Szeged, 1923. május (4. évfolyam, 98-121. szám)

1923-05-15 / 108. szám

Egyes saeám ára 30 koronaa és kladóhhaWl KUctcj-atea 6. (Próféta> L emelet 6.) Telefon > A .Szeged* megjelelt MUfi kivételével mlndu M»i B»cs szám ára 30 koiNM. BMfeetésl árak: Un ÜMpra Szegeden 609, Budaesstw ás vidéken 650 kor. Hirdetési árak: Fétkartboa 1 mm. 12, egj hasábon 2), másfél hasábon 30 K. SzBregkBit 25 százalékkal drágább. Apr6hlrdeléslO, kflvér betDkkelL» K. Szövegköxtt kSzleménjet soronként 150 K.Nytltlér. családi éilesités 200 K. Többszdrl feladásnál árengedmény IV. évfolyamSzeged, 1923 május 15, KEDD. 108-ik szám. Többtermelés és valutapolitika. „Háború után még vagy husz évig az árunak több értéke lesz, mint a pénznek s csak azután fog lassankint a normális állapot visszatérni. Az agrárállamok könnyebben heverik ki a nehéz időket, mint az ipart űző államok. Magyarország például nem fog szenvedni annyit, mint Ausztiia. Különben is Magyarország abban a szerencsés helyzetben van, hogy bevételeit nagyon könnyen emelheti az adóprések igénybevétele nélkül is. Sohasem használta ki nagyszerű földjét. Ha a többtermelés elve szerint cseleksitk, ugy megtalálta a gazdasági fellendüléshez vezető bizto3 utat," „Ezeket az érdekes sorokat 1917 elején irta W. F. Treub holland kereskedelmi és pénzügyminiszter, aki ekkor egy budapesti kálvinista szövetség meghívására töltött néhány napot Magyarországon. Azóta szerencsétlen módon véget ért a világháború, a feltevések, amelyek szerint a háború utáni gazdasági életünket újra meg kell alapoznunk, nagyon megváltoztak, de amit ez az éles látású hollandus 1917-ben megirt, lényegében ma is igaz maradt. Az árunak több az értéke, mint a pénznek. Magyarország — a politikai vonatkozásokat és igy esősorban az ország rémes megcsonkítását leszámítva — annyival kevesebbet szenvedett, mint Ausztria, hogy mindig volt betevő falatja. Ha Magyarország többet termel és szaporítja exportfölöslegét, a valutajsvitáünsk egy igen hathatós eszközét tartja a kezében, amely a tisztán, vagy tulnyomólag ipari államoknak nem áll a rendelkezésükre. Ez a Treub-féle prognózisnak a tartalma, amelynek igazságán nem változtat az a ÁÖmimény, hogy a viszonyok ma sokkal, de sokkalta rosszabbak, mint voltak 1917 ben, . mikor csak a háború terheinek a likvidálására \ kellett gondolnunk, de nem számitoltunk arra [ sz Összeomlásra, amely úgyszólván mindent maga alá temetett. Már a háború alatt előrelátható volt, hogy a háboiu után az ipar, de különösen az idegen, tengeren'uii nyersanyagokat feldolgozó ipar sokkal nagyobb nehézségekkel fog küzdeni, mint a mezőgazdaság. Előrelátható volt az is, hogy az elzárkózás politikája a háború után jóidéig fog tartani s az ip£r, mely a beiföldi szükségletet lesz kénytelen fedezni, sokkal kevesebbtt exportálhat, mint a mezőgazdaság. Igy a háború utáni valutajavitásunk súlypontja a mezőgazdaságot jogja terhelni, mert a mezőgazdaság az iparnál sokkal nagyobb mértékben tudja termésfölöslegét a jóvalutáju külföldön elhelyezni. Sajnos, bár ennek a tételnek az igazsága nagyon is kézenfekvő, érvényesítésére vajmi kevés történt az utolsó két-három esztendő a jatt. A többtermeiésre irányuló törekvésnek t n n»?5 íele tapaszta ltató, ellenben tartani -2J* 5' hogy a földbirtokreform végrehajtása KLkíínene,i,eS ™ég csökkenés is fog legÍX la'S'v^ögawlasági cikkeink termelésében "r?ermé8ál^a8.Ztbir,ok nem ,esz kéPe8 azokat törekvés, hogy n,,ncs a városok ellátásához, t» kedelmi és fizetési mériegének a íepi li^r hoz. Olyan okok kövftSben knei részletezése nagyon messze vezet egyes időpontokban előállott az a helyzet, hosv a marvar gabona ára a világpiaci paritást meghaladta d >gy eleve el volí véve annak a lehetóséee hoev a valutajavitásnak tényezője lehessen. ' 8y .^fagazdasági szakemberek a számok és P ... m*gdöntheíet[en bizonyosságával kimutatták, hogy Magyarországon a termésátlagok körülbelül tiz százalékos növelésének a lehetösége kétségtelenül fennforog. Ez a tiz százalék jó külföldi valutában is milliókat és milliárdokat jelent és mérhetetlenül nagyjelentőségű volna koronánk későbbi feljavítása szempontjából. Bizonyos azonban, hogy mint a természetben, ugy a gazdasági életben is ugrások nincsenek. Eredményeket a többtermelésben csak hosszú és kitartó munkával lehet produkálni. De ezt a munkát meg kell kezdeni. Ezért tartjuk rendkívül fontosnak a mezőgazdasági kteérletügy fejlesztését s ezért várjuk Szeged szempontjából érthető türelmetlenséggel, hogy az alföldi mezőgazdasági intézet minél előbb megkezdje a működését. Átmenetileg azonban még másra is szükség van. Az uj termelési kampányban szakítani kell az ergedélyezéseknek és kiviteli privilégiumoknak azzal a rendszerével, mely jóra nem vezetett, ellenben tömérdek elégedetlenséget okozott akár a szegedi paprikaérdt kellek, akár pedig a makói hagymaérdekeüeli körében. Ea az követelmény. A másik pedig az — ez is a többtermelés kategóriájába tartozik —, hogy mezőgazdaságunk termeivényei lehetőleg ne nyers állopotban, hanem minél kidolgozottabb és értékesebb formában kerüljenek kivitelre. Ne gabonát exportáljunk, hanem lisztet, sőt még inkább lisztből készült élelmiszereket, ne élőállatot, hanem feldolgozott husárukat, ne gyümölcsöd hanem konzerveket, ne olajos magvakat, hanem olajat és igy tovább. Ne csak a kivitelre kerülő cikknek az ára, hanem feldolgozásának bére is a magyar közgazdaságot gyarapítsa. Ebben van adva a több'ermelésen alapuló iparfejlesztési és J vslutsjavítási politikának a legfőbb tétele, melynek érvényesítésére nagy szükségünk lesz az elkövetkezendő esztendőkben. UlftJUUUWUlAJUUJUUl.íim Bethlen folytatta utazását Rómába. Bethlen István gróf miniszterelnök vasárnap este 10 órakor Rómába utazott. Kállay pénzügyminiszter két napig Párisban marad. A miniszterelnök elutazása előtt tárgyalásokat folytatott Sslvago Reggival, Olaszországnak a jóvátételi bizottságban való képviselőjével. Kállay Tibor pénzügyminiszter és Korányi Frigyes báró párisi magyar követ ma délelőtt Párisban hosszasan tárgyaltak De Lasteyrie francia pénzügyminiszterrel. Francia képviselők Bethlen utjárél. A Magyar Távirati Iroda párisi munkatársa több francia szenátusi képviselővel beszélgetést folytatott Bethlen István párisi uflávat kapcsolatban az aktuális magyar kérdésekről. A nyilatkozatok javarésze érdekesen világítják meg a franciák fölfogását, amelyek közül az alábbiakban közlünk néhányat: Archimbeaud képviselő a magyar kérdésről a következőket mondotta: Elvben nem tartanám helyesnek, hogy pénzügyileg támogassunk egy olyan országot, amely a háború alatt ellenünk küzdött. Minthogy azonban kétségtelenül európai érdek Magyarország csődjének megakadályozása, ugyanazon jogcímen, mint Ausztria esetében, logikus, ha ezt a csődöt meg kell akadályozni. Ha tehát kellő biztosítékokat adnak r.elsünk, akkor véleményem szerint megadhátjuk ezeket az előlegeket. Constant szenátor igy nyilatkozott: Magyarországot ugy, mint Ausztriát nem kell örí:>kké feleőssé tenni kormányainak hibájaiért. Ne felejtsük el szokat a szolgálatokat, amelyeket Magyarország tett Európának. Ne döntsük Magyarországot kétségbeesésbe. Lamourent képviselő, a radikális párt egyik legbefolyásosabb személyisége, Herriotnak, a radikális párt elnökének nagy barátja, bizalmasan ezeket mondotta: Eddig nagyon magára hagytuk Magyarországot, amelynek kívánságai jórészt igazságosak. Bizonyos, hogy a trianoni szerződés Magyarországot érintő részében több olyan rendelkezést tartalmaz, amely hijján van a józan értelemnek és amelyet egyik, vagy másik n?pon helyre kell hozni. Véleményem szerint a lehetőség határt in belül é$ a rendelkezésünkre álló eszközönhöz mérten mindent meg kell tenni annak a munkának megkönnyítésére, amelyet Bethlen gróf magyar miniszterelnök most végez Franciaországban és Angliában. Puis képviselő, volt mezőgazdasági államtitkár ezeket mondott?: Mindig a m8gyarok mellett foglaltam állást és az a véleményem, hogy mindent meg kell tenni, ami Magyarország előnyére válhat. A kölcsönt meg kell adni. Túlságosan kedveztünk a kieántántnak, különösen Romániának, noha véleményem szerint Romániára túlzott reményeket alapítunk. Leon Escoffier szocialista képviselő, aki a szociális jóvátételek kérdésében szakértő, a következő nyilatkozatot tette: Véleményem szerint ugy kell cselekedni, hogy M gyarország a jövőben inkább forduljon Franciaország felé és hogy mély barátsággal viseltessék irányunkban. A külföldön nincs sok barátunk. Ki kell békíteni Magyarországot, amely, bármit mondjanak is, meglehetősen fontos földrajzi fogalom marad és Európa szivében olyan platformot alkot, amelyre építhetünk. Azt gondolom teh$t, hogy a szövetségesek nyugodtan megadhatják Magyarországnak kellő hiztositékok mellett a zálogjogok felfüggesztését. Perinard képviselő igy nyilatkozott: Nem gondoloir, hogy segítenünk kellene egy olyan országon, amely a háború alatt az ellenséges táborba tartozott. Magyarországon álI, hogy a saját erejéből kpraoiy erőf eseteseket kíséreljen meg talpraállitására saját eszközeinek határai között. Nem előlegezhetünk Magyarországnak amig Németország nem tette meg a jóvátétel kielégítő mériékü lerovását, amelyre ma is várunk. Ampérion szocialista képviselő, aki katonai kérdésesben szakértő, ezeket mondotta: Franciaország minden időben az a nemzet volt, amely mindig kész volt szolgálatot tenni az' elnyomottaknak. Nem látom be, hogy miért tagadnók meg a segélyt Magyarországtól, ha Magyarország ezzel a kéréssel fordul hozzánk. Gallois képviselő, a kamara hadügyi bizottságának alelnöke, aki katonát kérdésekben szakértő, a következőket mondotta: Magyarország j mindenkor olyan érzelmeket nyilvánított Franciaország irányában, amelyek egyáltalán nem mondhatók rokonszenveseknek. Azt hiszem, hogy különösen ma, pénzügyi viszonyainkra való tekintettel, teljesen lehetetlen, hogy pínzt kölcsönözzünk Magyarországnak. Annál nevetségesebb yolr;a ez, mert hiszen még öt éve sincs annak, hogy Magyarország ellenünk harcolt. A legnagyobb paradoxon lenne, ha mi mennénk a legyőzöttek segítségére. Barthelemy képviselő, a párisi jogi egyetem tanára, a Népszövetség tagja, aki külföldi kérdésekben igen illetékes, igy nyilatkozott: Nem szabstl önmagunk előtt lelepleznünk, hogy egy olyan központi hatalomnak, mint aminő Magyarország, pénzügyi összeomlása káros kihatással lenne a szomszéd országokra, nevezetesen a kisántánt államaira. Mi tehát segíthetünk Magyarországon, ha ez a segítség nem ütközik bele a kisántánt nemzeteinek érzületébe. Popovlca Is esak a külföldi segítségben bizlk. Popovics Sándor v. b. t. t., a pénzügyi bizottság tagja, mint a Jegyintézet elnöke szintén igen jelentékenyen közreműködött a kormánytagok párisi utjának előkészítésében. Popovics Sándor Ká'lay pénzügyminiszter előterjesztéséről ezeket mondotta: — A pénzügyminiszter expozéjának alapelveit