskola előtt a felső rakpart mögött fel van ásva mélyen a föld, a téglakőfal meg van horpadva, a környező két utca kövezete felszedve, a Stefánia-sétány északi részének vaskerítése lerombolva, a kerítésnek lábazati kövei szerte elhordva mutatják a pusztítás siralmas képét. A drága s most megfizethetien nagy kocka gránitkövek össze voltak rakva az útfelbontásból, most már jórésze szét van hányva, egyrészét pedig ügyes emberek, mint gazdátlan jószágot, elhordták. Ha még sokáig tart ez az állapot, ugy eltűnnek a még meglevő kövek, mint a márciusi hó. A városnak fontos és nagy anyagi érdeke, hogy ezek a kövek el re hordassanak, ezért mielőbb raktá'oztassák, mert másként nem fog maradni az utcaburkolatra abb51 semmi. A másifc szégyen'etes hibája a Tiszapartnak : a Stefánia séíány elhanyagolása és ott a puszI titáaoknak eltűrése. Ez már a város közönsegé| nek feladata, hogy az elhanyagolás és pusztítás megszüntettessék. A S efánia-sélányt annak idején, szintén a | város újjáépítését intéző királybiztosság létesiI tette nagy költséggel és gondozással. E^t a • sétányt később a város közönsége 1896 évben kibővítette, akkor amidőn a közművelődési épület felépült a millenium emlékezetére. A közművelődési palota helyén egy telektömb volt, amelyen mintegy hat házhely létesíttetett a királyi biztosság által, hogy ott nagyszabású épMertek, bérházak épüijenei. A közművelődési épület létesítésekor ez a telektömb jelöltetett ki az efiM&ndő épület céljára, ugy azonban, hogy az egész telektömb a Stefániasétányhoz csatoltas&ék és annak közepére épüljön a közművelődési épület. Néhány év muiva, mikor a Kass-vigadó mögött elterülő telektőmbön felépült egyszerre hat kétemeletes h:z, akkor követelte a város közön sége, hogy az észak felé eső részen levő telekKmb is csato'tassék a Stefánia- sétány oi. A j kibővítés nvg öré t és zzet egüt kezd )dölt a S'eLmi -seiá y cih n a^o s es pu^ziu <tsa. | A szerencsétlen h-b rut köv . ö őszi ró sás I forr d lom óta p di>< ^emmdéic gondozásban nem részesül a Snfénla-sétány. Kereszíül-ka^ul járnak kel-'ex az emberek a gyepágyakon, töriktépik a növényzetet, bokrokat, cserjéket fákat. A szobrok környékét lerondílják, Isten csodája, hogy még le nem döntötték; a vaskorlátokat kifeszítik, szóval napról-napra jobban pusziul a Stefánia-sétány. Ideje volna végre itt is rendet teremteni, a garázda pusztítókat megfékezni. Valamikor ugy intéíkedett a hatóság, hogy a Szegényházban levő, a város által eltartott öreg emberek ügyeljenek fel itt a rendre, tisztaságra és akadályozzanak meg minden pusztítást. Ezek a szegényházai emberek azután jártak-keltek a sétány utjain és teljesítették megbízatásukat. Ez nem került a városnak külön költségébe. Ezt a kipróbált jő intézkedést újra vissza kellene állítani, előbb azonban a Eéiányt rendbe kellene hozni, s tilalomtáblákat felállítani s figyelmeztetni a közönséget, hogy az építményeket és ültetvényeket bántani vagy rongálni nem szabad, a gyepágyakon járni, szaladgálni, játszani tilos és e tilalomnak kérlelhetien szigorral kell érvényt szerezni. A gyermekek játszásának megengedését nem szabad ugy értelmezni, hogy szabad a gyermekeknek j'tszás örve alatt pusztítani, a pusztítást a gyermekeknél is meg kell akadályozni, mert nagyon szépen lehet játszani a gyermekeknek pusztítás nélkül. A nevelés érdekéből p.dig nagyon kívánatos, hogy a gyermekbe már korán beoltassék lelkébe az a tudat, hogy aki pu?ztit, nem jó dolgot cselekszik, az ily cselekedeten nem lesz Isten áldása. A Tiszapartnak legalsó végén, a kis körút betorkolásánál van egy kocs lejáró, ami a felső rakpartról az alsó rakpartra vezet. Ennek a lejárónak egy öntött vasból készült biztonsági koriá ja építtetett, hogy a közlekedő kocsik a lejtős, magas lejáróról le ne fordulhassanak. Ugyanilyen vaskorlát van a hid feljáró lejtőn a Tisza mindkét pár ján. Az AIsótiszapar;on levő vaskorlátokat már évekkel ezelőtt összetörték, elpusztították és ennek a kárnak, ugy láls ik, nincsen gazdája. Meg kellene állapítani a hatóságnak, hogy ki okozta ezt a pusztítást és annak költségére elkészíttetni a vaskorlálokat addig, amig nem késő. Meg kell előzni minden szerencsétlenséget, a várost pedig óvni kell a károsodástól. Ezeknek teljesítése a hatóság feladata. A város szolgálatban álló alkalmazottaknak nemcsak az a fe'adatuk, h~>gy a beérkező aktákat elintézzék, hanem hogy nyitott szemmel járjanak a városban s mindent meglássanak, amit a város közönségének érdekében helyrehozni, javítani, a pusztulástól és károsodástól megmeníeni szükséges. Ego. Befejezték a helyszíni vizsgálatot a cseh határincidens ügyeben. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A magyarcseti határincidens megvizsgálására kiküldött vegyes bizo'.tság hétfőn megvizsgálta a március 15., 24 iki, április 10., 12 iíi eseteket. V ilam -nnyiről jegyzőkönyvet vettek fel. Április 3 és 19-iki incidensről, amit magyar részről tettek panasz tárgyává, a cseh bizottságnak nem is vo't tudomása. Ezt a két esetet ma a magyar bizottság jegyzőkönyvben adta tudomására a cs-h bizottságnak. A tárgyalások sima lefolyásúak. Mint jelentik rövidesen helyreáll a normális viszony Magyarország és Csehország közölt. A kiküldölt vegyes bizottság befejezte a hilysz ni vizsgálatot. A magyar delegátusok holnap nyújtják át jelentésüket Diruváry Qíza igazságügyminiszternek. Ujabb incidens a román és szerb határon. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Május 2-án reggel 6—7 óra közölt Qyu'avárinál, Békésgyulától keletre két román fegyveres határőr körülbelül 700 épésnyire behatolt magyar területre. Találkoztak egy saját vámőr járőrre', mely megadásra szólította fe! őket. Egyik román elenszígűlt, mire saját vámőrünk fegyverét híSzn'-lta és az ellenszegülőt jobb felsöcorb já'-- megsebesítette. A magyar vámőr mindkét I, román ha árőrt elfogta. A sebesültet a gyulai közjói ^zb^ szállították. Április 29-én délután 4 órakor Szeged'ől dé'nyugatra az ugynevezet Madarán tó közelében szerb területről három csempé zgyanus szemé'y gyekezett a határon észrevétlenül átjönni. A ha.ár e Kzasas^án szolgál tot teljesiiő magyar vánőr szabályszerű felszólítás uián a már magvar területen futó alakok felé lőtt. Vámőrségünk az átlépőket, akik közül az egyik megsebesült, őrizetbe vette. A hatóságok a vizsgálatot megindították.