Szeged, 1923. május (4. évfolyam, 98-121. szám)

1923-05-10 / 105. szám

8 SZEGED H Krupp Ítélet — Dreyfus ítélet. Á német birodalmi elnök a Krupp-perben hozott itélet alkalmából a Krupp-müvek igazgatóságához és az üzemi tanácshoz táviratot intézett, amely azt mondja, hogy ezt a mindéi emberi érzést kigúnyoló erőszakosságot mindenütt, ahol még van érzés a jog és igazság iránt, a legnagyobb felháborodással fogadják é3 a német történelemben, mint a jognak a brutális erőszak által való ellenséges elnyomásnak rossz pédája fog tovább élni. A berlini lapok pártkülönbség nélkül a Kreuz Zeitungtól a Rote Fáhne ig cikkeikben kifejezik felháborodásukat a werdeni itélet felett, melyet a Dreyfus Ítélettel hasonlítanak össze. Több lap rámulat arra, hogy a francia hadbíróság ténykedései német területen jogosulatlanok, mert a nemzetközi jog szerint, hadbíróság csakis ellenségeskedésekkel kapcsolatban, tehát háborúban megszállott idegen területen működhet. A lapok felszólítják a kormányt, hogy Franciaországtól az elitéltek azonnali szabadonbocsátását követelje. Párisi hir szerint ott számoltak azzal, hogy a Krupp igazgatók elleni itélet rendkívül szigorú lesz. Nem titkolják azonban, hogy az itélet nyomán a Ru'ir-vidéken nagy zavargásoktól tartanak. A francia megszállási határoztok szerint a több mint 5 évi fogházra szóló ítéleteket a francia fogházakban kell kitölleni. A Temps, mely tegnap azt jelentelte, hogy londoni tudósítójának távirata szerint az angol jegyzéket már elküldték Parisba, ma reggel azzal igazítja helyre ezt a közlést, hogy a francia külügyminisztériumban eddig még nem ismerik az angol kormány válaszát. Késő este érkezett meg a diplomáciai irat a párisi angol nagyköveihez, aki azt ma délelőtt közölte Poincaré miniszterelnökkel. A mai reggeli lapok erélyesen visszautasítják lord Curzon tegnapi felsőhízi és Baldwm kincsiári kancellárnak az alsóházban tett nyilatkozatait. A pirisi lapok szerint az angol válasz már megérkezett Párisba. Az olasz diplomácia, a Volta Iroda jelentése szerint, Olaszországnak a német jegyzésre admdó válasza tekintetében igen tartózkodó. Elterjedt hirek szerint az angol királyi pír lá'o?atása késleltette a választ, amelynek kidolgozásival Mussolini miniszterelnök, aki az angol francia és német nagykővetet fogja fogadni, a pirisi és londoni olasz nagykövettel együtt fog foglalkozni. A Volta Irodi azt is regisztrálja, hogy Bonar Law, aki most Firenzében tartózkodik, Rómába készül, hogy Mussolini/el találkozzék. Ahogy régen gyámolitották a szinügyet. (A Szeged tudósítójától.) A szinügyi bizottság legutóbbi ülésén említette az elnöklő Balogh Károly tanácsnok, hogy a szinügyi bizottság törvényes őse a Szinügy Gyámolító Egyesület volt. Az egyesület nevének van vahmi öreg pititiája, amely önkéntelenül régi reminiszcenciákat ébreszt a késő utódok elszintelenedett lelkében. Mert hát milyen másvilág volt akkor még, amikor szinügy jóformán egyet jelentett a nemzet, a magyarság ügyével, amikor Thália berkeiben tényleg Thália felé szállt az oltár füstje, nem pedig a kereskedők és egyben a tolvajok élelmes istene, Merkúr felé. Az idők azonban — mint ismeretes — változnak és mi is változunk az időkben. Akkor maga a társadalom karolta fel a szinügyet és igy alakult meg Szegeden is a Szinügy Oyámoliló Egyesület, ma sokan már nagyon is összekompromittálják a szinügy érdekeit a direkció üzleti éidekeivel és sokszor bizony amannak a rovására ezt helyezik előtérbe. Azok a régi gyámolitásos idők minden bizonnyal szebbek, őszintébbek voitak, mint ezek a mostaniak, akkor a szinház volt a közönségért és nem a közönség a színházéit, de a közönség önzetlenül, az ügy érdekében mégis támogatta — nem a direktori, hanem a szinügyet. Balogh Károly ezekről a régi küzdelmes, d.; szép időkről a következőket mondotta el kérdésünkre: — A régi favázas szinház, amely a viz után épült, a mostani kőszínháznak elődje volt, körülbelül ott állott, ahol ma a Fekeíeház van. Ei a játékszín bizony nagyon kezdetleges alkotmány volt. Alig egy emelet magasságú. Volt benne földszintes és emeletes páholy, hátul, ugy mint ma a mozikban, karzat, alatta a katonák és diákok helye, a zártszékek mellett jobbról és b Írói pedig állóhelyek. A földszinti páholy ára — ha jól emlékszem — 3 forint 50 krajcár volt, az emeleti 2 forint 50, a katona- és diákjegy 20 krajcár, a zártszék 60 és 40 krajcár. A színházba mindössze 500 ember fért el és a napi bevétele — telt ház esetén — négy-ötszáz forint volt. A szinház telke a Szegedi Jótékony N^egyleté, a szinház maga pedig Hesziényi Józs:f tulajdona volt. A szinház legrégibb igazgatója Mansberger J ,kab volt (később Mosonyira változtatta a névéi), aki bér fejében mindín előadás után 10 forintot fizetett a szinház es 5 forintot a telek tulajdonosának. Tőle vetie át a színházét a hetvenes évekb.n Aradi Gerő és egészen 1879 ig ő volt a direktor Szegeden. Nagyszerű társulatot szervezett, a legjobb erőket csoportosította maga koré, társulatának nagyon sok tagját később elvitték a pesti nagy színházakba és a Nemzeti Színházba. Aradi G.rő, akit Szegedhez rokoni kötelékek kapcsoltak — B3inville főmérnök leányát vette felesééül. Bainville felesége Ptllich leány volt, Pillich Kálmán testvére —, jelentekeny támogatást él iczett Szegeden. Dc ezért abban az időben is voltak panaszkodáaok és éppen a panaszkodások hatása alatt alakították meg lelkes, áldozatkész szegedi polgárok a Siinügy Gyámolító Egyesü'etet, amelynek einöke, ha jól emlékszem, Salamon Zsigmond volt. Az egyesületnek az volt a célja, hogy színházi hely-bériőket gyűjtsön a társadalom tehetősebb rétegeiből, hogy a szinház iránti érdeklődéit ébren tartsa és a lehetőségek határáig fokozza és h^gy minél nagyobb társadalmi támogatást biztosítson a színészet és a szinügy számára. — Divat volt abban az időben, hogy a színészek külön jutalomjáték kikötése mellett l.ösötlék meg szerződésüket. A közönség a jutalomjátékok alkalmával mutatta ki szeretetét kedvence iránt, de nem ám bukétával, mint manapság, hanem sokkal reálisabb, tehát értékesebb természetbeni értékekkel. Felülfizették a jagy árát, élelmiszerrel, ruhanemű •el, vászonnal, pipával, dohánnyal látták el a színészeket, ugy hogy egy évig élhetlek belőle Ennek a régi jó szokásnak ébrentartását is céljául tűzte ki az egyesülei, amelynek leglelkesebb alapító tagja Weiner Miksa, Nyilassy P<tl, Nagy Sándor és Törők Sándor volt. — A szinház igazgatója a társu'at egész évi gázsiját kifizethette abban az időben a bérletekből befolyó jövedelmiből, de azért panasz lodás mégis volt, pedig minden direktor, aki vagyonilag betegen jött Szegedre, egészségesen távozott innen. Akkor azonban a direktorok a közönségnek éltek, nem pedig a szinügytől egészen távol álló egyéni passzióiknak, jó társulattal jó darabokat adtak és mindig kielégítették a közönség érdekeit. — A szinház első korszaka az árvizzel zárult lo 1879 ben. 1883-ban kezdődött az uj korszak, amikor a fölépített . kősziiiházat Nagy Vince megnyitotta. A szinügy gyámolitását ettől kezdve a város hatósága vitte a kezébe, a szinház ugyanis a városé volt és a direktorokkal szerződések költettek. A szinügyi bizottság is akkor alakult meg, tagjai sorába felvette a régi egyesület tagjait. Azóta is állandóan alkalmazza a város hatósága az! az elvet, hogy a bizottság tagjait színházpártoló városatyákból rekrulálja, — igy végezte be szavait Balogh Károly. Sajnos ez a szép elv az idők folyamán kissé mégis módosult. A szinházpártolást itt-ott öszszetévesztik a szinház direktorának a pártolásával, aki pedig a szinügyet téveszti össze saját üzleti érdekeivel. Szóval a második korszak is lezárult, de reméljük, hogy nemsokára ez a harmadik korszak is múlttá lészen. — Az angol hiráiyi pár meglátogatta a pápát. Az angol király és a királyné ma délelőtt a pápánál látogatást tettek, mely egynegyed óráig tartott. A szívélyes hangú társalgás folyamán a királyi pár és a páp i kölcsönösen átadták egymásnak sajátkezű aláírásukkal ellátott arcképüket. Szeged, 1923 május 13. A hatósági lisztellátás az idei gazdasági évre. A kormány a lisztellátásnak az 1923—1924. gazdasági évben való halósági támogatásáról a következő rendeletet adta xi : A magy. kir. minisztérium az 1923—1924. gazdasági évben a lisztellátás hatósági támogatása tárgvában a következődet rendeli: 1. §. Gibonaszükségletét a szabad forgalomban mindenki korlátlanul beszerezheti, hatósági lisztellátásra tehát igénye senkinek nincsen. Mindazáltal a kormány a második szakaszban megállapított korlátok között az 1923—1924. gazdasági évre mé* hatósági támogatással biztosítja a közszolgálati alkalmazottak családtagjait, valamint a hadirokkantak, hadiözvegyek, hadiárvák lisztellátását. 2. §. Az 1923-24. gazdasági évben hatósági lisztellátásban részesülnek: 1. A magy. kir. honvédség, a magy. kir. folyamőrség és a magy. kir. vámőrség legénysége. II. Amennyiben kedvezmény áru élelmiszer ellátásban, illetőleg élelmiszer adagválíságban részesülnek a) a magy. kir. államrendőrség és a magy. kir. csendőrség tagjai, b) katonai havidijasok és nyugdíjasok, c) tényleges szolgálatban álló, továbbá nyugdíjas köztisztviselők és egyébb alkalmazottak, valamint özvegyeik és szülötten árváik. III. A II. a. b. c. pontjai alatt felsoroltaknak kedvezményes áru és élelmiszer elláíásban, illetőleg é!elmis*eradag-váltságban részesülő családtagjai. IV. Vagyontalan, munka és keresctképielen hadirokkantak, hadiárvak és hadiözvegyek, amennyiben állami támogatásra szorulásukat a hatóság minden kétséget kizáróan igazolja, valamint az általuk eltartott 16 éven aluli családtagok. 3. §. A minisztérium a jelen rendelettel szabályozol támogatáshoz szükséges lisztmennyiséget a mindenkori késdetek mérvéhez képest bocsátja a közélelmezési miniszter által kijelölt üledékes elosztó szervek rendelkezésére. A rokkantak, hadiözvegyek, hadiárvák állami támogatásra szorulását a közélelmezési miniszter által helyzetének, munkaviszonyainak, megélhetési lehetőségeinek szigorú, de igazságos eloirálása alapján fegyelmi felelősség terhe alatt köteles m.gállapi'ani s a részükre kiutalt lisztet a közéelmezési miniszter rendelkezései szerint igazságosan és lelkiismeretesen szétosztani. 4. § Aki a hatóságot vagyona, keresete, vagy megélhetési viszonyai tekintetében megtéveszti, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés a:á nem esik, kihlgást követ el s 15 napi elzárással és 2000 koronáig terjedheti pénzbüntetéssel büntetendő. Kih ágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri bünte ő bíróságnak, a m. kir. államrendőrség működési terüle én a m. kir. államrendőrségnek hatáskörébe tartozik. 5. §. Ez a rendelet 1923 augusztus 6-án lip életbe és a közélelmezési miniszter hajtja végre. A sziriai csapatmozdulatok határvédelmi intézkedések voltak. A francia külügyminisztériumba megérkezett az angorai kormány válasza a francia jegyzékre, amelyben Franciaország tiltakozott a sziriai határon folyó csapatmozdulatok ellen. Ugy volt, hogy a csapatösszevonások nem lépik tul a határvédelemre szükséges intézkedések mértékét. A pirisi kormánynak tehát nincs oka tiltakozni, de annál jogosabban panaszkodik a török kormány amiatt, hogy francia hadi repülőgépek az angorai egyezmény ellenére török •e.ületen keresztül repülnek. A külügyminisztériumban még nem határoztak arról, hogy mi lesz a továbbbi eljárás. Az angol-orosz szerződés. Az az pngol jegyzék, amelyet ma nyújtottak át a szovjetkormánynsk, felsorolja a szovjet részéről Anglia ellen elkövetett tényeket, emlékeztet az Anglia ellen elköveíe! erőszakosságokra, rámutat az orosz klérus üldöztetésére, biztosítékokat ktván az angol ellenes propagandával szemben és minden kéiéríeimüaég nélkül való visszavonását kívánja a klérus üldöztetésére vonatkozó két közleménynek. Hl az angol kormány 10 nap a'att elégtételt nem kap, akkor felbontja az Oroszországgal kötött kereskedelmi egyezményt.