Szeged, 1923. május (4. évfolyam, 98-121. szám)

1923-05-12 / 106. szám

Szeged. 1913 máfua 12 SZBQBD Meggyilkolták a szovjet lausannei kiküldöttjét A ^///-ügynökség orosz szovjet lausannei megnai"ua j * gyilkolták. „„„.-,koiása a Cecü-szállóban Worowszkí rnegöjkj'asa 0rosz. i ríS visizafért svájci polgár Woországból be^nf 0r08Z sajtófőnökre és Worowszki ^!ffhn)Sowszkira revolverből több lövést Sm worowszki nyomban meghalt. Divilkowszki «> vosan megsebesült, mig Ahrens állapota nem lnLsrfó. A svájci rendőrség azonnal a legszőkébb körű nyomozást lezdie meg a merénylet ügyében. A merénylő a Cecil-szálló éttermében vacsorázott és hosszabb ideig figyelte az oroszokat. A vendégek javarésze 9 órakor elhagyta 8z éttermet. Azt a pillanatot használta fel, amikor a pincérek is kimentek a teremből, egyrészük pedig az egyik sarokba húzódott. Akkor az oroszokhoz lepett és összesen 7 lövést tett. Amikor letartóztatták, egyáltalán nem ellenkezett és igy szólott: „Itt vagyok, letartóztathattokElmondotta, hogy régebben a cári hadseregben, mint önkéntes szolgált. Kihallgatása során utóbb ellentmondásokba keveredett. Eleinte azt mondotta, hogy Parolinak hivják, később Conrádinak mondta magát és kijelentette, hogy Zürichből érkezett Lausenneba. A vallatás egész éjszaka tartott, ugy hogy a lausannei rendőrségnek a hajnali órákban sikerült a merénylő pontos személyadatait meghatározni. Neve: Conrádi Sándor Móric, 1896. junius 10-én született Pctervároit, de svájci állampolgár és Qraubündan kantonba illetékes. Zürichben lakott állandóan és tegnap reggel vonaton jött Lausanneba, azzal az eltökélt szándékkal, hogy megöli az orosz bolsevista delegátust. Tervét a leggondosabban előkészítette, ami kiderült a szállóban talált feljegyzésekből. Tegnap délután levél jött számára Genfből, de azt már nem tudta átvenni, mert eltávozott szállásáról. A rendőrség zár alá vette s állítólag csak nagyobb pénzösszeg van benne, minden irás nélkül. A rendőrség azt hiszi, hogy Conrádi bosszúból ölte meg Worowszkit, mert atyját a bolsevisták kivégezték. Hire járt, hogy a merénylő Conrádi tagja a Waadt-kantoni nemzeti ligának. „Clemenceau-ügy" a szegedi törvényszéken (A Szeged tudósítójától) Még 1922 szeptember 7-én történt, hogy Regdon Imre ismert szegedi fiatalember a Kossuth Lajos-sugárut 40. számú ház előtt agyonlőtte feleségét, Kovács Etelt, majd önmaga ellen fordította a revolvert és mellbelőtle magát. A golyó, ha néhány milliméterre! lejebb talál, megöli Regdont is, igy azonban sikerült megmenteni az életnek, hogy az önitélkezésen felül még a törvény előtt is felelősségre vonják tettéírt A tárgyalást reggel 9 órakor nagy férfi és hölgy közönség jelenlétében nyitotta meg Vild Károly elnök, aki ismertette a vádat, majd felszólította a vádlottat, hogy adja elő védekezését, Ut a boldogtalanság fali ... Regdon Imre, a 28 év körüli férfi, a testi ösztönösség nyugtalan rabja, a lelki megállapodottságot nélkülöző és az értelmi felsőbbrendűség bölcs, nyugalmi állapotára képtelen idegember. Lázasan és (ulfesztiö idegmunkával önti ki benső meztelenségéi: ,Q nem bUnö*". Valami őrült, démoni erő vitte bele ebbe a tragédiába. 1916 ban jö t haza a harctérről szabadságra. A korzón sétált, mikor egyszerre hozzálépett egy feketekendős, ismeretlen kisleány és egy fetiér pipirdarabkát nyomott a kezébe. A cédulán néhány sor állott: „Miután nagyon szeretnék magával megismerkedni, várjon este 6 órakor az Aigner sarkán*. A szabadságos katona elfogadta az ajánlatot és a találka helyen pontosan várt a kiszemelt férfi kíváncsiságával. Egyszerre egy elegánsan öltözött szőke nő haladt el előtte, akiről hihe tetlennek látszott, hogy az ismerkekés ilyen módját Választotta. Mégis tőle származott a le»éi éf már ez is frappirozta Regdont. A szabadságidő elégséges volt arra, hogy megérjen a szerelem a könnyen lobbanékony, exaltált emberben. Mikor ismét a frontra ment, a levelek özönjét küldözte Kovács Ételnek, aki hűségben válaszolt neki. Regdon 1918-ban jött 'S^fzabad^gra. A lebír hatatlan vágyakozás elleJ}^ére is az oltár elé vezette őt l a rókusi varróleány!. Néhány harctér! a házasé™l, aztán megint a Jegh£hn.Sa?0m hozta ismét haza. HáS^íftán?0JL?? foly a fiatal házaspár közölt, aztán a szerelem vaksi™ lassan envnék életébe. A leány nem dolgozott nem főzött ebédet, csak a zongora billentyűit ütögette egész nap és emiatt a zsörtölőd/sek mindennaposak lettek Regdonék házában. Az asszony az első erősebb vihar után hazament az anyjá- , de hamarosan összebékültek ismét. A béÍLá!,apot nem tartott sokálg' ReSd°n állás nélkül volt, megszületett az első gyermekük, elment a ház, Regdon korcsmája és az ékszerek s a vége megint csak válás lett. A válópör még nem indult meg, de Eta, Regdon szerint, már az elvált asszonyt játszotta. Ismeretlen fiatalemberek váltakoztak az oldalán s ez a körülmény megérlelte az ügyet a törvényes válásra is, ami hamarosan megtörtént. A szerelem, még a lelki harmóniát nélkülöző alacsonyabbrendü is, erősebb a válás törvényességénél. Mikor Kovács Eta levelet irt Regdonnak, hogy jöjjön a gázgyár elé, mert békülni akar és kihozza a kisgyermeket is, a férj és az apa ösztönös szeretete legyőzte az elvált férjet és a béke létrejött. Megint szép ábrándszőnyegeket hímeztek és elhatározták, hegy újra egybekelnek. A férfi azon volt, hogy lakást és bútort teremtsen, a nő biztatta és ismét beleojtotta a régi lángok vad élesztőjét. Az újra egybekelés terva szépen haladt a megvalósulás felé, de Kovács Eta megint játszani akart és játszani kezdte az örök női fogócskát. Ujabb és ujabb udvarlók fonódtak karjába, de szeptember 6 án még mindig tűrt és hallgatott a másodszori házasságra készülő Regdon. A nőnek azonban, ugy látszik, nem voltak komoly szándékai és csak tartaléknak szánta Regdont. Szeptember 7-én ugyanis Regdon megbeszélte Kovács Etával, hogy este meglátogatja. Eredetileg a nőt hivta lakására, de az kimentette magát. Megbeszélték a randevút, majd Regdon elment a kávéházba, ahol két barátjával tárgyalt. A randevúról annyira megfeledkezett, hogy barátainak is adott az estére találkát. Di később eszébe jutott volt felesége és elindult a Kossuth Lajos-sugáruton. A közkórház táján észrevette, hogy Kovács E'a egy másik férfivel megy karonfogva, majd visszafordult és egyedül jött felé. Regdon kérdőre vonta, hogy miért csinál igy vele, miért gyötri, ha megint a felesége akar lenni. Erős szóváltás támadt, Regdon férfiúi önérzetében érzékenyen megsértődve és felingerülten válaszolt a nőnek — majd elfutott a vér — mondia — és nem tudok mást semmit. A többire nem emlékszem, c«k mikor a kórházban jobban lettem. Az orvoaszakártók. Nagyjában ennyit mondott a vádlott és hangoztatta ártatlanságát Ezután az orvosszakértőket hallgatta ki a bíróság. Dr. Szabó József egyetemi tanár szerint Regdon Imre épelméjű ugyan, de kétségtelenül erősen degenerált és öröklés folytán terhelt, mert apja alkoholista volt, anyja öngyilkosságot követett el, nővére tüdővészben halt meg. Egész élete értelmi fogyatékosságra mutat, de ez még nem lépi át a beszámithatóság határát. Tetfe feltétlenül erős felindulás müve, az ölést és az öngyilkosságot megfontolás nélkül hajtotta végre. Dr. Demeter György egyetemi tanár szerint az asszonyt ért golyók egyike feltétlenül halálosan hatott^ mig a Regdon mellkasát átfúrt golyó néhány milli méter hijjávai lehetett volna halálos és csodálatos, hogy Regdont meg tudták menteni. Csillag Ervin ezredes és fámbory Lajos fegyverszakértők véleménye szerint a Regdon által használt fegyver egy 98 as mintájú GÍSSÍ!féle katonai forgópisztoly, amely ötven lépésről alkalmas az emberi élet kioltására. A tanúkihallgatások. A bíróság ezután megkezdte a tanúkihallgatásokat. Elsőnek Thiery Lajos rendőrkapitányt hallgatták ki, ski Regdont a közkórházban elsőnek hallgatta ki. Regdon a közkórházban eszméletnél volt és összefüggően, bár akadozva mondotta el a gyilkosság történetét és okát. Kovács Sándor, a vídlott apósa, elmondja, hogy Regdon rosszul bánt lányával és vele tartatta ki magát. Egyszer pofonütötte és ettől kezdve nem engedték, hogy vele lakjon. Szembesitésnél Regdon azt mondja: „Alamizsnára sohasem szorultam Németh Andrásné, Németh Juliska, Erdélyi Gyuláné, Gombás Zsófia, Grimm Imréné, özvegy Szűcs Józsefné, Gajdi Jánosné, Kovács Istvánné és Majorosiné Anna, mint házbeli szomszédok megerősitik Regdonék perlekedő életmódját. Egyik-másik tanú elmondja, hogy Regdon panaszkodott felesége hűtlenségéről, mert egy zászlóssal levelezett és mialatt ő a fronton volt, többen jártak az asszonynál. Regdon különböző leveleket talájt a feleségénél. Benkő István házmester szerint viszont Regdon volt kicsapongó, aki kabarénőket és cigányokat vitt fel a lakásba és hajnalig dorbézolt velük. Szembesítéskor Regdon tagadja mindezt és a házmestert hazug, kommunistának mondja, mire az elnök rendreutasította a vádlottat. A gyilkosság tanúi, Nóth György élőszóban előadott és Reismann József írásbeli vallomása szerint mindketten látták a nyáresti félhomályban történt gyilkosságot. Reismann Regdon és felesége mögött haladt és hallotta, hogy azok szenvedélyes vitában állanak. — Annak meg kell lenni — mondta a férfi — ha akarod, ha nemi — Az ki van zárva, teljesen lehetetlen I — j felelt a nő. | A hangos és feltűnően szenvedélyes vita toí vább folyt. Reismann a házuk kapujában meg1 állt és tovább figyelte, hogy mi lesz a dolog ! vége. Egyszer csak azt látta, hogy Regdon el• | lökte magától a nőt, aki egy-két lépésre lecsúszott a járdáról, majd Regdon a hátsó zsebébe kapott, azután eldördült az első, majd a máso• dik lövés és Kovács Etel elterül a főidőn. Ezután j még egy lövés hangzott és Regdon is a főidre zuhant. í Reismann egy szomszédjával a sebesültekhez rohant. Kovács Ételnek orrdn-szdján hevesen ömlött a vér, de még lélegzett, Regdon pedig a mellén vérzett. A vád óa a védelem. Dr. Papp János királyi ügyész mondotta el ezután vádbeszédét. Azt látja, hogy Regdon előre megfontolt szándékkal, pusztán uri hencegésből ölte meg volt feleségét, a'u számára már közömbős lehetett. Ezért a legszigorúbb büntetést kéri, miután enyhitő körülményt nem lát a vádlott javára. Dr. Wilheim Lajos védő szépen felépített védőbeszédben bizonyította, hogy Regdon a megsértett férfiú önérzettől és a szerelemféltéstől üldöztetve ölte meg feleségét. Felmentését, vagy legrosszabb esetben halált okozó súlyos testi sértésért való elitélését kéri védencének. Regdon Imre utolsó védekező szavai, hogy „szerelemből vettem el és szerettem az utolsó pillanatig". Az ítélet. A bíróság ezután visszavonult és rövid tanácskozás után a következő ítéletet hozta: Bűnösnek mondja ki Regdon Imre vádlottat erős felindulásban elkövetett szándékos, de nem előre megfontolt szándékú emberölés bűntettében és ezért két évi fegyházra és őt évi hivatalvesztésre itéli. A büntetésből a vizsgálati fogságban eltöltött hét hónapot kitöltöttnek vett a biróság. Az ügyész súlyosbításért, a védő a bűnösség kimondása miatt fekbbezelf. A védelemnek a szabadlábrahelyezés iránt tett indítványát a bíróság elutasította, atni ellen a védő felfolyamodápsbi élt. Este hét órakor fejeződött be a rendkívül érdekes bűnügy, amely Dumas-1 s a „Clemenceauügyet" juttatja eszünkbe, a szerelem gyilkos romantikájának örökszíp és mint ma meggyőződtünk róla, igaz regényét. Regdon Imre és Clemenceau Péter —testvérek a szerelemben és testvérek a bűnben . . .